HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Az emberi minőség dönt majd, ezért gondolom, hogy nyerni fogunk, a Fideszben felhalmozódott erény, tudás, tapasztalat „verhetetlen, de nem örökre”

A miniszterelnök szerint Zelenszkij egy komédiás, az ellenzékről pedig azt mondta, hogy árulásra nem lehet közösséget építeni. Mi együtt lélegzünk ezzel az országgal 1988 óta, amióta megalakultunk - közölte.


Orbán Viktor szerdán délután interjút adott a Patrióta Extrában, ahol Gerhardt Mátéval beszélgetett.

Már az elején szóba került Ukrajna és Volodimir Zelenszkij. A kérdező emlékezetett rá, hogy a magyar miniszterelnök tavaly még kezet fogott az ukrán elnökkel, most viszont - szerinte - Zelenszkij nyíltan fenyegeti Magyarországot. Orbán elmondta: egy éve azért ment Kijevbe, hogy az EU érdekeit képviselje, nem pedig hogy beleszóljon a háborúba. „Kijevben kezdtem – és elutasítás volt” – idézte fel, hozzátéve: Zelenszkij visszautasította a béketeremtő szándékot, mert szerinte az idő neki dolgozik.

Szerinte a háború okozza Európa legtöbb gondját, az inflációtól az élelmiszerárak drágulásáig. A találkozójuk hosszúra nyúlt, Orbán úgy látta, hogy „az idő nem az ukrán elnök oldalán áll”, mert az oroszok a fronton előnyben vannak, és szerinte a következő amerikai elnök „ki fog jönni a háborúból”, így Európa egyedül marad. Ezt a helyzetet „Transzatlanti hasadásnak” nevezte, és hozzátette: „magunkra fogunk maradni, és a háború összes következményével” nekünk kell majd szembenéznünk.

Orbán szerint Zelenszkij újfajta vezető:

„Influenszer politikus vagy színész politikus, komédiás”.

Úgy látja, az ukrán elnök nem tudott vele mélyebb összefüggésekről beszélni. A magyar kormányfő szerint Németország – és ezzel együtt Európa – az utolsó biztosíték, amely még egyben tartja Ukrajnát, de ez szétzilálja a NATO-t. „Egy Európa, Amerika szétválást látok ebben a kérdésben” – mondta, majd hozzátette: Európa pénzügyi, gazdasági és közbiztonsági terhekkel marad magára.

Donald Trump béketerve is szóba került. Orbán szerint azért bukott meg, mert Európa továbbra is pénzeli Ukrajnát, az USA fenyeget, Oroszország pedig nem hátrál meg. „Széttart a dolog”, így senki sem mond le az eddigi áldozatokról.

„Nekem nem dolgom, hogy nagyfiúknak tanácsot adjak”

– jegyezte meg, majd kijelentette: szerinte csak egy amerikai–orosz csúcs hozhat érdemi előrelépést, „telefon nem fog segíteni”. Békepártinak Törökországot, az USA-t, Magyarországot és Szlovákiát sorolta, míg az EU többi 25 tagállamát háborúpártinak nevezte.

Ukrajna jövőjéről így fogalmazott: „nehéz bármit mondani egy olyan ország önvédelmi háborújáról, ahol naponta százak vagy ezrek halnak meg”. Hangsúlyozta Ukrajna jogát a saját döntéshez, de hozzátette: „egy dolgot nem kérhet tőlünk, hogy egy elhibázott stratégiában mi segédkezet nyújtsunk neki”. Megerősítette, hogy a háború és Ukrajna EU-csatlakozása szerinte tönkretenné az uniót. Úgy vélte, „egy nukleáris nagyhatalom nem tud háborút veszíteni”, ezért a fronton nem lehet Oroszországot legyőzni.

Az uniós folyamatokról elmondta, hogy a magyar vétóval egy időre megállította a csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanakkor úgy véli, „Brüsszelben olyan jogsértések uralkodnak már”, hogy megpróbálhatják kikerülni Magyarországot – igaz, csak átmenetileg. Szerinte a végső döntésnél elkerülhetetlen lesz a teljes egyhangúság. Hozzátette, hogy Brüsszelnek egyszer be kell ismernie: „ezt a háborút elvesztette”, ami szerinte „földrengésszerű politikai következményekkel” jár majd.

Orbán a volt igazságügyi miniszterről is beszélt. Nem szeretné Varga Judit magánéletét kiteregetni, mert „nem helyes, kapnék is az édesanyámtól”, de elárulta, hogy a miniszter háromszor is le akart mondani másfél év alatt, mert nem bírta a Magyar Péterrel való bántalmazó kapcsolatot. Hozzátette: a kegyelmi ügy ütötte ki végleg a biztosítékot, ez sodorta el Vargát a kormányból.

A TISZA Párttal kapcsolatban Orbán arról beszélt, hogy – bár a nevét nem mondta ki – az ellenzék egy része „külföldről kapott utasítás alapján” próbálja összeterelni a kormányellenes szavazókat, és „kikiáltották magukat győztesnek” jóval a választás előtt.

Szerinte „becsületes küzdelemben” a Fidesz jövőre is nagy aránnyal győz,

mert a TISZA nem klasszikus párt, hanem „digitális politikai mozgalom”, ahol nem lehet tudni, valódi emberek vagy álprofilok állnak-e a számok mögött.

Orbán úgy látja, hogy az ellenzéki szereplőket újra egy táborba terelhetik, ahogy 2022-ben, és ugyanaz lesz a végeredmény is. A párt digitális mozgalmával szemben további kételyei vannak, mert sok benne a csalás és az álprofil. „A politika emberi dolog is, akármilyen karakterek nem nyerhetnek” – mondta, majd hozzátette: „Képzelje el, ha Lázárnak küldenék egy sms-t” – utalva arra, hogy nála nem működik a kézi vezérlés. Úgy véli, a választási siker alapja, hogy

a Fideszben a felhalmozott erény, tudás, tapasztalat segíti majd őket. „Én szerintem ez verhetetlen”, bár nem örökre.

Előkerült Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívási ügye is. Orbán szerint nem szerencsés, ha egy katonai vezető ilyen történetbe keveredik, „Becsúsznak ilyen balesetek”, és kevés katona követne szívesen ilyen parancsnokot. Hozzátette: „A hadsereg főparancsnoka nem a miniszterelnök, ez nehezíti a dolgunkat”, utalva arra, hogy más országokban – például az Egyesült Államokban vagy Törökországban – más a rendszer.

Szó esett arról is, hogy a brüsszeli döntéshozók szerint nem szabad „torzítani” a piacot nemzeti intézkedésekkel. Orbán úgy látja, a gazdák számára ingyenes öntözővíz ellen hozott szabály mögött is ez a logika áll, és a TISZA Párt is ezt követi, amikor megszavazza.

Beszélt arról is, hogy az új technológiák terén elveszettnek érzi magát, de szerinte továbbra is kell az emberi tényező. „Bűnre nem lehet pártot építeni, hitszegésre nem lehet pártot építeni, árulásra nem lehet közösséget építeni – vagy csak átmenetileg.” Úgy véli, ez

az emberi tényező az oka annak, hogy 2026-ban is győzni fognak. Több ezer felsővezetőjük van, akiket az emberek ismernek, látják az erősségeiket és a gyengeségeiket. „A politika mégiscsak karakterekből épül föl. A karaktereknél a történelem számít. Mi együtt lélegzünk ezzel az országgal 1988 óta, amióta megalakultunk”

– zárta a beszélgetést.

VIDEÓ: Az Orbán-interjú

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt ígéri, megnyitja mindenki előtt a Karmelitát, rögtön a kormányváltás után
A Tisza Párt elnöke egy választási ígéretet tett közzé Facebookon. Azt írja, hogy „a rendszerváltás első napjaiban” nyilvánosan látogathatóvá teszik az egykori karmelita kolostort, amely jelenleg a Miniszterelnökségnek ad helyet.


Rövid üzenettel jelentkezett pénteken a Facebookon Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt írta,

„a rendszerváltás első napjaiban megnyitjuk a magyar emberek előtt a Karmelita Palotát”.

A budai Várban található Karmelita kolostor 2019 óta a miniszterelnök irodájának és a kormányüléseknek a helyszíne.

Az átalakításának költségei és reprezentatív funkciója régóta politikai viták tárgya, a kormányzati kommunikáció puritánnak nevezi, míg a kritikusok szerint a hatalom elkülönült szimbóluma lett.

Magyar Péter a beszédeiben és posztjaiban többször hivatkozott a Karmelitára, mint a jelenlegi hatalom és rendszer egyik szimbólumára. 2025 decemberében hatalmas tömeggel vonult az épület és a szomszédos Sándor-palota elé, ahol azt ígérte, hogy egy választás után a gyerekekkel együtt fog ünnepelni a Karmelitában és a Sándor-palotában is.

Magyar Péter korábban arról is beszélt, hogy a Karmelita a személyes történetében is szerepet játszott. Állítása szerint 2020-ban Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyeztetett ott a válásának ügyében. Magyar elmondása szerint ekkor diplomáciai állást is felajánlottak neki, amit visszautasított.

Egyelőre Magyar Péter a Karmelita megnyitásáról szóló, és ehhez hasonló időnkénti megszólalásain kívül nem sokat tudunk arról, hogy milyen ígéretekkel vág neki a Tisza a 2026-os választásnak. A párt viszont szombaton bejelenti hivatalos kormányprogramját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
VSquare: Trump érkezését lebegtetik Orbánék, de egy másik magas rangú amerikai politikus útját készítik elő
A kormányzati kommunikáció az amerikai elnök budapesti látogatásáról szól, de a valóságban JD Vance alelnök lehet a befutó. A meghívásán már több mint egy éve dolgoznak a háttérben Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint.


Miközben a magyar kormány hetek óta lebegteti Donald Trump budapesti látogatását, nyugati diplomaták és kormányközeli források szerint sokkal valószínűbb, hogy nem a volt elnök, hanem JD Vance alelnök érkezik Magyarországra – írta a VSquare hírlevelében Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.

A kormányfinanszírozású CPAC Hungary szervezői és Orbán Viktor is nyíltan beszélnek arról, hogy meghívnák Trumpot, azt állítva, hogy a stábja „időpontokat keres”, noha a látogatást nem erősítették meg. Az eredeti terv szerint Trump érkezését már januárban bejelentették volna, ez azonban nem történt meg. A kormánybarát narratíva most azt sejteti, hogy Trump akár meg is jelenhet a március 21-i CPAC Hungaryn.

Diplomaták ezt a nyilvános bizonytalanságot szokatlannak és kockázatosnak tartják, szerintük egy magas rangú vendég látogatását nem szokás úgy lebegtetni, hogy azt előzetesen nem biztosítják. Többen csekély esélyt látnak arra, hogy Trump egyáltalán eljön Magyarországra, hacsak fel nem elevenítik egy budapesti Trump–Putyin találkozó régóta szunnyadó ötletét.

Panyi felidézi, hogy Orbán Viktor egy közelmúltbeli beszédében azt mondta: „Foly­tak erről köztünk egyeztetések… Megállapodás van arról, hogy a békecsúcs Budapesten lesz.” A miniszterelnök hozzátette: „Az amerikai elnök talán tartozik nekünk azzal a gesztussal, hogy eljön Magyarországra és köszönti a magyarokat… Ez tényleg elvárható tőle.”

Trump eddigi útitervei azonban mást sugallnak. Ismert európai vállalásai mindössze Davosra és a júniusi, franciaországi G7-csúcsra korlátozódnak, elnöksége idején pedig csak egyetlen volt keleti blokkbeli országot keresett fel: 2017-ben Lengyelországot.

A források szerint a sokkal reálisabb vendég JD Vance, akit Orbán lobbihálózata régóta környékez, és a budapesti látogatását már jó ideje készítik elő.

Panyi Szabolcs szerint erről már több mint egy éve írt: „miközben Orbán köre már 2026-os Trump-látogatásról szövögetett meglehetősen légből kapott terveket, ezzel párhuzamosan B tervként Vance-en is dolgoztak — olyan, az alelnökhöz közel álló amerikai jobboldali szereplők segítségével, akik már Budapesten élnek és Orbán fizetési listáján vannak.”

A CPAC Hungary-t az Alapjogokért Központ szervezi, amely jelentős közpénzes támogatásból működteti a rendezvényt. Orbán az elmúlt hónapokban többször állította, hogy egy amerikai–orosz „békecsúcs” Budapesten tartható, sőt a kormányközeli sajtó tényként is hivatkozott rá, miközben hivatalos, dátummal ellátott bejelentés nem született, és a terv komoly nemzetközi vitát vált ki.

Orbán Viktor legutóbb a pénteki Kossuth Rádióban adott interjújában beszélt arról, hogy egyelőre nem tudja, mikor jön Trump Magyarországra. Az amerikai elnök egyébként szintén péntek reggel egy posztban biztosította támogatásáról a magyar kormányfőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Eltemették Tarr Bélát, Szinetár Miklós, Iványi Gábor és Karácsony Gergely is beszédet mondott
Több százan búcsúztatták a magyar filmművészet egyik legmeghatározóbb alakját a Fiumei úti sírkertben. A főpolgármester elvitte a szertartásra a budapesti díszpolgári okiratot, amelyet korábban nem volt lehetősége átadni a január elején elhunyt filmrendezőnek. A búcsúzók szerint Tarr Béla öröksége az, hogy filmjei örökre megőrzik az emberi sorsokat.


Több százan gyűltek össze pénteken kora délután a Fiumei úti sírkertben, hogy végső búcsút vegyenek Tarr Bélától, aki hetvenéves korában hunyt el január 6-án. A világhírű filmrendező temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet – búcsújukban ugyanaz a csönd és súly uralkodott, amelyet Tarr Béla filmjeiből ismerünk.

Videónk a temetésről:

@szeretlekmagyarorszag.hu

Eltemették Tarr Bélát, a magyar filmművészet legmeghatározóbb alakját. Pályatársai búcsúztak tőle, megemlékezéseikben Költőként, halhatatlanként említette Szinetár Miklós is. A megemlékezésen beszédet mondott Karácsony Gergely is, aki végül ide hozta el a budapesti díszpolgári címét, mivel nem volt alkalma novemberben átadni. A Főpolgármester a legszabadabb embernek titulálta.

♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező

filmes szakma, a kreatívipar és az irodalmi élet képviselői előtt elsőként Krasznahorkai László és Iványi Gábor lépett a mikrofonhoz.

Iványi Gábor először azt kérte, hogy csendben gondoljanak együtt a rendezőre. Majd beszédében úgy fogalmazott:

„ha le is szalad a régi vetítőgépről a celluloid, a tekercs dobozba kerül, de ott marad örök időkre a film. Nem a filmszakadás az örök akarat”.

Szinetár Miklós Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, forgatókönyvíró szerint Tarr Béla nagy varázslata az volt, hogy filmjeit nézve elfelejtjük, hogy filmet nézünk.

„Ha őt nézzünk, embereket, sorsokat, történeteket nézünk.”

„Tudott valamit, akit csak kevesen tudtak. A diploma filmjében a kiváló színészek egyszer csak átváltoztak emberré. Tarr filmjeiben a nyomasztó hétköznapok tömege egy ponton túl átváltozott energiává. Ezután a film magával ragadott, de nem söpört el senkit. Ahogy a Sátántangóban is láthattuk, mindig menni kell az úton, amíg csak lehet” - mondta a rendező, aki szerint „Tarr Béla sajnos korán halt meg, de halhatatlan”.

Karácsony Gergely, Budapest polgármestere arról beszélt, nem ismert Tarr Bélánál szabadabb embert, majd hozzátette:

„Ha film, ha magyar, ha súlyos, akkor Tarr Bélához kell fordulni”.

A főpolgármester arról is beszélt, hogy szerette volna átadni a díszpolgári címet.

„Azt mondta, nagyon unja már a kitüntetéseket, mégis azt éreztem, fontos neki a Budapest Díszpolgára cím. Eljönni sajnos nem tudott, de ígérte, hogy összeszedi magát. Sajnos, már nem találkozhattunk többet” – mondta beszédében. Végül hozzátette: elhozta most a temetésre a kitüntetést, amit a koporsó mellé tettek.

Tarr Béla 70 éves korában, hosszú betegség után hunyt el január 6-án. Bő harmincéves rendezői pályafutása alatt kilenc nagyjátékfilmet és maroknyi rövidfilmet készített. Utolsó játékfilmjét, A torinói lovat 2011-ben mutatták be.

Január 24-én, amikor több mint tíz év után újra 35 milliméteres kópiáról vetítették az Urániában a Sátántangót, Víg Mihály, a film főszereplője és zeneszerzője azt mondta: „Ha valakit érdekel, hogy egyáltalán ki volt Tarr Béla, akkor nézze a filmjeit, és ezekből meg fogja tudni.” A 2020-as években a Magyar Filmarchívum Tarr közreműködésével több filmjét is felújította, ezeket világszerte vetítették fesztiválokon és mozikban.

Pályafutását számos díjjal ismerték el: 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Művészetét többek között a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával is elismerték. 2023-ban az Európai Filmakadémia tiszteletbeli életműdíját, tavaly februárban pedig a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át.

Az utolsó években sem vonult vissza a közélettől és a filmkészítéstől. Executive producerként segítette az Árni és a Minden csillag című játékfilmek, valamint az Élő kövek című rövidfilm megszületését. Az egykori egyetemének modellváltása után létrejött FreeSZFE alapítója és oktatójaként is tevékenykedett. Tavaly ő volt a Pride egyik megnyitója, novemberben pedig Budapest díszpolgára lett. Mozgóképen utoljára Beton.Hofi Tarr Béla című dalának videoklipjében szerepelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még februárban Magyarországra jöhet Marco Rubio amerikai külügyminiszter
A politikus a müncheni csúcs után érkezik a régióba, először Pozsonyba látogathat Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró információi szerint. Az út a szlovák és magyar vezetők korábbi amerikai tárgyalásainak a folytatása lehet.


Hamarosan, még ebben a hónapban Magyarországra látogat Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere – írja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebook-oldalán.

Információi szerint a tárcavezető a müncheni biztonságpolitikai konferencián való részvétele után érkezne a térségbe.

„Legalábbis a jelenlegi menetrendje szerint – melynek részleteit egy forrásommal is megosztották – február 15-én Pozsonyba, majd február 15–16-án Budapestre látogat.

Természetesen ebben a világpolitikailag rendkívül turbulens időszakban ez még változhat” – teszi hozzá.

Panyi szerint a látogatás nem meglepő, mivel nemrég Robert Fico és Orbán Viktor is jártak Amerikában, ahol Trumpékkal tárgyaltak energiaügyekről, várhatóan most is részben ezekről lesz szó. Az újságíró megemlíti, hogy a szlovákok az amerikai Westinghouse-szal terveznek atomerőművet építeni, a magyar kormánynak pedig az orosz energiaszankciók alóli ideiglenes mentesség kitárgyalása volt a legfontosabb a washingtoni tárgyaláson.

Az oknyomozó újságíró arról is írt, hogy bár Orbánék Trump magyarországi látogatását lebegtetik, reálisabbank tűnik, hogy az amerikai alelnök, JD Vance érkezhet Budapestre – az előkészületek már jó ideje folynak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: