Orbán Viktor: Olyan győzelmet aratunk, amellyel mindenkit meglepünk, még talán saját magunkat is
Orbán Viktor a budai Várban, a Szentháromság téren tartotta meg a Fidesz–KDNP kampányzáró nagygyűlését. A miniszterelnök szerint Budapest a nemzet fővárosa, és anélkül nincs polgári, keresztény és nemzeti kormány. Beszéde elején a nap folyamán bejárt észak-magyarországi városokról beszélt, Vácon, Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Pétervásárán, Egerben és Hatvanban is győzelmet jósolt.
„Vagyis mindenhol győzni fogunk, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Olyan győzelmet aratunk, amelyel mindenkit meglepünk, még talán saját magunkat is” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint a kampányzáró elnevezés félrevezető, mert a kampány valójában csak a választás napján este hét órakor ér véget, mivel a magyar jogrendszerben nincs kampánycsend. A kampánymunkát Arnold Schwarzenegger fekvőtámaszaihoz hasonlította, aki szerinte csak onnantól számolja azokat, amikor már fáj.
Kijelentette, a Békemenet utáni hetekben elvégezték a kampány feladatát, ami szerinte az, hogy segítsenek az embereknek megérteni, mi vár rájuk, és miből lehet választani. Úgy véli, a Fidesz és a KDNP világosan elmondta, mi a választás tétje, és a polgárok ezt meg is értették. „Tudják, hogy ennek a választásnak legfontosabb tétje a béke. Nem adjuk oda a gyerekeinket Ukrajnának, nem adjuk oda a pénzünket, és nem adjuk oda a fegyvereinket. Magyarország a béke szigete marad” – jelentette ki.
Azt is a választás tétjének nevezte, hogy „hagyjuk-e kizsebelni a magyarokat”, és hogy nemzeti vagy ukránbarát kormány alakul-e. Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatban kijelentette: „Le fogjuk törni Zelenszkij Magyarország elleni olajblokádját. Olajblokádra hitelblokád a válasz, és ezt a csatát meg fogjuk nyerni.”
Orbán Viktor kitért arra is, hogy keresztény kötelességüknek tettek eleget, amikor a háború kitörésekor minden menekültet befogadtak és elláttak, miközben szerinte Ukrajnában sorra zárják be a magyar iskolákat. „Mindent megtettünk Ukrajnáért, amit egy keresztény nemzetnek megtennie kötelesség. De nem fogjuk odaadni a gyerekeinket katonának, nem adjuk oda a pénzünket, nem adjuk oda a fegyvereinket, és nem fogjuk tönkretenni magunkat egyetlen másik országért sem” – hangsúlyozta.
A politikai ellenfelekről szólva azt állította, hogy fél évvel ezelőtt a TISZA Párt támogatói megfélemlítették azokat, akik a pártjuktól eltérő véleményt mertek megfogalmazni.
Úgy fogalmazott, „mi voltunk a csendes többség. Ennek a kampánynak az volt a dolga, hogy a csendes többségből hangos többség legyünk.”
A miniszterelnök a külföldi beavatkozás példátlan méretéről is beszélt. „Szijjártó Péter lassan a mamáját se tudja fölhívni anélkül, hogy valamely titkosszolgálat jelentést készítsen róla” - fogalmazott.
Szerinte Magyarország azért lett fontos a nyugati titkosszolgálatoknak, mert az elmúlt években bebizonyította, hogy „másképp is lehet”. Példaként említette a migráció megállítását, a családpolitikai modellt és a háborúból való kimaradást. „Vannak még olyan országok Európában, ahol az apa férfi, az anya nő, a házasság pedig egy férfi és egy nő együttélése” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország a béke útjának járhatóságát is bebizonyította.
Orbán Viktor szerint a kampányzáró nem az ellenfél szapulásáról szól, de megüzente, hogy „indulatra, gyűlöletre és dühre nem lehet hazát, nem lehet közösséget és nem lehet jövőt építeni”. Kiemelte az Egyesült Államok támogatását, ami szerinte bizonyítja, hogy Magyarország a Nyugat része.
Az elmúlt négy évet rendkívül igazságtalannak nevezte a külső körülmények, így a háború és a szankciók miatt. A nehézségek ellenére a kormány egyetlen célját sem adta fel, amit a „csakazértis” magyar mentalitással magyarázott. Felsorolta az elért eredményeket, mint a minimálbér-emelést, a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetését, az adókedvezményeket és a teljes foglalkoztatottság megőrzését. Külön kiemelte a roma közösséggel kötött megállapodást, amelynek köszönhetően szerinte soha nem látott mértékben haladt előre a polgárosodásuk.
A jövővel kapcsolatban nem ígért könnyebb éveket. „Tudnunk kell, hogy igazságtalan évek jöhetnek a következő időszakban is. A kérdés nem is az, hogy milyen idők jönnek, hanem hogy képesek leszünk ilyen nehéz körülmények között. a veszélyek korában helytálni és elérni a magyar nemzet legfontosabb célkitűzéseit.”
Hangsúlyozta, a legfontosabb cél, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. Ehhez szerinte hárommillió szavazatra van szükség, amivel olyan nemzeti egység teremthető, amin „a poklok kapui sem vehetnek erőt”. Arra kérte a támogatókat, hogy ne csak egy embert, hanem mindenkit vigyenek el szavazni.
A fiataloknak azt üzente, az igazi lázadás ma Brüsszel és a globális erők ellen irányul. „Ha valaki nem kamuból akar lázadni, hanem úgy, hogy annak tétje, jelentősége és fontossága legyen, akkor ma Brüsszel ellen kell lázadni” - jelentette ki.
Felsorolta a fiatalokat segítő kormányzati intézkedéseket, de azt mondta, a köszönet nem a kormánynak, hanem a szüleiknek és nagyszüleiknek jár.
„Ezt mind ők tették lehetővé azért, hogy Önöknek könnyebb legyen, mint amilyen nekünk volt. Tiszteletet az édesapáknak és az édesanyáknak!”
A kormány 16 éves tapasztalatát előnyként értékelte a „veszélyek korában”. Szerinte most nem a kockáztatás és a kalandozások, hanem a védekezés és a magabiztos haladás ideje van, amihez rutin és tapasztalat kell.
Beszéde végén hálát adott a Jóistennek és a támogatóknak is. „Köszönöm, hogy az elmúlt négy évben, a nehéz pillanatokban is rendíthetetlenül támogattak bennünket, mi több, még engem is” – mondta, majd mozgósításra buzdított a választás napjára. „A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! Magasba a zászlókat, és fel a győzelemre!” – zárta szavait.
