prcikk: Valami nagyon nincs rendben a magyar élelmiszerárakkal – már a nyugati termékek is olcsóbbak a boltokban | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Valami nagyon nincs rendben a magyar élelmiszerárakkal – már a nyugati termékek is olcsóbbak a boltokban

Hogyan kerülhet többe itthon a magyar trappista, mint a francia nemespenészes brie? Miért szabadulhattak el ennyire a hazai árak? Erről kérdeztük Raskó György agrárközgazdászt.


Megdöbbentő posztot közölt a minap a befektetési alapkezelők által írt Vakmajom Facebook-oldal arról, hogy a Lidl-ben többe kerül a magyar trappista (4070/kg), mint a francia nemespenészes brie (3598/kg). Pedig a trappista egy olcsó tömegsajt, aminél békeidőben legalább 50 százalékkal drágább a sokkal feldolgozottabb és így magasabb minőségű francia sajt - írják.

De hasonlóan drágább lett a magyar párizsi, mint az olasz mortadella, többe kerül a magyar szalámi, mint a dán, a magyar vaj, mint az ír, a francia vagy a belga.

A hazai drágulás nemzetközi összehasonlításban is kiugró: az Eurostat adatai szerint

2021. augusztus és 2022. augusztus között Magyarárszágon 37 százalékos volt az áremelkedés, ami a legnagyobb drágulás volt az uniós tagállamok között.

Ezzel szemben a szomszédos Ausztriában ugyanezen időszakban csak 13 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, Franciaországban a 10 százalékot sem érte el a növekedés, Svájcban pedig alig 2,3 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor.

Ha az egyes termékeket nézzünk, akkor még riasztóbb számokat kapunk. A kenyér ára például a 65,5 százalékkal ment fel egy év alatt Magyarországon, a tojás 42 százalékkal, a sajt és a túró 60,7 százalékkal, a húsok pedig 27,6 százalékkal lettek drágábbak. Ezen termékek esetében szintén Magyarország produkálta a legnagyobb áremelkedést egy év alatt. A húsok esetében ráadásul úgy volt rekord áremelkedés, hogy ezek között vannak ársapkás termékek is. Ezek mellett azonban nőtt többek között a sör, a bor, a rizs és a gabonafélék ára is – nehéz olyan terméket találni, ami nem Magyarországon drágult a legnagyobb mértékben.

A kenyér drágulása az egyes országokban (Eurostat):

Mégis, mi történt?

Raskó György agrárközgazdász szerint az élelmiszer árak ilyen mértékű elszabadulásában szerepet játszott a gyenge forint is, hiszen a magyar termelők a világpiacon is értékesíthetik a termékeiket euróért vagy dollárért. Így van egyfajta „exportnyomás” rajtuk, mert jobban járnak, ha valutát kapnak a termékeikért, mint forintot.

Az áremelkedések másik részéről azonban szerinte pont a kormány tehet,

a másik árfelhajtó hatás ugyanis az ársapkák bevezetése volt.

A kormány februárban döntött arról, hogy hat élelmiszer (kristálycukor, liszt, étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirkefarhát, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt 2,8%-os tej) árát a tavaly októberi árszinten maximalizálja. Az ideiglenesnek szánt intézkedést azóta meghosszabbították október 1-ig, majd további 3 hónapra, december 31-ig.

„Jól hangzott, hogy ezen termékek árait vissza kell vinni a tavaly októberi szintre, a lakosság ennek örült is. A kereskedők azonban nem vették jó néven Gulyás Gergely kijelentését, miszerint az ebből fakadó veszteségeket nekik kell állni” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Raskó György. Szerinte ezért a nagy áruházi láncok azt az összeget, amit elveszítettek az ársapkás termékeken, egyszerűen rárakták a többi árucikkre.

Ez a nagyobb láncoknak, amelyek több ezer terméket forgalmaznak, könnyebben ment, a kisebb, néhány száz terméket forgalmazó boltoknak már nehezebben, vagy sehogy. Ehhez jött még júniusban a kereskedelmi láncokat is sújtó extraprofitadó bejelentése, amelyet szintén rögtön továbbtoltak a fogyasztókra. Ezekkel az intézkedésekkel, és Gulyás Gergely kijelentésével pedig Raskó György megfogalmazása szerint

szabályosan „felhergelték ezt a vállakozó kört, mert totál igazságtalannak tartották a kormány indoklását az extraprofitadóról”.

Azonban nemcsak a kereskedők kezdtek el árat emelni, hanem a termelők, elsősorban az élelmiszeripari cégek is kaptak az alkalmon, hogy az eddig alacsony haszonnal eladott termékeikért többet kérjenek. Úgy gondolták, ezt most a fogyasztók jobban elfogadják.

Ezek az áremelések Raskó György szerint nem magyarázhatók a költségek növekedésével – legalábbis ilyen mértékben.

Ráadásul eközben a nemzetközi piacokon több termék ára már jelentősen csökkent is a tavaszi szinthez képest. Bár Magyarországon az aszály sok helyen megtizedelte a termést, Raskó szerint a nemzetközi piacokon nincs áruhiány – Oroszország például rekord gabonatermést fog betakarítani.

Persze az árakat sem lehet a végtelenségig emelni, hiszen a láncolat végén ott áll a vásárló, aki a pénztárcája alapján dönt: ha túl drága az adott termék, akkor vagy megsem veszi, vagy kevesebbet vásárol belőle. Esetleg pótolja azt egy másik, rosszabb minőségű termékkel.

Ilyen döntéseket pedig úgy tűnik, egyre többen egyre többször hoznak meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint ugyanis júliusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Vagyis, már júliusban látszódott, hogy kevesebb élelmiszert vásároltunk, mint egy éve.

„Belső hír a kereskedőktől, hogy szeptemberben óriásit fog zuhanni a vásárlási volumen, decemberre már 10 százalékkal számolnak az előző évhez képest. Mivel a rezsiköltségek is emelkedni fognak, a magyar vásárlóknak dönteniük kell: fűtűnk vagy eszünk?”

– fogalmazott portálunknak Raskó György. Az agrárközgazdász arra számít, hogy ez a volumencsökkenés jövő tavasszal is folytatódni fog.

Raskó szerint az élelmiszerárak növekedése február, március környékén állhat meg. Az idényáras termékeknél, zöldség és gyümölcsök esetében lehet számítani némi korrekcióra, de a többi termék esetén nem várható, hogy visszacsökkenjenek az árak a 2021-es szintre.

„A mezőgazdaságnak hihetetlen energiaigénye van, ezzel a termelők nem tudnak mit kezdeni. Annak azonban nem látom esélyét, hogy az energiaárak csökkennek a jövőben, ennek költséghatása pedig még évekig át fog szivárogni a mezőgazdasági termékek árába is” – véli Raskó György.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: Orbán Viktor katonaéveiről lehet kompromittáló anyaga a Kremlnek
Az oknyomozó újságíró szerint zsarolásra alkalmas iratok lehetnek Moszkva birtokában. Az újságíró szerint ez magyarázatot adhat a miniszterelnök oroszbarát fordulatára, miközben a Szemjon Mogiljevics-féle zsarolási teóriát kamunak tartja.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.



Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare oknyomozó újságírója volt a Helyzet van podcast vendége, ahol a magyar választási kampányt övező titkosszolgálati játszmákról, az ellene indított lejárató kampányról és az orosz befolyás mélységeiről beszélt.

Az újságíró szerint a mostani intenzív kampányidőszak nagyjából az ő március 6-i, a VSquare-en megjelent cikkével kezdődött, amelyben arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei jelentek meg Magyarországon, hogy Orbán Viktor érdekében befolyásolják a választásokat. Panyi elmondta, maga a tény, hogy orosz befolyásolási kísérlet zajlik, több mint tízéves kutatómunkája után nem lepte meg.

„Ami meglepett, az az, hogy ez a helyzet odáig eszkalálódott, hogy a magyar kormány az igazából semmit nem tesz ez ellen”

– fogalmazott. Állítása szerint olyan információk jutottak el hozzá, majd később a Financial Times által megszerzett dokumentumok is ezt erősítették meg, hogy a Kreml egy 80 fős kormánypárti influenszerhálózaton keresztül terjesztett volna mesterséges intelligenciával generált, orosz dezinformációs tartalmakat, miközben 30 ellenzéki véleményvezért próbáltak volna elnyomni. Szerinte az teszi unikálissá a magyar esetet más országokéhoz képest, hogy

míg máshol az állam ellenállt az orosz beavatkozásnak, „Magyarországon ez a magyar kormány hatalomban tartása érdekében történik”.

A cikk megjelenése után szerinte a kormányoldal és a propaganda sajtó példátlan támadást indított ellene. „Ez volt az első olyan eset, hosszú-hosszú évek óta, amikor átlépte a határt, mondjuk Kocsis Máté, Fidesz frakcióvezető és mások is. Retorikailag és jogilag is átlépték azt a határt, amit korábban igyekeztek betartani” – mondta Panyi, aki szerint korábban kerülték a direkt vádakat, hogy egy bíróságon véleménynyilvánításnak minősüljön a kijelentés.

„Itt átlépték azt a határt, hogy direkt módon kijelentették azt, hogy én egy kém vagyok, meg hazaáruló vagyok.”

Hozzátette, Kocsis Máté a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjaként letagadta, hogy a testületben elhangzottak volna a GRU-s ügynökök magyarországi jelenlétére vonatkozó információk.

Az elmúlt hetekben megszaporodott, nyugati lapokban megjelent, nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozó cikkek kapcsán Panyi Szabolcs úgy véli, nem egy, a nyugati szövetségeseknek tulajdonítható, összehangolt akcióról van szó. Szerinte

a helyzet egyszerűen annyira súlyossá vált, hogy az már nemzetbiztonsági kihívást jelent a NATO és az EU számára is.

Úgy látja, az események inkább „hólabdaszerűen” indultak el, miután ő nyilvánosságra hozott egy részletet egy lehallgatott Szijjártó-Lavrov beszélgetésből, ami más újságírókat is arra ösztönözhetett, hogy megkérdezzék a saját forrásaikat.

A lehallgatott beszélgetések eredetéről szólva kifejtette, a nyugati titkosszolgálatok vélhetően nem a magyar politikusokat, hanem orosz célpontokat figyelnek meg, és a magyar vezetők egyszerűen „a vonal túlsó oldalán” bukkannak fel.

„Túl sokat telefonálnak Moszkvába, ennyiről van szó”

– jelentette ki. Szijjártó Péter esetében szerinte a külügyminiszter többszöri figyelmeztetés ellenére sem használ biztonságos kommunikációs csatornákat, ami Panyi szerint, ha nem Magyarországon történne, súlyos büntetőeljárásokat vonna maga után.

„Az én feltételezésem az az, hogy a legsúlyosabb dolgok, azok mind privátban, a személyes találkozókon hangzanak el.”

Az ellene indított lejárató kampány második, intenzívebb hullámát egy másik cikke váltotta ki, amely egy ukrán pénzszállító elfogásáról szólt. Ennek hatására jelent meg a Mandineren egy vágott és vélhetően manipulált hangfelvétel egy forrásával folytatott beszélgetéséről. Az újságíró szerint ez egyértelműen bosszú volt, amelynek valódi kiváltó oka egy korábbi, a brüsszeli „pancser kémtevékenységről” szóló cikke lehetett. Az ukrán pénzszállítós akciót egy tudatos, Farkas Örs, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár által vezényelt provokációnak tartja, aminek célja egy Ukrajnával való konfliktus gerjesztése volt.

A Farkas Örs nevével fémjelzett időszakról szólva Panyi a titkosszolgálatok működésében kontinuitást lát, de az elmúlt hetek eseményei szerinte brutális eszkalációt jelentenek. Úgy véli, a szolgálatoknál eltűnt a szakmai középvezetés, és a szerveket teljesen Orbán Viktor újraválasztásának szolgálatába állították. „Ki fog ezután bármit megosztani egy magyar titkosszolgálattal, hogyha azt látják, hogy a következő pillanatban azt mondjuk egy újságíró ellen tudják felhasználni. Tehát ez elképesztően felelőtlen” – mondta. A saját lehallgatásával kapcsolatban megjegyezte, elképzelhető, hogy egy új, a Pegasus utódjának számító magyar kémszoftverrel hajtották végre az akciót.

A kémkedés vádjával tett feljelentést Panyi Szabolcs a politikai kommunikációs gépezet részének, jogi szempontból komolytalannak tartja.

„A kémügyek nem úgy működnek, hogy bejelenti a kormány sajtótájékoztatóján, a kormányinfón a miniszter, hogy ő egy kém és ezzel feljelentést teszünk.”

A valódi veszélyt nem a jogi eljárásban látja.

„Amitől igenis tartani kell az az, hogy mindig vannak mentálisan, pszichológiailag instabil emberek, akik elhiszik, hogy én tényleg egy ukrán kém, én tényleg egy hazaáruló vagyok, és esetleg ők azt gondolják, hogy nekik kell igazságot szolgáltatni.”

Az orosz befolyásról szóló könyvén is dolgozó újságíró beszélt arról is, hogy mi állhat Orbán Viktor oroszbarát fordulata mögött. A Szemjon Mogiljevics nevével fémjelzett zsarolási teóriát „full kamunak” tartja. Ehelyett szerinte a magyarázat sokkal hétköznapibb.

Kutatásai alapján létezik olyan, a Kreml által is őrzött kompromittáló anyag, amely Orbán Viktor katonaéveire és a 3/4-es csoportfőnökséggel való állítólagos együttműködésére vonatkozik. Bár ez szerinte erkölcsileg nem lenne elítélhető, egy antikommunista imázsra építő politikus számára a 2000-es években rendkívül súlyos lehetett volna.

Emellett már a 2000-es években létezett egy olyan orosz titkosszolgálati kapcsolattartó, aki a Kreml és a magyar kormány között a korrupt üzleteket menedzselte, és már akkor felvette a kapcsolatot a Fidesszel, amikor Orbán még a Gazprom legvidámabb barakkjáról beszélt.

Panyi a megnövekedett nyilvános szerepléseit tudatos stratégiának nevezte, amellyel a lejárató kampányra reagál, és amellyel a hatalmas nemzetközi szakmai szolidaritást is viszonozza. Szerinte az európai közvélemény a magyar eseményeket nem a helyi kampány, hanem az orosz befolyás kontextusában értelmezi.

„Ők úgy értelmezik, hogy ez az orosz befolyásolási kísérlet, ez az orosz módszerek átvétele, és amikor egy újságírót kémkedéssel vádolnak, az konkrétan az a putyini mintázatnak az átvétele.”

Saját munkájára egyfajta kémelhárításként tekint, mivel állítása szerint a magyar állami szervek nem végzik el ezt a feladatot.

„Mi történik akkor, ha egy miniszter olyan dolgokat csinál, amit ha bárki más csinálna, akkor kattanna a bilincs?”

Ezt a kérdést Szijjártó Péter tevékenységére utalva tette fel, akinek Lavrovval való viszonyát egyenlőtlennek és alárendeltnek írta le.

Arra a kérdésre, hogy milyen érzés az állam ellenségeként élni, úgy reagált, hogy a magyar kormányt nem tekinti szuverénnek, a módszereket és a vádakat pedig orosz mintázatúnak tartja. „Én nem vagyok közellenség, lehet, hogy az államnak az ellensége vagyok, de hogy én újságíróként a magyar nyilvánosságot, a magyar közönséget, a magyar olvasókat szolgálom. Az, hogy most van egy olyan rezsim, amelyik nem feltétlenül a magyar szempontokat tekinti a legfontosabbnak, (...) hát ezért hadd ne érezzem már rosszul magam.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán péntek reggeli beszédéről: Az ország egy nagy cselt várt a „NER csodacsatárától”, de ehelyett csak egy erőtlen akciót kapott
A politikus a választás előtti utolsó pénteken reagált Orbán Viktor bejelentésére. A Momentum alapítója szerint a kormányoldal ezzel a lépéssel egy „szánalmas öngólt” rúgott.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.



A Momentum Mozgalom alapítója szerint a kormányoldal „tényleg elfogyott” a vasárnapi választás előtt. Fekete-Győr András egy pénteki Facebook-posztban úgy fogalmazott, az ország egy nagy cselt várt a „NER csodacsatárától”, de ehelyett csak egy erőtlen akciót kapott.

„Tizenhat éven át tartó, gátlástalan egész pályás letámadás után egy ország várta, hogy a NER csodacsatára a legvégén még bemutasson egy utolsó nagy cselezést.

Ha valamikor, hát most tényleg sikerült magára terelnie a figyelmet: húszezren figyelték élőben a beígért »rendkívüli bejelentést«. Az egész ország várta lélegzetvisszafojtva a titkos fegyvert, a mindent elsöprő ellencsapást a hetek óta rájuk szakadó botránylavinára...” – írta Fekete-Győr.

A politikus által említett „rendkívüli bejelentés” Orbán Viktor pénteki üzenete volt, amely a kampányhajrában nagy figyelmet kapott. Az üzenetet Lakner Zoltán politológus Grósz Károly egykori MSZMP-főtitkár hírhedt beszédéhez hasonlította, amelyben a rendszerváltás előtt a fehérterrorral riogatott. A miniszterelnök most egy szervezett, káosszal fenyegető kísérletről beszélt.

Fekete-Győr szerint ez a bejelentés nem érte el a célját, sőt, a visszájára sült el.

„Erre a nagy roham helyett mit kapunk? Még csak nem is kapufát, hanem egy a saját térfélen botladozva rúgott szánalmas öngólt. Már ahhoz is kevesek, hogy vergődjenek.”

A kampány utolsó napjait amúgy is a kölcsönös vádaskodás jellemezte. Dömötör Csaba bejelentette, a Fidesz Demokrácia Központot hoz létre, hogy a polgárok jelezhessék a Tisza Párt által elkövetett választási visszaéléseket. Ezzel párhuzamosan Magyar Péter azt állította, a kormány orosz dezinformációval terjeszt hamis híreket a pártja jelöltjeinek állítólagos visszalépéséről.

A Momentum alapítója a bejegyzésében egyenesen Rogán Antalt szólította meg, és a rendszer végéről írt.

„A szemünk láttára omlik össze az a bizonyos legyőzhetetlennek hitt gépezet, és a nagy fináléra a gigantikus leszámolás helyett szerencsére nem maradt más, csak egy erőtlen, tartalom nélküli semmi.”

Úgy véli, a választók fogják megadni a kegyelemdöfést vasárnap. „Ennek a rendszernek tényleg vége van. Úgy tűnik, nem maradt több ász az ingujjukban, vasárnap pedig mi magunk, magyarok milliói fogjuk megadni a kegyelemdöfést ennek a szánalmas agóniának!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Választási puccsról szóló orosz álhírek árasztották el a netet, kritikus napok jönnek
A „Matrjoska” nevű orosz dezinformációs hálózat koordinált kampányban terjeszt hamis videókat a magyar választási kampány utolsó napjaiban - állítja a nemzetbiztonsági szakértő. A tartalmak más platformokon már közel 300 ezer megtekintést gyűjtöttek össze.


Két nappal a vasárnapi választás előtt az orosz és a magyar kormánybarát médiában is egyre többet emlegetik a „magyar Majdan” lehetőségét, miközben elemzők szerint egy hamis zászlós művelet következő, akár erőszakos szakasza is előkészítés alatt állhat - írja Buda Péter legújabb Substack bejegyzésében.

A dezinformációs kampány egyik eleme szerinte egy, a „Pravda Magyarország” nevű csatornán április 6-án közzétett videó, amelyen állítólag ukrán katonák egy budapesti akciót készítenek elő.

Bár a konkrét klip független hitelesítése nehézkes, a módszer illeszkedik a hálózat által használt mintázatokhoz.

A felvétel több ponton is gyanús: az „akciótérkép” közepén feltűnően nagy betűkkel szerepel a BUDAPEST felirat, ami egy titkos műveletnél életszerűtlen. A rejtett kamerás felvétel látszatát keltő snittek is beállítottnak tűnnek, az eligazítás szövegét pedig nyilvánvalóan felolvassák.

Buda Péter szerint a narratívát a hazai közéletben is felerősítik, az Alapjogokért Központ főigazgatója, Szánthó Miklós például arról beszélt:

„Minden egyes nappal egyre egyértelműbb, hogy az ukránok és az őket kiszolgáló Tisza már arra készülnek, hogy a választási vereségük után puccsal kíséreljék meg átvenni a hatalmat.”

Mint arról korábban írtunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró már felhívta a figyelmet a „Matrjoska” nevű orosz bothálózatra, amely vélhetően az orosz katonai titkosszolgálathoz köthető, és ismert médiumok arculatát ellopva terjeszt ukránellenes álhíreket.

A hálózat működéséről és a magyar kampányról részletesen írt a Kyiv Independent. Elemzésük szerint a hálózat rendszeresen hamisít médialogókat és koordináltan posztol feltört közösségi média fiókokból. Bár a videók elérése az X-en egyenként alacsony, más platformokon a kapcsolódó Ukrajna-ellenes tartalmak összesen közel 290 ezer megtekintést értek el.

A mostani orosz beavatkozási kísérlet Buda Péter szerint március 23-án indult, amikor Vlagyimir Kornyilov Kreml-barát propagandista egy Telegram-posztban bedobta a „magyar Majdan” narratíváját, azt írva: „Mindenki érti, hogy Ukrajna Maidanra készül Magyarországon.” Két nappal később az orosz állami RT hírcsatorna már arról cikkezett, hogy egy Orbán-győzelem kiválthat-e egy „szteroidon pörgetett Majdant”.

A LetsData nevű elemzőcég kutatói szerint a kampány célja egyértelmű.

„Ez a narratíva azt célozza, hogy hiteltelenítsen minden lehetséges tiltakozást, és delegitimálja Orbán ellenzékét” – közölték.

A dezinformációs műveletben a Kreml-barát és a magyar kormányközeli narratíva lényegében megegyezik: Brüsszel és Kijev beavatkozik a választásba, Orbán Viktor győzelme esetén pedig zavargások vagy puccs jöhet. Ezzel szemben független elemzők egy koordinált orosz dezinformációs műveletet látnak, amelynek célja az ellenzék és a lehetséges tiltakozások hiteltelenítése.

Az elkövetkező napok Buda Péter szerint kritikusak lehetnek.

A műveletek legvalószínűbb forgatókönyve szerinte valamilyen közintézmény megtámadása vagy tömegrendezvények felhasználása olyan tömegriadalom keltésére, amely erőszakba fordulhat át és amely aztán a résztvevők fizikai épségét is fenyegetheti.

„Képzeljünk el például egy súlyos pánikot egy zsúfolt tömegrendezvényen, ahonnan mindenki menekülni próbál” - írja a nemzetbiztonsági szakértő.

Mindez szerinte ürügyet adhat olyan propaganda-tevékenység kifejtésére vagy vészforgatókönyvek alkalmazására a kormány részéről, amely alapjaiban befolyásolhatja a választást vagy akár annak elhalasztását is eredményezheti, nem beszélve a választást követő időszak történéseinek befolyásolásáról egy hamis zászlós narratíva mentén.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
The Guardian: Orbán bukása után sem garantált a gyors változás Magyarországon
A neves brit lap szerint a Fidesz által kiépített intézményrendszer egy választási vereség után is komoly akadályt jelentene egy új kormánynak. Így tehát Orbánék bukása sem garantálja a demokrácia gyors visszatérését Magyarországon.


Még ha Orbán Viktor vasárnap távozik is, a liberális demokrácia nem tér vissza automatikusan – erre a következtetésre jut egy, a választás hajrájában megjelent véleménycikk, amely szerint egy esetleges kormányváltás önmagában nem garantál gyors és teljes fordulatot a magyar politikában.

A The Guardian elemzése szerint

a Fidesz 16 év alatt annyira beágyazódott az államrendszerbe, hogy a lebontása még egy választási győzelem esetén is rendkívül nehézkes lenne.

A cikk kiemeli, hogy a 2010 után kialakított választási rendszer a „győzteskompenzációval” és a választókerületek átrajzolásával a legnagyobb pártnak kedvez. Emellett a Fidesz az elmúlt 16 évben sarkalatos, vagyis kétharmados többséggel módosítható törvényekkel és lojális kinevezettekkel töltötte fel a kulcsfontosságú intézményeket, mint az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Ezek lecseréléséhez minősített többség kellene, ami nélkül egy új kormány mozgástere korlátozott. További akadályt jelenthet a 2029-ig hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás, aki a nemrég megerősített jogköreivel élve visszaküldheti a törvényeket, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat velük.

A lap elemzése kitér Magyar Péter és a Tisza Párt profiljára is, megjegyezve, hogy a politikus konzervatív háttérrel rendelkezik, és a párt programja több ponton – például a migrációs paktum elutasításában vagy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának ellenzésében – egybeesik a Fidesz álláspontjával. Bár a Tisza szavazóbázisát nagyrészt liberális és baloldali szavazók adják,

a cikk szerint a párt jobboldali programja és Magyar korábbi Fidesz-kötődése miatt nem várható egy gyors átmenet a liberális demokráciába.

A The Guardian összegzése tehát jelen állás szerint Magyarország számára a legjobb forgatókönyv a választási demokráciához való visszatérés lehet a Tisza-kormánnyal. A liberális demokrácia azonban valószínűleg egyelőre elérhetetlen marad.


Link másolása
KÖVESS MINKET: