SZEMPONT
A Rovatból

Prieger Zsolt: Nem túlélni kell, hanem kibeszélni a problémákat

Az Anima Sound System vezetője elmondta, miért tartja fontosnak, hogy a zenekar kiálljon a jogfosztottak mellett, és a fiatal felnőtt generációnak is üzent.
Láng Dávid - szmo.hu
2018. május 31.



A Budapest Pride Fesztivál idén, történetében először 10 napos helyett egy hónapos lesz. Közel 100 programmal, vidéki helyszínekkel és majdnem 50 civil szervezet bekapcsolódásával számolnak a szervezők. Június 1-jén az Akvárium klubban PRE_PRIDE_PARTY címen tartanak adománygyűjtő bulit, hogy összedobják a pénzt a fesztivál programfüzeteire és a felvonulás infrastruktúrájának egy részére.

A fellépők egyike az Anima Sound System lesz, ennek apropóján kérdeztük Prieger Zsoltot, az együttes vezetőjét.

– Mindig is tudni lehetett rólad, hogy foglalkoztat a közélet. Hogy érzed magad április 8-a óta?

– Ugyanúgy érzem magam, mint előtte. Aktivitásomat, a jó ügyekért való tenni akarásomat nem a politikai berendezkedés határozza meg, hanem maguk az ügyek és az, hogy segítsek zenekarommal azoknak, akik rászorulnak.

– Felmerült benned valaha, hogy politikai okok miatt külföldre költözz?

– Soha. Nem tudom, minek kellene ehhez történnie. A magyar nyelvhez, a kulturális tradíciókhoz való ragaszkodásom mindennél erősebb, talán a hitem az, ami ennél erősebb. A szolidaritással együtt élő kulturális hagyományőrzés mindenestül progresszív, modern ügy, évtizedek óta ennek élünk.

– Miért tartod fontosnak, hogy zenészként kiállj civilekért, illetve általuk képviselt társadalmi ügyekért?

– Elsősorban ember vagyok és zenész, emellett tanár és íróember is, de azt gondolom, hogy minden értékelvűen gondolkodó alkotónak kötelessége kiállni a jogfosztottak mellett.

Egyiptomban vagy Szíriában valószínűleg az üldözött keresztények mellett állnánk ki. Ez nem valami "libsi mánia", hanem a tradicionális gondolkodásból ered.

A jogfosztottak melletti kiállás egyenesen következik a zsidó-keresztény erkölcsi koordinátákból. A katolikus egyház feje sem gondolná másképp.

Fotók: Mervai Márk

– Előfordult, hogy negatív reakciókat kaptál emiatt a közönségtől? Ha igen, hogy fogadtad?

– Szeretem a negatív reakciókat, mert a vita, a dolgok kibeszélése előbbre viszi a dolgokat. Ki kell beszélni a feszültségeket, csak abból lehet pozitív eredmény. A negatív reakciók egyébként sokszor az ismeretlentől való félelemből jönnek, az ismerkedés oldja a feszültséget.

– Aktivistaként gondolsz magadra?

– Nem. Aktív emberként és alkotóként gondolok magamra.

– Szoktál kiábrándultságot, elkeseredettséget érezni amiatt, hogy ilyen sok társadalmi ügyre vagy érzékeny? Ha igen, hogyan éled túl?

– Nem. Semmit sem kell túlélni: a problémákat ki kell beszélni, nem szőnyeg alá söpörni.

Szerintem az emberek alapvetően jók, de mivel hajlandóságunk a türelmetlenségre legalább ilyen erős bennünk, ez egy örök harc, amit el kell fogadni és valóságként, realitásként kell megélni.

– Ha egyetlen gondolatot juttathatnál el a középiskolás / fiatal felnőtt generációhoz, mi lenne az?

– Olvassatok sokat és próbáljatok belehelyezkedni a másik ember életébe – egyből könnyebb lesz minden.

– Szerinted miért fontos ma a Pride?

– Akkor fontos, ha jogvédelemről, kiállásról és az elfogadásról szól. Önmutogatásra, felesleges szexizmusra nem vagyok kíváncsi se heterók, se az LMBTQ-közösség berkein belül. A szeretetről szóljon, ne az elhatárolódásról.

– Heteroszexuálisként mit adhat valakinek, ha kimegy a felvonulásra?

– A jogvédelem nem szexuális beállítódás kérdése. Erre vagy érzékeny vagy, vagy nem. A vegánok küzdelmében is részt veszünk, de felléptünk a TASZ rendezvényén is, miközben Rómában szakrális zenét készítünk latin szövegre vagy Bob Dylan vallásos dalait dolgozzuk fel. Nem vagyunk egydimenziós emberek, akik a nap 24 órájában csak “jogot védünk”.

– Nagyon sok ember gondolkodás nélkül fröcsögni kezd, ha szembejön vele a téma - többségük még csak el sem olvassa az adott cikket, mielőtt kommentel. Nekik mit üzensz?

– Amit az előbb: empátia, figyelem. Simone Weil szerint a szeretet nem más, mint figyelem.

– Mennyire realitás ma, hogy egy tizen/huszonéves fiatal önként fel meri vállalni, hogy nem heteroszexuális? Látsz-e esélyt előrelépésre ezen a téren?

– Én ebben kicsit másképp gondolkodom, mert szerintem egy heteroszexuálisnak sem kell ezt “felvállalni”.

Azt gondolom, hogy az ember szexualitása magánügy! Sem jogi, sem más eszközökkel nem ellenőrizhető, mert intim ügy. Hangsúlyozom: magánügy.

– Felléptek a fesztivál adománygyűjtő buliján. Más lesz valamiben ez a koncert, mint bármelyik másik?

– Minden koncerten hasonló értékekről beszélünk a zene nyelvén. Ez annyiban lesz más, hogy személyesen tehetünk hitet amellett, hogy mindannyian egyenlők vagyunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Hankó Balázs nem emlékezett rá, pontosan miért adott 500 milliót egy két héttel azelőtt létrejött cégnek
A miniszter az Egyenes Beszédben próbált válaszolni arra, hogyan kerülhetett 17 milliárd forint Fideszhez köthető szervezetekhez és előadókhoz a választások előtt a Nemzeti Kulturális Alapból. Hankó szerint a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok melletti kiállás döntött.


Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között.

Amikor a műsorvezető felhozta, hogy Kis Grófo és Dopeman is úgy kapott 5-5 millió forintot, hogy állításuk szerint felhívták őket, hogy pályázzanak, a miniszter azzal hárított: „Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.”

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván:

„A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Arra a felvetésre, hogy egy frissen alapított, múlt nélküli cégnek hozomra adtak ekkora összeget, úgy reagált: „Nézzük meg, hogy milyen kulturális tartalmat fog biztosítani.”

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg.

„Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

Amikor Rónai Egon megkérdezte, hogy mi volt ez a kulturális tartalom, Hankó azt válaszolta: „A kulturális tartalom, mint, hogy végigbeszéltük, az adott koncertek, események, amelyeket a miniszteri keret esetén a felterjesztések tartalmaztak”.

„Szóval nem emlékszik rá, hogy mire adta?” - jött a kérdés.

„Tulajdonképpen a miniszteri keret esetében meghatározott szakmai konzultációt követően az adott kulturális tartalom kerül támogatásra, és ennek megfelelően a születnek maga döntések” - válaszolta a miniszter, Azt nem volt hajlandó elárulni, kikkel konzultál szakmailag, többszöri visszakérdezésre is csak annyit mondott, hogy a kollégáival.

Az érintett Fidesz-alkalmazott épp az, akinek a lakásában sajtóértesülések szerint a Magyarországra menekült lengyel igazságügyi miniszter-helyettes lakik, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. De Hankó szerint ennek semmi köze a támogatáshoz.

A miniszter a botrány hatására bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bizottságától részletes beszámolót kért, és kezdeményezte, hogy mind az 1100 támogatott nyújtson be egy időközi pénzügyi és szakmai beszámolót.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

„Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.”

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Van olyan kultúra, amely magyar nyelven szól, de nem a magyar hazaszeretet mellett áll ki.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Kikaptál, Viktor” - Jámbor András szerint ez okozta a Fidesz vereségét
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort, amiért a kormány nem hajtja végre az EU Bíróságának ítéletét. A politikus szerint a Fidesz a gyermekvédelmi rendszer botrányai miatt veszítette el a 2026-os országgyűlési választást.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Jámbor András a közösségi oldalán reagált arra, hogy Orbán Viktor egy hosszú levélben fejtette ki, miért nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a „gyermekvédelminek” hazudott törvény ügyében. A képviselő a választási vereségre utalva egyenesen a leköszönő miniszterelnöknek üzent: „Egyrészt kikaptál Viktor és pont ezért!”

Jámbor András szerint Orbán Viktor nem hajlandó szembenézni a tényekkel.

A képviselő egy közvélemény-kutatásra hivatkozva azt állítja: „A szavazók a Medián kutatása szerint 4 százaléka direktben mondta azt, hogy a gyermekvédelem borzalmai miatt szavazott a Tiszára.”

Úgy véli, ezen felül még százezrek vagy akár milliók döntését befolyásolhatták a gyermekvédelmi rendszerben történt bántalmazások, mint például a bicskei eset vagy a Szőlő utcai ügy, amelyről korábban azt mondta: szerinte a rendőrség hibázott, és nagy felelőssége van abban, hogy a javítóintézet volt igazgatója 15 évig „szabadon garázdálkodhatott”.

„Ez a valóság. Magyar valóság, amiért 16 év kormányzás után a Fidesz és Orbán Viktor felelős. Hogy nem védték meg a gyerekeinket.”

A képviselő azt írta, a Fidesz a választási vereség után sem látja be a helyzetet. „És

három héttel a vesztes választás után sem értik, hogy senkit sem érdekel a genderpropaganda hazugsága, senkit sem érdekel a nem cselekvés hazugsága,

amikor az általuk üzemeltetett rendszerben, az ő politikusaik tevőlegessége vagy félrenézése mellett gyerekek élete ment tönkre.”

Posztját azzal a felszólítással zárta, hogy a „hazug propaganda helyett itt az idő szembenézni a felelősséggel”. Álláspontja szerint a tönkrement életekkel és a hazugságokkal való szembenézés elkerülhetetlen.

„Mert feloldozás csak a szembenézésből lesz. És mert megérdemlik az áldozatok, hogy kapjanak elégtételt és igazságtételt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk