HÍREK
A Rovatból

Rácz András: Olyat még a világ nem látott, hogy egy láthatóan súlyos fájdalmakkal küzdő, négykézláb közlekedő sérültnek azt mondjuk, hogy álljon már lábra

Az Oroszország-szakértő szerint nem sokat tudunk az esetről, ezért higgadtan kellene vizsgálni az esetet. Azonban arról is ír, hogy többen hibázhattak az elhunyt magyar ügyében.


Továbbra is rengeteg a kérdőjel Sebestyén József halála körül, aki kárpátaljai magyarként szolgált az ukrán hadseregben. A férfi tragikus sorsa miatt megszólalt Rácz András Oroszország-szakértő is, aki hosszú posztban írta le, mit lehet biztosan tudni, és mire nincs bizonyíték.

Rácz szerint kevés és ellentmondásos információ áll rendelkezésre, ezért „ideje volna a higgadtságnak”. Posztjában világosan fogalmaz: nincs olyan, hogy „kényszersorozás”. A sorozás maga is kényszer, ráadásul háborús helyzetben ez nem is sorozás, hanem mozgósítás. Ukrajnában jelenleg részleges mozgósítás zajlik, nem békeidőbeli sorozás.

A szakértő részletesen ír az ukrán hadkiegészítési szervezetről, a TCK-ról is. Ezek a hivatalok döntik el, hogy az ukrán férfiak mikor és melyik alakulathoz kerülnek, miután leadták adataikat. A TCK munkatársai Rácz szerint sokszor erőszakosak, korruptak, és a szabályokat sem tartják be. Az ukrán törvények szerint minden 25 és 60 év közötti férfi köteles regisztrálni, de sokan ezt nem teszik meg – ez pedig komoly következményekkel járhat.

Rácz hangsúlyozza, hogy sok visszaélés éri azokat, akik nem regisztrálnak vagy nem frissítik az adataikat, vagy akik ugyan megkapják a behívót, de nem jelennek meg. Szerinte az ilyen esetekről készült videók nagy része ezeknek a helyzeteknek a vége, amikor az embereket az utcán hurcolják el. A szakértő szerint ma már az is előfordul, hogy valakit előbb visznek el, és csak utólag kapja meg a hivatalos behívóját – de hogy Sebestyénnel is ez történt-e, azt nem lehet tudni.

Két videó is nyilvánosságra került Sebestyénről. Az elsőn négykézláb mászik, a másodikon elmondja a mentősöknek, hogy szédül, fáj a hasa, és nem tud felállni. A mentősök ennek ellenére azt mondják neki, hogy „ne szórakozzon, álljon a lábára, legyen férfi”. Eközben ott állnak mellette, de nem vizsgálják meg, nem segítenek neki. Rácz szerint

„olyat még a világ nem látott, hogy egy láthatóan súlyos fájdalmakkal küzdő, dezorientált, szédülésre panaszkodó, négykézláb közlekedő, viszont biztosan józan (ez is fontos!) sérültnek azt mondjuk, hogy álljon már lábra.”

A szakértő egyértelműen úgy látja, hogy Sebestyén közvetlen felettesei és a mentősök is hibáztak. Azt is hangsúlyozza, hogy az ukrán hivatalos közlemény elismeri: a férfit nem küldték kórházba, noha a videók alapján „annyira rosszul volt, hogy azonnal katonai kórházba kellett volna küldeni”. Ehelyett az ukrán közlés szerint Sebestyén június 18-án önkényesen elhagyta az egységét, és csak 24-én jelentkezett a beregszászi kórházban. Rácz szerint „ha Sebestyén akkor rendes orvosi ellátást kap, értelemszerűen nem szökött volna meg, hogy aztán maga menjen kórházba”.

A posztban Rácz azt is kiemeli, hogy

„megmagyarázhatatlan, hogy ha Sebestyén ennyire rossz állapotban volt a gyakorlótéren, mint a videók mutatják, akkor hogyhogy nem került azonnal kórházba és kapta meg a szükséges ellátást.”

A szakértő szerint az ügy alapos és lehetőség szerint független vizsgálatot igényel, és ha valaki hibázott, azt felelősségre kell vonni. A jövőre nézve szerinte az is fontos lenne, hogy a katonai orvosi vizsgálatok Kárpátalján alaposak legyenek, és ne történjen meg újra, hogy olyan embert is kiképzésre küldenek, aki egészségileg alkalmatlan.

Rácz hozzátette: „egy, a hadköteles kárpátaljai magyarok sorsát a szívén viselő kormányzat a mostani tragédia után megfontolhatná, hogy – értelemszerűen az ukrán állammal szoros együttműködésben – segít a régió katonai egészségügyi központjainak a modernizálásában. Ezzel lehetne rövid távon – a diplomáciai tiltakozáson túl – talán a legtöbbet tenni azért, hogy mással ne történhessen meg az, ami Sebestyén Józseffel.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kivezették a védett üzemanyagárat, újra a piaci árakon kell tankolni
Döntött a parlament: megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos hatósági ára. A törvény ugyanakkor felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendkívüli helyzetben újra bevezesse az árszabályozást.


Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.

Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.

A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.

Szerinte erre a legjobb bizonyíték, hogy a forint több mint 15 százalékkal erősödött a választás előtti időszakhoz képest.

Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.

A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.

Kapitány István jelezte azt is, a jövedéki adó csökkentése változatlanul fennmarad, ahogy a kormányzati kommunikáció szerint a Mol által vállalt csökkentett árrés is.

A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megfosztaná Sulyok Tamást, sőt Novák Katalint is a havi többmilliós juttatásoktól
A kormányfő olyan javaslatot jelentett be az Országgyűlés keddi ülésén, amely megvonná az élethosszig tartó juttatásokat az idő előtt távozó államfőktől. A módosítás a havi fizetés mellett a szolgálati rezidenciát és a háromfős titkárságot is elvenné.


A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.

A módosítás elvenné a volt államfőknek járó, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét kitevő fizetést, ami jelenleg körülbelül bruttó 6,3 millió forint havonta. Ezen felül a mandátumukat idő előtt befejező elnökök a jövőben nem kapnának az Országgyűlés Hivatalától másik rezidenciát házvezetővel, amelynek fenntartási költségeit is az állam állja.

A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.

A volt államfők elesnének attól a lehetőségtől is, hogy a központi költségvetésből kapjanak pénzt közcélú felajánlásokra; erre a célra az elmúlt években 73 millió forintos keret állt rendelkezésre.

Ez az intézkedés szorosan összefügg a Sulyok Tamás eltávolítására irányuló kormányzati szándékkal. A kabinet ugyanis nem megfosztási eljárást indítana, mert a jelenlegi törvények szerint csak az így vagy összeférhetetlenség miatt távozó elnökök veszítik el a juttatásaikat.

A hétfőn benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítási törvénytervezet azonban lehetőséget adna a jelenlegi államfő elmozdítására. A dokumentum szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés „az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra” választana új államfőt.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott egy fideszes politikus, a közélettől is visszavonul
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy tizenöt év után visszavonul a közélettől. Döntését saját elhatározásnak nevezte, és írásban nyújtja be a csütörtöki közgyűlésre.


Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

„Tizenöt év után visszavonulok a közélettől, ez egy tudatos döntésem, senki nem kért meg erre, és előzetesen nem is egyeztettem erről a pártközponttal vagy Orbán Viktorral” – mondta a politikus.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

A helyi sajtóban már megindult a találgatás az utódlásról: a hírek szerint Nagy Csaba (Fidesz) válthatja Őrit az elnöki székben, amennyiben a testület megszavazza.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk