SZEMPONT
A Rovatból

Raskó György 2024-ről: Novemberig egészen jól kordában tartották az élelmiszerinflációt, de most decemberre teljesen elszabadult megint

A kormány elszámolta magát - mondja a szakértő. A magas élelmiszer-áfa miatt ráadásul egy négytagú család egy évben már több mint félmillió forint adót fizet be az államkasszába, csak az élelmiszervásárlásai után. És ez jövőre sem változik.


Hiába csökkent az élelmiszerárak emelkedésének az üteme idén, még mindig felette van az átlagos inflációnak. Az árak nagyon magas szinten ragadtak be. Ráadásul idén az agrárium sem teljesített úgy, ahogy azt korábban várták. De mi várható jövőre?

Évzáró sorozatunk harmadik részében Raskó György agrárközgazdász értékeli az idei évünket, és próbál előretekinteni a jövőbe.

– Drága és egyre drágább az élelmiszer, aminek az ára még az infláció szintjénél is jobban emelkedett idén. Mi ennek az oka?

– 2021 volt az utolsó békeéve a magyar élelmiszerfogyasztónak. Akkor volt még megfizethető árú az élelmiszer Magyarországon. Azután, 2022-ben elindult ez az őrült élelmiszerinfláció, pörgette magát felfelé a csillagos égig. Éppen most csináltam számításokat a KSH adatai alapján. A három évvel ezelőtti, novemberi árakhoz képest a kenyér 132 százalékkal ment fel, a vaj 125 százalékkal, a tojás 102%-kal, cukor 78, liszt 60, a tej 58 százalékkal. Más tejtermékek hasonlóan 50 százalék fölött drágultak. Vagyis

három év alatt Magyarországon az élelmiszerek ára olyan szintre ment föl, hogy 2023 óta az uniós átlag felett vannak. Ez azért lehetséges, mert a 27%-os áfa világrekord, ilyen magas áfaszint sehol nincs Európában.

Abban az országban, amelyik ilyen magas élelmiszer-áfát alkalmaz, az élelmiszerárak biztosan meg fogják haladni az uniós átlagot. Óriási eltérések vannak az áfában. A lengyeleknél 4 százalék az élelmiszer áfa, az osztrákoknál 10 százalék. Még a 10 százalék és a 27 között is hatalmas különbség van. Ráadásul Magyarországon a legalacsonyabbak a reáljövedelmek, ami a lakosság jelentős rétegei számára elképesztően nagy napi probléma. Gondoljuk végig, hogy egy négytagú magyar család most idén decemberben átlagban 180 ezer forintot költ élelmiszerre. Ennek az áfatartalma nagyjából 46 ezer forint. Elképesztően nagy összeg. Ráadásul ott a kiskereskedelmi különadó is.

Egy évben félmillió forint csak az élelmiszervásárlás után befizetett adója egy négytagú családnak!

Nyilvánvalóan a felső decilisbe tartozóknak, akik 2-3 millió forintot keresnek havonta nettóban, ez jelentéktelen tétel. Azonban a magyar lakosság kb. 40%-a számára ez akkora kiadási teher, ami a fejlődő országok lakosságára jellemző. Vagyis miközben mi papíron egy fejlett OECD-ország vagyunk, a lakosság körülbelül 40%-a egy fejlődő ország szintjén tud csak fogyasztani, többek között a világrekord áfaszint miatt.

– Miért ennyire magas ez az adó? Nincs is hajlandóság rá, hogy ezen változtassanak?

– Ha jól tudom, a miniszterelnök személyesen ragaszkodik ehhez a magas áfaszinthez, fel nem fogom egyébként, hogy miért. Elegáns formája lehetne egy szociális intézkedésnek, ha mondjuk 5%-os lenne az élelmiszereken az áfa, hiszen a szegény ember is eszik, arra költenie kell mindenképpen. Ha azt nézzük, hogy a gazdag, felső decilisbe tartozók a jövedelmüknek kevesebb mint 10 százalékát költik élelmiszerre, az alsó decilisben lévőknél ez az arány már 40 százalék fölé emelkedik. Náluk gyakorlatilag nem marad semmi, hiszen mellette még fűteni kell, fizetni kell az áramért, a közlekedésre is költeni kell, meg az egészségre, gyógyszerekre. Ezzel elmegy a teljes jövedelme.

Szabad jövedelem a háztartások óriási hányada számára nem létezik. Félre nem tud tenni, nyaralásra, ruházkodásra nem jut.

Tartós fogyasztási cikket végképp nem vásárol ez a réteg.

– Ez azért is rosszul hangzik, mert akik az élelmiszertermelésből élnek, ők is megérzik ezt, hiszen nyilvánvalóan keresletcsökkenéssel jár a szegénység, ez pedig az élelmiszertermelők jövedelmét is veszélyezteti.

– A 2021-22-es év fordulója olyan drámai változást hozott, ami miatt Orbán érezte, hogy valamit lépnie kell, de szerintem rosszul reagált, amikor az árbefagyasztást erőltette. Persze politikailag látványos volt, lehetett mondani, hogy milyen rendes a mi kormányunk, hiszen a fránya kereskedőket most kötelezte a fogyasztói árak befagyasztására. Valójában jobban tette volna, ha ezeken a termékeken az áfát csökkentette volna 5%-ra. Ez nem történt meg, viszont így a kereskedők felhatalmazást éreztek arra, hogy az árbefagyasztás miatti veszteségüket ráterheljék a többi árucikkre, és emiatt azoknak az ára aránytalanul nagyot ugrott. Ez nem történt volna meg, ha nincsen árbefagyasztás. De ha egy ár már felment, utána már nem akarózik annak lemenni. Tehát az történt ebben a nagy élelmiszerár-robbanásban is, hogy a reális kereslettől elszakadva történt olyan áremelkedés, amiről azt gondolták a kormánytagok, hogy amikor majd a kötelező árbefagyasztást megszüntetik, akkor a korábbi szintre csökkennek az árak. Nem így történt. Emiatt van az, hogy az infláció most is kiugróan magas az élelmiszerek vonatkozásában. Éppen tegnap beszéltem egy olyan kiskereskedővel, akinek van hét szupermarketje,

november elején 48 forintért szerezte be a tojást a termelőtől, most december elején meg 72-ért. Ez pont 50%-os áremelést jelent, és a tejet is átlagban 20 százalékkal drágábban veszi.

Ez óriási ugrás, mert novemberig egészen jól kordában tartották az élelmiszerinflációt, de most decemberre teljesen elszabadult megint.

– 2025 állítólag csodálatos évünk lesz. Mitől lesz csodálatos?

– A kormánypropagandával lesz csak csodálatos, mert ennek makrogazdasági alapjai nincsenek. Egyrészt az akkugyárak eszméletlen lejtmenetben vannak, a gumiabroncsgyárak úgyszintén, az autógyártás hasonlóan esik, nincs realitása annak, hogy 2025-ben hatalmas fordulat történne, és újra elkezdenének az emberek autót vásárolni. Tehát a Magyarországon kulcsfontosságú iparágakban semmiféle reális növekedési lehetőség nincs 2025-re vonatkozóan, akkor miben lehet bízni? Nekünk nincsen olyan szinten high-tech iparunk, ami esetleg növekedhetne, gondolok például magas hozzáadott értékű szoftver, vagy egyéb informatikai rendszerek gyártására, azonban ebben Magyarország eléggé lemaradt. A másik pedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.

A mezőgazdaságunk ebben az évben 13-14 %-ot esett, mert rossz volt az időjárás,

és miután a növénytermelés súlya meghatározó a magyar agráriumban, ezért ha ott kedvező az időjárás, akkor hoz pluszban agrárium GDP-t, viszont, ha szárazság, aszály van, akkor meg óriási zuhanást is tud okozni. Most az idén megint zuhanás történt, de ki tudja, hogy mi lesz 2025-ben? Kívánom, hogy jó idő legyen.

– Egyre többször van, amikor két nap alatt szakad le egy hónapnyi csapadékmennyiség. Nem hiányoznak azok a víztározók, amikkel ezeket el lehetne tárolni?

– De nagyon, és már az is jó lenne, ha a meglévő öntözési infrastruktúrát használnák. Nagyon szépen kiépítették a csatornarendszert Magyarországon, ami az öntözést lehetővé tette. Ezen csatornák nagy részét benőtte a gaz, a bokrok és a cserjék.

– De miért?

– Ellopták az öntözőműveket, a szivattyúállomásokat szétlopták, és még sorolhatnám tovább. Önmagában véve, ha az Alföldön ezt a csatornarendszert feltöltenék vízzel, akkor az a mikroklímát megváltoztatná, párásabb lenne a levegő, magasabb lenne a talajvízszint, ami rendkívül fontos és nagyon szükséges lenne a sikeres termeléshez az Alföldön.

– Itt elsivatagosodásról beszélnek.

– Ez hülyeség. Egyszerűen az van, hogy azokat a rendszereket hagytuk tönkremenni, amelyeket elődeink kiépítettek.

Ahol a Körösök összefolynak,

ha az azoknál meglévő nagyjából 10 vízkivételi művet mind használnák (ma egyet használnak ezek közül), akkor nem lenne pusztító aszály.

Ezek a lehetőségek mind megvannak, ha nincs is pénz újat építeni, legalább tegyük rendbe a meglévőket.

– Mennyibe kerülne rendbe hozni ezeket a rendszereket?

– Csak a rehabilitáció, tehát a meglévő csatornarendszerek kitisztítása, öntöző szivattyúállomások felszerelése az olyan 1000 milliárd forintból megoldható. Egy pusztító aszályos évben körülbelül ennyi a kár. Azaz nagyon hamar, szerintem 3-5 éven belül ezek a beruházások megtérülnének.

– És a 2025-ös évre potens kormányzati forrásból hallunk-e ilyet, hogy foglalkozni kellene ezzel?

– Nem tudok róla. Nincs rá pénz. Most nincs rá pénz, most már semmire sincs pénz egyébként.

– Tehát mit várhatunk 2025-ben?

– Az infláció nem tud már nagyon gyorsulni, mert már Európa élén vagyunk, Közép-Európában egyértelműen, és miután külföldön szinte mindenhonnan olcsóbban beszerezhető a mezőgazdasági nyersanyag és az élelmiszer, és ezt senki nem tilthatja meg, mert uniós tagállam vagyunk, körbevesznek bennünket uniós tagállamok,

ebből adódóan nagy áremelkedés nem lehetséges, mert nyersanyagár oldalról nézve nincsen ilyen nyomás.

A mezőgazdasági nyersanyagárak relatíve stabilak most itt Európában, és ha így nézzük, akkor gabona, olajos magvak árszintje nem tud Magyarországon kiugróan emelkedni, mert akkor importálni fognak. Ugyanez igaz, hogy kiugróan magas exportárakat sem lehet realizálni, ebből adódóan az is a belföldi árstabilitást segíti. Tehát én nem látok veszélyt. Az élelmiszerinfláció lehet, hogy magas lesz az iparcikkek inflációjához képest, de akkor se lesz több 3,5-4%-nál éves szinten. A probléma az, hogy már így is olyan eszméletlen magasak az árak, hogy az a 3-4 százalék már nem oszt, nem szoroz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: beduguló ügyintézés, 10%-os önrészből kieső ügyfelek, egymásra licitáló bankok – berobbant az új hitel
Kétszer annyi hiteligénylés fut be most a bankokhoz, mint általában, miközben Budapesten 1-2 nap alatt elviszik a 40-50 négyzetméteres lakásokat. Az igénylés beadásától azonban hosszú az út a folyósításig, és akadhatnak meglepetések - mondja a szakértő.


Túl vagyunk az Otthon Start program első hónapján. Már nemcsak előzetes kalkulációk, jóslatok állnak rendelkezésünkre, hanem számok is. A kedvezményes, 3%-os kamat mellett akár csupán 10 százalék önrész is elegendő a kölcsön felvételéhez. Ráadásul nagyon nagyvonalúak a program feltételei abban is, ahogyan az első lakás fogalmát meghatározzák: akinek 50%-os tulajdonrésze van egy ingatlanban, jogosult a programban való részvételre.

Ahogy az várható volt, az ügyfelek megrohamozták a bankokat, azonban sokan szembesültek azzal, hogy belassult az ügyintézés. Olyan részletszabályok is kiderültek, amikkel előzetesen nem nagyon találkoztak az ügyfelek, és ez átírhatja a számításokat. Az első hónap tapasztalatairől Árgyelán Józseffel, a Bankmonitor vezető elemzőjével beszélgettünk.

– Hogy áll most az Otthon Start?

– Az óvatosság az első napokban sem nagyon látszott. A kormány elmondása szerint már az első héten is napi ezer igénylés volt, tehát heti ötezer a munkanapokat tekintve, és az első három héten ez folyamatosan megvolt. Ezalatt 15 ezer igénylést fogadtak be a bankok. Hogy ez sok vagy kevés, önmagában nem mond sokat. Havi szinten a szerződéskötések száma 6–7 ezer a bankoknál, tehát

három hét alatt igénylési oldalon megduplázták az átlagos szerződésszámot.

Nyilván nem minden igénylésből lesz hitelügylet: lesz elutasítás, elhúzódó ügyintézés. Nem lehet egy az egyben átváltani a két számot, de sokat sugall. Ráadásul a Bankmonitor kalkulátorát használók adatai alapján a felhasználók jelentős része megfelelt a jogszabályi feltételeknek: a jövedelmük elfogadható volt, megfelelő értékű ingatlanra kalkuláltak, volt TB-jogviszonyuk. Itt 83–84 százalékos arány látszott. Nyilván vannak banki szabályok is, de

első ránézésre úgy látszik, hogy egy kifejezetten hitelképes réteg szeretné kihasználni ezt a lehetőséget.

Jó eséllyel a 15 ezer igénylésből nem ezer szerződés lesz, hanem bőven 10 ezer fölötti.

– Van is ennyi ingatlan folyamatosan?

– Júliusban jelentették be a programot, és július–augusztusban a hitelből vásárlók egy része már az Otthon Starttal kalkulált. Ezt alátámasztja a ma megjelent MNB-nyilvántartás: a lakáshitel-volumen a május–júliusban tapasztalt havi 140–150 milliárdról augusztusban kicsivel 100 milliárd fölé esett, azaz nagyjából 25 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy

a júliusi bejelentés után sokan kivártak, sőt volt, aki szerződéskötés előtt lépett vissza.

Ezek az Otthon Start indulására vártak. A Duna House Barométer szerint a júliusi 9 ezer fölötti adásvételszám augusztusra 11 ezer fölé emelkedett; ezek egy része szintén az Otthon Start indulására várt. A szeptemberi nagy ugrás tehát korábban megkötött adásvételekhez köthető. Jogos a kérdés, lesz-e hosszú távon elég ingatlan. Az ingatlan.com friss statisztikái szerint 30 százalékkal nőtt a kínálat, és ennek jó része Budapest. Budapesten például 70 százalékos pluszt mértek. Hozzá kell tenni, hogy hiába jön ki darabra a matek, felmerülhetnek problémák: sok olyan ingatlan kerülhetett vissza a piacra, amelyet korábban minőség vagy állapot miatt nem adtak el, és most az Otthon Start indulása miatt újrahirdettek. Lehet, hogy darabra meglesz a keresett mennyiség, de minőségben, elhelyezkedésben, alapterületben lehetnek szűk keresztmetszetek.

Látszik, hogy a fővárosi 40–50 négyzetméteres lakások adásvételi sebessége nagyon felgyorsult: ha egy jó árú, Otthon Start-kompatibilis lakás kikerül a piacra, egy-két nap alatt elviszik.

A kínálati oldal alakulása fogja az árhatást is meghatározni: mennyi jó minőségű, megfelelő állapotú „új” (új építésű és frissen piacra kerülő használt) lakás jelenik meg. Használt lakást önmagában az Otthon Start miatt nem fognak tömegesen eladni. Többlet akkor jöhet, ha a befektetők eladnak, vagy ha sokan lakáscserébe fognak. Itt viszont kérdés az „első lakásszerzés” feltétele. Emellett az új építések felfutása hozhat nagyobb mennyiséget. A kormány durván évi 10 ezer új projekttel számol az Otthon Starthoz kapcsolódóan, az Otthon Start Programirodánál is több ezres, sőt több tízezres lakásszámú projektekről tárgyalnak. Viszont ezek az ingatlanok nem azonnal jelennek meg: a projekt állapotától és technológiától függően 1–3 év is lehet, mire ténylegesen elkészülnek, viszont már korábbi stádiumban is értékesíthetők. Az indulás utáni első hónapokban ezért a meglévő piac kínálatának kell fedeznie a hirtelen megugró keresletet, és kérdés, milyen összetételű új kínálat jelenik meg.

– Hatása lehet ennek az átrendeződésnek az albérletekre is?

– A bérleti piacra is van hatása a programnak, mivel sok bérlő inkább vásárol, ha hasonló törlesztővel saját lakást tud venni. Ha sokan kimennek a bérleti piacról, a bérleti díjak emelkedése megállhat, egyes régiókban csökkenhet is, ezt látva befektetők is dönthetnek eddigi lakásaik eladása mellett, ami fenntarthatja a kínálatot. Rövid távon ez kompenzálhat, de pár hónapon belül a kereslet továbbra is magas maradhat, míg a kínálat szűkös, egészen addig, amíg az új projektek nem jutnak el az értékesítési fázisig. Láttam már „tervezőasztalos” vásárlást is.

– Úgy tűnik, hogy az ügyintézés lassul. A bankok korábban azt kommunikálták, hogy felkészültek a rohamra, de a helyzet az, hogy lényegesen hosszabb idő, míg az Otthon Start-ügyeket elintézik.

– Ha fel is készült az apparátus, ekkora igényemelkedésre nem lehet úgy felkészülni, hogy az átfutási idő ne növekedjen. Még nincsenek végleges számok, arányaiban néhány ügyletet folyósítottak, és kevés jutott túl a bírálaton.

Nem tudjuk pontosan, mekkora a bedugulás, de lassulás látszik.

Például sokan 10% önerővel szeretnék igénybe venni a konstrukciót. Az első kommunikációkból az tűnhetett ki, hogy aki Otthon Startot vesz fel, automatikusan 10% önerővel vásárolhat, ám ez végül nem így lett. Az Otthon Startnak van egy első lakáshoz kapcsolódó feltételrendszere, és a 10% önerő alkalmazásának is van egy másik, de ezt a kettőt nem hangolták össze. Az MNB-nél eltörölték az életkori korlátot, tehát valóban nincs felső korhatár a program igénybevételére. Azonban a meglévő tulajdonokra más elvárások vonatkoznak. Otthon Startnál 50% meglévő tulajdoni hányad mellett is lehet hitelt igényelni, viszont első lakásszerzőként a 10% önerőhöz legfeljebb 49%-os tulajdoni hányaddal lehet rendelkezni. Tehát,

ha egy házaspár fele-fele arányban tulajdonos egy ingatlanban, felvehetik az Otthon Startot, ha nincs és nem is volt más lakásuk, de 10% önerőre már nem lesznek jogosultak.

Másik fontos különbség: az Otthon Startban több kivétel van a meglévő ingatlanokra, amelyek birtoklása esetén igényelhető a hitel (15 millió alatti érték, haszonélvezettel terhelt és a haszonélvező bent lakik, az elmúlt tíz évben elbontott ingatlan, tíz évnél régebbi tulajdon stb.). Az MNB oldalán, egyetlen kikötés van: ha jogszabályi haszonélvezettel terhelt az ingatlan, az nem számít. Nincs alacsony értékű, bontásra vonatkozó vagy múltbeli vizsgálati könnyítés. Tehát,

ha 12 éve volt valakinek ingatlana, jogosult a hitelre, de nem lesz jogosult a 10% önerőre.

Sok igénylő most fog ezzel szembesülni. Továbbá a 10% önerőhöz a Lechner Tudásközpontnak igazolást kell kiállítania. Jó hír, hogy ezt már nem a magánszemélynek kell lekérnie, hanem a banknak. Ugyanakkor vannak technikai anomáliák: legutóbb, múlt héten a bankok azt jelezték, hogy ez még nem megy gördülékenyen. Mindenkitől, aki így szeretne vásárolni és így nyújt be hitelkérelmet, nyilatkozatot kérnek az ingatlanjairól, és hozzájárulást kérnek, hogy a Lechnertől lekérhessék a szükséges hatósági bizonyítványt.

– Egy szeptember 4-i hír szerint, már nincs szükség a Lechner Tudásközpont által kiállított tulajdoni igazolásra...

– Az Otthon Starthoz kapcsolódó fix kamatnál nincs szükség rá, de ha 10% önerővel veszem igénybe, ahhoz kapcsolódóan van.

– Tehát egyelőre még csiszolódnak a szabályok. Ez is okozhatja a tömegességen túl a zökkenőket és az ügyintézés lassulását?

– A 10% önerővel számoló ügyfél mindenképpen számíthat lassulásra, a sok ügylet miatt is, és amiatt is, hogy mikor tudják lekérni ezt az igazolást.

– Mivel a program nem határidőhöz kötött, hanem visszavonásig él, az elején nagy boom van, aztán beáll a rendszer. Feltételezem, hogy a most tapasztalt roham nem tartható sokáig. Hol stabilizálódhat az igénylések száma?

– A havi lakáshitel-volumen 140–150 milliárd volt (júliusban nagyjából 140–145). Augusztusban visszaesett 100-ra, szeptemberben feljebb megy, de a bírálati átfutások miatt nagyjából októberben jelenik meg a kihelyezéseknél a nagy ugrás. Mindenképpen 200 milliárd forint fölötti számokra számítanak a szakértők a mostani igénylésszám mellett, és az sem kizárt, hogy 220–250 milliárd körül alakulnak a számok októberben.

– Ez meddig tartható?

– Szerintünk 1–3 hónapig lesz ennyire magas. Utána beáll egy alacsonyabb, de a korábbiakban megszokottnál magasabb szintre, valahova 150 milliárd fölé, mondjuk 160–170–180 milliárdra. Egyéb hatásoktól függően ez persze még eltérhet. Az is fontos, hogy

eddig az átlagos kölcsönösszeg 20 millió forint körül volt, de az Otthon Startnál bőven 30 millió fölötti igénylések érkeznek átlagosan.

Tehát nemcsak a darabszám miatt nő a kihelyezés, hanem az átlagösszeg miatt is.

– Az elején a bankok a kötelező 3% alá is kínáltak. Látszik a verseny a továbbiakban is?

– A verseny fokozódott. Azok a bankok, amelyek eddig kevésbé vették ki a részüket, növelték a tétet. Induláskor három bank kínált 3% alatti kamatot: a Gránit 2,85-öt, az UniCredit 2,95-öt és a CIB 2,95-öt.

Kamatoldalon becsatlakozott az MBH Bank: a saját, speciális ügyfélkörének 2,75-öt ad; ez azoknak szól, akiknek a munkaadója speciális megállapodásban áll az MBH-val.

Átlag (illetve átlag feletti jövedelmű) ügyfelek is elérhetnek 2,89%-os kamatot az MBH-nál, tehát ott is léptek. De jóváírásban is versenyeznek: jellemzően 100-200 ezer forint közötti összegeket kínálnak. Van olyan bank, amely egy havi törlesztőt ígér vissza, futamidőtől függően ez akár közel félmillió is lehet. Az MBH a korábbi 100 ezer forintos ajándékutalványt 120 ezerre emelte, ha az ügyfél Fundamenta lakáskasszát is köt. Ha prémium ügyfél, további 100 ezret ad.

A Raiffeisen szerdán jelentette be, hogy a 100 ezres jóváírást megduplázza 200 ezerre.

Látható, hogy akik nagyobb piaci részt szeretnének, ráígérnek. Kilóg a sorból az OTP: ők eddig sem kínáltak érdemi jóváírást vagy kamatkedvezményt, és most sem; más ligában játszanak a fiókhálózatukkal, felkészülten. A versenynek itt biztosan nincs vége: akik nagyobb piaci részesedést szeretnének, további kedvezményeket ígérhetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Angyal József a háromgyermekes anyák szja-mentességéről: Sokan majd a homlokukra csapnak, hogy „tényleg, nekem jár?”
Az adószakértő szerint sokan lehetnek, akik nem is tudják, hogy ők is jogosultak a szerdától életbe lépő teljes szja-mentességre. Az is lehet, hogy az jár jól, aki utólag érvényesíti a kedvezményt, hogy ne veszélyeztesse a januári béremelését.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 01.



Szerdától teljes szja-mentességet kapnak a háromgyerekes anyák, jövő januártól pedig a 40 év alatti kétgyerekesek is. Azok, akiknek családi kedvezmény is jár, ezentúl a járulékbefizetéseiket csökkenthetik vele. Az érintettek minden bizonnyal örülnek az intézkedésnek, hiszen tíz- vagy akár százezrekkel több marad a családi kasszában, azonban a költségvetésen nagy lyukat üt az intézkedés. A legjobban a nagyon jól keresők járnak, mert jövedelemkorlát nincs. És nincs életkorkorlát sem, tehát a kedvezményre mindazok jogosultak, akik valaha három gyereket neveltek. Kiesnek viszont az elvált apák, akkor is, ha náluk vannak a gyerekek.

Aki az szja-mentességet igénybe akarja venni, regisztrálhat a NAV online felületén, de a munkáltatójánál is. Akkor sem vész el ez a kedvezmény, ha ezt az érintett elmulasztja: jövő év elején, az szja-bevallásnál is érvényesítheti mindezt, így az adóhatóság visszautalja neki az év utolsó három hónapjában befizetett adóelőlegét. Pontosan kikre vonatkozik az új szabályozás? Mennyire igazságos? És mennyire fenntartható, hogyan hat a költségvetésre? Erről beszélgettünk Angyal József adószakértővel.

– Októbertől él a háromgyermekes anyák szja-mentessége, amit várhatóan a novemberi fizetésükben éreznek először, vagyis abban a bérben már nem vonnak tőlük adóelőleget, ha regisztrálnak. Jól mondom?

– Tulajdonképpen ez év közben minden kedvezményre igaz: akkor lehet igénybe venni, ha az adózó nyilatkozik róla. Természetesen, ha valaki nem nyilatkozik, a kedvezményt akkor sem veszti el: a májusi adóbevallásában egy összegben érvényesítheti.

A már eddig is járó családi adókedvezményt például sok háromgyermekes család év közben nem veszi igénybe, inkább év végén kap nagyobb, akár millió fölötti összeget, és abból valami komolyabb beruházásra költ.

Tehát a nyilatkozat lehetőség, de nem kötelező.

– Hol és hogyan lehet erről nyilatkozni?

– Az adóhatóság létrehozott egy online felületet. Mégis azt tanácsolnám, hogy inkább a munkáltatónál nyilatkozzanak, mert a háromgyermekes anyák kedvezményének egészen más feltételei vannak, és nem biztos, hogy az érintett tudja, jogosult-e. A munkáltatónál a bérszámfejtő készséggel ad felvilágosítást, elmondja, ki jogosult.

– Hogyan lehetséges, hogy sokan nem tudják, jogosultak-e?

– Mindenekelőtt megjegyezném: én ezt a háromgyermekes, illetve „gyermekes anyák” kedvezményt nem tartom jónak, mert nem a családokat és a gyereknevelést, hanem magát a szülést támogatja. Olyan gyermek után is járhat, aki élve született, például koraszülött volt, majd egy-két évesen meghalt. Ha csak néhány napig is élt, már beleszámít. Gyakran előfordul, hogy valakinek két egészséges, akár felnőtt gyermeke van, közben volt egy koraszülése, a baba meghalt. Így is jogosult lehet. A másik feltétel, hogy legalább 12 évig családi pótlékra jogosultnak kellett lenni.

Ha például egy házasság tönkrement, nagy gyerekek voltak, elváltak, és az apának ítélték a gyerekeket, az anya akkor is megkapja a teljes adókedvezményt, mert 12 évig járt utána családi pótlék.

És az is jogosult lehet, aki 12 évig nevelte a gyerekeit, majd anyagi teher miatt 13 évesen állami gondozásba adta őket. Korhatár sincs: 60–70 éves nagymamák is jogosultak lehetnek. Sokan majd a homlokukra csapnak, hogy „tényleg, nekem jár?”. A feltételekről kevés szó esik, pedig ezt hangsúlyozni kellene.

– Tehát ha 12 évig fennállt a családi pótlékra való jogosultság, de valamilyen okból nem az anya vette fel, hanem a házastársa, akkor is jár az adómentesség? Mindegy, kinek folyósították?

– Pontosan így van, ahogy a családi kedvezménynél is: a házastársak mindegyike jogosult lehet a családi pótlékra. Ha elválnak, onnantól az jogosult, akinél a gyermek marad.

– Ha valakinek volt elhalt gyermeke, attól még háromgyermekesnek számít? A halott gyermek után nincs családi pótlék, tehát ez nem tolható ki tizenkét évig.

– Itt félreértés van. Az egyik feltétel a 12 év jogosultság. Emellett van egy kivétel: ha csak néhány napig állt fenn a jogosultság, de a gyermek meghalt, ez vis maiornak tekintendő, és akkor is járhat a kedvezmény. Tehát párhuzamos feltételek vannak. Ha valakinek több koraszülött gyermeke született és korán elhunytak, akkor is háromgyermekesnek számít, ilyenkor nem a 12 év a döntő. Sokan ezt nem is tudják.

Probléma az is, ha a szülők különváltan, de közösen nevelnek, és megosztják a családi pótlékot: az anya egyszer csak nagy kedvezményt kap, miközben minden más kedvezmény megosztott marad. Így az egyik szülő lényegesen magasabb összegből neveli a gyermeket, akár élethosszig.

Ez társadalmi feszültséget okozhat. Igazságtalan az is, ha válás után a 13 éves gyermek az apához kerül: az apa neveli, mégis az anya jogosult a kedvezményre. Már a 25 év alattiak kedvezménye is okozott munkahelyi feszültséget. Vagy például, ha egy nyugdíjas nagymama, amikor elmegy dolgozni: a nyugdíja eleve járulékmentes, és ha szja-mentességet is kap, nettóban kapja meg a bérét. Ha ez a kör bővül, egy életkori korlát, mondjuk 40 év, enyhíthetne ezen a feszültségen, mint ahogy a kétgyermekeseknél tervezik: amíg kicsik a gyerekek, sok pénzbe kerülnek, később önállóak lesznek. De az életkori határ, ami még létezik, csak átmeneti. A 40 év alatti kétgyermekes anyáknál ez most így lesz, de folyamat végén a tervek szerint mindenki, aki szült, megkapná az életfogytig járó kedvezményt.

– Amikor egy cégnél esedékes a béremelés, nem mondhatja-e a munkáltató, hogy neked kevesebbet emelek, mert úgyis magasabb a nettód? Nem próbálják lenyelni a kedvezményt? Például a nyugdíjast eleve kisebb nettóval veszik fel?

– Ez létező gyakorlat. A 25 év alattiak kedvezményénél is figyelembe vették a korhatárhoz kötött automatikus kedvezményt. Sok háromgyermekes is emiatt nem kéri az adóelőleg megállapítását, mert akkor a munkáltató figyelembe veheti. Ha csak a bevallásban érvényesíti, arról a munkáltató nem tudja. Ezért nem biztos, hogy jó, ha szól a munkáltatónak:

lehet, hogy jobban jár, ha csendben marad, és ezzel elősegíti a januári béremelését.

Gondoljunk arra, hogy egy háromgyermekes családban a gyerek júniusban befejezi a középiskolát, júliustól már nem jár a családi pótlék, csak két gyermekes után. Most október 1-jétől viszont újra háromgyermekesnek minősül az anya, és korlátlan ideig kapja a kedvezményt. Ez valóban bérfeszültséget okoz. Ugyanis az adórendszerben kellenek korlátok: összeg- és életkorkorlátok. Például a három- és négygyermekes anyák kedvezményénél nincs összegkorlát: ha valaki havi 5 milliót keres, a teljes összege szja-mentes. Pedig aki havi 5 milliót keres, nem biztos, hogy pusztán a szülés miatt támogatandó. Szerintem ennek nincs meg a pénzügyi fedezete sem. Ezt onnan gondolom, amit a miniszterelnök mondott évekkel ezelőtt: egy ilyen kedvezményt csak akkor lehet bevezetni, ha egyszer Varga Mihály „félrenéz”. Akkor sem volt meg a feltétel, a jelenlegi gazdasági körülmények között pedig még kevésbé. A kétgyermekesekre kiterjesztve meg végképp nincs. Jó lenne korlátot beépíteni: például a három-, két- és négygyermekesek kedvezménye mondjuk havi 2 millió forintos jövedelemig járjon. Ez nem okozna nagy politikai felzúdulást: aki 2 millió fölött keres, annak miért járjon?

– Abban az esetben, ha egy édesanya jogosult az szja-mentességre, de jogosult lenne a családi adókedvezményre is, mi történik? Elvész az utóbbi?

– Nem vész el. Ha valaki például havi egymilliót keres, a teljes jövedelme szja-mentes lesz. A családi kedvezményt pedig a járulékok terhére lehet érvényesíteni. A házastársak között meg is osztható. Ezt 14 éve vezették be, mert családi adókedvezmény olyan nagyvonalú volt, hogy az alacsony keresetűek nem tudták teljesen kihasználni. Ennek feloldására vezették be a járulékkedvezményt. Lehetett volna szigorú felső korlátot tenni, de nem ezt tették. Valójában Magyarországon egyetlen percig sem volt egykulcsos adó, mert az adóalap-kedvezmények nulla százalékos sávokat jelentenek; efölött van a 15%-os szja.

A családi járulékkedvezmény „negatív adót” jelent, mivel az szja után a járulék terhére is érvényesíthető.

Így gyakorlatilag háromsávos a rendszer: 0%, 15% és egy „negatív” sáv, amit a TB-kassza finanszíroz.

– Mi az ára ezeknek a bőkezű kedvezményeknek?

– A kommunikációban az jelenik meg, kik részesülnek a kedvezményekben: kétgyermekesek, háromgyermekesek, 25 év alattiak, hosszú felsorolni teljesen. Nyilvánvaló, hogy ennek nincs meg a pénzügyi fedezete. Arról nem esik szó, hogy honnan vonjanak el. Ha kimondanák, hogy a háromgyermekes anyák szja-mentessége miatt kevesebb jut egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásra, más lenne a mérleg. Az emberek örülnek a kedvezménynek, de amikor az egészségügyben hosszú várakozás van, vagy sokat kell utazni szülni, nem hozzák összefüggésbe ezzel. A költségvetés beterjesztésekor, az egyes fejezeti előirányzatokat nézve derülhet majd ki a negatív hatás. Ha le akarjuk szorítani a hiányt, valahonnan fedezni kell. Meg fog jelenni, mennyibe kerül a háromgyermekes anyák kedvezménye (jövőre már teljes év), a családi kedvezmény újabb 50%-os emelése, a kétgyermekes anyák kedvezménye, a 30 év alatti egy gyerekes kedvezmény korhatár nélküli kiterjesztése.

– A 2002-es osztogatáshoz képest ez a mostani hol áll? Mekkora árat fizetünk érte április után?

– Legalább akkorát, mint akkor. Ha nagy a költségvetési hiány, ezt el is lehet inflálni: nagyobb bérek mellett az inflációval „korrigálnak”. Tehát fennáll az erőteljesebb infláció veszélye. Nem véletlen, hogy a jegybankelnök folyamatosan hangsúlyozza: nem múlt el az inflációs kockázat. Jövőre 3,8%-os inflációt jósolnak. Ez 4% alatti januári nyugdíjemelést is jelenthet, ami nem biztos, hogy jó.

– Ezek a hatások nem egyszeriek, hanem folyamatosak: az adókedvezmények jövőre és utána is fennmaradnak, tartósan terhelik a költségvetést.

– Én borítékolom, hogy a választás után, teljesen mindegy, melyik kormány lesz, nagy, átfogó adó- és jogi reformra lesz szükség. Politikailag könnyű lesz kommunikálni, hogy az egykulcsos adó bevált, teljesítette a feladatát, ideje áttérni a progresszív adózásra. Biztos vagyok benne, hogy ezek a kedvezmények meg fognak jelenni jövő év első felében, de utána szükség lesz reformra.

Sem a Tisza-ígéret (megtartás és bővítés), sem a Fidesz javaslatai nem lesznek hosszú életűek.

A költségvetési kényszer, az inflációs problémák, a magas kamatok mellett a gazdaság nem tud beindulni. Vissza kell térni az egyszerűsítéshez. 2010-ben söralátét méretű bevallást ígértek, most már asztalterítő lett. Közelíteni kellene a söralátét-nagyságú bevalláshoz, ami nem lehetetlen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: A Fidesz úgy tanult a kegyelmi ügyből, ahogy kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből
A humorista arra is reagált legújabb bejegyzésében, hogy Rogán Antal egy rossz influenszernek tartja őt.
F. O. - szmo.hu
2025. szeptember 30.



Pottyondy Edina a YouTube-csatornáján mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Rogán Antal miniszter egy beszélgetésben azt mondta Pottyondyról: nagy betűkkel írná fel, hogy ő a rossz influenszer. A humorista a maga stílusában reagált erre.

„Hová írnád fel, Tóni? Óriásplakátra? Szuverenitásvédelmi listára? Vagy augusztus 20-án az égre drónokkal, 3 milliárdért? És közben Nagy Feró énekelné Jackótól a Badet?” Ez olyan mintha én azt mondanám rá, hogy rossz politikus. Ha engem kérdeznének, azt mondanám Rogánról, hogy mini Sztálin vagy maffiózó.

És mit csinál egy rossz influenszer? Megállapítja, hogy a Fidesz úgy tanult a tavalyi kegyelmi ügyből, mint kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből: professzionalizálódott”

– fogalmazott Pottyondy, aki ezek után beszélt még Semjén Zsolt parlamenti felszólalásáról, Kocsis Máté tevékenységéről, de szóba került Lázár János és a tragikus hirtelenséggel elhunyt vásárhelyi rendőrkapitány ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Takács Márk: Nem a Magyar Honvédség, hanem cigicsempészek drónjai repülhettek be Ukrajnába
Kémkedésnek ugyanis csapnivaló lett volna egy ilyen akció. A katonai elemző a készülő drónfalat szükségesnek tartja, szerinte a kórházakat, reptereket, kormányzati vezetési pontokat is védeni kell, mert jelenleg egy tömeges dróntámadás ellen védtelenek vagyunk.


Több ezer ember töltötte kempingágyakon a csütörtök éjszakát Münchenben, miután ismeretlen eredetű drónokat láttak a reptér környékén. Korábban egy dán repteret is le kellett hasonló okokból zárni, és drónok repültek át a legnagyobb dán katonai reptér felett is. A dán miniszterelnök nem zárta ki, hogy az oroszok állnak az akció mögött, a védelmi miniszter pedig hibrid támadásról beszélt. Az európai vezetők drónfal felállítását sürgetik, hogy megakadályozzák a keleti határ felől érkező drónok bejutását.

A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, Orbán Viktor pedig azt mondta, „ha jön egy drón, ami nem a tiéd, akkor lődd le.” Csakhogy épp Magyarország volt az, ami fölött 2022-ben háborítatlanul átrepült egy bombát szállító drón, ami később Zágrább mellett zuhant le. Közben Ukrajna azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy felderítő drónokat indított az ő területükre. Orbán Viktor szerint ez „kamu”. De azt is hozzátette: „tegyük fel, hogy néhány méterre berepült oda, és akkor mi van? Ukrajna nem egy független ország.” Tényleg hibrid hadviselést folytat európai országok ellen Oroszország? Képes megvédeni magát a NATO? És mi állhat az ukrán-magyar drónvita mögött? Erről beszélgettünk Takács Márk katonai elemzővel.

— Zelenszkij elnök szerint magyar felderítő drónok hatoltak be Kárpátaljára, a magyar fél ezt tagadja. Mi történhetett?

— Szerintem ezek nem a Magyar Honvédség vagy a magyar állam drónjai voltak.

Kilencven százalék esélyt adok rá, hogy csempészdrónok: cigarettát, kábítószert vagy mást vittek, ami azon a határszakaszon régi „népszokás”. Ha kémkedésről lenne szó, ez a lebukás legbiztosabb módja.

Sokkal kulturáltabban is meg lehet oldani, például Ukrajnába becsempészett drónokkal, fedett akcióként álcázva. Volt már rá példa a háború alatt is, hogy ukrán kisrepülőgép, cigarettacsempészek, átrepültek magyar légtérbe, és Hajdú-Biharban találták meg a gépet. Akkor nem volt hiszti. Most az ukránok verik a tamtamot, ennek nyilván valamilyen kétoldalú politikai oka lehet.

— Európában közben egyre másra bukkannak fel ismeretlen eredetű drónok, ami sok európai vezető szerint orosz provokáció, ami ellen drónfallal kell védezezni. Mennyire felkészült jelenleg Európa vagy a NATO a dróntámadásokra?

— Röviden: semmennyire. Ha kézből indítható FPV-drónokról, oktokopterekről beszélünk, ezek általában nem nagyobbak egy laptopnál vagy egy nagyobb bőröndnél. Ellenük jelenleg nincs érdemi képesség, és nem azért, mert ne lenne mivel lőni rájuk. Ha egy ilyen berepül például a koppenhágai repülőtérre, be lehet vetni betanított madarakat, például vándorsólymokat, sörétes puskát vagy más eszközt. Csakhogy ezeket nem egyesével alkalmazzák, hanem tömegesen, ez a lényegük.

A védelmi rendszerek túlterhelésére akár több ezret is bevetnek, amelyek emberi irányítás nélkül is együttműködhetnek. Jelenleg nincs ellenük hatékony védelem,

és egyik ország hadiipara sem áll ott, sem az amerikai, sem a kínai, sem az európai, hogy ezek ellen megfelelő védelmet adjon. Új fejlesztésekre van szükség.

— Hogyan lehet ezeket egyáltalán felderíteni és megsemmisíteni? A radarokkal a repülőket látjuk, de ezeket a drónokat akár egészen közelről is indíthatják, a célország területéről, láthattuk ezt a Pókháló-hadműveletnél és a Izrael iráni akciójánál is. Olyan mértékben kell kiterjeszteni a megfigyelést, amiről eddig szó sem volt.

— Alapvetően radarral is fel lehet deríteni őket, de nem olyan radarokkal, mint a repülőgépeknél: más hullámhosszon, kisebb távolságra optimalizált rendszerek kellenek. Emellett optikai eszközökkel is működik a felderítés, a látható vagy más fénytartományban érzékelő rendszerek képeit AI szoftverek elemzik. A gond a mennyiség. A megsemmisítésre több opció van: lelövés légvédelmi tüzérséggel (ez jellemzően a végső, közeli megoldás), nagy energiájú fegyverek, például lézerek, amelyekből már létezik hadihajóra vagy kamionra telepíthető verzió. Idő és pénz kérdése a kisebb rendszerek elterjedése. A leghatásosabb az irányított energiájú fegyver: szűk sávban irányított rádióhullámmal „megsüti” a drón elektromos rendszerét. Van még a zavarás: ha az adott tartományban megvalósítható, megbénítja az irányítást. Ez utóbbi azonban csak a távolról, ember által irányított drónok ellen jó. Ha autonóm, algoritmus vezérelte gépekről van szó, a zavarás nem hatékony.

— Ráadásul nem elég a határok mentén kifelé figyelni, mert bárhol, bármikor felbukkanhatnak ezek az eszközök. Ekkora lefedettséget elérni óriási feladatnak tűnik.

— Igen, és ezért jó, hogy Magyarország csatlakozott a drónfalhoz, mert ezt csak a világ egyik leggazdagabb régiója, az Európai Unió tudja finanszírozni. Muszáj is, ha a saját biztonságunkat akarjuk garantálni,

akár Oroszország, mint ellenérdekelt nagyhatalom, de egy ma még ismeretlen terrorszervezet is használhat ilyen eszközöket ellenünk.

Elsősorban az orosz határra érdemes telepíteni, de a kritikus infrastruktúra köré is. Ilyenek például a repülőterek, kórházak, kormányzati vezetési pontok.

— Amikor az 1950-es években felmerült a veszély, hogy nukleáris eszközöket csempészhetnek az Egyesült Államok területére, megkérdezték Oppenheimert, hogyan lehet védekezni. Ő azt mondta: csavarhúzóval. Minden beérkező hajón a konténereket szét kell szedni. Itt is hasonló szigorításra számíthatunk? Meg kell szigorítani az EU-ba érkező áruforgalon ellenőrzését?

— Ez komplex védekezés. Például a franciák nemrég bejelentették, hogy francia felségvizek közelében lefoglaltak egy, szerintük az orosz „árnyékflottához” tartozó hajót, amely drón-anyahajó lehet. Bizonyítékot még nem tettek közzé, meglátjuk, de minden lehetőség adott rá.

— Tehát jelenleg semmilyen képességünk nincs dróntámadás visszaverésére?

— Helyesbítek: csak az ilyen tömeges, kisméretű drónok ellen állunk rosszul. A Sahedeket ma le tudnánk lövöldözni.

— Egy hasonló drónt 2022-ben sem sikerült lelőni, az egy Tupoljev 141-es volt.

— Egy eltévedt ukrán drónról volt szó. A képesség megvolt, csak a döntéshozók addig tötyörögtek, amíg elrepült.

— Az oroszoknak mi az érdekük az ilyen akciókban a zavarkeltésen túl? Lehet konkrét katonai akció is, vagy inkább csak a folyamatos feszültség- és bizonytalanságkeltés, a nyugati közvélemény nyomás alá helyezése a cél?

— Egyértelműen az utóbbi. Az orosz hibrid háborús doktrína része, hogy a náluk erősebb ellenfelet, például az EU-t vagy a NATO európai tagállamait, folyamatos bizonytalanságban tartsák, és ezzel a lakosságot elfárasszák. Egy komoly katonai támadás casus belli lenne, ami nem érdekük, mert nem nyerhetnének egy háborúban.

— Tehát a lakosság kifárasztásával olyan közhangulatot teremtenének, amely segíti az általuk favorizált „békepárti” erők hatalomra kerülését, hogy ezek belülről segítsék az orosz politikát?

— Pontosan.

— Mikorra állhat fel egy védővonal?

— Ez elsősorban pénz és technológia kérdése. Fél éven belül nagy előrelépések érhetők el a pontszerű, kritikus infrastruktúra, például az erőművek, repterek védelmében.

A teljes, „totális” légvédelmi kerítés nagyjából öt év.

Ez nem azt jelenti, hogy addig semmi nincsen: öt év múlva kész, de négy év múlva sem lesz rossz, egy–két év múlva pedig már érezhető javulás lesz. Ez folyamatos fejlődés. És ha kiépítünk egy rendszert, akkor sem lehet hátradőlni: az ellenfél a védelmünkhöz igazítja a támadóképességeit, nekünk pedig ehhez kell igazítani újra a védelmet.

— A keleti szárny országai ültek össze a drónfal ügyében, de nyugat- és észak-európai országoknál is észleltek támadásokat. Miközben ez kiépül, várható, hogy az EU összes tagállamára kiterjed a program?

— Célszerű lenne. Ezt csak együtt lehet csinálni. Ezeket a drónokat könnyű mozgatni, akár egy sztenderd konténerben is.

A pontszerű és a körkörös védelem egyszerre kell.

Minden légvédelmi rendszer lényege, hogy egymást átfedő, együttműködő elemek összessége legyen.

— Ukrajnának kialakult gyakorlata van már ebben. Érdemes tőlük tanulni, velük együttműködni? Van olyan innováció, amit most ők tudnak a legjobban?

— Feltétlenül. Az oroszokkal fej fej mellett haladva náluk van a legmodernebb tudás harctéri és hátországi védekezésben, támadó fejlesztésekben egyaránt. Ezért volt számomra szomorú, hogy Robert Brovdit kitiltották Magyarországról. Remélem, ez csak múló politikai szeszély.

— Ő inkább a támadó oldal szakértője.

— De a támadó tudja, mivel védekeznek ellene, és hogyan lehet azt megkerülni. Ha a másik oldal logikájával gondolkodunk, a tudása a védelemben is hasznos.

— Van terv arra, hogy Ukrajnát bevonjuk az együttműködésbe?

— Úgy tudom, hivatalosan nincs. A lengyelek viszont már elkezdtek együttműködni az ukránokkal. Tagállami szinten kétoldalú megállapodások indulhatnak. Hivatalosan még nincs bevonva Ukrajna ebbe a kezdeményezésbe, de erősen meglepődnék, ha nem használnánk fel a tapasztalataikat.

— A magyar miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy ha egy drón berepül az unió légterébe, azt le kell lőni. Hol a határ a hidegháború és a forró háború között?

— Hál’ istennek nem a magyar miniszterelnök dönti el, hanem egységesített szabályok rögzítik, ki mit, mikor, milyen eszközzel és miért lőhet le a saját légterében. Viszont alapvetően igaza van: az azonosítatlan és felszólításnak nem engedelmeskedő légi eszközöket, akár ember vezette járműről is van szó, végső esetben le kell lőni. A kérdés második felére: a hidegháború addig tart nemzetközi jog szerint, amíg a felek nem üzennek hadat egymásnak. Valószínűleg ez nem fog megtörténni, így

hidegháborúról beszélünk mindaddig, amíg a két fő érintett fél nem csap össze nyílt fegyveres konfliktusban.

— Sokan nem éltek az első hidegháború alatt. De azt gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy annak első évtizedei legalább ennyire „forrók” voltak, mint a mostani események...

— A koreai háborúban kevésen múlt, hogy az amerikaiak atomfegyvert vessenek be. A kubai rakétaválság sokkal forróbb volt, mint bármi most. Attól hál’ istennek messze vagyunk. Abban az időben sokkal közelebb állt annak lehetősége, hogy a felek egymásnak essenek, mert az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagyjából pariban volt.

Ma a Nyugat sokkal erősebb Oroszországnál,

Kína pedig Európában nem hidegháborús szereplő katonai értelemben, az ő terepe a Csendes-óceán.


Link másolása
KÖVESS MINKET: