HÍREK
A Rovatból

2-300 ezren tüntettek tüntettek az ország jobbratolódása ellen Münchenben

Több mint 60 német városban rendeztek demonstrációkat, amelyeket számos szervezet támogatta, köztük aktivista csoportok, a müncheni filmfesztivál, egyházi közösségek, valamint az FC Bayern és a TSV 1860 futballklubok.


Szombaton hatalmas tömegek vonultak utcára Németország-szerte, hogy tiltakozzanak a radikális szélsőjobb ellen. Münchenben a rendőrség szerint 200 ezren, a szervezők becslése szerint pedig akár 320 ezren is lehettek az Oktoberfest helyszínén.

Több mint 60 városban és kisebb településeken is tartottak demonstrációkat a szélsőjobboldali tendenciák és az ország jobbratolódása ellen. Kölnben a rendőrség szerint 40 ezren vettek részt, Berlinben pedig szintén tízezrek vonultak utcára szombat este. A Brandenburgi kapunál a tüntetők telefonjaikkal világítottak, sípoltak és antifasiszta dalokat énekeltek. A mostani megmozdulások az egy évvel ezelőtti hasonló tüntetések folytatásai.

A demonstrálók jelentős része az Alternatíva Németországnak (AfD) párt ellen emelte fel a hangját. Sokan transzparenseket hoztak magukkal, amelyeken többek között az állt: „A rasszizmus és a gyűlölet nem alternatíva.”

A szombati tüntetéseken nemcsak az AfD, hanem a CDU vezetője és kancellárjelöltje, Friedrich Merz is célkeresztbe került. A demonstrációkat számos szervezet támogatta, köztük aktivista csoportok, a müncheni filmfesztivál, egyházi közösségek, valamint az FC Bayern és a TSV 1860 futballklubok.

Nem ez volt az első nagyobb megmozdulás az utóbbi időben. Múlt hónapban Berlinben, a Brandenburgi kapunál is több ezren gyűltek össze, antifasiszta dalokat énekeltek és AfD-ellenes üzeneteket hangoztattak. Az aktivisták, köztük a Fridays for Future nevű csoport, azt remélik, hogy a berlini tüntetések felhívják a figyelmet Donald Trump amerikai elnök új kormányának intézkedéseire és a német választások előtti politikai helyzetre.

Az AfD 12 éve alakult, 2017-ben bejutott a parlamentbe, és népszerűsége azóta folyamatosan nő.

Különösen azután erősödött meg, hogy Angela Merkel kancellár 2015-ben jelentős számú migránst engedett be az országba. A felmérések szerint a február 23-i előrehozott választások után az AfD a Bundestag második legerősebb pártja lehet. Jelenleg a jobbközép CDU/CSU vezet, az AfD pedig a második helyen áll.

Friedrich Merz pénteken bejelentette, hogy a CDU a jövő héten beterjeszti a parlament elé a migrációs politika szigorítását célzó javaslatait. Ha ezek szavazásra kerülnek, elképzelhető, hogy az AfD támogatásával elfogadják őket. Merz korábban megígérte, hogy ha kancellárrá választják, megtiltja a megfelelő papírok nélküli beutazást Németországba, és fokozza a kitoloncolásokat.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU támogatottsága november közepén még 33 százalék volt, az AfD 18, az SPD 16, a Zöldek pedig 11 százalékon álltak. A Politico január 30-i adatai szerint a CDU/CSU most 30 százalékon áll, az AfD 21 százalékot érne el, míg az SPD 16, a Zöldek pedig 14 százalékra számíthatnának. A BSW támogatottsága 5, míg a Die Linke és az FDP egyaránt 4 százalékon áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Hatalmas tömeg fogadta Magyar Pétert Pécsen is
Szombat este a Baranya megyei székhelyen is sokan gyűltek össze, hogy meghallgassák a TISZA Párt vezetőjét és a helyi jelölteket.


Magyar Péter szombaton is folytatja a kampánykörútját. Több település után este Pécsen találkozott a TISZA Párt támogatóival. A belvárosban hatalmas tömeg várta a politikust. Beszéde elején elmondta, hogy nagyon hálás a segítőknek, de arra kért mindankit, hogy az utolsó hetekben is segítsék a pártot, hogy sikerüljön a rendszerváltás.

Beszélt arról, hogy nekik van programjuk többek között az oktatás, egészségügy, a MÁV-ról, az adókról, nyugdíjakról. Szólt arról is, hogy sok "bátor" nő és több roma is van a jelöltjeik között. Majd a helyi jelöltek kaptak szót.

Képgaléria: Magyar Péter Pécsen

A pécsi nagygyűlést itt követheted:

Néhány drónfelvétel a tömegről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Azt mondták Jámbor Andrásnak, a szomszéd „full fideszes” – becsöngettek, és óriási meglepetés fogadta őket
A képviselő egy megdöbbentő történetet osztott meg a politikai félelemről. Két szomszéd azt hitte a másikról, hogy kormánypárti, de kiderült, hogy mindketten ellenzékiek.


Jámbor András országgyűlési képviselő a közösségi oldalán számolt be arról, hogy szombaton Heves megyében járt. A kopogtatáson szerzett tapasztalatairól azt írta, hogy a tízórás kampánynap végén egyértelmű számára, hogy „árad a Tisza!”. Jámbor állítása szerint

kizárólag olyan településeken jártak, amelyeket 2022-ben a Fidesz legalább 20 százalékpontos előnnyel nyert meg.

A politikus szerint a legrosszabb eredményük az volt, hogy egy településen, egy csapatnál ugyanannyi Tisza Párt-szimpatizánssal találkoztak, mint fideszessel. Saját tapasztalataként említette, hogy

„volt olyan faluszéli kopogtatásom, ahol a 16 emberből, aki ajtót nyitott, 11 tiszás, 3 fideszes volt, 2 pedig azt mondta nem fog szavazni. Ezek egyébként az átlagnál jobb módú kistelepülések. De ha ezeken a településeken a végeredmény döntetlen közeli lenne, az akár Tisza kétharmadot is jelenthetne.”

A képviselőnek meglepő volt, hogy mennyien ismerték fel a kistelepüléseken. Elmesélte, hogy épp egy Tisza-szavazóval beszélgetett, amikor megállt mellettük egy autó. A sofőr kiszólt neki: „Jámbor úr, végre értelmes embereket is látni erre.” A képviselő szerint ezeken a településeken az emberek azt gondolják, hogy a környezetükben mindenki más fideszes. Ezt egy másik történettel is illusztrálta.

„Volt olyan, hogy mondta az egyik úr, menjünk a szomszédjához, mert az full fideszes. Becsengettünk a szomszédhoz és megörült nekünk, hogy végre ellenzékit is lát. Mondtuk neki beszélgessen politikáról a szomszédjával. Nagyon sokan félnek, és amikor senki sincs körülöttünk akkor is csak virágnyelven mondták el, hogy a Tiszára szavaznak. »Jámbor úr, jó helyre megy az X, higgye el.«”

A politikus szerint a gyöngyösi körzet egy billegő körzet, és ha ezt megnyerik, a kormányváltás is meglehet. Ehhez szerinte az kell, hogy a Tisza Párt 30 százalék körüli eredményt érjen el ezeken a településeken, amit a tapasztalatai alapján reálisnak tart. Összegzése szerint úgy vágott neki a napnak, hogy nehéz lesz, és főleg dühös fideszesekkel kell majd a háborúról beszélnie. Úgy látta, ezek a témák ugyan előkerültek, de nem olyan intenzitással, mint 2022-ben.

„Nem láttam azt a propaganda-tébolyt mint amit a Fidesz elő akar idézni. Persze lehet, hogy épp szerencsés napot, és településeket fogtam ki. De 22-ben esélyem se lett volna szerencsés napot és településeket kifogni. Mert nem voltak olyanok. Köszönöm a Momentumnak a szervezést, és mindenkinek azt ajánlom: vegyen részt ebben! Akár a Momentumnál, akár a Tiszánál egy nap, pár óra pultozás és kopogtatás is hozzárak ahhoz, hogy április 13-án szép reggelre ébredjünk: leváltottuk az Orbán-rendszert” – zárta bejegyzését Jámbor András.

A bejegyzésben említett kampánykörút Heves vármegye 2. számú, gyöngyösi központú egyéni választókerületében zajlott, amelyet a sajtó is a billegő körzetek között tart számon. A 2022-es választáson itt a Fidesz–KDNP jelöltje nyert.

A Momentum Mozgalom 2025-ben jelentette be, hogy a kormányváltás esélyének növelése érdekében nem indít saját listát és jelölteket a 2026-os országgyűlési választáson. Az aktivistáik ettől függetlenül részt vesznek ellenzéki mozgósító akciókban, ami magyarázza, hogy a Jámbor András által leírt terepmunkát miért egy momentumos csapat szervezte egy olyan körzetben, ahol a Tisza Párt jelöltje indul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A küzdelem már az ellenzéki kétharmadért folyik” – Orbán Viktor volt tanácsadója a Fidesz legnagyobb félelméről
Elek István közíró szerint a politikai harc tétje már a minősített többség megszerzése. Csak ezzel lehetne meneszteni a kulcspozíciókba ültetett embereket és helyreállítani a jogállamot.


„Minden impulzus azt üzeni, hogy a küzdelem most már az ellenzéki kétharmadért folyik”

– fogalmazott Elek István, Orbán Viktor miniszterelnök egykori tanácsadója a Népszavának adott interjújában. A volt MDF- és Fidesz-képviselő szerint mindez akkor válhat valóra, ha az Orbán-rendszer a mostani „puha önkényuralmi” eszköztárát nem lépi túl.

Elek István úgy látja, a kormányoldalon lévők tisztában vannak azzal, hogy itt nem egyszerűen egy normális választás elbukása a tét, hanem a zsákmány elvesztése, a börtön kockáztatása.

„Szerintem attól függően szánják el keményebb vagy puhább lépésre magukat, hogy mennyire érzékelik a bukás veszélyét. Most talán még nagyobb kockázatot látnak abban, hogy hozzányúljanak a még durvább eszközökhöz, mint esetleg abban, hogy egy egyszerű többségű vereséget elszenvedjenek”

– jelentette ki.

A közíró szerint a kampányhangulatot a „háborús hisztéria gerjesztése” jellemzi.

„A hónapok óta folyó, egyre vadabb ukránellenes kampányt, a háborús hisztéria gerjesztését már olyan abszurd lépésekkel is, mint legutóbb a katonaság kivezénylése az energiarendszer védelmére, fél éve még talán elképzelhetetlen, elmebeteg ötletnek gondolhattuk volna”

– mondta. A kormány február végén rendeletben írta elő a kritikus energetikai infrastruktúra fokozott védelmét, amiben a Magyar Honvédség is feladatot kapott. Elek szerint „a szellemi és erkölcsi leromlásnak olyan mélységeibe jutottak el mára, amiket korábban normális ésszel nem feltételezhettünk”.

A volt politikus úgy véli, benne van a pakliban, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban a javára módosítja a választási szabályokat, még ha ezt most tagadja is. Ezzel szemben Répássy Róbert államtitkár és az Igazságügyi Minisztérium is jelezte, hogy nincs napirenden a választási rendszer módosítása a 2026-os voksolás előtt.

Elek István szerint a Fidesz egy esetleges vereség után is bízhat a kiépített rendszerében.

„Egyelőre mintha jobban bíznának benne, hogy az általuk kialakított mélyállami intézményrendszer a helyzetbe hozott embereikkel lehetővé teszi számukra, hogy egy néhány hónapos vergődés után akár megbukjon az új kormány”

– fogalmazott. Éppen ezért egy új kormánynak morális kötelessége lenne a jogállami rendszer helyreállítása. „Ehhez a kizárólagos hatalom rendszerének felépítéséhez vezető alkotmányellenes lépéseket semmisnek kell nyilvánítani, s ebből következően az általuk helyzetbe hozottakat, az Alkotmánybíróság, a Médiatanács tagjait, a legfőbb ügyészt, a választási bizottság és a költségvetési tanács embereit is meneszteni kell” – tanácsolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Választás 2026: a Fidesz az utolsó, a TISZA Párt a harmadik helyen lesz a szavazólapon
A Nemzeti Választási Bizottság szombaton kisorsolta a hét, határidőig bejelentett pártlista sorrendjét. A végleges névsor még változhat, ha egy párt nem teljesíti a 71 jelöltes feltételt.


A harmadik helyre sorsolták a Tisztelet és Szabadság Pártot, míg az utolsó, hetedik helyre a Fidesz–KDNP pártszövetség került az április 12-i parlamenti választás szavazólapján. A Nemzeti Választási Bizottság szombaton tartotta a sorsolást, miután 16 órakor lejárt a listaállítási határidő. A határidőig hét pártlistát jelentettek be – írta a 24.hu.

A nemzetiségi listákat figyelmen kívül hagyva a pártok sorrendje a következőképpen alakul a szavazólapon:

1. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,

2. Tea Párt Közösség,

3. Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt),

4. Mi Hazánk Mozgalom,

5. Demokratikus Koalíció,

6. Szolidaritás Pártja – Magyar Munkáspárt,

7. Fidesz–Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt.

A sorsolásos eljárást a választási törvény írja elő az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 71 egyéni választókerületben, legalább 14 vármegyében és a fővárosban is indít jelöltet.

A Nemzeti Választási Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártlisták száma még csökkenhet. Elképzelhető, hogy a végleges szavazólapon kevesebb szervezet szerepel majd, amennyiben utólag kiderül, hogy valamelyik párt mégsem teljesíti a listaállításhoz szükséges feltételeket. Ilyen esetben a listát törlik a nyilvántartásból.

A választópolgárok az április 12-i szavazáson a véglegesített, jogerősen nyilvántartásba vett listákra adhatják le voksukat. Ekkor egyéni jelöltjükre és az országos pártlisták egyikére szavazhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: