SZEMPONT
A Rovatból

Raskó György 2024-ről: Novemberig egészen jól kordában tartották az élelmiszerinflációt, de most decemberre teljesen elszabadult megint

A kormány elszámolta magát - mondja a szakértő. A magas élelmiszer-áfa miatt ráadásul egy négytagú család egy évben már több mint félmillió forint adót fizet be az államkasszába, csak az élelmiszervásárlásai után. És ez jövőre sem változik.


Hiába csökkent az élelmiszerárak emelkedésének az üteme idén, még mindig felette van az átlagos inflációnak. Az árak nagyon magas szinten ragadtak be. Ráadásul idén az agrárium sem teljesített úgy, ahogy azt korábban várták. De mi várható jövőre?

Évzáró sorozatunk harmadik részében Raskó György agrárközgazdász értékeli az idei évünket, és próbál előretekinteni a jövőbe.

– Drága és egyre drágább az élelmiszer, aminek az ára még az infláció szintjénél is jobban emelkedett idén. Mi ennek az oka?

– 2021 volt az utolsó békeéve a magyar élelmiszerfogyasztónak. Akkor volt még megfizethető árú az élelmiszer Magyarországon. Azután, 2022-ben elindult ez az őrült élelmiszerinfláció, pörgette magát felfelé a csillagos égig. Éppen most csináltam számításokat a KSH adatai alapján. A három évvel ezelőtti, novemberi árakhoz képest a kenyér 132 százalékkal ment fel, a vaj 125 százalékkal, a tojás 102%-kal, cukor 78, liszt 60, a tej 58 százalékkal. Más tejtermékek hasonlóan 50 százalék fölött drágultak. Vagyis

három év alatt Magyarországon az élelmiszerek ára olyan szintre ment föl, hogy 2023 óta az uniós átlag felett vannak. Ez azért lehetséges, mert a 27%-os áfa világrekord, ilyen magas áfaszint sehol nincs Európában.

Abban az országban, amelyik ilyen magas élelmiszer-áfát alkalmaz, az élelmiszerárak biztosan meg fogják haladni az uniós átlagot. Óriási eltérések vannak az áfában. A lengyeleknél 4 százalék az élelmiszer áfa, az osztrákoknál 10 százalék. Még a 10 százalék és a 27 között is hatalmas különbség van. Ráadásul Magyarországon a legalacsonyabbak a reáljövedelmek, ami a lakosság jelentős rétegei számára elképesztően nagy napi probléma. Gondoljuk végig, hogy egy négytagú magyar család most idén decemberben átlagban 180 ezer forintot költ élelmiszerre. Ennek az áfatartalma nagyjából 46 ezer forint. Elképesztően nagy összeg. Ráadásul ott a kiskereskedelmi különadó is.

Egy évben félmillió forint csak az élelmiszervásárlás után befizetett adója egy négytagú családnak!

Nyilvánvalóan a felső decilisbe tartozóknak, akik 2-3 millió forintot keresnek havonta nettóban, ez jelentéktelen tétel. Azonban a magyar lakosság kb. 40%-a számára ez akkora kiadási teher, ami a fejlődő országok lakosságára jellemző. Vagyis miközben mi papíron egy fejlett OECD-ország vagyunk, a lakosság körülbelül 40%-a egy fejlődő ország szintjén tud csak fogyasztani, többek között a világrekord áfaszint miatt.

– Miért ennyire magas ez az adó? Nincs is hajlandóság rá, hogy ezen változtassanak?

– Ha jól tudom, a miniszterelnök személyesen ragaszkodik ehhez a magas áfaszinthez, fel nem fogom egyébként, hogy miért. Elegáns formája lehetne egy szociális intézkedésnek, ha mondjuk 5%-os lenne az élelmiszereken az áfa, hiszen a szegény ember is eszik, arra költenie kell mindenképpen. Ha azt nézzük, hogy a gazdag, felső decilisbe tartozók a jövedelmüknek kevesebb mint 10 százalékát költik élelmiszerre, az alsó decilisben lévőknél ez az arány már 40 százalék fölé emelkedik. Náluk gyakorlatilag nem marad semmi, hiszen mellette még fűteni kell, fizetni kell az áramért, a közlekedésre is költeni kell, meg az egészségre, gyógyszerekre. Ezzel elmegy a teljes jövedelme.

Szabad jövedelem a háztartások óriási hányada számára nem létezik. Félre nem tud tenni, nyaralásra, ruházkodásra nem jut.

Tartós fogyasztási cikket végképp nem vásárol ez a réteg.

– Ez azért is rosszul hangzik, mert akik az élelmiszertermelésből élnek, ők is megérzik ezt, hiszen nyilvánvalóan keresletcsökkenéssel jár a szegénység, ez pedig az élelmiszertermelők jövedelmét is veszélyezteti.

– A 2021-22-es év fordulója olyan drámai változást hozott, ami miatt Orbán érezte, hogy valamit lépnie kell, de szerintem rosszul reagált, amikor az árbefagyasztást erőltette. Persze politikailag látványos volt, lehetett mondani, hogy milyen rendes a mi kormányunk, hiszen a fránya kereskedőket most kötelezte a fogyasztói árak befagyasztására. Valójában jobban tette volna, ha ezeken a termékeken az áfát csökkentette volna 5%-ra. Ez nem történt meg, viszont így a kereskedők felhatalmazást éreztek arra, hogy az árbefagyasztás miatti veszteségüket ráterheljék a többi árucikkre, és emiatt azoknak az ára aránytalanul nagyot ugrott. Ez nem történt volna meg, ha nincsen árbefagyasztás. De ha egy ár már felment, utána már nem akarózik annak lemenni. Tehát az történt ebben a nagy élelmiszerár-robbanásban is, hogy a reális kereslettől elszakadva történt olyan áremelkedés, amiről azt gondolták a kormánytagok, hogy amikor majd a kötelező árbefagyasztást megszüntetik, akkor a korábbi szintre csökkennek az árak. Nem így történt. Emiatt van az, hogy az infláció most is kiugróan magas az élelmiszerek vonatkozásában. Éppen tegnap beszéltem egy olyan kiskereskedővel, akinek van hét szupermarketje,

november elején 48 forintért szerezte be a tojást a termelőtől, most december elején meg 72-ért. Ez pont 50%-os áremelést jelent, és a tejet is átlagban 20 százalékkal drágábban veszi.

Ez óriási ugrás, mert novemberig egészen jól kordában tartották az élelmiszerinflációt, de most decemberre teljesen elszabadult megint.

– 2025 állítólag csodálatos évünk lesz. Mitől lesz csodálatos?

– A kormánypropagandával lesz csak csodálatos, mert ennek makrogazdasági alapjai nincsenek. Egyrészt az akkugyárak eszméletlen lejtmenetben vannak, a gumiabroncsgyárak úgyszintén, az autógyártás hasonlóan esik, nincs realitása annak, hogy 2025-ben hatalmas fordulat történne, és újra elkezdenének az emberek autót vásárolni. Tehát a Magyarországon kulcsfontosságú iparágakban semmiféle reális növekedési lehetőség nincs 2025-re vonatkozóan, akkor miben lehet bízni? Nekünk nincsen olyan szinten high-tech iparunk, ami esetleg növekedhetne, gondolok például magas hozzáadott értékű szoftver, vagy egyéb informatikai rendszerek gyártására, azonban ebben Magyarország eléggé lemaradt. A másik pedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.

A mezőgazdaságunk ebben az évben 13-14 %-ot esett, mert rossz volt az időjárás,

és miután a növénytermelés súlya meghatározó a magyar agráriumban, ezért ha ott kedvező az időjárás, akkor hoz pluszban agrárium GDP-t, viszont, ha szárazság, aszály van, akkor meg óriási zuhanást is tud okozni. Most az idén megint zuhanás történt, de ki tudja, hogy mi lesz 2025-ben? Kívánom, hogy jó idő legyen.

– Egyre többször van, amikor két nap alatt szakad le egy hónapnyi csapadékmennyiség. Nem hiányoznak azok a víztározók, amikkel ezeket el lehetne tárolni?

– De nagyon, és már az is jó lenne, ha a meglévő öntözési infrastruktúrát használnák. Nagyon szépen kiépítették a csatornarendszert Magyarországon, ami az öntözést lehetővé tette. Ezen csatornák nagy részét benőtte a gaz, a bokrok és a cserjék.

– De miért?

– Ellopták az öntözőműveket, a szivattyúállomásokat szétlopták, és még sorolhatnám tovább. Önmagában véve, ha az Alföldön ezt a csatornarendszert feltöltenék vízzel, akkor az a mikroklímát megváltoztatná, párásabb lenne a levegő, magasabb lenne a talajvízszint, ami rendkívül fontos és nagyon szükséges lenne a sikeres termeléshez az Alföldön.

– Itt elsivatagosodásról beszélnek.

– Ez hülyeség. Egyszerűen az van, hogy azokat a rendszereket hagytuk tönkremenni, amelyeket elődeink kiépítettek.

Ahol a Körösök összefolynak,

ha az azoknál meglévő nagyjából 10 vízkivételi művet mind használnák (ma egyet használnak ezek közül), akkor nem lenne pusztító aszály.

Ezek a lehetőségek mind megvannak, ha nincs is pénz újat építeni, legalább tegyük rendbe a meglévőket.

– Mennyibe kerülne rendbe hozni ezeket a rendszereket?

– Csak a rehabilitáció, tehát a meglévő csatornarendszerek kitisztítása, öntöző szivattyúállomások felszerelése az olyan 1000 milliárd forintból megoldható. Egy pusztító aszályos évben körülbelül ennyi a kár. Azaz nagyon hamar, szerintem 3-5 éven belül ezek a beruházások megtérülnének.

– És a 2025-ös évre potens kormányzati forrásból hallunk-e ilyet, hogy foglalkozni kellene ezzel?

– Nem tudok róla. Nincs rá pénz. Most nincs rá pénz, most már semmire sincs pénz egyébként.

– Tehát mit várhatunk 2025-ben?

– Az infláció nem tud már nagyon gyorsulni, mert már Európa élén vagyunk, Közép-Európában egyértelműen, és miután külföldön szinte mindenhonnan olcsóbban beszerezhető a mezőgazdasági nyersanyag és az élelmiszer, és ezt senki nem tilthatja meg, mert uniós tagállam vagyunk, körbevesznek bennünket uniós tagállamok,

ebből adódóan nagy áremelkedés nem lehetséges, mert nyersanyagár oldalról nézve nincsen ilyen nyomás.

A mezőgazdasági nyersanyagárak relatíve stabilak most itt Európában, és ha így nézzük, akkor gabona, olajos magvak árszintje nem tud Magyarországon kiugróan emelkedni, mert akkor importálni fognak. Ugyanez igaz, hogy kiugróan magas exportárakat sem lehet realizálni, ebből adódóan az is a belföldi árstabilitást segíti. Tehát én nem látok veszélyt. Az élelmiszerinfláció lehet, hogy magas lesz az iparcikkek inflációjához képest, de akkor se lesz több 3,5-4%-nál éves szinten. A probléma az, hogy már így is olyan eszméletlen magasak az árak, hogy az a 3-4 százalék már nem oszt, nem szoroz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk