„Péter a csapatkapitány” – Kapitány István a miniszterelnöki esélyeiről, a kormány történelmi vétkéről és az átvilágítandó NER-szerződésekről beszélt
A 24.hu-nak adott interjújában Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője beszélt a közéleti szerepvállalásának okairól, a párt gazdasági terveiről és a Magyar Péter elleni lejáratókampányról is.
Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnöki esélyeit latolgató online fogadási oldalakon megjelent a neve, Kapitány István egyértelművé tette, hogy nem foglalkozik ilyesmivel.
Állítása szerint azért vállalt szerepet, mert hozzá szeretne járulni az ország gazdasági helyzetének javításához. Úgy látja, Magyarország gazdasági teljesítménye elfogadhatatlanul rossz a környező országokhoz képest, szinte egyetlen mutató sem jó, a GDP-től a lakossági fogyasztáson át az inflációig. Célja, hogy szakértőként segítse egy olyan program és kormányzati struktúra létrehozását, amely sikeresebbé teheti a magyar gazdaságot.
A leendő kormányzati szerepét firtató kérdésre azt mondta, szakértőként csatlakozott, nem pozíciókért, és a konkrét szerepköre a kormányalakításkor dől majd el. Motivációjaként azt említette, hogy külföldön dolgozó magyarként rossz volt látnia, hogy
Szerinte a kormány a külső tényezőkre, például a háborúra hivatkozik, miközben a szomszédos országok gazdasága növekszik.
A Magyar Péterrel szemben kilátásba helyezett lejáratókampány Kapitány István elmondása szerint nem tántorította el, sőt. „Ez az ügy megerősített abban, hogy a legjobb helyen vagyok, és nemcsak gazdaságilag kell rendbe tenni az országot, hanem morálisan is” – fogalmazott. Úgy véli, a hatalom ezzel átlépett egy határt, és a módszer kontraproduktív, mert csak megerősíti a változást akarók hitét.
A politikai szerepvállalása előtt a családja megkérdezte tőle, hogy biztosan ezt akarja-e, de politikai vagy üzleti ellenfeleitől nem kapott negatív jelzéseket. Arról is beszélt, ironikusnak tartja, hogy nemrég még állami kitüntetést kapott és példaképként mutatták be a kormánymédiában, majd két hónappal később már mindent összehordtak róla. A közéleti szerepvállalás gondolata régóta érlelődött benne, mert mindig is próbált segíteni a társadalomnak. Hangsúlyozta, hogy Magyarország jövője egyértelműen Nyugaton van.
Kapitány István szerint a 2010 utáni kormány elszalasztott egy történelmi lehetőséget a felzárkózásra. Úgy látja, a kormány célja nem az ország sikere volt.
A Tiszához való csatlakozása tanácsadóként indult, a folyamatot felgyorsította, hogy egy Magyar Péterrel közös fotója mekkora visszhangot váltott ki.
A kormány beruházáspolitikáját, különösen az akkumulátorgyárakra való koncentrációt, kockázatosnak tartja. Bár elismeri az elektromos autózás jövőjét, szerinte az összeszerelő-üzemekre épülő stratégia hosszú távon nem fenntartható magyar hozzáadott érték nélkül. Egy Tisza-kormány a meglévő beruházások szerződéseit és környezeti engedélyeit is felülvizsgálná, és a jövőben más elvek mentén támogatná a befektetéseket. „Olyan új ipari beruházásokat nem fogunk végrehajtani és támogatni, ahol az egyedüli hozzáadott értékünk az, hogy olcsón adjuk a területet, olcsón biztosítjuk az infrastruktúrát, és óriási támogatásokat adunk” – jelentette ki. Azt is garantálta, hogy nem a szalagátvágások száma lesz a fontos. „Garantálhatom, nem azt fogjuk számolgatni, hogy hány megnyitó eseményen vágunk át szalagot.”
A párt programjának forrásairól szólva elmondta, a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalát, a korrupció visszaszorítását és a pazarló költekezés – például a propagandakiadások – leállítását tartja a legfontosabbnak.
Úgy véli, a legjobb befektetés az egészségügy és az oktatás fejlesztése. „Mint gazdasági szakember mondom: a legjobb befektetés, ha az egészségügyre és az oktatásra költünk” – hangsúlyozta. Szerinte a magyar gazdaság lemaradásának egyik oka, hogy a hazai startupok és innovatív vállalkozások helyett az összeszerelő-üzemekre fókuszáltak.
A NER-cégekkel és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatban azt mondta, mindent a jog keretei között fognak felülvizsgálni. „Az összes szerződést, koncessziós szerződést, amit említett, át kell nézni” – ígérte. Elismerte, hogy a változás nem megy egyik napról a másikra, de a cél egyenlő versenyfeltételeket teremteni.
Az energiapolitika kapcsán kifejtette, hogy a cél az orosz energiafüggőség megszüntetése, nem a partnerség teljes felmondása. „Először is: mi az orosz függőséget, nem az orosz partnerséget szüntetnénk meg” – pontosított.
Az uniós, 2027 végén életbe lépő tilalommal kapcsolatban úgy számolnak, hogy addigra befejeződik az ukrajnai háború, így a szankciós intézkedés okafogyottá válhat. A legfontosabbnak azt tartja, hogy Magyarország szabadon dönthessen az energiaforrásairól. „De mi azt szeretnénk, annak vagyunk az elkötelezett hívei, hogy a mi döntésünk legyen, hogy kitől, hogyan és milyen feltételek között szerzünk be energiaforrásokat.”
Orbán Viktor őt érintő kritikájára reagálva, miszerint aki az orosz energiáról való leválást hirdeti a rezsicsökkentés megtartásával, az vagy buta, vagy hazudik, Kapitány István szakmai alapon vitatta az állítást. Szerinte nincs érdemi különbség az orosz és a piaci árú gáz között, ezért a miniszterelnök állítását „nem tartja szakmainak”. A személyeskedést kerülve az emberek döntésére bízza, kinek hisznek.
Saját politikai beállítottságáról azt mondta, nem szereti a skatulyákat. Értékrendjének alapja a család, a magyarság és a kölcsönös tisztelet. A technokrata jelzőt elfogadja, ha az a szakértelemre utal, de magát emocionális, együttműködésre törekvő embernek tartja. Végül hozzátette:
