Oroszország elhúzott Kína mellett a legújabb katonai rangsorban, miközben a világ eszeveszett fegyverkezésbe kezdett
Ha a puszta számok döntik el a katonai erősorrendet, akkor a Global Firepower frissen közzétett januári listája egyértelmű jelzést küld a világnak: Oroszország már nemcsak helyezésben, hanem a rangsor alapját adó pontszámban is egyértelműen a második helyre lépett, elhúzva Kína elől. A lista első helyén továbbra is az Egyesült Államok áll, jelentős előnnyel. A változás azért figyelemre méltó, mert a tavalyi évben Oroszország és Kína még azonos pontszámmal, holtversenyben osztozott a második helyen.
A módszertan egy összetett képlet alapján egy úgynevezett PowerIndex (PwrIndx) értéket számol minden vizsgált országra. A logika fordított: minél alacsonyabb egy ország pontszáma, annál nagyobb a feltételezett hagyományos katonai ütőképessége. A nukleáris fegyverarzenált a számítás nem veszi figyelembe, a lista a konvencionális hadviselési potenciált igyekszik megragadni.
A januári lista szerint
aztán India, Dél-Korea, Franciaország, Japán, az Egyesült Királyság, Törökország és Olaszország következik a sorban. A top tízben kisebb átrendeződés is történt, Franciaország a hatodik helyre lépett előre. A leglátványosabb változás azonban a második és harmadik hely közötti rés kinyílása. Míg tavaly Oroszország és Kína egyaránt 0,0788-as pontszámmal állt, addig idén az orosz index minimálisan romlott, a kínai viszont látványosabban, így a sorrend egyértelművé vált.
A Bellingcat oknyomozó portál egy korábbi cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Global Firepower egyik társhálózatának jogi nyilatkozata szerint a közzétett tartalom „történeti és szórakoztató” célt szolgál. Szakmai fórumokon ennél is keményebb vélemények fogalmazódnak meg. „A Global Firepower használhatatlan szemét” – írta egy magasan értékelt hozzászólás a Reddit r/WarCollege nevű, katonai szakértők és érdeklődők által látogatott fórumán. A kritikusok szerint a módszertan nem eléggé átlátható, és nem veszi figyelembe a minőségi tényezőket, mint a kiképzés színvonala, a harci tapasztalat vagy a fegyverrendszerek technológiai fejlettsége.
A lista egy olyan időszakban jelent meg, amikor a világ fegyverkezési kiadásai történelmi csúcson vannak. A globális katonai költések 2023-ban elérték a 2,44 billió dollárt, ami az előző évihez képest közel 7 százalékos növekedést jelent. A 2024-es adatok szerint az Egyesült Államok 997 milliárd dollárt (körülbelül 321 433 milliárd forintot), Kína 314 milliárd dollárt (mintegy 101 234 milliárd forintot), Oroszország pedig 149 milliárd dollárt (hozzávetőleg 48 038 milliárd forintot) fordított védelmi célokra a január 26-i dollár-forint középárfolyamon számolva.