Orbán Viktort „atombomba jellegű mellberúgás” érte Brüsszelben: egy titkos dokumentumot kapott Ukrajnáról
Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki EU-csúcs után, a sajtónak nyilatkozva arról beszélt, hogy egy olyan dokumentumot látott, amely „atombomba jellegű mellberúgás” volt számára.
A kormányfő állítása szerint van egy ukrán igény arra, hogy az Európai Unió a következő tíz évben 800 milliárd dollárt adjon Ukrajnának, a látott dokumentum pedig lényegében jóváhagyja ezt, és terveket is felvázol az összeg előteremtésére. Szerinte ez lényegében eladósodást jelent, és a dokumentum arról is ír, hogy a 800 milliárdon felül további 700 milliárdos hadi kiadási szükséglet is lesz a következő tíz évre.
A miniszterelnök szerint a megbeszélés fő napirendi pontja nem is ez volt, hanem az újonnan létrejött Béketanács. Úgy látja, az EU-ban zavart okozott, hogyan viszonyuljanak egy olyan új testülethez, „ami bevallottan azért jött létre, mert a régiek már nem működnek, viszont baj van a világban, és valakinek békét kell teremteni”. Állítása szerint az unióban csak Magyarország és Bulgária támogatta a kezdeményezést.
– mondta. Kifejtette, hogy az amerikaiak vezetik a szervezetet, amelyben a válságtérségek országai, mint Szaúd-Arábia, Katar, Törökország és Azerbajdzsán is részt vesznek. Úgy érzi, ebből „kijöhet valami”, és szerinte „mindenképpen több esélye van ennek a szervezetnek a sikerére és a békére, mint a régieknek, amelyek kudarcot vallottak”. Az EU-s tagállamok hezitálásával kapcsolatban megjegyezte:
Arra a hírre, hogy Amerika, Oroszország és Ukrajna között találkozó jöhet létre, Orbán Viktor azt mondta, ők is dolgoznak ezen. „Előbb-utóbb lesz békecsúcs Budapesten. Nem tudjuk még, hogy pontosan mikor és milyen szereplőkkel, de ez nem került le a napirendről” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez az amerikaiak és a magyar kormány jegyzeteiben is szerepel.
A davosi ukrán elnöki kijelentésekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, ehhez hozzá kell szokni, mert kampány van. Szerinte „a választásoknak a legnagyobb tétje Magyarországon kívül Ukrajnában van”. Ezt azzal indokolta, hogy az általa korábban említett dokumentum azt is leírja, hogy 2027-ben Ukrajnának csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, amit Magyarország ellenez.
– vélekedett. Állítása szerint az ukránok úgy gondolják, a magyar akadályt egyetlen módon lehet elhárítani: ha ukránbarát kormány lesz Magyarországon.
– mondta Orbán, majd hozzáfűzte: „Ez nem valami szép dolog, de érthető. Majd megküzdünk ezzel is.”
A TISZA Párt szavazási távolmaradásával kapcsolatos kérdésre úgy reagált: „Én a régi iskolához tartozom. Tehát ha van egy ügy, akkor bút vagy bát kell mondani. Ha sunyog, csak ráfázik.”
Az Ukrajnának szánt további uniós hitelekkel kapcsolatban a kormányfő egy brüsszeli tervről beszélt. Szerinte a 90 milliárd euróból a 2026-os és 2027-es évet oldanák meg, majd 2028-ban egy új költségvetésből, a magyar kormány „félretolásával” már nem külön hitelből, hanem az unió költségvetéséből adnának rengeteg pénzt Ukrajnának. „Ez az ő tervük. Mi ezt szeretnénk megakadályozni” – szögezte le. Azt javasolja, hogy aki pénzt akar adni Ukrajnának, tegye meg az EU-n kívül, önkéntes alapon.
– tette fel a kérdést. Arra a felvetésre, hogy Kijev jelezte-e valaha a háláját Magyarországnak, a miniszterelnök úgy felelt: „Ez nem része az ukrán karakternek. Ilyen az élet.”
Az interjú végén Orbán Viktor Európa helyzetét értékelte. Kijelentette: „Minden vezető tudja Európában, hogy az önállósághoz erő kell, és ez ma nem áll rendelkezésre.”
Ebből azt a következtetést vonta le, hogy „Európa egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy biztonságban elgondolhassa a saját jövőjét az amerikaiakkal való együttműködés nélkül”.
