Az orosz propaganda felpörgött a háború alatt, nem érdemes bedőlni – állítja egy dezinformációs szakértő
A Facebookon egyre gyakrabban jönnek szembe olyan posztok, amelyek szerint Ukrajnában náci rezsim van hatalmon, amely népirtást követett el, vagy hogy az oroszok pusztán önvédelemből támadták meg a szomszédos országot. Szicherle Patrik, a Political Capital munkatársa, dezinformációs szakértő szerint mindez a Kreml propagandája, az állításoknak semmilyen valóságalapja nincs.
– Már egy hete tart a háború, és a közösségi oldalakon rengeteg félrevezető információval lehet találkozni. Mi ennek az oka?
– A Kreml szeretné azt sugallni, hogy nemcsak Oroszország felelős ezért a háborúért, hanem részben az Európai Unió, részben a NATO, és persze Ukrajna maga is.
– Ukrajnát hibáztató posztok már évekkel ezelőtt is keringtek.
– Persze, ez nem újdonság. A Grúzia elleni 2008-as háború környékén kezdődött, majd egy sokkal intenzívebb fokozatra kapcsolt 2014-ben, amikor az ukránok elkergették a Janukovics-rezsimet, és ezzel tulajdonképpen kiszakadtak Oroszország öleléséből.
Ráadásul azért Oroszország egy autoriter rezsim. Míg a BBC például korántsem a brit kormány parancsai alapján cselekszik, a RT vagy a Szputnyik International egyértelműen a Kreml adminisztrációjának kontrollja alatt működnek.
– Mitől ennyire hatékony a dezinformáció?
– Az ember azt szereti elhinni, ami az ő világlátásába a leginkább beleillik. Pont erre segítenek rá a közösségi médiumoknak az algoritmusai is. Nekik az a lényeg, hogy az emberek rákattintsanak a tartalmakra, hiszen abból lesz bevételük. Ezért van az, hogy aki például amúgy is amerikaellenes tartalmakat olvas, annak egyre több ilyet fog feladni a Facebook fala.
Amit korábban ukrán–orosz konfliktusnak hívtunk, az ma már a háború kitörésével még bonyolultabbá vált. A dezinformációk viszont azonnal elhihető, egyszerű információt kínálnak, nagyon sokszor valós alap nélkül. Erre jó példa a 2008-as válság is, ami szintén egy többösszetevős folyamat részeként jött létre, a komplex magyarázatok helyett azonban az emberek egyszerű üzeneteket kaptak. Például hogy bizonyos embercsoportok összeesküdtek a világ ellen, és azért robbant ki a válság.
– Hogyan kerülhetjük el, hogy mi is bedőljünk a propagandának?
– Ezt nagyon könnyen ki lehet kerülni úgy, hogy több forrásból tájékozódunk. Olyan oldalakat érdemes olvasni, amelyeknek van például impresszuma, de az is gyanús kell legyen, ha egy cikk nagyon erős érzelmi töltetű szavakat használ, ahelyett, hogy próbálna tárgyilagos lenni. Az is gyanús kell legyen, ha meg sem próbálja megszólaltatni a másik felet.
– Most viszont az érzelmekre ható cikkek még csábítóbbak, hiszen az emberek félnek.
– Az Európai Unió pont ezért tiltotta be két, orosz vezetéshez köthető orgánumot. De nyilván ez az egyéb Kreml-barát oldalakat nem befolyásolja.
Kezdve azzal, hogy a NATO állítólag körbepakolta Oroszországot támaszpontokkal, és meg akarja támadni, egészen addig, hogy Ukrajnában állítólag náci rezsim uralkodik, amely ki akarja irtani a helyi oroszokat. Ezek azért különösen kockázatosak, mert most rengeteg ember találkozik velük, és beszivároghatnak a főáramba.
– Melyek a legdurvább állítások?
– Az egyik az, hogy Ukrajna népirtást folytatott a Donbaszban. Ez nem igaz. Egyetlen, a konfliktust megfigyelő nemzetközi szervezet sem minősítette annak. Sajnos valóban történtek 2014 óta ott civil áldozatokat követelő esetek, részben azért, mert sem az ukrán, sem a szeparatista fél nem tartotta be egyáltalán a minszki egyezményeket. 100 százalékosan legalábbis biztos nem.
Természetesen ez sem igaz. Ukrajna 1991-ben kikiáltotta a függetlenségét, amit népszavazás erősített meg, még a mostani szeparatista köztársaságokban is emellett tette le a voksát a többség. Azt sem szabad elfelejteni, hogy még Oroszország is elismerte az 1994-es budapesti memorandumban Ukrajna határait és függetlenségét.
