SZEMPONT
A Rovatból

Pikó András: Bement az ember, mondta, hogy rászoruló, elhittük neki, megkapta a pénzt

Az újrázó józsefvárosi polgármester és csapata arra a legbüszkébb, hogy egyetlen fillér sem maradt a költségvetésben, amit a rászoruló családok megsegítésére szántak. És rengeteget spóroltak a közbeszerzéseken.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 29.



Öldöklő harc ment Józsefvárosért 2019-ben, amikor a korábban Kocsis Máté, akkor már Sára Botond által vezetett kerületben is erős ellenzéki összefogással Pikó András győzött a Fidesszel szemben. De nemcsak ő, hanem az egyéni választókerületekben is biztos többséget szerzett az akkori összefogás. Ezt az eredményt ismételte meg Pikó András most is, nagyobb szavazataránnyal, ugyanolyan többséget szerezve a képviselőtestületben is. Pedig ez a második alkalom nehezített pálya volt.

A helyi MSZP ugyanis saját képviselő-jelölteket indított el minden körzetben.

Mindezt azért, mert nem fogadták el, hogy a polgármester az addigi szocialista képviselők munkáját nem tartotta jónak, ezért nem őket indította a csapatában. Az eredmény végül még egyértelműbb győzelem lett, a szocialisták pedig egyetlen képviselőt tudtak bejuttatni, őt is csak kompenzációs listáról.

Miközben, ide tartozik a Palotanegyed is, fényűző épületekkel és a Nemzeti Múzeummal, Józsefváros Budapest nem éppen gazdag kerületei közé tartozik, így a megoldandó problémák sem egyszerűek. Pikó Andrással beszélgettünk arról, miként maradhat talpon ilyen körülmények között a kerület.

– Hogyan lehetett ilyen kormánypárti ellenszélben hatékonyan működtetni a kerületet? Kívülről úgy tűnt, hogy szinte a semmiből kell nemcsak működtetni, de fejleszteni is Józsefvárost.

– Természetesen nem nulla forintból gazdálkodtunk. Talán az a különbség, hogy mi a Fidesszel szemben megbecsüljük a ránk bízott pénzt, és azt teljes egészében Józsefvárosra költjük. A kerületi költségvetés 40 milliárd forint fölött van. Ebben benne van az iparűzési adó, benne vannak az ingatlanértékesítésből származó bevételek, és az állami normatíva, amely folyamatosan csökken, arányaiban egyre kevesebbre elegendő. Nem fedezi a ránk bízott feladatok ellátását. Azonban, amivel mégis megteremtettük magunknak a fejlesztési lehetőségeket,

az a nagyon szigorú antikorrupciós politika és az átláthatóság. Ez forintosítható is, az elmúlt ciklusban hozzávetőlegesen 5 milliárd forintot jelentett.

Azaz ennyivel költöttünk kevesebbet, vagy ennyit spóroltunk meg a Fidesz időszakához képest. Két nagyobb tételt tudok mondani. Nyilván vannak kicsik, amelyek részben szimbolikusak, például nem tartunk fenn autóflottát. Egy autó a józsefvárosi önkormányzatnak bőven elegendő. Az egyik nagy tétel a közbeszerzések átalakítása volt, megszüntettük a meghívásos közbeszerzéseket. Mindenütt nagy verseny van, bár ez nem jelenti azt, hogy kicserélődtek volna a szereplők, mert építeni sok esetben csak a Fideszhez közel álló cégek, vagy azok a beszállítói tudnak. Viszont a verseny azt eredményezte, hogy

körülbelül 25-30 százalékkal olcsóbban építünk. Lehet, hogy ugyanazok építenek, újítanak fel, de inkább a 2020-as vagy 2019-es áron.

A másik nagy tétel pedig, hogy volt néhány, a költségvetést durván megterhelő közbeszerzésünk, a legdurvább a közétkeztetés volt. Ott azzal, hogy felmondtuk a Fidesz által örökül hagyott közbeszerzési szerződést, és újat kötöttünk, két év alatt másfél milliárd forintot spóroltunk, és azóta is folyamatosan megtakarítunk ezáltal. Viccesen szoktam mondani, hogy ha felküldtük volna a gyerekeket a Karmelitába, akkor is jobban jártunk volna, mert ott is olcsóbb az étel, mint amennyit mi fizettünk.

– Emiatt azonban önöket elmarasztalták és bírságot kellett fizetniük.

– Ez mindig véleményes, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság mennyire tekinthető függetlennek a Fidesztől. Mi vitattuk azt, amit ők állítottak, kaptunk egy ötvenmilliós büntetést. Ezzel szemben áll két év alatti másfél milliárdos megtakarítás. Szerintem ez a józsefvárosiak érdekét szolgálta.

– Korábban beszélgettem Kovács Gergő kutyapártos leendő polgármesterrel, ő azt mondta, hogy náluk a XII. kerületben eddig nem volt részvételi iroda. Önök viszont már megcsinálták, és van öt évnyi tapasztalatuk, hogy ez mit jelent, és hogyan működik. Mennyire tudnak erről a józsefvárosiak, és hogy vesznek részt ebben?

– A részvételi iroda annak az intézményes letéteményese, hogy mi az önkormányzást részvételi alapon, vagy részvételi működésben képzeltük el. Amit csak lehet, és ahol értelmes ez a dolog, ott különböző módon és különböző technikákkal, de kikérjük a kerületben élők véleményét. Ennek a legismertebb formája minden évben a részvételi költségvetés.

Az országban erre, a költségvetésünkhöz képest mi fordítjuk a legtöbbet, most már 200 millió forintot.

És itt elég rendesen aktívak is a polgáraink, akik különböző ötleteket adnak be, és azokat folyamatosan valósítjuk meg. De amikor nagyobb kérdés merül fel, például rendeletmódosítás, vagy új rendeletet alkotunk, akkor azt is társadalmi vitára, vagy véleményezésre bocsátjuk. Így volt ez például olyan esetekben, mint a filmforgatások szabályozása, ott azokon a területeken, amelyek leginkább érintettek, azaz a Palotanegyed környékén kérdeztük meg a lakókat, hogy milyen megoldásokat javasolnának, de ugyanígy kérdeztünk az ötéves vagyongazdálkodási tervünkről is. Amiről csak lehetett, mindenről kérdeztünk, a döntéseinkről, a döntéselőkészítésben és a döntés folyamatában is. Ezenkívül a mindennapi működésünk a közösség, a józsefvárosiak felé nyitott működés. A politikusokkal, meg a hivatal vezetőivel, minden hónapban legalább egy közösségi részvételi fogadóórát tartottunk. Ezek olyanok, mintha kis közmeghallgatások lennének. Józsefvárosnak van 12 városrésze. Minden hónapban elmentünk egybe, és a következő évben, amikor visszamentünk, akkor azzal kezdtük, hogy beszámoltunk, hogy az előző évben felvetődött témákban milyen előrelépések voltak.

Sokat és direktben kommunikálunk a józsefvárosiakkal.

Ezzel együtt ez nem egy csodaszer. Mondok egy példát, amiből kiderül, hogy hol vannak ennek a határai. A Józsefváros nem egy nagyon gazdag kerület, nem is nagyon gazdag emberek lakják. Itt aztán tényleg van helye az önkormányzati támogatásoknak, segítésnek. Mégis azt láttuk, hogy az elmúlt időszakban a szociális támogatásokra fordított pénzeknek körülbelül a negyven százaléka bent maradt a költségvetésben. Nem tudtuk odaadni, nem találtunk hozzá kérelmezőt. Nagyon sokat gondolkodtunk, hogy mi lehet az oka. Megvizsgáltuk, és kiderült, hogy

a legnagyobb gond az volt, hogy nem jutottunk el a leginkább rászorultakhoz, akiket sem az újsággal, sem a közösségi médiával nem lehet elérni.

Az is gondot jelentett, hogy a legtöbb támogatás eseti jellegű volt, sokszor kellett igényelni, túl nagyok voltak az adminisztratív terhek a kapható és bizonytalan nagyságú támogatáshoz képest. Más megoldásokat kellett találni. Például azt, hogy az új, rendszeressé tett szociális támogatásainkról, köztük a lakhatási támogatásunkról tudjanak a rászorulók, egy jó értelemben vett trükkel oldottuk meg. Beraktunk a támogatások közé egy tízezer forintos, úgynevezett azonnali inflációs támogatást, amit a legkönnyebben lehetett igényelni, nem volt hatalmas bürokrácia hozzá, bement az ember, mondta, hogy rászoruló, elhittük neki, megkapta a pénzt. De cserébe egy valamit kértünk, hogy

legyen szíves, nézze meg, milyen támogatásokra jogosult még, és lépjen be a mi támogatási rendszerünkbe, tehát ha ismerjük az életkörülményeit, azt is megtudjuk, hogy milyen további támogatásokra lehet még jogosult. Így az elmúlt időszakban több mint ezer új ügyfele lett a családtámogatási irodánknak.

Mindezt csak azért mondtam el, hogy részvételiség ide vagy oda, közösségi működés ide vagy oda, nagyon-nagyon nehéz megszólítani az embereket. Ez az egyik lehetőség, de emellett még sok minden mást kell csinálni. Mi ebben hiszünk, azzal együtt, hogy azt tapasztaljuk, hogy az emberek még mindig inkább részesülni akarnak a politikai döntésekből, és nem részt akarnak benne venni.

– Szó esett a lakhatási támogatásról. Van ennek kimutatható, mérhető eredménye? Például, hogy mennyi családot mentett meg ez az intézkedés a hajléktalanná válástól?

– Novemberben vezettük be, tehát éppen csak az elejénél tartunk. Egy év után érdemes lesz majd megnézni. Azt látjuk, hogy nagyon népszerű. A 2023.11.01 és 2024.02.29 közötti négy hónapban rendszeres támogatások keretében az önkormányzat közel kétszer annyi támogatást nyújtott, mint az azt megelőző 22 hónapban összesen. Az új bejövő ügyfeleink jelentős része emiatt jön be. Ez olyan rendszeres, havi támogatás, amely a jövedelmi viszonyokhoz igazodik. A legnagyobb támogatási összeg havi 50 ezer forint, ami már érzékelhető, a legalacsonyabb pedig havi háromezer forint. Általában ennél azért jóval többet szoktunk kihelyezni. Mi úgy látjuk, hogy a sikert az is mutatja, hogy meg kellett emelnünk az erre szánt költségvetési keretet félmilliárd forintra 130 millióról. Akkor azzal számoltunk, hogy körülbelül majd egy-két év múlva fogunk eljutni oda, hogy minden pénzt kiadtunk. Most úgy látjuk, hogy nem kell két-három évet várni.

Tehát azt a problémát, amivel szembesültünk, hogy a szociális támogatásra fordított összegeink 40 százaléka bennmaradt, szerintem idén meg fogjuk oldani.

Az az első pillanatban meglepő, de logikus helyzet állt elő, hogy a támogatások kihasználatlanságára nem a keret csökkentésével, hanem növelésével reagáltunk és ezáltal a kihasználtság és a célzás is sokat javult.

– A szociális munkások ismerik, hogy mik a hajléktalanná válásnak a lépcsőfokai és az útja. Ennek a programnak az is a célja, hogy ezt elkerüljék. Elégséges eszköz ez a hajléktalanság megelőzésére?

– Ez közvetlen támogatás, az egzisztenciálisan nehéz helyzetbe került emberek számára. Emellett szintén nagyon fontos, hogy mi a lehető leghamarabb hoztunk döntést az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmáról. Tehát egyrészt megpróbáljuk megoldani azt, hogy ne kelljen senkit sem kilakoltatni. Vannak olyan esetek, amikor ez elkerülhetetlen, viszont abban az esetben pedig azt vállaltuk, hogy minden ilyen ember esetében keresünk számukra valamilyen lakhatási megoldást. Ez nem lakást jelent, hanem elhelyezést. Van, ahol anyaotthont, van, ahol hajléktalanszállót, van, ahol mást. Általában ezt sikerül megoldani, de visszatérve arra, amit kérdezett, ott nemcsak a konkrét lakhatási támogatás a kezünkben lévő eszköz, hanem

kidolgoztunk egy előremutató hátralékkezelési rendszert, ahol azok az emberek, akik nehéz helyzetbe kerülnek és hátralékot halmoztak fel, az önkormányzat segítségével kezelni tudják ezt. Tehát ha ők részt vesznek a saját hátralékuk ledolgozásában, akkor az önkormányzat ehhez jelentős támogatást ad.

– Annak idején híres és példamutató volt Józsefvárosban a tűcsereprogram, amit aztán Kocsis Máté megszüntetett. Önök ezt újraindították?

– Van tűcsereprogram, egyházi szervezetek csinálják. Mint önkormányzat nem támogattunk tűcsereprogramot. Azzal kellett ugyanis szembesülnünk, hogy Józsefváros lakossága elutasít minden tűcsereprogramot. A helyzet az, hogy a demokratikusan megválasztott önkormányzat nem hozakodhat ilyen programmal elő, mert nincsen meg hozzá semmilyen társadalmi támogatás.

Ez egy rettenetes következménye annak, amit Kocsis Mátéék ezzel a programmal csináltak.

Nem lehet értelmesen beszélni arról, hogy a drogprevenciónak milyen eszközei azok, amelyek hasznosak, használhatóak és jók.

– Megpróbálták?

– Aki ezt fölveti, azonnal a népharaggal találja magát szemben. Én ezt tudomásul vettem, nem is vetem föl, nincs is ilyen szándék az önkormányzat részéről.

– Ezt úgy értsem, hogy örök időkre lekerült a napirendről?

– Belátható időn belül biztosan nem vethető föl. Úgy látom, hogy

ahogy a hajléktalanság kérdését, úgy a szenvedélybetegségek, a drogfogyasztás kérdését is a Fidesz politikai fegyverként és bunkósbotként használja az ellenfeleivel szemben,

ami azért rettenetesen visszás, mert olyan társadalmi problémák miatt mutogat másokra, amelyekért a kormány felelős. Maga a Fidesz volt az, amely zéró toleranciát hirdetve 2020-ra megígérte azt, hogy megszűnik Magyarországon a drogfogyasztás. Ehhez képest azt látjuk, hogy soha ennyi szerhasználó nem volt még, a kezeletlen szenvedélybetegek száma növekedett, a köztéri jelenlétük pedig nagyon sok gondot okoz szinte minden belvárosi kerületben. A rendőrség nem tudja utolérni azt a folyamatot, ahol a legnagyobb drogfogyasztást az otthon kotyvasztott, ki tudja, milyen szerek jelentik, amitől rettenetesen gyorsan beállnak a fogyasztók és nagyon agresszívak lesznek. Tűt már szinte alig használ valaki, és még mindig ott tartunk, hogy rázzák az öklüket, ha bárki kimondja azt a szót, hogy tűcsereprogram, mert egyszerűen nem lehet erről értelmesen beszélni.

– Van-e még valami olyan terület, ami tabusítva lett, pedig fontos lenne róla beszélni?

– Ilyen szerintem a hajléktalanság kérdése. A hajléktalanságot nem Józsefvárosban teremtik, nem itt vannak a kialakulásának az okai, hanem szerte az országban. Nagyon összetettek a vidéki szegénység kialakulásának okai. A szociális ellátórendszerek összeomlása, a munkanélküliség, az ipar leépülése mind-mind oda vezet, hogy rengeteg ember válik hajléktalanná, persze mindezek mellett jelen lehetnek magánéleti problémák is egy ilyen helyzetben.

Hatékonyabb országos szociálpolitika nélkül sosem fognak eltűnni a hajléktalan emberek az utcáról. Aki ezt állítja, az egyszerűen hazudik.

Ezek az emberek az ellátásért a fővárosba vagy a nagyobb városokba jönnek. Józsefvárosban évtizedek óta annyi hajléktalanellátó van, mint a fél Dunántúlon. Több mint egy tucat. Természetes, hogy ezek a kerületek, nem csak mi, hanem a XIII. kerület, a IX. kerület és a X. kerület a fővárosban sokkal többet szenved ettől. A legtöbbet pedig a hajléktalan emberek szenvednek a saját állapotuktól. De erről érdemben, értelmesen beszélni, hogy mit lehet ezzel csinálni, nem nagyon lehet. Én csak egyszer tudtam az elmúlt öt évben beszélni erről érdemi módon, akkor, amikor a fővárosi hajléktalanstratégiát vitattuk és alkottuk meg. Egészen odáig nem is lesz mód erről értelmesen beszélni, amíg van olyan politikai érdek, hogy a nyomorpornóval folyamatos felháborodást keltsenek, uszítsanak a hajléktalan emberek vagy a szenvedélybetegek ellen.

– Ezek szerint marad a prevenció, például a lakhatási támogatások...

– A megelőzés fontos, emellett bízunk abban, hogy a főváros végre eljut oda, hogy a hajléktalanstratégia végrehajtása elkezdődik. Ez nagyon sok mindent megoldana, például a nagyon koncentrált intézményrendszer dekoncentrálását. Nagyon igazságtalan Józsefvárossal és a többi érintett kerülettel az, hogy csupán ők végzik a fővárosi hajléktalanellátást, nekünk kell ezzel foglalkozni, miközben

vannak olyan területek és kerületek, amelyeknek nem kell kivenni a részüket ebből az egyébként fővárosi feladatból.

Nincsen józsefvárosi, mármint önkormányzati hajléktalanszálló, csak fővárosi, alapítványi, vagy egyházi intézmények vannak, de mégis a józsefvárosi polgármestert és az önkormányzatot találják meg azok, akik azt mondják, egyébként érthető felháborodással, hogy ez így nem tartható. És nem azért, mert a hajléktalanokat gyűlölnék. Persze lehet elemi gyűlöletet kelteni, de az emberek többsége józanul azt gondolja, hogy ezek nehéz helyzetben lévő, szerencsétlen emberek, akiknek támogatás kell, és valamilyen normális megoldás az életükre. A hajléktalan kérdést nem lehet rendőrhatósággal megoldani. Szélsőséges kommentelők írják, hogy pakolják fel őket egy platós kocsira, és vigyék vissza őket, ahonnan jöttek. Ez nyilvánvalóan nem megoldás. Éppen ezért a mi józsefvárosi polgáraink várják azt, hogy végre legyen megoldás, de

addig nem lesz megoldás, amíg csak az önkormányzat gondolkodik ezen, amíg erre nincsen határozott kormányzati szándék, és nincsen egy olyan háttér, amely az okokat szünteti meg.

A legfontosabb egy országos bérlakáspolitika megteremtése volna, hiszen a hajléktalanság ellen a valódi megoldást nem a szállók jelentik, hanem a lakhatás biztosítása azok számára, akik nem tudják a piaci albérleti árakat megfizetni. A magunk erejéhez mérten ebben is igyekszünk tenni, létrehoztuk a józsefvárosi lakásügynökséget és minden éven biztosítunk néhány lakást a családok átmeneti otthonából vagy a LÉLEK programból kikerülők számára. Civil és egyházi szervezetekkel is együttműködünk, hogy segítsük a hajéktalanságból kikerülést.

– Érdekes megfigyelni azokat a nagyon hasonló jelenségeket, melyek a 9., a 12. és a 8. kerületben történtek. Tehát azt, hogy az ellenzéki polgármesterre ráindította vagy az MSZP vagy a DK a saját jelöltjeit, és ezek a partizánakciók ettől egyig nagyon súlyos büntetésbe torkollottak a választók részéről. A VIII. kerületben egyetlen szocialista képviselő jutott be ezután az akció után, kompenzációs listáról. Mond-e valamit az ellenzéki együttműködés jövőjéről?

– Szerintem nagyon sokat mond, de talán visszatetsző lenne, ha én mondanám ki azokat a következtetéseket, amelyeket szerintem ezen pártok vezetésének kell levonni. Szerintem nem látták reálisan a saját helyzetüket, nem látták reálisan azt sem, hogy helyben mennyi munkát tettek az elmúlt öt évben a saját párttagjaik, akár az újraválasztásukba, akár az önkormányzat munkájába. Én pontosan láttam ezt. Az én döntéseim mögött ilyen megfontolások is voltak.

Nem ismerte fel jól a helyzetet szerintem, aki azt gondolta, hogy a 2019-es győzelmek eredményéből meg lehet élni egészen az idők végezetéig. Akkor egy teljesen más helyzetben nyertek valamennyi pozíciót.

Aki ugyanennyi pozíciót követel csak azért, mert öt éve ennyit szerzett, az szerintem nem ért a politikához. Minden egyes választás egy új meccs. Jött a Tisza Párt, teljesen átalakult a meccs képe, erre mind-mind reagálni kell, és azt gondolom, hogy azok a pártok, akiket most megbüntetett a választó, mindezeket az adaptációs kötelező köröket nem végezték el. Nemcsak a munka hiányzott, de a helyzetfelismerés is, és talán ennél több is, de idáig nem akarok elmenni. Valóban, nemcsak nálunk, nemcsak a Ferencvárosban, vagy a Hegyvidéken, de a Terézvárosban is, Soproni Tamásra ráindultak a szocialisták. Nagyon nehéz szerintem nyerni helyben dolgozó és beágyazott polgármesterekkel szemben, vagy olyan helyi politikusokkal szemben, akik, mint Kovács Gergő a XII. kerületben, aki öt éven keresztül jelen volt, folyamatosan dolgozott, jó ügyekbe állt bele. Ki gondolta volna, hogy kutyapártos polgármester fogja váltani Pokorni Zoltánt, aki önmagában egy intézmény volt? Ennyit változott a világ, és ezzel kell szembenézni. Munka nélkül a politikában sincsen sem teljesítmény, sem siker.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Karácsony óta a Heim Pál kórházban él egy 6 éves kisfiú, aki súlyos bántalmazás miatt nem maradhatott otthon
Nem ő az egyetlen gyerek, aki a kórházban ragadt, mert nem tudják hol elhelyezni. A Partizán riportjából kiderült, hogy a fiú egy ingerszegény szobában tölti a napjait, még óvodába sem tud járni.


A Partizán stábja nemrég Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy munkanapját követte végig. A forgatás során egy nem tervezett kórházlátogatás is bekerült a napi programba: a tárcavezető a Heim Pál gyermekkórházba érkezett, ahol jelenleg két gyerek él úgy, hogy nincs szükségük folyamatos orvosi ellátásra. Ugyanis nem betegek, csak az állam egyszerűen nem tudta őket máshol elhelyezni. Az egyikük több mint egy éve lakik a kórházban, egy másik karácsony óta, és úgy tűnik, egy kislány is ott ragadt az intézményben.

Az egyik ott élő gyerek egy 6 éves kisfiú, akit súlyosan bántalmaztak otthon, az ellátása után pedig az osztályvezető főorvos nem engedte haza. Ezért tavaly december óta a pszichiátria zárt osztályán éli napjait.

Még óvodába sem tud járni, mert nincs rendszere annak, hogy ki vihetné el őt és ki hozhatná vissza. Ideje nagy részét emiatt egy kis ingerszegény szobában tölti.

A Partizán közlése szerint a forgatás után az Egészségügyi Minisztérium felvette a kapcsolatot az Országos Gyermekvédelmi Szolgálattal a három gyerek elhelyezésének ügyében.

A teljes videó:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Polgár Judit jelölése az első olyan bejelentése Magyar Péternek, amely a saját táborát is megosztja
A politikai elemző egy vasárnapi Facebook-posztban értékelte Polgár Judit lehetséges államfőjelölését. A politológus szerint a sakkolimpiai bajnok politikai tapasztalatának hiánya komoly kérdéseket vet fel a Tisza Párt támogatói körében is.


Polgár Judit lehetséges államfőjelölése Török Gábor politikai elemző szerint Magyar Péter első olyan bejelentése, amely a saját támogatói táborát is megosztja.

Török Gábor posztjának elején a jelölés táboron belüli hatásáról ír. „Ahogy várható volt, az új államfő jelölése az első olyan bejelentése Magyar Péternek, amely – ahogy ez a kommentekben is látható – a saját táborát is megosztja.” Az elemző szerint ugyanakkor erős érvek is szólnak a jelölt mellett, elsősorban a függetlensége. Azt írja, „Polgár Judit a politikán – és így a pártok világán – kívülről érkezik, nem valakinek az embere.”

„Ugyanakkor ez az outsider [kívülálló - a szerk.] jelleg lehet a legnagyobb hátránya is: ma még nehezen képzelhető el, hogyan fog valaki, akinek semmilyen politikai előélete, ismert véleménye nincs, őrködni az államszervezet demokratikus működése felett, hogyan lesz majd érdemi ellensúly, fék, korlát.”

Török szerint a jelöltnek bizonyítania kell majd rátermettségét. „Az igazi kihívás tehát ez lesz a jelölt számára, bizonyítani, hogy nem csak egy világszerte ismert sportoló, hanem egy felkészült, alkalmas ember lép Mádl Ferenc és Sólyom László hivatalába.”

A poszt végén az elemző a jelölés kommunikációs vetületére is kitér, utalva a miniszterelnökkel közös sakkpartira. „Ehhez természetesen nem lesz elég sakkozni a miniszterelnökkel, bár nyilván az ilyen képek miatt is a kormány számára haszonnal kecsegtető jelölésről beszélhetünk.”

Szombaton Sulyok Tamás aláírta a hivatalából való eltávolítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítást. A leköszönő államfő a lépést alkotmányos kényszernek nevezte, és kijelentette, hogy a demokratikus jogállam ezzel megszűnt. A Tisza Párt már korábban jelezte, hogy a megüresedő posztra egy pártpolitikai múlttal nem rendelkező, tekintélyes, autonóm karaktert keresnek.

A sakkolimpiai bajnokot ma 16 ismert tudós, művész és sportoló javasolta nyílt levélben köztársasági elnöknek, amire Magyar Péter miniszterelnök nem sokkal később úgy reagált, hogy közölte, holnap találkozik Polgár Judittal, és felkéri a tisztségre.

A jelölés előzményének tekinthető az a nagy sajtófigyelmet kapott esemény is, amikor a miniszterelnök az amerikai nagykövetség fogadásán leült egy sakkpartira Polgár Judittal. A találkozóról készült képek bejárták a sajtót, és sokan már akkor egy lehetséges politikai szerepvállalás előszelét látták benne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nyolc bárral próbálkoztunk, minden foglalt, maradt Magyar Péter” – így tomboltak a vb-győztes spanyolok szurkolói a Szabadság téren
Több ezren nézték együtt a foci-vb döntőjét vasárnap este a budapesti Szabadság téren, ahol Magyar Péter és a kormány több tagja is megjelent. A szurkolókat az idei tornáról és a hidratációs szünetről is kérdeztük, videónkban pedig a lefújás utáni örömünnepet is bemutatjuk.


A budapesti Szabadság téren ezrek nézték együtt a labdarúgó-világbajnokság döntőjét, ahol a politikai és közéleti szereplők közül is sokan megjelentek. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a miniszterelnök, Magyar Péter és több miniszter is a tömeggel együtt szurkolt.

Mi is ott voltunk, és ahogy a szurkolókat kérdezgettük, többen is örültek annak, hogy a kormányfő is ugyanazon a helyszínen nézi a meccset. Bár akadt, aki pragmatikusabb okokból kötött ki épp itt.

„Már nyolc bárral próbálkoztunk, minden foglalt, így maradt Magyar Péter”

– mondta egy fiatal férfi nevetve. Mások utólag értesültek Magyar Péter jelenlétéről, de örültek a hírnek.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a focirajongóknak mennyire tetszett a torna, és mint kiderült, összességében elégedettek voltak a megnövelt létszámú világbajnoksággal. Volt, aki szerint a több csapat sokkal élvezetesebbé tette a tornát, míg más úgy érezte, azután kezdtek izgalmassá válni a meccsek, miután kiestek a gyengébb csapatok. Más pedig a magyar válogatottat hiányolta:

„Rendkívül sok ország, rendkívül sok nemzet. Nekem tetszett az, hogy ennyire sokoldalú volt. Azt sajnáltam, hogy kis hazánk nem tudott végül szerepelni.”

Egy fiú azt mondta, az esetleg tovább bővített formátum még több pénzt és izgalmat hozna, bár ez azzal is járna, hogy még kevesebbet aludhatnának a szurkolók a sok mérkőzés miatt.

A torna egyik legtöbbet vitatott újítása a hidratációs szünet volt, ami szintén megosztotta a Szabadság téren szurkolókat. Volt, aki szerint a nagy melegben abszolút indokolt a játékosok frissítése, mások viszont inkább a reklámlehetőséget látták benne. „Ha hidratálnak benne, az abszolút hasznos, hogyha reklámot kell néznem, az a néző szempontjából nem annyira hasznos” – fogalmazott egy férfi. Egy másik szurkoló ennél is keményebben ítélkezett:

„Ez Amerikában szerintem csak egy reklámfogás. Szerintem semmi értelme nincs. Megtöri a játékot.”

A meccs végére a feszültség a tetőfokára hágott. A hosszabbítás utolsó perceiben, miközben az eső is eleredt, a két tábor szétszakadt:

a spanyolok góljának örülőknél már tombolt az eufória, míg a tér túloldalán az argentinoknak szurkolók lassan elszállingóztak.

A lefújás után látottak pedig tökéletesen bemutatták az éles ellentétet: a tér egyik oldalán a féktelen ünneplés, a másikon pedig az üresen hagyott padok és a csalódottság csendje maradt.

Riportunk a Szabadság térről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Polgár Judit jelöléséről: Máris eredményhirdetés-szaga van a dolognak
A politikus értetlenül áll a sakknagymester államfőnek jelölése előtt, mert szerinte egyetlen nap leforgása alatt közmegegyezéses jelöltet találni nemcsak lehetetlen, de nem is felelősségteljes. Reméli, hogy a Tisza Párt meghallja a kritikákat és valódi lehetőséget ad a közös döntésre.
DKA - szmo.hu
2026. július 20.



Fekete-Győr András, a Momentum alapítója hétfő reggel egy Facebook-posztban bírálta Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot, amiért szerinte elkapkodták Polgár Judit köztársasági elnöki jelölését, és a korábbi ígéretekkel ellentétben nem adtak időt a valódi társadalmi egyeztetésre.

Emlékeztetett, hogy Magyar és a Tisza korábban többször is arra kérte a nyilvánosságot, szóljanak, ha úgy érzik, valami nem jó irányba halad. „A szabad Magyarország első köztársasági elnökének kiválasztásánál most ezt érzem” – írta Fekete-Győr, hozzátéve, hogy a részvételi rendszerváltás ígéretében való hite miatt nem maradhat csendben.

Rámutat, hogy Sulyok Tamás leváltása után mindössze 30 nap van egy új, a nemzet egységét kifejező államfő megválasztására.

Ugyanakkor szerinte „egyetlen nap leforgása alatt közmegegyezéses jelöltet találni nemcsak lehetetlen, de nem is felelősségteljes.”

Éppen ezért értetlenül áll Polgár Judit „gyorsított tempójú jelölése” előtt, mivel a miniszterelnök kevesebb mint 24 órával korábban még azt ígérte: „Döntsünk együtt, (...) javasoljanak a pártok, a közélet szereplői, civilek és magánemberek.” Ehhez képest úgy látja, „a társadalmi egyeztetés érdemben még el sem tudott kezdődni, máris eredményhirdetés-szaga van a dolognak.” Ezt az érzetét erősíti, hogy a Tisza vezető politikusai azonnal beálltak az elsőként komolyan felmerülő név mögé. A sietséget azért sem érti, mert a közvetlenül választott köztársasági elnök beiktatásáig még legalább egy év eltelhet.

Ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy az átmeneti időszakban ki és milyen folyamat révén „testesíti meg az Orbán-rezsim alól épp csak felszabaduló nemzetünk egységét”.

Hangsúlyozza, hogy nem Polgár Judit személyével van problémája: „Félreértés ne essék: a kiváló, mindannyiunk által tisztelt és becsült Polgár Judit számos szempontból remek választás lenne”. Ugyanakkor emlékeztet, hogy a köztársasági elnöki poszt az ország egyik legfőbb közjogi és politikai tisztsége, ahol a köztiszteletben álló életmű mellett a közügyekben való felelősségvállalás is elengedhetetlen. A politikus szerint Polgár Judit mellett helye lett volna a jelöltek között olyan neveknek is, mint „Iványi Gábor, Bárándy Péter, Laczó Adrienn, Majtényi László”.

Végül azt írta, bízik benne, hogy a Tisza Párt meghallja a kritikákat és valódi lehetőséget ad arra, hogy az emberek beleszóljanak a kiválasztásba.

„Ne kapkodjuk el a jövőnket! Adjunk esélyt a valódi, közös döntésnek!”

Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton írta alá a saját menesztéséről is rendelkező Alaptörvény-módosítást, ezzel elindítva a 30 napos határidőt az utód megválasztására. Az Alaptörvény szerint a megbízatás idő előtti megszűnésétől számított 30 napon belül kell megválasztani az új államfőt. Magyar Péter miniszterelnök ezt követően arról beszélt, hogy a Tisza Párt egy pártpolitikai múlttól mentes, a nemzet egységét képviselő jelöltet szeretne, és széles körű társadalmi párbeszédet ígért a személyéről.

Vasárnap tizenhat neves közéleti szereplő, köztük Rubik Ernő és Kapu Tibor nyílt levélben javasolta Polgár Juditot a posztra. Erre reagálva a kormányfő még aznap este bejelentette, hogy támogatja a felvetést, és már hétfőn személyesen kéri fel a sakknagymestert a tisztségre. A miniszterelnök gyors döntése és a bejelentés módja azonban azonnal megosztotta a közvéleményt és a Tisza Párt támogatóit is; sokan a jelölési folyamat elkapkodását és a társadalmi egyeztetés hiányát kritizálták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk