Raskó György 2024-ről: Novemberig egészen jól kordában tartották az élelmiszerinflációt, de most decemberre teljesen elszabadult megint

Mérő László matematikus, pszichológus a HVG Fülke című műsorában fejtette ki véleményét a magyar politikai helyzetről. Az interjú elején a kegyelmi botrány utáni helyzetet elemezve arról beszélt, miért Magyar Péter emelkedett fel, és miért nem az influencer-tüntetések szervezői közül valaki.

Szerinte ennek az az egyszerű oka, hogy az influencerek nem politikusok. „Tehát egy csomó mindent, ami egy politikushoz hozzátartozik, például azt, hogy szemrebbenés nélkül tudjon hazudni, arra ők nincsenek szocializálva, nem ez a természetes nekik” – fogalmazott. A régi ellenzék felemelkedésének esélytelenségét Bödőcs Tibor egy poénjával illusztrálta, aki arra a kérdésre, hogy miért nem viccelődik a baloldallal, azt válaszolta: „ugyanazért, amiért a paralimpikonokkal sem viccelődik az ember.”

Szerinte Magyar Péter felemelkedése nem volt szükségszerű, de a „paralimpiai csapatból nem emelkedhetett ki senki, az világos.” Mérő László szerint a régi ellenzékből hiányzott az „egészséges önbizalom, egészséges kifejezésmód, és egészséges tanulási készség”, ami Magyar Péterben megvan.

Mérő László beszélt a politikai fogalmak kiüresedéséről is. Szerinte a liberális ellentéte nem a konzervatív, hanem az autoriter, a konzervatívé pedig a radikális. Elemzése során arra jutott, hogy ő maga egy „konzervatív liberális”, ami elsőre furcsán hangozhat, de állítása szerint a konzervatívoknak és a liberálisoknak is legalább a fele ilyen beállítottságú lehet.

A 2022-es választásokról szólva felidézte, hogy szavazatszámlálóként vett részt a munkában Sárazsadányban. Tapasztalatai szerint a választásokat nem az urnáknál csalják el. Azt látta, hogy bár a faluban közel 30% volt az ellenzéki szavazók aránya, a hangjuk egyáltalán nem hallatszott. „Egyszerűen az akkori ellenzéknek nem volt egy mondatnyi olyan mondanivalója, amit egy falusi kocsmába képviselni lehet” – jelentette ki.

Orbán Viktorról azt mondta, külső szemlélőként még mindig egy nagy államférfinak tűnik, de „kétszer egymás után nem mondja ugyanazt”.

Mérő László egyértelmű jóslattal is szolgált a közelgő választásokra. Bár elismerte, hogy korábban tévedett már, most mégis fogadást kötne a Tisza Párt győzelmére. „Én arra fogadok, hogy földcsuszamlásszerű Tisza-győzelem lesz. Kétharmad, és sima kétharmad” – mondta. Ezt nemcsak megérzésre, hanem a Medián kutatásaira is alapozza, melyekben megbízik.

A matematikus szerint a jelenlegi helyzet egy „Gyurcsány–Orbán-korszak” lezárását hozhatja el, amelynek közös nevezője a lopás volt. Bár a kettő között különbséget tesz – a szocialisták idején szerinte „demokratikus lopás” folyt, míg a Fidesz alatt „monopolisztikus” –, a lényeg ugyanaz. Abban bízik, hogy Magyar Péter véget vethet ennek.

Az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatban Mérő rendkívül élesen fogalmazott. „Ezt most nagyon szégyellem, hogy latorállam lettünk. Szó szerint latorállam lettünk” – mondta, utalva a magyar kormány Ukrajnával szembeni politikájára. Szerinte a Fidesz oroszpártisága 2009-ben, egy szentpétervári Orbán–Putyin-találkozón dőlhetett el, de hogy ott pontosan mi történt, azt nem tudni. Magyar Péter Ukrajnával kapcsolatos óvatosabb nyilatkozatait politikai pragmatizmusnak tartja, amit a jelenlegi helyzetben megért.

A választások utáni lehetséges forgatókönyveket elemezve Mérő László drámai jóslatokat fogalmazott meg. Ha a Fidesz nyer, az szerinte általános letargiához és végső soron Magyarország EU-ból való kilépéséhez vezethet. Ha viszont a Tisza Párt győz, de a hivatalos eredmények ezt nem tükrözik, mert nyilvánvaló csalás történik, akkor a legsötétebb forgatókönyvet vázolta fel.

Ha Orbán Viktor veszít, de ragaszkodik a hatalomhoz, az szerinte olyan helyzethez vezethet, mint a román forradalom idején. „Ha nem adja át a hatalmat, valamilyen mondvacsinált dologgal, akkor gyakorlatilag, nagyon durvát mondok, Ceaușescu sorsára jut, mert akkor vér fog folyni.”

Ha viszont a miniszterelnök békésen átadja a hatalmat, akkor Mérő szerint nem kellene börtönbe zárni. Szerinte ez egyfajta alku lehetne. „A legfőbb felelős lesz azért is felelős, hogy az ország polgárháború nélkül megússza. Tehát, hogyha átadja a hatalmat, szerintem megérdemli azt, hogy ez legalább olyan súllyal  essék a latba, mint az, hogy milyen rendszert épített fel” – magyarázta.

Úgy gondolja, Magyar Péter politikai karakterébe beleférne egy ilyen alku megkötése. „Ő tényleg ízig-vérig politikus, most már azt mondom. Tehát ő egy ilyen alkut, amiről én beszélek, valószínűleg szemrebbenés nélkül megköt.”

A Fidesz vagy egy utódpárt visszatérését azonban nem zárja ki, de ennek egyetlen feltétele van. „El tudom képzelni, hogy visszajön, főleg akkor, ha Magyar Péter se válik be, tehát ha Magyar Péter sem valósítja meg a lopásmentes országot. Ha Magyar Péter valóban megvalósítja a lopásmentes országot, akkor nem fog visszatérni.”

A különféle közvéleménykutatási adatokról és a várható választási eredményekről Závetsz Tibor közvéleménykutató beszélt a Népszava Törésvonal című műsorában.

A legfrissebb kutatási adataikról szólva elmondta, hogy a biztos pártválasztók körében a TISZA Pártnak „10 pluszos előnye van”, ami más kutatóintézetek méréseivel is összhangban van. A teljes népességen belül ez 6 százalékpontos különbséget jelent, és a TISZA szimpatizánsainak száma meghaladta a hárommilliót, míg a Fideszé két és fél millió körül van.

A kutatásaik szerint a TISZA és a Fidesz szavazói rendkívül elkötelezettek, míg a kisebb pártok, különösen a DK és a Kutyapárt szavazóinak egy része még bizonytalan.

„A DK szavazóinak kétharmada biztos abban, hogy leadja a voksát április 12-én a DK-ra, a kutyapárt szavazóinak pedig nagyjából a fele biztos abban” – állította Závecz. „Van félmillió olyan szavazó, aki hagyományos értelemben vett aktív bizonytalan: el akar menni, de nem döntött a pártok között.”

A Mi Hazánknál nem számít nagy változásra. „A Mi Hazánk szavazótábor talán a legerősebben kötődő szavazótábor, tehát onnan a lemorzsolódás az nagyon pici lesz, ha lesz egyáltalán, az viszont, ha lesz, az a Fideszé lehet.”

A rejtőzködő szavazókkal kapcsolatban elmondta, elterjedt vélekedés, hogy aki eltitkolja a preferenciáját, az biztosan fideszes. „Én ezt nem gondolom. Nem jelzik ezt az adatok. Kis településeken pont hogy ellenzékiek” – jelentette ki. Érvelése szerint egy fideszes többségű kis faluban egy kormánypárti szavazó bátran vállalja a hovatartozását, míg egy ellenzéki nem biztos.

Závecz Tibor szerint a TISZA Párt támogatói egyértelműen többen vannak, mint a 2022-es hatpárti ellenzéki összefogás szavazói.

A Fidesz kampányával kapcsolatban úgy látja, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentései és a közel-keleti háború felerősítették a kormány kommunikációját, ami a biztonságra és a háborús veszélyre épül. „Ez szinte biztos” – mondta arra a felvetésre, hogy ez mozgósítja a Fidesz táborát.

Szerinte a Fidesz ezzel a témával képes lesz maximalizálni a saját táborának részvételét. „Nem csak két és fél millió szimpatizánsról fogunk nemsokára beszélni szerintem a Fidesznél, hanem két és fél millió szavazóról. Tehát tulajdonképpen ez egy nagyon erős aduász Orbán Viktor kezében, hogy ezt a háborús pszichózist még fenntartja, és erre a biztonság válaszát adja a saját táborának” – elemezte a helyzetet.

„Lehet, hogy nem 10 pluszos, 10-15 százalék közötti előnye lesz a TISZA pártnak, hanem lehet, hogy bemegy 10 százalék alá, de nem látom azt, hogy ez abban a tartományba menne, hogy a TISZA ne nyerhetné meg a listás választást” - fogalmazott.

Állítása szerint a kormánypárt a teljes mozgósítással is csak felzárkózni tud a TISZA Párt szintjére, de megelőzni nem. Ugyanakkor felhívta a figyelmet egy fontos tényezőre: ha a TISZA listás előnye 5 százalékpont alá csökken, „akkor nagyon könnyen előállhat egy olyan mandátummegoszlás, ami azt jelenti, hogy nem lesz meg a Tiszának a mandátumtöbbsége a parlamentben”.

A közvéleménykutató szerint a választás rendkívül izgalmasnak és kiszámíthatatlannak ígérkezik. Számos bizonytalansági faktor van, mint a külföldön élő magyarok szavazatai vagy a levélszavazatok, és szerinte sok szoros eredmény várható, ami miatt nem biztos, hogy április 12-én este már ismert lesz a végeredmény. „Én még abban sem vagyok biztos, hogy 12-én majd úgy térünk nyugovóra, tudjuk a mandátumszámokat, sőt, inkább azt gondolom, hogy nem fogjuk tudni a mandátumszámokat.”

Závecz Tibor hozzátette, hogy a jelenlegi politikai helyzet a szakmája számára is teljesen új. „Én már elég régóta közvéleménykutatok, de az, hogy egy párt ennyivel vezessen, mint ellenzéki párt, hát ez már azért nagyon régen volt” – mondta.

A Klikk TV című YouTube csatornán készült beszélgetésben szóba került a Nemzeti Bank körüli, 650 milliárdos vagyonvesztéssel kapcsolatos ügy elhúzódása is. Simor András szerint ez sajnos probléma a magyar igazságszolgáltatásban. „A magyar igazságszolgáltatás pártatlansága megkérdőjelezhető, még akkor is, ha rengeteg tisztességes bíró van, és rengeteg tisztességes ügyész is, meg rengeteg tisztességes rendőr is” - mondta a jegybank volt elnöke.

A volt jegybankelnök Magyar Pétert idézte, aki szerint „a magyar igazságszolgáltatás ezekben az ügyekben nem működik”. Simor ezt azzal magyarázta, hogy az ilyen ügyeket vagy leállítják, vagy az igazságszolgáltatásban tudják, hogy nem célszerű az ítéletig eljutni.

Ezt a jelenséget Orbán Viktor egy mondásával kötötte össze. „Hát ugye Orbán Viktornak van egy ilyen mondása, hogy senkit nem hagyunk az út szélén. Na most ez alapvetően a sajátjairól szól: gyakorlatilag aki hűséges a Fideszhez, aki hűséges Orbán Viktorhoz, az bármit megtehet ebben az országban, bármilyen bűncselekményt elkövethet, ennek nem lesz következménye.”

Simor szerint többek között ez az oka annak is, hogy Magyarország nem jut hozzá az európai uniós forrásokhoz, mivel az igazságszolgáltatás pártatlansága megkérdőjelezhető. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon felvetésére, hogy Magyarországon elég lenne öt kereskedelmi bank, Simor úgy reagált, „azért élünk piacgazdaságban, és nem szocializmusban, hogy ne az állam mondja meg, a bankrendszerben, a telekomszektorban vagy az agrárgazdaságban hány szereplő lássa el a lakosságot.”

Elismerte, hogy a nagyobb bankok a mérethatékonyság miatt olcsóbban tudnak működni, de hangsúlyozta a verseny fontosságát is. Szerinte ezt a piacnak kell eldöntenie, nem az államnak. A magyar bankrendszer drágaságát a rengeteg különadóval és a tranzakciós illetékkel magyarázta, amelyeket a bankok a lakosságra hárítanak.

A MOL vezetőinek bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos ügyéről is kifejtette a véleményét. Elmondása szerint az ügy arról szól, hogy a cég vezetői akkor adtak el részvényeket, amikor már tudtak a Barátság kőolajvezeték leállásáról, de a nyilvánosság még nem. „Ők bennfentes információ, olyan információ birtokában voltak, ami a nyilvánosság számára nem volt elérhető. Amikor ez az információ kikerült a nyilvánosság elé, akkor a MOL-részvény árfolyama nagyot esett” – magyarázta.

A MOL védekezését is ismertette, miszerint korábban is voltak hasonló, de gyorsan javítható leállások. A mostani helyzet szerinte abban különbözött, hogy a javítás elhúzódott, és a cégnek a stratégiai készletekhez kellett nyúlnia.

„Azt megállapítani, hogy a MOL tudatában volt-e már az elején annak, hogy ez nem egy könnyen, gyorsan megjavítható hiba, és hozzá kell majd nyúlni a stratégiai készletekhez, vagy nem – ezt a vizsgálatnak kell kiderítenie, és ez nem lesz egyszerű feladat” – tette hozzá.

„Az zavar különösen, hogy úgy látom, a kormányzó párt alapvetően hazugságokkal téveszti meg a választópolgárokat, és így próbál hatalmon maradni.”

Egyik posztjában több mint tíz ilyen, szerinte hazugságot sorolt fel, amelyek az ukrajnai háborúval és a gazdasággal kapcsolatosak. Kiemelte az orosz olaj kérdését: elismerte, hogy az olcsóbb, de állítja, „ebből a magyar fogyasztó semmit nem érez”. Szerinte a különbözetet a költségvetés és a MOL fölözi le. Arra a kormányzati érvre, hogy ebből finanszírozzák a rezsicsökkentést, úgy reagált: „ezek szerint a rezsicsökkentés nem ingyen van. Ha így van, akkor ki fizeti a rezsicsökkentés árát? Aki tankol.” Hozzátette, a magyar választópolgár fizeti meg az árát, és a rezsicsökkentést más forrásból, például a propaganda kiadások csökkentéséből is lehetne fedezni.

„Hazugság azt állítani egyrészt, hogy az orosz olaj olcsóságából bármiféle kedvezményt élveznének a magyar autósok, és hazugság azt állítani, hogy ha máshonnan vennénk az olajat, az veszélybe sodorná a rezsicsökkentést” – jelentette ki.

Azzal a kormányzati narratívával kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság a német gazdaság gyengélkedése miatt teljesít rosszul, Simor azt mondta, ez csak „részigazság”. Bár a német gazdaság hatással van Magyarországra, szerinte a hasonló helyzetben lévő Csehország és Szlovákia is jobban teljesít.

„A legnagyobb probléma a beruházások drámai, drasztikus visszaesése, ami most már három-négy éve tart.” Ennek okaként az EU-s források hiányát, a szerinte elrontott gazdaságpolitika miatti magas inflációt és a kormány kiszámíthatatlanságát nevezte meg.

Magyarország eladósodottságáról azt mondta: „Eladósodottak vagyunk; veszélyeztetettek akkor leszünk, ha bekövetkezik egy újabb világválság, ami remélem, nem fog bekövetkezni.”

Végezetül a jelenlegi és a korábbi jegybankelnököt hasonlította össze. Véleménye szerint „Varga Mihály teszi a dolgát. Egy jegybankelnöktől ez várható el. Matolcsy nem a dolgát tette.”

Szemünk se rebben: egy ideje minden tömeggyűlés történelmi, minden felvonulás soha nem látott méretű. És, ahogy fél éve, október 23-án már megszokhattuk, a március 15-i Békemenet és a Tisza-párti Nemzeti Menet létszámának összehasonlítása is rögtön megkezdődött. A fényképek, légifelvételek alapján mindenki eldöntheti, kinek hisz. Ami azonban váratlan volt: a Tisza Párt rendezvényén a semmiből előkerült egy hatalmas ukrán zászló, közvetlenül a kormánymédia által kibérelt Deák-téri erkély alatt. El is kattant pár fotó. A fiatalemberek pechére olyan fényképek is készültek, melyeken ketten közülük korábban is láthatóak azon a bizonyos erkélyen. Sőt, az is kiderült, hogy a zászlóvivők egyike épp a Fidelitas helyi elnökével posztolt közös képet.

Március 15. után elindult Orbán Viktor nyilvános országjárása is, a kampánygépezet érezhetően már teljes fordulatszámmal pörög. Ranschburg Zoltán politikai elemzővel az elmúlt napok eseményeit értékeltük.

— Orbán Viktor 24 perces március 15-i beszédét szinte össze lehetett volna rakni a korábbi megszólalásaiból. Hozta a kötelezőt?

— Össze is rakták már korábban, hiszen ezeket Orbán már elmondta. Ha szó szerint ezt a beszédet nem is hallottuk még tőle, pontosan ugyanarról szólókat már töméntelen mennyiségben tőle is, és más fideszes politikusoktól is. Annyival színezte a dolgot, hogy kiszervezte a beszéd különböző elemeit: Szijjártó Péter kezdte a külpolitikával, elsősorban Ukrajnával, Lázár János folytatta egy kicsit a belpolitikai résszel, és Orbán beszéde, ami éppen ezért lett rövidebb, mintha a saját idejéből engedett volna nekik, ennek a kettőnek a szintézise volt, de egyértelműen ukrajnai fókusszal. Ez nem változott, és nem is számítottunk rá, hogy a Fidesz kampányának középpontjában ne Ukrajna állna. Ha a Fidesznek lett volna jobb ötlete, azzal már előjött volna korábban.

Az, hogy Orbán nem jött elő semmi újjal, azt mutatja, hogy a maradék négy hét a Fidesz részéről Ukrajnáról fog szólni.

— Az a fajta nagyotmondás, „bonmot”, ami szinte minden évben volt, tavaly például a hírhedt poloskázás, most elmaradt.

— Valóban nem volt. Azt gondolom, a Fidesz egy kicsit gondban van, mert a kampányoknak van egy dinamikájuk, hullámoznak. Nem lehet a közönséget mindig ugyanazon a felfűtöttségi szinten tartani. A kampánytechnikusok dolga, hogy úgy időzítsenek, hogy a hullámhegy a választás napjára, április 12-re essen, és akkor legyenek a leginkább mozgósított állapotban a szavazók. A Fidesz fő kampányüzenete, hogy Magyarország veszélyben van, és Orbán Viktor tudja megvédeni; a veszélyforrás pedig egyértelműen Ukrajna lett.

Komolyan féltem attól, hogy március 15-ét Orbán arra használja, hogy rátegyen még egy lapáttal, és bejelent valamit, vagy történik valami olyan esemény, ami tovább fokozza a már most is pattanásig feszült magyar–ukrán viszonyt. De ez nem történt meg.

— Miért nem?

— Szerintem a Fidesznél végiggondolták, hogy vajon nem lehet-e ezt az ijesztgetést túltolni. Előfordulhat-e, hogy visszaüt, és a választók már nem azt érzékelik, hogy Orbán Viktor a megoldás, hanem hogy ő maga a probléma része. Mert a helyzet az, hogy a konfliktus Ukrajnával az Orbán-kormány alatt eszkalálódik, Orbán Viktor a miniszterelnök, miközben fokozódik a helyzet. Így nagyon nehéz azt mondani, hogy az ő kormánya a nyugalom és a béke szigete.

Ezt pedig Magyar Péter is meglátta, nem véletlenül kezdte el kommunikálni, már a Zelenszkij-féle fenyegetés óta, hogy a Tisza Párt van a béke és a nyugalom pártján, a Fidesz pedig a káosz, a felfordulás és a nemzetközi konfliktus oldalán. Ez az az üzenet, amit a Fidesz a háta közepére sem kíván. Szerintem ezért nem fokozta tovább Orbán a helyzetet. A kampánystábban talán úgy látják, rizikós lenne tovább tolni ezt a szekeret. Ez viszont komoly probléma nekik, mert azt jelenti, hogy nem tudják tovább emelni a tétet. A sztori elérte a maximumát, ami nem jó, mert egyrészt a Fidesz nem vezet, másrészt egy hónap van a választásokig. Mit fognak csinálni addig, ha nem tudják ezt tovább fokozni anélkül, hogy saját maguknak okoznának problémát? Ebben látom az okát, hogy Orbán beszéde nem volt kifejezetten jó. Szerintem Lázáré jobb volt kampányszempontból. Ugyanis Orbán nem tudott újat mondani, mert az egyetlen témában, amiről beszélni akar, rizikós lenne még nagyobbat emelni.

— Ez volt az utolsó kiemelkedő alkalom a választásokig, hogy megpróbálják megfordítani a trendeket, vagy legalább horgonyt vetni. Sikerült?

— Én nem látom. Nem látom, hogy a március 15. valami újat hozott volna. Nem látom, hogy történt volna olyasmi tegnap, ami trendfordulót jelentene.

— A tömeg fellelkesítésének hatása sem lesz meg? Amikor a résztvevők hazamennek, és a saját köreikben terjesztik a győzelmi bizonyosságot?

— Hát, ezek apró nüanszok. Aki részese egy hatalmas tömegnek, az óriási lökést kap, még akkor is, ha falubusszal hozták fel Pestre. A szubjektív megítélésem a képek alapján az, hogy a Tiszánál határozottan többen voltak, de a Békemeneten résztvevő is azt érezte, hogy egy hegyeket megmozgatni képes közösség tagja. Ennek a jelentőségét nem becsülném le. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a Tiszának óriási hátrányt jelent, hogy a

Ezt a hátrányt legyőzve sikerült ekkora tömeget mozgósítani, ami nagyszerű. De ugyanez az előny a Fidesznél április 12-én is ott lesz: a polgármesterek, az adatbázisok, a korlátlan pénzből való buszoztatás. Ez komoly előnyt fog jelenteni, még akkor is, ha a március 15-e a Tiszának sikeresebb volt.

— Magyar Péter erre reagálva azt mondta, minden szavazókörhöz három aktivistát küldenek. Térjünk is át az ő beszédére: voltak itt újdonságok. Például a „Ruszkik haza!” skandálása.

— Alapvetően ez egy hosszú beszéd volt, a túlnyomó többségében nem volt sok újdonság. De három dolgot vettem észre, ami kilóg a sorból. Az egyik az orosz téma. Magyar eddig a belpolitikai témáknál maradt, ami a sikerének kulcsa volt. De most, ahogy mondtam, megpróbálja visszafordítani a „ki van a béke pártján” kérdést, és a „külföldi zsoldban álló” témát is. Kifejezetten azt húzza alá, amiről az utóbbi héten több cikk is megjelent, hogy valójában Orbán az, aki a Kreml érdekeit szolgálja a magyarok helyett. Többször célzott arra, hogy Orbán azokat az oroszokat hívja be, akik a ’48-as és ’56-os forradalmak leverésében is jeleskedtek. Ennek van egy szimbolikus ereje, és egy érdekes fordítási kísérlet: ugyanazzal vádolja Orbánt, amivel Orbán őt.

— Ki is mondta, hogy Orbán hazaáruló.

— Én ezt inkább egy retorikai többletnek gondolom.

— Ami viszont a nap eseménye volt, az a szó szerinti hamis zászlós művelet a tiszások közé vitt ukrán zászlóval, amire aztán miniszterek sora hivatkozott. Később kiderült, mennyire megrendezett volt az egész, Fidelitas-közeli szereplőkkel. Ez azért egy elég durva provokáció volt.

— Engem lenyűgöz ez az egész történet. Először azt gondoltam, ez egy sima provokáció. Aztán láttam, hogy a kormányközeli médiumok, mit ad isten, pont ott voltak, és lekapták az ukrán zászlót. Még akkor is azt gondoltam, oké, valahonnan sejthették, hogy ott kell lenni. De arra nem számítottam, amit másnap láttam: miniszterektől látom viszont mindezt a Facebookon. Majd kiderült, hogy ez nyilvánvalóan nem igaz. Ez annak a végletes kihasználása, hogy mennyire elszigetelődnek egymástól a politikai oldalak valóságai. Így büntetlenül lehet hazugsággal kampányolni anélkül, hogy a választók megvonnák a bizalmukat. Más szint lenne, ha ezt Bohár Dániel osztaná meg, és nem Lázár Jánostól látom, hogy „tessék, itt a magyar zászlós békemenet és az ukrán zászlós Nemzeti menet, ezek közül kell választani”. Miközben ennél nemzetibb érzelmű rendezvény, mint a vasárnapi, talán nem is volt a világon.

Ugyanakkor két, talán soha nem látott méretű politikai rendezvény zajlott le mindenféle erőszak nélkül Budapesten, egy hónappal a választások előtt. Ez nagy szó. Én optimista vagyok, hogy nem lesz komolyabb fizikai erőszak, mert a Fidesz és a Tisza is tudja, hogy a magyarok egy nagyon rendpárti nép. Fontos nekik a biztonság. Ezért a két párt között van egy állandó „higgadtsági verseny”, mindketten a nyugalom erőiként lépnek fel. Persze a rizikó benne volt a vasárnapi napban.

— Ön azt mondta, az emberek buborékokban élnek. Ehhez képest Magyar Péter azt nyilatkozta, szerinte ezek a buborékok már elpattantak, és mindenki tájékozódhat.

— Magyar Péter egy kampányoló politikus, neki azt kell mondania, hogy „nálam van az igazság, és mindenkit el fog érni”. A valóság árnyaltabb. Abban igaza van, hogy aki aktívan, kritikusan keresi a valóságot, az elérheti. De a választók többségénél ez nincs meg. Sokan a saját, politikailag ihletett forrásaikból tájékozódnak. A Fidesz médiatúlsúlyának igazi előnye pedig nem az, hogy ne létezne független sajtó, hanem az, hogy elérik a passzív közönséget is. Azokat, akik nem keresik aktívan a politikai híreket, de hallgatnak rádiót ingázás közben, vagy megszokásból nézik a híradót.

Tehát teoretikusan igaza van Magyarnak, de a Fidesznek elég, ha azokhoz jut el, akik nem néznek utána.

— Hétfőn elkezdődött Orbán Viktor országjárása is, Kaposváron járt. Ott is a háborús nagyképet vázolta fel, szerintem fogyaszthatóbban, mint a Kossuth téren.

— Ez egy bensőségesebb közeg. A március 15-i beszéde szerintem nem sikerült jól, elszalasztott lehetőség volt. Az, hogy ebben a közegben jobban teljesített, nem lep meg. Több különbség is van. Magyar Péter is nagypolitikai fókusszal beszélt Kaposváron, de azért felkérdezte Gelencsér Attilát, hol volt a Völner–Schadl-ügy idején. Viszont a legjelentősebb különbség, hogy a beszéde után Orbán le is lépett a helyszínről.

— Nincs kérdezési lehetőség, nincs szelfizés?

— Így van. Magyar Péter utána „beugrik” a közönségbe, fotózkodik, kezet ráz, gyerekeket puszil. Ez, mióta politika létezik, fontos gesztus. Amit Orbán csinál, az egy félmegoldás. Azt gondoltam, ha már lúd, legyen kövér, és tényleg beleáll, de ez így felemás.

— Egy pozícióban lévő miniszterelnöknek talán a biztonsági előírások sem engedik ezt.

— Nem feltétlenül erre gondolok. Ha akarná, megtehetné. De legalább kérdésekre válaszolhatna.

— A kérdés az, hogy mindez és a hátralévő 28 nap elég lesz-e Orbánnak a fordításhoz? Nyilván nem tud napi öt helyszínt lenyomni, mint Magyar, de mögötte ott az apparátus, a sajtó. Kiegyenlítheti ez a kettő egymást?

— Orbán hátrányban van, mert ő egy gyakorló miniszterelnök, van egy főállása. És, nem akarok ageista lenni, de van egy életkori különbség is, ami ebben a tempóban számít. Amit Magyar Péter csinál, az döbbenetes munka. Viszont Orbán mellett szól, hogy a miniszterelnöki jelenlét sokakat megmozgat. Ha Orbán Viktor közelébe lehet kerülni, az ritkaságszámba menő, izgalmas dolog, és egy-egy eseményre többeket vonzhat egy választókerületből.

— Elzúgott március 15-e. Lesz még ilyen alkalom, ahol a táborok összemérhetik erejüket, vagy már a célegyenesben vagyunk, és a napi apró munka, illetve a kampányzáró van csak hátra?

— Én azt gondolom, hogy a hajrában vagyunk. Nem zárom ki, hogy egy eget rengető eseményre még össze lehet rántani a tömeget, de kicsi az esélye.

Még ha ki is jön egy kompromittáló anyag, idő kell, hogy eljusson a választókhoz. Minél közelebb vagyunk a szavazáshoz, annál kevesebb idő van erre. Tehát nem mondom, hogy nem fordulhat elő, de egyre nehezebb lesz egy ilyen anyagot hatékonyan kommunikálni. Ennek egyre kevesebb esélyét látom, de nyilván nem zárom ki.