SZEMPONT
A Rovatból

Ranschburg Zoltán: Március 15-e lett volna Orbán Viktor utolsó esélye, hogy újítsanak, de már nem tudják fokozni a tétet

A Fidesz által épített sztori elérte a maximumát, ha továbbmennek, Magyar Péter sikeresen kommunikálhatja, hogy épp a miniszterelnök okozza a káoszt, és nem képes biztosítani az általa ígért biztonságot – mondja az elemző. Az előre bekészített bombáknak is egyre kisebb az esélye.


Szemünk se rebben: egy ideje minden tömeggyűlés történelmi, minden felvonulás soha nem látott méretű. És, ahogy fél éve, október 23-án már megszokhattuk, a március 15-i Békemenet és a Tisza-párti Nemzeti Menet létszámának összehasonlítása is rögtön megkezdődött. A fényképek, légifelvételek alapján mindenki eldöntheti, kinek hisz. Ami azonban váratlan volt: a Tisza Párt rendezvényén a semmiből előkerült egy hatalmas ukrán zászló, közvetlenül a kormánymédia által kibérelt Deák-téri erkély alatt. El is kattant pár fotó. A fiatalemberek pechére olyan fényképek is készültek, melyeken ketten közülük korábban is láthatóak azon a bizonyos erkélyen. Sőt, az is kiderült, hogy a zászlóvivők egyike épp a Fidelitas helyi elnökével posztolt közös képet.

Március 15. után elindult Orbán Viktor nyilvános országjárása is, a kampánygépezet érezhetően már teljes fordulatszámmal pörög. Ranschburg Zoltán politikai elemzővel az elmúlt napok eseményeit értékeltük.

— Orbán Viktor 24 perces március 15-i beszédét szinte össze lehetett volna rakni a korábbi megszólalásaiból. Hozta a kötelezőt?

— Össze is rakták már korábban, hiszen ezeket Orbán már elmondta. Ha szó szerint ezt a beszédet nem is hallottuk még tőle, pontosan ugyanarról szólókat már töméntelen mennyiségben tőle is, és más fideszes politikusoktól is. Annyival színezte a dolgot, hogy kiszervezte a beszéd különböző elemeit: Szijjártó Péter kezdte a külpolitikával, elsősorban Ukrajnával, Lázár János folytatta egy kicsit a belpolitikai résszel, és Orbán beszéde, ami éppen ezért lett rövidebb, mintha a saját idejéből engedett volna nekik, ennek a kettőnek a szintézise volt, de egyértelműen ukrajnai fókusszal. Ez nem változott, és nem is számítottunk rá, hogy a Fidesz kampányának középpontjában ne Ukrajna állna. Ha a Fidesznek lett volna jobb ötlete, azzal már előjött volna korábban.

Ha csak most jutott volna eszükbe, ez lett volna az utolsó alkalom, hogy újítsanak. Még a legjobb kampányüzenet felépítéséhez is idő kell, egy hónap múlva pedig választások vannak.

Az, hogy Orbán nem jött elő semmi újjal, azt mutatja, hogy a maradék négy hét a Fidesz részéről Ukrajnáról fog szólni.

— Az a fajta nagyotmondás, „bonmot”, ami szinte minden évben volt, tavaly például a hírhedt poloskázás, most elmaradt.

— Valóban nem volt. Azt gondolom, a Fidesz egy kicsit gondban van, mert a kampányoknak van egy dinamikájuk, hullámoznak. Nem lehet a közönséget mindig ugyanazon a felfűtöttségi szinten tartani. A kampánytechnikusok dolga, hogy úgy időzítsenek, hogy a hullámhegy a választás napjára, április 12-re essen, és akkor legyenek a leginkább mozgósított állapotban a szavazók. A Fidesz fő kampányüzenete, hogy Magyarország veszélyben van, és Orbán Viktor tudja megvédeni; a veszélyforrás pedig egyértelműen Ukrajna lett.

Ennek az ijesztgetésnek, félelemkeltésnek kellene a csúcspontját április 12-re elérnie, de szerintem az utóbbi egy-két hétben ez a sztori elérte a tetejét.

Komolyan féltem attól, hogy március 15-ét Orbán arra használja, hogy rátegyen még egy lapáttal, és bejelent valamit, vagy történik valami olyan esemény, ami tovább fokozza a már most is pattanásig feszült magyar–ukrán viszonyt. De ez nem történt meg.

— Miért nem?

— Szerintem a Fidesznél végiggondolták, hogy vajon nem lehet-e ezt az ijesztgetést túltolni. Előfordulhat-e, hogy visszaüt, és a választók már nem azt érzékelik, hogy Orbán Viktor a megoldás, hanem hogy ő maga a probléma része. Mert a helyzet az, hogy a konfliktus Ukrajnával az Orbán-kormány alatt eszkalálódik, Orbán Viktor a miniszterelnök, miközben fokozódik a helyzet. Így nagyon nehéz azt mondani, hogy az ő kormánya a nyugalom és a béke szigete.

Most azt érzem, a Fidesznél attól tartanak, hogy ha ezt a végtelenségig fokozzák, az visszaüt, és sokaknak az lesz az érzése, hogy Orbán mégsem tudja azt a békét és nyugalmat biztosítani, amiről beszél.

Ezt pedig Magyar Péter is meglátta, nem véletlenül kezdte el kommunikálni, már a Zelenszkij-féle fenyegetés óta, hogy a Tisza Párt van a béke és a nyugalom pártján, a Fidesz pedig a káosz, a felfordulás és a nemzetközi konfliktus oldalán. Ez az az üzenet, amit a Fidesz a háta közepére sem kíván. Szerintem ezért nem fokozta tovább Orbán a helyzetet. A kampánystábban talán úgy látják, rizikós lenne tovább tolni ezt a szekeret. Ez viszont komoly probléma nekik, mert azt jelenti, hogy nem tudják tovább emelni a tétet. A sztori elérte a maximumát, ami nem jó, mert egyrészt a Fidesz nem vezet, másrészt egy hónap van a választásokig. Mit fognak csinálni addig, ha nem tudják ezt tovább fokozni anélkül, hogy saját maguknak okoznának problémát? Ebben látom az okát, hogy Orbán beszéde nem volt kifejezetten jó. Szerintem Lázáré jobb volt kampányszempontból. Ugyanis Orbán nem tudott újat mondani, mert az egyetlen témában, amiről beszélni akar, rizikós lenne még nagyobbat emelni.

— Ez volt az utolsó kiemelkedő alkalom a választásokig, hogy megpróbálják megfordítani a trendeket, vagy legalább horgonyt vetni. Sikerült?

— Én nem látom. Nem látom, hogy a március 15. valami újat hozott volna. Nem látom, hogy történt volna olyasmi tegnap, ami trendfordulót jelentene.

— A tömeg fellelkesítésének hatása sem lesz meg? Amikor a résztvevők hazamennek, és a saját köreikben terjesztik a győzelmi bizonyosságot?

— Hát, ezek apró nüanszok. Aki részese egy hatalmas tömegnek, az óriási lökést kap, még akkor is, ha falubusszal hozták fel Pestre. A szubjektív megítélésem a képek alapján az, hogy a Tiszánál határozottan többen voltak, de a Békemeneten résztvevő is azt érezte, hogy egy hegyeket megmozgatni képes közösség tagja. Ennek a jelentőségét nem becsülném le. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a Tiszának óriási hátrányt jelent, hogy a

Fidesz gátlástalanul, korlátlan állami erőforrásokat használ fel pártpolitikai célokra.

Ezt a hátrányt legyőzve sikerült ekkora tömeget mozgósítani, ami nagyszerű. De ugyanez az előny a Fidesznél április 12-én is ott lesz: a polgármesterek, az adatbázisok, a korlátlan pénzből való buszoztatás. Ez komoly előnyt fog jelenteni, még akkor is, ha a március 15-e a Tiszának sikeresebb volt.

— Magyar Péter erre reagálva azt mondta, minden szavazókörhöz három aktivistát küldenek. Térjünk is át az ő beszédére: voltak itt újdonságok. Például a „Ruszkik haza!” skandálása.

— Alapvetően ez egy hosszú beszéd volt, a túlnyomó többségében nem volt sok újdonság. De három dolgot vettem észre, ami kilóg a sorból. Az egyik az orosz téma. Magyar eddig a belpolitikai témáknál maradt, ami a sikerének kulcsa volt. De most, ahogy mondtam, megpróbálja visszafordítani a „ki van a béke pártján” kérdést, és a „külföldi zsoldban álló” témát is. Kifejezetten azt húzza alá, amiről az utóbbi héten több cikk is megjelent, hogy valójában Orbán az, aki a Kreml érdekeit szolgálja a magyarok helyett. Többször célzott arra, hogy Orbán azokat az oroszokat hívja be, akik a ’48-as és ’56-os forradalmak leverésében is jeleskedtek. Ennek van egy szimbolikus ereje, és egy érdekes fordítási kísérlet: ugyanazzal vádolja Orbánt, amivel Orbán őt.

— Ki is mondta, hogy Orbán hazaáruló.

— Én ezt inkább egy retorikai többletnek gondolom.

— Ami viszont a nap eseménye volt, az a szó szerinti hamis zászlós művelet a tiszások közé vitt ukrán zászlóval, amire aztán miniszterek sora hivatkozott. Később kiderült, mennyire megrendezett volt az egész, Fidelitas-közeli szereplőkkel. Ez azért egy elég durva provokáció volt.

— Engem lenyűgöz ez az egész történet. Először azt gondoltam, ez egy sima provokáció. Aztán láttam, hogy a kormányközeli médiumok, mit ad isten, pont ott voltak, és lekapták az ukrán zászlót. Még akkor is azt gondoltam, oké, valahonnan sejthették, hogy ott kell lenni. De arra nem számítottam, amit másnap láttam: miniszterektől látom viszont mindezt a Facebookon. Majd kiderült, hogy ez nyilvánvalóan nem igaz. Ez annak a végletes kihasználása, hogy mennyire elszigetelődnek egymástól a politikai oldalak valóságai. Így büntetlenül lehet hazugsággal kampányolni anélkül, hogy a választók megvonnák a bizalmukat. Más szint lenne, ha ezt Bohár Dániel osztaná meg, és nem Lázár Jánostól látom, hogy „tessék, itt a magyar zászlós békemenet és az ukrán zászlós Nemzeti menet, ezek közül kell választani”. Miközben ennél nemzetibb érzelmű rendezvény, mint a vasárnapi, talán nem is volt a világon.

Lehet, hogy én vagyok túl naiv, de az, hogy odaszaladnak a Fidesz emberei, kinyitnak egy ukrán zászlót, a kormánymédia lefényképezi, majd másnap ezzel van tele minden a kormány szintjéig, ez nagyon durva.

Ugyanakkor két, talán soha nem látott méretű politikai rendezvény zajlott le mindenféle erőszak nélkül Budapesten, egy hónappal a választások előtt. Ez nagy szó. Én optimista vagyok, hogy nem lesz komolyabb fizikai erőszak, mert a Fidesz és a Tisza is tudja, hogy a magyarok egy nagyon rendpárti nép. Fontos nekik a biztonság. Ezért a két párt között van egy állandó „higgadtsági verseny”, mindketten a nyugalom erőiként lépnek fel. Persze a rizikó benne volt a vasárnapi napban.

— Ön azt mondta, az emberek buborékokban élnek. Ehhez képest Magyar Péter azt nyilatkozta, szerinte ezek a buborékok már elpattantak, és mindenki tájékozódhat.

— Magyar Péter egy kampányoló politikus, neki azt kell mondania, hogy „nálam van az igazság, és mindenkit el fog érni”. A valóság árnyaltabb. Abban igaza van, hogy aki aktívan, kritikusan keresi a valóságot, az elérheti. De a választók többségénél ez nincs meg. Sokan a saját, politikailag ihletett forrásaikból tájékozódnak. A Fidesz médiatúlsúlyának igazi előnye pedig nem az, hogy ne létezne független sajtó, hanem az, hogy elérik a passzív közönséget is. Azokat, akik nem keresik aktívan a politikai híreket, de hallgatnak rádiót ingázás közben, vagy megszokásból nézik a híradót.

Ők nem fognak utánajárni, hogy is volt az az ukrán zászlós történet. Hozzájuk csak a fideszes üzenet jut el.

Tehát teoretikusan igaza van Magyarnak, de a Fidesznek elég, ha azokhoz jut el, akik nem néznek utána.

— Hétfőn elkezdődött Orbán Viktor országjárása is, Kaposváron járt. Ott is a háborús nagyképet vázolta fel, szerintem fogyaszthatóbban, mint a Kossuth téren.

— Ez egy bensőségesebb közeg. A március 15-i beszéde szerintem nem sikerült jól, elszalasztott lehetőség volt. Az, hogy ebben a közegben jobban teljesített, nem lep meg. Több különbség is van. Magyar Péter is nagypolitikai fókusszal beszélt Kaposváron, de azért felkérdezte Gelencsér Attilát, hol volt a Völner–Schadl-ügy idején. Viszont a legjelentősebb különbség, hogy a beszéde után Orbán le is lépett a helyszínről.

— Nincs kérdezési lehetőség, nincs szelfizés?

— Így van. Magyar Péter utána „beugrik” a közönségbe, fotózkodik, kezet ráz, gyerekeket puszil. Ez, mióta politika létezik, fontos gesztus. Amit Orbán csinál, az egy félmegoldás. Azt gondoltam, ha már lúd, legyen kövér, és tényleg beleáll, de ez így felemás.

— Egy pozícióban lévő miniszterelnöknek talán a biztonsági előírások sem engedik ezt.

— Nem feltétlenül erre gondolok. Ha akarná, megtehetné. De legalább kérdésekre válaszolhatna.

— A kérdés az, hogy mindez és a hátralévő 28 nap elég lesz-e Orbánnak a fordításhoz? Nyilván nem tud napi öt helyszínt lenyomni, mint Magyar, de mögötte ott az apparátus, a sajtó. Kiegyenlítheti ez a kettő egymást?

— Orbán hátrányban van, mert ő egy gyakorló miniszterelnök, van egy főállása. És, nem akarok ageista lenni, de van egy életkori különbség is, ami ebben a tempóban számít. Amit Magyar Péter csinál, az döbbenetes munka. Viszont Orbán mellett szól, hogy a miniszterelnöki jelenlét sokakat megmozgat. Ha Orbán Viktor közelébe lehet kerülni, az ritkaságszámba menő, izgalmas dolog, és egy-egy eseményre többeket vonzhat egy választókerületből.

— Elzúgott március 15-e. Lesz még ilyen alkalom, ahol a táborok összemérhetik erejüket, vagy már a célegyenesben vagyunk, és a napi apró munka, illetve a kampányzáró van csak hátra?

— Én azt gondolom, hogy a hajrában vagyunk. Nem zárom ki, hogy egy eget rengető eseményre még össze lehet rántani a tömeget, de kicsi az esélye.

Ahogy közeledünk a választásokhoz, annak is egyre kisebb az esélye, hogy valamiféle előre bekészített „bombák” robbanjanak. Például, hogy előkerüljön az a bizonyos videó Magyar Péterről.

Még ha ki is jön egy kompromittáló anyag, idő kell, hogy eljusson a választókhoz. Minél közelebb vagyunk a szavazáshoz, annál kevesebb idő van erre. Tehát nem mondom, hogy nem fordulhat elő, de egyre nehezebb lesz egy ilyen anyagot hatékonyan kommunikálni. Ennek egyre kevesebb esélyét látom, de nyilván nem zárom ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Hatalmas fideszes hazugság omlott össze az ukrán megállapodással
A politikus Facebook-posztban bírálta a Fidesz eddigi Ukrajna-politikáját. Fekete-Győr szerint a mostani megállapodás bebizonyította, hogy a megoldás évek óta lehetséges lett volna.


Fekete-Győr András egy friss Facebook-posztban reagált a magyar–ukrán megállapodás hírére. A politikus egy retorikai kérdéssel indított: „Ki hitte volna, hogy ha Magyarország kormánya valóban meg akar állapodni Ukrajnával a kárpátaljai magyarok jogairól, akkor ez lehetséges? Hogy ha nem ürügyet keres, hanem ténylegesen tárgyal, akkor eredményt is el tud érni?”

Szerinte ezzel egy újabb hatalmas fideszes hazugság omlott össze.

„Évekig azt hallgattuk Orbánéktól, hogy Ukrajna miatt nincs előrelépés, hogy a kárpátaljai magyarok jogai miatt kell gáncsolni, vétózni és bomlasztani az európai egységet. Most kiderült: a megoldásra évekkel ezelőtt is lett volna lehetőség. Csak Orbánék nem akarták.”

Azt írta, a Fideszt valójában soha nem a kárpátaljai magyarság helyzetének rendezése érdekelte, hanem az, hogy legyen egy „jól használható ürügyük Putyin érdekeinek kiszolgálására”.

A bejegyzés szerint a nemzeti összetartozás ügyét is politikai termékké silányították, amivel addig takaróztak, amíg hasznos volt számukra.

„Végleg bebizonyosodott, hogy Magyarország képes úgy képviselni a saját nemzeti érdekeit, hogy közben nem válik Putyin trójai falovává. Csak olyan kormány kell, amelyik nem az orosz diktátor szemüvegén át nézi a világot, és nem Moszkvából kapja az ukázt” – fogalmazott Fekete-Győr.

Különösen szimbolikusnak nevezte, hogy a megállapodás híre éppen június 4-e, a nemzeti összetartozás napja előtti napon érkezett, ami szerinte világosan megmutatja a különbséget a valódi nemzeti felelősségvállalás és a fideszes „nemzetpolitikai” színjáték között.

Magyar Péter miniszterelnök tegnap jelentette be, hogy egy „teljes körű” kétoldalú megállapodás született Ukrajnával a kárpátaljai magyarok nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítéséről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Ez egy kifejezetten jelentős szigorítás” – jövő héten életbe lép a migrációs paktum, de Magyarország nem áll készen rá
Jövő péntektől az egész Európai Unióban másképp kell kezelni a menedékkérőket. Ez Magyarországra is érvényes, csakhogy nálunk az Orbán-kormány semmit sem tett a felkészülésért. A Helsinki Bizottság szakértője szerint meg kell értetni az emberekkel, hogy ez egy szigorítás.


Magyar Péter május 29-én jelentette be, hogy megállapodott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az uniós pénzek hazahozataláról. A bejelentés után nem sokkal a Fidesz már a „von der Leyen–Magyar Péter-paktum” részleteit firtatta, többek között a migrációval kapcsolatban. A miniszterelnök azt válaszolta, semmiféle ilyen elvárás nem volt. Ugyanakkor jövő pénteken életbe lép az Európai Unióban az új migrációs szabályozás, amit Magyarországnak is be kellene tartania. Csakhogy jelenleg a hazai törvények teljesen mást írnak elő, az Orbán-kormány semmit sem tett, hogy felkészüljön erre a helyzetre, és egyelőre a Tisza-kormányban sem volt ez téma.

De mi is valójában ez a sokat emlegetett migrációs paktum? Valóban elárasztják Magyarországot a migránsok a hatálybalépése után? És mi történik, ha egy uniós jogszabály szembe megy a magyar jogrenddel? Erről beszélgettünk Léderer Andrással, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársával.

— Az ellenzék kommunikációjában a migrációs paktum az ördögtől való. De mi ez a csomag valójában, és melyek azok a pontjai, amelyekkel óvatosan kell bánni?

— A paktum kifejezés helyett pontosabb, ha közel egytucatnyi önálló jogszabályból álló csomagról beszélünk, ami az európai menekültügyi és migrációs szabályokat alakítja át. Általánosságban elmondható, hogy jóval szigorúbb, mint a ma még hatályban lévő európai szabályozás. Jóval több és hosszabb ideig teszi lehetővé a fogvatartást, az őrizetet, adott esetben gyerekekét is, mint a jelenlegi szabályozás. Az eljárások jelentősen felgyorsulnak, a határidők lerövidülnek, és ezzel összefüggésben bizonyos eljárási garanciák gyengülnek.

Ez egy kifejezetten a jelentős szigorítás irányába lépő új szabályozás.

A másik lényeges elem, amiért ez Magyarországon különösen fontos, hogy a mai európai menekültügyi szabályozás nem közvetlenül hatályosul a 27 tagállamban. Ezeket a különálló jogszabályokat minden tagállamnak át kellett ültetnie a saját hazai jogrendjébe, ami tartalmi különbségeket okozott. Az új, június 12-én hatályba lépő paktum viszont egyből, közvetlenül hatályos. Nemcsak, hogy nem kell ezeket egyesével átültetni, de ha ez nem történik meg, akkor is hatályosak. Ennek elvileg az a célja, hogy teljesen mindegy legyen, valaki melyik uniós tagállamban kér menedéket, pontosan ugyanaz történjen vele. Hogy a gyakorlatban ez hogy néz ki, majd meglátjuk, de ez a gondolat mögötte. És hogy ez miért ennyire felfújt téma Magyarországon? Leginkább azért, mert a menekültügyet és a migrációt a propaganda és az Orbán-kormány teljesen összemosta az elmúlt bő évtizedben.

Ma már kevés ember érti a különbséget a migráció és a menekültügy között. Ez olyan légkört teremtett, ahol arról beszélni, hogy a menedékjog alapvető emberi jog, szinte ki van zárva.

Akár tetszik, akár nem, ezek nem vágyálmok vagy emberjogi álmok. Az, hogy a menedékhez minden embernek joga van, szerepel az Európai Unió Alapjogi Chartájában, de még a magyar Alaptörvényben is benne van.

— Az előző kormány azt állította, a migrációs paktum miatt Magyarországot el fogják árasztani a migránsok.

— Ez egyszerűen nem igaz. A legnagyobb képtelenség, amivel a mai napig megy a riogatás, az az, hogy több száz menekültet kell kötelezően befogadnia Magyarországnak. Ez egy teljesen egyértelmű hazugság, és aki ezt terjeszti, az vagy tudja, hogy nem mond igazat, vagy fogalma sincs, miről beszél. Amiről ez szól, az az, hogy a csomag egyik eleme bevezet egy szolidaritási mechanizmust az európai tagállamok között, aminek három lehetséges formája van. Az adott tagállam maga dönti el, hogy ebből a háromból melyiket, melyik kettőt, vagy akár mindhármat választja, és milyen arányban. Tehát nem arról van szó, hogy minden tagállamnak be kell fogadnia X embert.

El lehet dönteni, hogy egy ország átveszi menedékkérelmek vizsgálatát, anyagilag hozzájárul egy nyomás alatt lévő tagállam menekültügyi rendszeréhez, vagy felajánl valamilyen szolgáltatást, szakembereket, eszközöket.

De ez is csak akkor lép életbe, ha egy uniós tagállam objektív számok alapján azt mondja: „nálam hirtelen nagyon sok ember jelent meg, és képtelen vagyok ezt kezelni”. Ezt követően az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy valóban így van-e, majd felhívást intéz a többi tagállamhoz. Például a görögök szólnak, hogy nagy a baj, mert megjelent náluk a határon tízezer ember, és önhibájukon kívül nem tudják kezelni, ezért a többi tagállam küldjön plusz ügyintézőt, rendőrt, tábori ágyat. Tehát szó sincs arról, hogy itt jövő héten megjelenik akár csak egyetlen ember is.

— Jól értem tehát, hogy hiába lép hatályba a paktum, ez önmagában nem jelent semmit a szolidaritási mechanizmusra nézve, mert csak egy menekültügyi havária esetén történne bármi is?

— Így van, de csak ha azt egy tagállam jelzi, és az Európai Bizottság is megerősíti, hogy tényleg havária van. És ezt követően is a magyar államtól fog függeni, hogy ebből a háromfajta segítségből mit ajánl fel, és milyen arányban.

Mondhatja azt is, hogy „én semmilyen ember kérelmének vizsgálatát nem veszem át, és egy fillért sem fizetek, de küldök húsz rendőrt”.

Mondhatja azt is, hogy megvizsgálok két plusz menedékkérelmet, ami nem azt jelenti, hogy fizikailag átveszek ide embereket és befogadom őket, hanem csak annyi, hogy megvizsgálom a kérelmüket. Ez is egy nagy különbség ahhoz képest, amiről néhány megszólaló beszél, hogy itt majd megjelenik 300-400 ember. Vagy mondhatja azt, hogy fizetek a közös zsebbe plusz pénzt azért, hogy a nyomás alatt lévő tagállamot segíteni lehessen, vagy ezeknek a kombinációját.

— Ez annyira puha megoldásnak tűnik, hogy a próbája egy valós krízishelyzet lesz. Könnyen előfordulhat, hogy mindenki csak a legkisebb terhet vállalja, és a menekültek ott állnak majd a görög tengerparton, nem tudnak menni sehova, és az egész rendszer megbukhat. Nem félő ez a forgatókönyv?

— A paktummal kapcsolatban ilyen típusú kritikák is felmerülnek, emberjogi kritikák is, ez valóban így van. De az az alapállítás, ami az ellenzők részéről mindenhonnan hangzik, hogy ha Magyarország végrehajtja az uniós jogot, ami egyébként kötelessége, az azt jelenti, hogy több száz ember fog itt azonnal megjelenni, az konkrétan nem igaz. És szerintem fontos ezt érteni.

— Rendben, de jelenleg van egy olyan magyar jogrend, amibe nem illeszthető bele ez az uniós rendelet. Ilyenkor mi van?

— Ennél sokkal rosszabb a helyzet, mert a magyar menekültügyi szabályozás nemcsak a jövő héten hatályba lépő új szabályokkal ütközik, hanem a most hatályosakkal sem fér össze. A magyar szabályozás egyébként a magyar Alaptörvényt is sérti.

— Miben?

— Ugyanabban a két dologban, ami miatt a napi egymillió eurós bírságot is fizeti Magyarország. Az Európai Unió Bírósága azért szabott ki egy 200 millió eurós egyszeri, és onnantól kezdve napi egymillió eurós büntetést, mert egyrészt Magyarországon legalizálták a visszakényszerítéseket és folyamatosak a csoportos kiutasítások, miközben a magyar Alaptörvény kimondja a csoportos kiutasítás tilalmát. A másik elem, hogy nem lehet Magyarországon menedékkérelmet előterjeszteni, miközben az Alaptörvény XIV. cikke elismeri, hogy Magyarország menedéket nyújt. Tehát a jelenlegi szabályozás a saját hazai alkotmányos szabályainkkal sincs összhangban.

— Akkor egy egyszerű alkotmánybírósági eljárással meg lehetne semmisíteni ezeket?

— Az Alkotmánybíróság előtt akkor lehet valamit megtámadni, ha az érintett támadja meg, aki magyar joghatóság alatt van. De egy olyan ember, aki nem tud menedékkérelmet benyújtani, és egyébként nincs is itt, az az Alkotmánybírósághoz semmilyen módon nem fog tudni fordulni.

Ez a helyzet már most is problémát okoz az országnak, hiszen a napi egymillió eurós büntetés azért napi 365-370 millió forintot jelent ma, korábban 400 milliót.

Ezt az összeget az országnak egyébként járó uniós forrásokból vonják le.

— Ez nem kevés összeg. Most már majdnem egymilliárd eurónál tartunk.

— Így van. Ez egy horribilis összeg, és minden nap újabb egymillió euróval nő.

— Ehhez az egymilliárd euróhoz képest mennyibe kerülne, ha betartanánk ezeket a menekültügyi rendelkezéseket? Tisztviselők, ellátás, stb. Mekkora vállalásról beszélünk?

— Azt gondolom, hogy arányaiban összehasonlíthatatlanul kevesebbe. Ahhoz, hogy Magyarországon egy működőképes, akár a jelenlegi, akár a jövőbeni szabályokkal összhangban lévő menekültügyi eljárás legyen,

szükség van néhány tucat ügyintézőre és néhány üzemelő, nyitott és zárt befogadóállomásra.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az irreguláris határátlépők száma az egész Európai Unióban évek óta csökken, a nekünk releváns balkáni útvonalon éves alapon 2024-ben 78%-kal, 2025-ben 42%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan az Unióban benyújtott menedékkérelmek száma tavaly 19%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Hogy ez hogyan viszonyul a több mint 400 milliárd forinthoz, azt hiszem, egyértelmű.

— Ez valószínűleg néhány milliárd forintnál nem lehet több.

— Ez így van. Arról nem is beszélve, hogy a paktum miatt, mivel sok teljesen új szabályt is tartalmaz, az Európai Bizottság egy külön keretet nyitott meg minden tagállamnak a felkészülésre.

Lehetett volna pénzt kérni képzésre, új emberek felvételére, eszközbeszerzésre, épületfelújításra, bármire, ami ahhoz kell, hogy a saját gyakorlatunkat összhangba hozzuk az új szabályokkal.

Ehhez mindössze annyit kellett volna tenni, hogy tavaly decemberig Magyarország benyújt egy tervet, hogy mire és mennyi pénzre van szüksége. A Bizottság adott volna, de Magyarország nem adott be ilyen tervet. Az Orbán-kormány menekültpolitikája iszonyú súlyos károkat okozott már eddig is, és nagyon nehéz helyzetet teremtett az új kormány számára is. Ennyi idő alatt abból a füstölgő romhalmazból, amivé a menekültügyi rendszer vált, szinte lehetetlen működő rendszert varázsolni. Főleg úgy, hogy ez a plusz pénz, amiről az előbb beszéltem, már biztosan nem lehívható. Őszintén nem látom, hogy nyolc nap alatt hogyan lehet a semmiből egy működő menekültügyi rendszert létrehozni.

— Mennyi idő kellhet ahhoz, hogy az eddig démonizált menekültügyet a helyére téve, ebből a helyzetből kommunikációsan is ki lehessen keveredni?

— Ez nyilván nem megy egyik napról a másikra, az ezzel kapcsolatos tények bemutatása, annak megértetése az emberekkel, hogy ki a menekült, ki a migráns, és mi a különbség a kettő között, az egy hosszabb folyamat lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András a pénteki tüntetőkről: A Hatvanpusztán kávézgató volt miniszterelnök és bandája bőszítette fel őket a hazugságaival
A volt képviselő a migrációs paktum elleni budapesti tüntetésre reagált. Mint írta, ő nem tekinti ellenségnek a demonstrálókat, inkább a „félelemkufárokra” haragszik, „akik még mindig a gyűlöletből akarnak pénzt és hatalmat teremteni”.


Jámbor András volt országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán reagált arra a tüntetésre, amelyet a Tisza Párt és az uniós migrációs paktum ellen tartottak pénteken kora este Budapesten.

Mint írja, „elképesztő volt nézni azt az ezer embert, a honfitársainkat, (...) akiket a Hatvanpusztán kávézgató volt miniszterelnök és bandája bőszített fel a hazugságaival.”

Hangsúlyozta, hogy a tüntetőket nem tekinti ellenségeinek, hiszen velük együtt élünk ebben az országban.

„Ezek az emberek félnek. A bizonytalantól. A bevándorlástól. Féltik az értékeiket, a jövőjüket.”

A volt képviselő a politikusokra és a sajtóra hárította a felelősséget. „És akkor jönnek ezek az undorító szélsőjobboldali politikusok és az őket kiszolgáló lapok, mint például a PestiSrácok. Amely mindenfajta bizonyíték nélkül tegnap elkezdte azt terjeszteni, hogy migránsokat szállítottak Magyarországra Lengyelországból.

Én rájuk haragszom, a félelemkufárokra, akik még mindig a gyűlöletből akarnak pénzt és hatalmat teremteni.”

Jámbor szerint a bevándorlás nehéz kérdés, de nem lehet róla még több félelemkeltéssel beszélni, hanem „az emberséget, a józan észt helyre kell hozni ebben a témában”. Egy konkrét példát is hozott arra, hogy szerinte mi lehetne a vita kiindulópontja. Egy Afganisztánból elmenekült anya és gyerekei történetét említette példaként, akiknek azért kellett távozniuk, mert a családfő keresztény hitre tért. „Az apa eljutott Németországba. Utána jött a két nő. 35 napon keresztül éheztették a magyar hatóságok őket a tranzitzónában. Ételhez csak a társaik emberségéből jutottak.”

„Azt gondolom, ebben megegyezhetünk: ez bűn. Így senkivel nem lehet bánni. Bajba jutottakkal pedig főleg nem.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András az óbudai korrupciós ügyről: Ezért kellett Magyar Péter a rendszer leváltásához
A korábbi országgyűlési képviselő a korrupciós letartóztatásokra reagált, melyek szerinte Magyar Péter szükségességét igazolják. Jámbor úgy látja, a régi ellenzéket is áthatotta a korrupcióra épülő szívességpolitika.


Jámbor András volt országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a legújabb korrupciós botrány fejleményeire. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, és nagyon meglepődött Őrsi Gergely letartóztatásán, de egyetért azzal, hogy „aki a nép szolgájaként elemel a nép pénzéből, az bűnhődjön!”

Szerinte azonban a parkfenntartási és a várhatóan előkerülő közétkeztetési korrupciós ügyek nem csupán a lopásról szólnak. Hanem arról is, hogy

az ellenzék–Fidesz kapcsolatok, céghálók és korrupciós pénzek átjárták a rendszert, és ezek befolyásolták az ellenzéki politikát is.

„Tudom, sokan vannak a régebbi ellenzékből, akik nem értették, miért Magyar Péter kellett az Orbán-rendszer leváltásához. Többek között ezért” - fogalmazott.

Jámbor szerint Magyar Péter működésében nincs jelen a korrupcióra épülő szívességpolitika.

„Nem volt egy kis fékezés, egy kis »inkább más irányba menjünk«, egy kis »adok neked pénzt, hogy máshogyan kampányolj«” – írta.

Jámbor hozzátette, hogy a régi ellenzék politikusainak elsöprő része tisztességes, és példaként említi, hogy a Momentum azonnal fel is függesztette érintett tagjait.

„De pár rohadt alma ugye elég a kosárban...”

A posztban felidézi, hogy erről a jelenségről beszélt már Juhász Péter, Hadházy Ákos, Ruff Bálint, és erről szóltak Magyari Péter cikkei, valamint Kerényi György írása a Szabad Európán.

Jámbor András a bejegyzését azzal zárja, hogy a mostani ügy nem csupán egy korrupciós eljárás, hanem részbeni magyarázat arra is, miként működött az Orbán-rendszer az elmúlt 16 évben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk