SZEMPONT
A Rovatból

Ranschburg Zoltán: Orbán tényleg csak a következő választásig gondolkodik, ez derült ki a Fidesz kongresszusán

Próbálják tovább építeni a mítoszt, hogy a nemzetek kora jön, amiben csak a miniszterelnök személyes kapcsolatai jelenthetnek biztonságot, de hogy utána mi lesz, kit érdekel? Az elemző szerint ugyanerről szólnak a fenntarthatatlan gazdasági lépések is.


Szombaton a Fidesz bemutatta 106 egyéni jelöltjét. Hivatalosan jelöltállító kongresszusként hirdették meg az eseményt, azonban a legkevesebb szó pont a jelöltekről esett. A következetesen ismételgetett fő üzenet az volt, hogy a Orbán Viktor kapcsolatai és szakértelme nélkül az országnak vége.

Ugyanakkor a miniszterelnök megpróbálta megszólítani a fiatalokat és a budapestieket is. A Fidesz szombati kongresszusáról Ranschburg Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk.

— Ez a Fidesz-kongresszus gálaműsor volt vagy valódi pártkongresszus?

— Ez egy kampányindító esemény volt. Nem tudom, van-e erre hivatalos szakszó. A mostani kampány arról szól, hogy a két nagy rivális apropókat keres arra, hogy a saját központi üzenetét még nagyobb közönséghez, újabb lökettel, újabb intenzitással el tudja juttatni. És tulajdonképpen itt sem nagyon történt más.

Orbán nem mondott semmi olyasmit, ami igazán meglepő lett volna.

A jelöltek nevét fel sem olvasták, bár kiírták, de valójában teljesen másodlagosak voltak a nagy központi üzenethez képest, ami már egy ideje megszületett a Fideszen belül. Nem is számítottam arra, hogy valami óriási meglepetés történik, és nem is történt. Orbán kihasznált egy lehetőséget, hogy valamilyen apropóból még egyszer elismételje azokat a legfontosabb üzeneteit, amelyekről azt gondolja, hogy megnyerhetik neki ezt a választást.

— Én végigültem az egészet, és azt tapasztaltam, hogy mindenki hozta a kötelezőt, de a közönség csak langyos tapssal reagált a megszólalókra. A lelkesedés, amit a fortissimóval bejátszott zenei effektek sugalltak volna, elég bágyadt volt.

— Az a különös helyzet van nálunk, és ez nem csak Magyarországra jellemző, hogy a politika egyre inkább kommunikációs műfajjá alakul. Nálunk sincs ez másképp. Gyakorlatilag Magyar Péter feltűnése óta folyamatosan kampány van. Magyar állandóan jelen van a közösségi médiában, folyamatosan kommunikál, a Fidesz pedig erre reagál, vagy a saját üzeneteit közvetíti, nagyjából hasonló intenzitással, különböző módokon. Nem véletlenül vannak kampányidőszakok egy választás előtt.

Ezt a típusú intenzitást nem lehet évekig fenntartani.

Olyan energiát követel mind a hallgatóságtól, mind az előadóktól, vagyis a politikusoktól, ami fenntarthatatlan. Teljesen természetes, hogy ebben hullámzás következik be, mert nem lehet állandóan abban a felspanolt idegállapotban lenni, amit egy kampányhajrá jelent. Nem lehet két éven át hajrázni. Én nagyon sok szempontból ennek tudom be ezt a dolgot, de van egy tartalmi válaszom is, ami rímel a Fidesz „biztos választás” üzenetére: nem kell minket szeretni, nem vagyunk feltétlenül izgalmasak, hibáink is vannak, de ha bárki másra szavazol, akkor az országnak vége.

— Orbán Viktor ezt egyértelművé is tette. De mi volt a helyzet a nemzetközi támogatókkal? A videóüzenetek között volt egy zs-kategóriás amerikai színész is. Mit keresett ott egy alsó polcos hollywoodi celeb, miközben Giorgia Meloni vagy más vezetők üzenete érthető volt?

— Konkrétan én sem tudom a választ, miért pont ezek az emberek lettek a kiválasztott támogatók. Egy másik miniszterelnök, egy vezető politikus üzenete nem kérdés. Nem tudom, hogy pontosan ő hogy került elő. Inkább általánosságban mondanám, hogy ha megfigyeljük, amikor nemzetközi kérdésekre kerül sor, a Fidesz politikusai már hosszú évek óta visszatérő elemként biggyesztik oda a kommunikációjuk végére: „Orbán Viktor megint találkozott valakivel, na ennyit az elszigeteltségről.”

Láthatóan az elszigeteltség vádját nagyon nem kedveli a Fidesz, és ennek egyik fő oka az Orbán személyéről épített mítosz.

Ez arról szól, hogy Orbán egy rendkívül tapasztalt, beágyazott, rutinos politikus, aki mindenkivel jóban van. E köré épül fel ez az egész: a konnektivitás, hogy mindenkivel legyünk jóban, és mindenhol próbáljuk a magyar érdeket érvényesíteni, ami persze inkább Orbán érdekét jelenti. Ez a politika e köré a mítosz köré épült.

Orbán Viktor a Nap, amikor Donald Trumppal, Putyinnal, Erdogannal találkozik, és el lehet mondani, hogy ő az egyetlen, aki ezekben a viharos, turbulens időkben képes Magyarország hajóját egyenesben tartani. Erről szól a Fidesz-kampány.

Az, hogy pontosan kik jelennek meg Orbán nemzetközi támogatóiként, szinte mindegy. A lényeg, hogy vannak és sokan vannak. Ezzel Orbán azt mondja: „Nézzétek meg, ezekkel én jóban vagyok. Ezek az én nemzetközi barátaim. Hány nemzetközi barátja van Magyar Péternek?”

— A miniszterelnök rá is erősített erre, amikor az új világrendről beszélt, mondván, a nemzetközi szervezetek és szerződések fogatlan oroszlánok, és eljött a kétoldalú megállapodások és a személyes kapcsolatok kora. Ezzel saját magát promotálta, mint aki mindenkivel jóban van, és ki tudja járni a dolgokat. Ezért kell rá szavazni.

— Így van. Orbán ezzel azt mondja, hogy egy nagy átalakulás van folyamatban azokban a rendszerekben, amik a világ békéjét és biztonságát évtizedek óta garantálták. Hajlamos vagyok ezzel egyetérteni, ahogy lassan ebben konszenzus van: az a világrend, amit megismertünk, változik. Orbán konklúziója az, ami szerintem fals. Egyrészt azt mondja, eljött a nemzetek kora: innentől mindenki a saját szerencséjének a kovácsa, a nemzetközi jog és a szövetségek másodlagosak. Másrészt pedig ennek ő örül.

Úgy kommunikál erről, mintha ez jó dolog lenne.

Hiszen Trump is a „minden nemzet first” elv képviselője, és Orbán úgy örült a győzelmének, mintha ő nyert volna Amerikában. Valamiért azt gondolja, hogy ez nekünk jó.

— Talán más ezt az elvet egy szuperhatalom vezetőjeként hirdetni és üdvözölni, és más a 9,5 milliós, közepesen fejlett országként örülni neki.

— Szerintem erősen vitatható, hogy a nemzetek korszaka jött volna el, hiszen a világ országainak túlnyomó többsége nem nagyhatalom. Ők pontosan látják, hogy ha tényleg ez jön, akkor nekik kampó. Nincs se gazdasági, se katonai erejük megvédeni magukat a kontroll nélkül érdekérvényesítő nagyhatalmakkal szemben. Én sokkal inkább azt gondolom, hogy a legtöbb állam, és hála Istennek az Európai Unió vezetőinek többsége is arra a konklúzióra jut, hogy egy ilyen felfordulásban a szorosabb együttműködés sokkal nagyobb biztonságot jelent, mintha elengednénk egymás kezét. Ha mégis ez történne, az Magyarország számára tragikus volna. Sosem hallottam Orbántól konzisztens magyarázatot arra, hogy ez nekünk miért jó. Az egyetlen magyarázata, és az egyetlen oka, hogy ezt a nézetet képviseli az, hogy a válasz erre ő maga.

Azt mondja: „Nagy átalakulás van, mindenki a saját szerencséjének a kovácsa, és az egyetlen dolog, ami Magyarországnak van, és másnak nincs, ami miatt ebből jól jöhetünk ki, az én vagyok.”

Mert ő jóban van Putyinnal, Erdogannal, Trumppal, és ha bármelyik nagyhatalom akarna valamit, ő azt elintézi. Ez egyrészt rettentően rövidlátó gondolkodás, mert azt jelenti, hogy amíg Orbán a miniszterelnök, addig jó, utána meg rossz. Aki Magyarország hosszú távú érdekeit nézi, az nem alapozhat erre. Másrészt a Trump-elnökség sem azt mutatta, hogy tele lennénk kézzelfogható eredményekkel, amik a szuper jó viszonynak köszönhetőek, sőt.

— Pedig a miniszterelnök egyfolytában ezt próbálta eladni, miközben utólag kiderült, hogy nem teljesen úgy van, ahogy mondta.

— Sőt, inkább azt mondom, hogy egyáltalán nem úgy van. A washingtoni látogatás kommunikációs erejét nem vitatom, óriási dolog volt, dominálta a híreket. De a kommunikációs elemen túl a kézzel fogható politikai haszon, ami Magyarország számára haszon, nem Orbán Viktor vagy a Fidesz hatalma szempontjából, olyat még nem láttam. Angolul mondanám: I'm yet to see it. Még mindig várom, hogy ez megtörténjen. Ebben van egy nagy, alapvető csúsztatás Orbán részéről, de

az egyetlen értelmezhető ok, amiért ezt az üzenetet tették a kampány központi elemévé, az az, hogy erre Orbán Viktor a megoldás.

Egy félig-meddig valós gyökerű problémát tettek a középpontba, amire az egyetlen megoldásként Orbán Viktort tudják kínálni. Azt mondják: ilyen helyzetben, ha van egy Orbánunk, akkor jó, ha nincs, akkor az nemzethalál.

— Nyilván nincs más választásuk, miután az elmúlt 14 évben szívósan lebontották a magyar pozíciókat az Európai Unióban. Nehéz lenne arra hivatkozni, hogy „mi 500 millióan vagyunk”. Marad az, hogy „mi 9,5 millióan vagyunk, de van egy Orbánunk”. Kik voltak a beszéd célcsoportjai? Először a fiatalokhoz fordult, ahol nem áll jól a Fidesz, hogy „hallgassanak az eszükre”. Aztán a zsidósághoz, illetve a maradék polgársághoz, hogy őket a Fidesz védi meg a migrációval érkező antiszemitizmustól. Közben folyamatosan megpróbálta összemosni a TISZA Pártot a DK-val, végül pedig kijelentette, hogy a TISZA már meg is bukott.

— Ami a zsidóság és a hagyományos polgári szavazók megszólítását illeti, ők tényleg kevesen vannak. Meg is lepődtem, hogy pont az antiszemitizmus kérdését hozta fel. Itt valójában a nagy történet a migráció, azon belül is a muszlim migráció és a népességcsere-elmélet, amiben Orbán hisz, beszélt is róla a kongresszuson. A migráció volt a fő téma, csak úgy alakítva, hogy ne csak a xenofób indulatokkal hergelt szavazókat érje el, hanem a középosztálybelieket is, akik érzékenyek lehetnek erre. De ebben nem vesznék el túlságosan.

Ennél érdekesebb a fiatalok megszólítása, mert ott tényleg nagy bajban van a Fidesz.

Amikor Orbán a fiatalokat szólítja meg, az nem is egyértelműen csak nekik szól. Olyan mondatokat ad a szüleik, nagyszüleik szájába, amiket ők tudnak továbbítani a gyerekek és unokák felé. Van itt egy áttételes kommunikáció is. A „Hallgass az eszedre, szavazz a Fideszre!” szlogent, ha jól emlékszem, Lázártól láttam először tavaly. Nagyon ebbe az irányba halad a kommunikációjuk, mert Orbán tudja, hogy most nem elég csak a saját tábort elvinni szavazni, hanem egy egyesült ellenzéki tömböt kell legyőzni. Fontos a Fideszről lemorzsolódott peremszavazók visszahúzása. Őket inkább az ilyen, racionalitásra apelláló üzenetekkel lehet meggyőzni: „Nem kell minket szeretni. Nem arról van szó, hogy menők vagyunk, vagy mindenben egyet kell érteni velünk, de a puszta racionalitás, a béke és biztonság vágya a Fideszt követeli meg.” Ezt mondják a fiataloknak is, csak nekik címezve:

„Lehet, hogy már öregek vagyunk, nem vagyunk divatosak, de ne ez alapján szavazzatok! Az alapján szavazzatok, ami a jövőtöket biztosítja, és higgyétek el, az a Fidesz.”

Ez az üzenet, amit át akarnak adni. Nem egy nagyon vonzó üzenet a fiataloknak, ezért is gondolom, hogy legalább annyira szól a szülők és nagyszülők generációjának, mint a fiataloknak maguknak.

— És mi a helyzet Budapesttel?

— A budapesti jelölteket külön is bemutatta Szentkirályi Alexandra. Nem a győzelemre játszanak, hanem arra, hogy a maximális szavazatmennyiséget gyűjtsék be, mert minden szavazatra szükség lesz, a listás és az egyéni voksoknál is, a győzteskompenzáció és az átszavazások miatt. Az, hogy Budapest fontos, abból is látszik, hogy az egyéni jelölteken túli szinten is folyik egy kampány a fővárosról. Ennek egyik legutóbbi lépése volt a Budapest-törvény elfogadása, ami gyakorlatilag adott egy hivatalos dokumentumot a kormánynak arra, hogy megmutassa: „Nézzétek, az ellenzék csődbe vitte a fővárost, de jött Orbán Viktor, és megmentette.” Budapestért megy egy narratívaháború. Karácsonyék azt mondják, a kormány viszi csődbe a fővárost, a kormány meg azt, hogy az ellenzék, és ők mentik meg.

Az, hogy a Fidesz aktívan folytatja ezt a kampányt, azt mutatja, hogy abszolút nem adták fel Budapestet. Arra számítanak, hogy szoros eredmény esetén minden szavazatra szükség lehet.

A főváros sokáig a „bűnös város”, a „libsi fészek” volt a szemükben, ehhez képest most udvarolnak neki. Látják, hogy 2022-ben is kb. 360 ezer listás szavazatot kaptak itt. Az sok. Azok a szavazatok kellenek.

— Orbán büszkén jelentette be az élethosszig tartó adómentességet, ami most a 40 év alatti kétgyerekes anyáknál tart. Ezzel szerintem tudatosan építik le az állampolgári öntudatot, hogy azt mondhassa, érezhesse a választó, hogy „az én adóforintjaimat mire költik”. Könnyű azt mondani, hogy „megcsináltuk”, amikor ez csak egy kormányhatározaton múlik, nem a tényleges gazdasági teljesítményen.

— Valóban, a probléma az lesz, hogy ezek az intézkedések meddig fenntarthatóak, és honnan lesznek finanszírozhatók. Azt gondolom, Szijjártó Péternek az az egyik fő feladata, hogy külföldi kapcsolatait latba vetve találjon valami pénzt, hogy legalább a választásokig elketyegjünk. De az elég nyilvánvaló, hogy ezek nem olyan típusú intézkedések, amik a jelenlegi gazdasági helyzetben működőképesek lehetnek.

Orbán tényleg csak a következő választásig gondolkodik.

És ez összefügg azzal is, amit a nemzetközi politikáról mondtam: addig építünk kapcsolatokat, amíg Orbán van hatalmon. Hogy utána mi lesz, kit érdekel?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A roma tanár nyílt levele a cigányozó Lázárnak: Ön épp vasúttal, betonnal, kastélyokkal van elfoglalva, de ne felejtse el, nemzetet csak emberekből lehet építeni
„Én vagyok a bizonyíték arra, hogy téved” – írta többek közt Gáspár Sándor. Erős mondatok egy cigány származású magyar értelmiségitől, a Lázár-beszéd sokaknál kiverte a biztosítékot.


Nyílt levélben tiltakozik Gáspár Sándor, cigány származású tanár Lázár János kijelentései miatt. A fideszes politikus a fórumán azt mondta, hogy „migránsok” híján a vonatok vécéjét a cigányoknak kell takarítaniuk, mert a „magyarok” nem jelentkeznek erre a munkára. Lázár később bocsánatot kért a kijelentéseiért.

"És most sem maradhatok csendben.

Ha esetleg valaki részt vesz egy Lázár Infón, kérem, tolmácsolja az alábbi üzenetemet.?

Válasz Lázár Jánosnak

Tisztelt Miniszter Úr!

Nem azért írok Önnek, mert megsértődtem. A sértődés az gyengék luxusa, és mi, akik a „hátrányos helyzet” címkéjével a homlokunkon végeztük el az egyetemet, már rég megtanultuk: a dühöt nem kiabálásra, hanem teljesítményre kell váltani.

Azért írok, mert Ön az egyik legélesebb eszű magyar politikus, ami még súlyosabbá teszi a bűneit. Ha egy buta ember beszélne így, legyintenék. De Ön pontosan tudja, mit csinál.

Amikor elhíresült mondatában kijelentette, hogy „mindenki annyit ér, amennyije van”, Ön nemcsak egy infeliz, arrogáns mondatot dobott a közbeszédbe. Ön ezzel érvénytelenítette az én szüleim és nagyszüleim életét. Azokét, akik a rendszerváltáskor mindenüket elvesztették, de a becsületüket nem. Tudja, Miniszter úr, én onnan jövök, ahol a „SEMMI” nem választás kérdése volt. Ha az emberi érték mértékegysége a vagyon, akkor Önök egy tollvonással nullázták le azokat, akiknek a napi túlélés volt a legnagyobb teljesítményük.

De ennél is fájóbb az a hideg, technokrata cinizmus, amivel minket használ.

Amikor 2016-ban azzal riogatta a magyarokat, hogy „a cigányokat sem sikerült integrálni”, ezért ne fogadjunk be másokat, akkor minket, magyar állampolgárokat degradált egy elrettentő biodíszletté. Nem partnerek vagyunk az Ön szemében, hanem egy 600 éves „logisztikai probléma”, amit „nem sikerült megoldani”.

És itt érünk el a legveszélyesebb ponthoz: Gyöngyöspatához. Amikor Ön azt mondta, hogy egy jogerős bírósági ítéletet felülírhat az „igazságérzet”, akkor Önök kihúzták a lábunk alól az utolsó védvonalat: a Törvényt. Mi, roma értelmiségiek abban a hitben tanultunk(unk), dolgozunk és fizetünk adót, hogy ebben az országban a jog mindenkire egyformán vonatkozik. Ön azt üzente: a jog addig szent, amíg nem a cigányok javára dönt. Hogy a mi gyerekeink lelki nyomorúsága, a szegregált iskolában elvesztegetett jövője nem ér annyit, mint a többségi társadalom kényelmes hazugsága a „munka alapú” pénzről.

Tisztelt Lázár János!

Ön építési miniszterként most épp vasúttal, betonnal, kastélyokkal van elfoglalva. De ne felejtse el: országot lehet építeni betonból, de nemzetet csak emberekből lehet. Én, aki 30 éves roma tanárember, nem a „probléma” vagyok, és nem is a „kivétel”. Én vagyok a bizonyíték arra, hogy téved.

De amíg Ön a statisztikát látja bennünk és nem a sorsot, amíg a szegénységet karakterhibának tartja, addig Ön lehet nagyon gazdag és nagyon befolyásos , de államférfi sosem lesz.‼️

Üdvözlettel,

Egy magyar polgár, aki történetesen roma"

Egy rövidfilm Gáspár Sándorról:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Anita „önmagában is szavatolja, hogy újra igazi európai ország leszünk” - Jeszenszky Géza és mások a TISZA új külügyi vezetőjéről
A Tisza Párt Orbán Anitát, a nemzetközi energetikai szakértőt és volt utazó nagykövetet jelölte a külügyi tárca élére. A szakember már 2008-ban könyvet írt az orosz birodalmi törekvésekről, és tévhitnek nevezte, hogy nem lehet csökkenteni az orosz gáztól való függőségünket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 24.



A Vodafone londoni központjának egyik csúcsvezetői pozíciójából tér haza Orbán Anita, a nemzetközi energetika és a transzatlanti kapcsolatok specialistája, akit Magyar Péter külügyminiszter-jelöltnek nevezett meg. A Tisza Párt szombat reggel, egy Facebook-videóban jelentette be, hogy választási győzelem esetén a nemzetközi szinten is elismert, háromgyerekes szakember vezetné a külügyi tárcát.

A Berettyóújfaluból indult szakember a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban, a Tufts Universityn szerzett két mesterdiplomát történelemből és nemzetközi kapcsolatokból, majd a patinás Fletcher School of Law and Diplomacy-n doktorált. Fő kutatási területe a szovjet és orosz vállalatok európai terjeszkedése volt, ennek kapcsán írta meg 2008-ban a Power, Energy and the New Russian Imperialism című könyvét, amelyben Vlagyimir Putyin birodalomépítési terveit elemezte.

A kétezres években a Heti Válasz külügyi rovatának szerkesztője és szerzője volt, majd a budapesti székhelyű Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatóhelyetteseként dolgozott. 2010-ben a Fidesz újbudai képviselőjelöltje lett volna, de a választás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett. A visszalépésről szóló korabeli cikkek amegemlítették, hogy a rendőrség akkoriban a CEMI nevű tanácsadó cég BKV-s szerződései ügyében nyomozott. A cég egyik korábbi ügyvezető partnere Orbán Anita akkori férje, Orbán Krisztián volt, de az ügyben végül sem őt, sem a céget nem vádolták meg semmivel - írja a 444.

A diplomácia területén 2010 és 2015 között, a Martonyi János, majd Navracsics Tibor és Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumban energiabiztonságért felelős utazó nagykövetként dolgozott.

Már 2009-ben, egy kerületi lapnak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy az országnak van mozgástere az orosz gázfüggőség csökkentésére.

„(..) az energiapolitikában is váltást kell végrehajtania a következő kormánynak. Tévhitnek nevezte, hogy nem lehet csökkenteni az orosz gáztól való függőségünket... le lehetne csökkenteni a gáz arányát a hazai energiaforrások között. Így tehát az alternatív energiákra sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk" – mondta akkor.

Diplomáciai megbízatása után a versenyszférában folytatta: előbb a cseppfolyósított földgázzal (LNG) foglalkozó amerikai Cheniere Energy és a Tellurian LNG vezető tanácsadója, illetve alelnöke volt Londonban, majd 2021-ben a magyar Vodafone vállalati kapcsolati vezérigazgató-helyettese és igazgatósági tagja lett. A cég állami felvásárlása után a Vodafone Group londoni központjában kapott globális igazgatói pozíciót.

A bejelentést követően a HVG-nek több volt külügyminiszter is értékelte a jelölést. Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere azt mondta,

„az, hogy az általam is ismert, agilis és széles látókörű Orbán Anita lehet a külügyminiszter, már önmagában is szavatolja, hogy újra igazi európai ország leszünk és azt a külpolitikát fogja folytatni, amit az Antall-kormány és az azt követő kormányok vittek”.

Balázs Péter, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere és Magyarország első EU-biztosa szerint Orbán Anita jó jelölt. „Nem pártpolitikus, bizalmat kelt azzal, hogy objektívan nézi a külügyeket. Jól fogják fogadni az EU-ban, a NATO-ban és néhány hónapos bizalmi hitelt is kap majd” – mondta. A volt miniszter szerint az új tárcavezetőnek át kell alakítania a minisztériumot, és racionalizálnia kell a külképviseleti hálózatot is, amely szerinte indokolatlanul felduzzadt.

Szent-Iványi István volt nagykövet elmondta, Orbán Anitával egyszerre hagyták el a külügyminisztériumot, „szerintem hasonló okokból, mint én, azaz ekkor már nem tudott egyetérteni azzal, ami ott zajlott.”

Úgy vélte, a kinevezés egyfajta megnyugvást hozhat a befektetők számára is. A lapnak nyilatkozó, névtelenséget kérő diplomáciai forrás szerint a külföldet elsősorban nem is a leendő miniszter személye érdekli. „Az EU-tagállamok kilencven százalékában már annak örülni fognak, hogy nem Szijjártó Péter a miniszter, hogy utána ki jön, az már szinte mindegy” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Így előzte meg a Fideszt a TISZA: a pártnélküliek halmazába tudott beleharapni jókorát, a választás kulcsa egy eddig alvó tömeg kezében van
A 21 Kutatóközpont mérése szerint a Tisza a korábban nem szavazók és a régi ellenzékiek mozgósításával vette át a vezetést. Az április 12-i választás sorsát így az dönti el, ki tudja hatékonyabban megszólítani a pártnélkülieket.


Túlzás nélkül kijelenthető, hogy tektonikus változások történtek 2024-ben a magyar politikában. Már az európai parlamenti választáson is felborultak az erőviszonyok: néhány hónappal a megalakulása után a Tisza közel 30 százalékot szerzett, a Fidesz pedig 45 százalék alatt maradt, amivel az eddigi legrosszabb eredményét érte el a hazai EP-választások történetében. Orbán Viktor miniszterelnök az eredményt mégis sikerként értékelte, szerinte „Ha 45-öt mond, akkor az jobban hangzik, de a 44,6 százalék is Európa-rekord.” Eközben a NER korábbi ellenzéki pártjai mélyen alulmúlták korábbi eredményeiket, és kevés kivételtől eltekintve a megszűnés szélére sodródtak.

A mérvadó közvélemény-kutatások alapján a trendek azóta is folytatódtak: a Tisza stabilan átvette a vezetést a Fidesztől, a kispártok pedig vagy marginális szereplőkké válva küzdenek a túlélésért, vagy már be is jelentették, hogy nem állnak rajthoz az április 12-i választásokon. A pártok népszerűségében tapasztalt jelentős elmozdulás mögött a választói preferenciák ritkán látott mértékű változása áll.

A 21 Kutatóközpont november végi adatfelvétele szerint, amelyet a Telex elemzett Róna Dániel igazgató és Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértőjének segítségével, Magyar Péter pártja több forrásból táplálkozott. Legnagyobb mértékben az egyébként meglehetősen heterogén pártnélküliek halmazába tudott beleharapni. A 2024-es választások óta a teljes népességen belül 8 százalékot tudtak erősödni azok közül, akik két éve még nem mentek el választani, emellett érdemben szívtak el szavazókat a Momentum, a DK-MSZP-Párbeszéd, valamint a Kutyapárt táborából is.

Eközben a Fidesz tábora a teljes népességen belül lényegében változatlan méretű maradt, igaz, a szavazók egy része lecserélődött. A két nagy párt között nem volt érdemi mozgás, viszont az Orbánékra szavazók egy része (4 százalék) ma már inkább pártnélkülinek mondja magát. Ezt a lemorzsolódást azonban pótolni tudták, hiszen az össztámogatottságukhoz képest nincsenek kevesen (6 százalék), akik azt mondják, két éve nem volt pártjuk, de ma már a Fidesz mellé húznák be az ikszet.

A választás kulcskérdése, hogy a pártnélküli szavazók részt vesznek-e végül a választáson, és mivel lehet őket meggyőzni. A Tisza az ő mozgósításukkal tudott áttörést elérni.

A Fidesz stratégiája szintén a mozgósításra épül, ezt tükrözi Orbán Viktor üzenete is a választás napjának bejelentésekor: „Április 12. A biztos választás!”

A hazai politikai küzdelem mellett a Tisza a nemzetközi beágyazottságát is megteremtette azzal, hogy képviselői 2024 júniusában csatlakoztak az Európai Néppárt parlamenti frakciójához. Az április 12-i választás kimenetele így nagyban függ attól, hogy a két nagy politikai erő közül melyik tudja hatékonyabban megszólítani és az urnákhoz vinni azokat a választókat, akik jelenleg egyik táborhoz sem tartoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Már elvették a fegyverét, mégis agyonlőtték – forrong Minneapolis a kórházi ápoló halála miatt, akit szövetségi ügynökök öltek meg
Alex Jeffrey Pretti intenzív terápiás ápoló halála után országszerte tüntetések kezdődtek, Minneapolisban mozgósították a Nemzeti Gárdát, és a férfi halála miatt újabb költségvetési leállás jöhet Amerikában, a demokraták ugyanis nem finanszíroznák tovább az ICE működését.


Földre teperték, elvették a fegyverét, majd tíz lövéssel végeztek vele – a New York Times által ellenőrzött videófelvételek szerint így lőttek le szövetségi határőrök egy 37 éves minneapolisi ápolót, Alex Jeffrey Prettit szombat reggel. A férfi akkor avatkozott közbe, amikor egy ICE ügynök paprikaspray-vel fújt le egy nőt. A halálos lövések után Minneapolisban elszabadultak az indulatok: estére ezrek vonultak az utcára, a hatóságok pedig mozgósították a Nemzeti Gárdát is.

A Whittier negyedben készült felvételeken a New York Times szerint az látszik, hogy Pretti egy paprikaspray-t használó ügynök és egy nő közé lépett, mire őt is lefújták. Egyik kezében a telefonja volt, a másikban semmi. Rejtve viselt fegyverét csak azután találták meg, hogy a földre teperték, és egy ügynök el is vette tőle. Két másik ügynök ezt követően nyitott tüzet rá, hátba lőtték, majd a földön fekve is több lövést adtak le rá.

A CNN elemzése ugyancsak arra jutott, hogy Alex Prettitől már elvették az egyébként szabályosan viselt fegyverét, mielőtt eldördült az első lövés, majd legalább kilenc további.

Körülbelül egy perccel a lövöldözés után, miközben Pretti mozdulatlanul feküdt az utcán, az egyik videón azt hallani, ahogy az egyik ICE-ügynük megkérdezi: „Hol van a fegyver?” Társa, aki megszerezte, odamegy és azt mondja: „Nálam.”

A hivatalos állítások ezzel szöges ellentétben állnak. Szövetségi vezetők, köztük Kristi Noem belbiztonsági miniszter és Gregory Bovino, a határőrségi műveletek irányítója azt állították, Pretti „mészárlásra” készült, a kormányzat pedig belföldi terroristaként hivatkozott rá. A minneapolisi rendőrfőnök, Brian O’Hara szerint azonban Prettinek engedélye volt a fegyverviselésre, és a videók alapján nem látszik, hogy előrántotta volna azt.

Az ABC beszámolója

Egy közeli házban lakó, nevét elhallgató gyermekgyógyász eskü alatt vallotta, hogy a lövések után kirohant segíteni, de az ügynökök először feltartóztatták, és orvosi igazolványt kértek tőle. „Normális esetben nem lettem volna ennyire kitartó, de orvosként szakmai és erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy segítsek ezen az emberen, különösen, mivel az ügynökök közül senki sem segített neki” – mondta, hozzátéve, hogy ő kezdte meg az újraélesztést.

Az eset után zokogva és remegve ment haza. Utána könnygáz szivárgott be az otthonába, így családjával együtt kocsiba ült és elmenekült. „Nem tudom, mikor térek vissza a lakásomba. Nem érzem magam biztonságban a saját városomban" - mondta.

Egy másik szemtanú szintén eskü alatt vallotta: „Olvastam a Belbiztonsági Minisztérium közleményét arról, ami történt, és az hazugság. A férfi nem fegyverrel, hanem kamerával közelített az ügynökökhöz. Csak egy nőnek próbált segíteni felkelni, és ezért a földre teperték.” A tanú szerint Pretti nem tanúsított ellenállást.

„Nem láttam, hogy hozzáért volna bármelyikükhöz – még csak feléjük sem fordult. Nem láttam nála fegyvert. A földre vitték. Négy-öt ügynök fogta le, és egyszerűen lelőtték. Annyiszor meglőtték!” - vallotta.

Alex Jeffrey Pretti a minneapolisi Veteránügyi Kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként, soha nem volt rendőrségi ügye. Szabadidejében hegyikerékpározott, vagy a kutyáját sétáltatta. Ismerősei nyitott, segítőkész emberként írták le. „Arcán szinte mindig mosoly ült” – mondta róla kollégája, Dr. Dimitri Drekonja, aki szerint Pretti elkötelezetten dolgozott betegeiért, és segíteni akart az embereken.

Egy szomszédja, Jeanne Wiener szerint ő volt „a legédesebb, legkedvesebb, legártalmatlanabb, legerőszakmentesebb ember, akivel valaha találkozhatott”. Apja, Michael Pretti azt mondta, két héttel korábban figyelmeztette a fiát: „menj csak tüntetni, de ne keveredj bele semmibe, ne csinálj semmi hülyeséget. És ő azt mondta, tudja.”

Az eset után több városban, például New York-ban, Los Angelesben, San Franciscóban, San Joséban és Oaklandben is több ezres tüntetések kezdődtek, Minneapolisban a hatóságok könnygázt és villanógránátokat vetettek be. A kormányzó utasítására mozgósították a Nemzeti Gárdát, hogy biztosítsák a szövetségi épületek védelmét. A gárdisták láthatósági mellényt viselnek, hogy megkülönböztethetőek legyenek a katonai gyakorlóruhát és símaszkot hordó ICE-ügynököktől.

Jacob Frey, a város polgármestere élesen bírálta a szövetségi jelenlétet. „Hány amerikainak kell még meghalnia vagy súlyosan megsérülnie ahhoz, hogy ennek a műveletnek vége legyen?” – tette fel a kérdést.

John Mitnick, aki az első Trump-kormány idején a Belbiztonsági Minisztérium főügyésze volt, szombat este szintén bírálta korábbi munkahelyét. „Felháborít és zavarba ejt a Belbiztonsági Minisztérium törvénytelensége, fasizmusa és kegyetlensége” – írta a közösségi médiában.

Az ápoló halála komoly politikai következményekkel is járhat, ugyanis a részleges kormányzati leállás szélére sodorta az Egyesült Államokat. Az incidens után kulcsfontosságú demokrata szenátorok sorra jelentették be, hogy nem hajlandók megszavazni azt a kétpárti költségvetési megállapodást, amely a kormányhivatalok finanszírozását biztosítaná a hónap végén lejáró határidőt követően.

Az ok, hogy a csomagban benne van a Belbiztonsági Minisztérium 64,4 milliárd dolláros finanszírozása is, amelyből 10 milliárd dollárt a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal, vagyis az ICE kapna – írta a The New York Times. A minneapolisi lövöldözés után a demokraták számára politikailag vállalhatatlanná vált, hogy egy ilyen csomagot támogassanak.

„A szenátusi demokraták nem fogják biztosítani a szavazatokat a költségvetési törvénycsomag továbblépéséhez, ha a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozási törvénye is a része” – jelentette ki Chuck Schumer, a demokraták szenátusi kisebbségi vezetője, aki szerint ami Minnesotában történik, az „megdöbbentő” és „elfogadhatatlan bármely amerikai városban”.

„A Trump-adminisztráció és Kristi Noem képzetlen, harcias szövetségi ügynököket küld az utcákra mindenféle elszámoltathatóság nélkül. Elnyomás alatt tartják az amerikaiakat és szembemennek a helyi rendvédelmi szervekkel. Ez egyértelműen nem az amerikaiak biztonságáról szól. Ez amerikai állampolgárok és törvénytisztelő bevándorlók zaklatása” – közölte Catherine Cortez Masto nevadai demokrata szenátor. Mark Warner, Virginia demokrata szenátora a közösségi médiában úgy fogalmazott:

„Nem szavazhatom meg és nem is fogom megszavazni a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozását, amíg ez az adminisztráció folytatja városaink erőszakos szövetségi átvételét.”

A republikánusok a demokrata felháborodást látva azonnal vizsgálni kezdték, hogyan lehetne leválasztani a belbiztonsági finanszírozást a csomag többi részéről, hogy legalább a kormányzat többi részének működését biztosítsák.

„Minden lehetőséget vizsgálok” – mondta Susan Collins, a Költségvetési Bizottság republikánus elnöke, aki szerint a csomagban öt másik, létfontosságú törvény is van, amelyek nagy eséllyel átmennének. Collins, aki vizsgálatot sürgetett a lövöldözés ügyében, és arra is emlékeztetett, hogy a mostani javaslat tartalmaz néhány új korlátozást az ICE számára, például pénzt ad deeszkalációs képzésre és megerősíti az ügynökség főfelügyelőjének vizsgálati jogköreit. Szerinte ezek az előrelépések elvesznének, ha a törvényt nem fogadják el.

Ha a szenátusi demokraták végül megakadályozzák a csomag elfogadását, a legtöbb minisztérium és ügynökség működése leállhat a hónap végén. Az ICE azonban hozzáférhetne ahhoz a 75 milliárd dollárhoz, amelyet a republikánusok egy másik belpolitikai törvénycsomagban különítettek el számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk