Nem volt szélsőségesen nehéz, de azért erős odafigyelést igényelt az idei magyarérettségi
Május 2-án reggel 9 órakor a diákok megkezdhették a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsgák feladatainak megoldását.
Hosszú évek szokásának megfelelően idén is két részből állt a vizsga, amik további (részben választható) részekre tagolódtak.
Az első másfél órában a diákok egy feladatlapot kaptak, amin egy szövegértés feladat szerepelt, valamint opcionálisan egy rövid érvelő esszét vagy egy gyakorlati szöveget kellett megalkotniuk.
A szövegértés feladat két (A4-es) oldalnyi szövege egy 1999-ben kiadott szótár bevezetője volt. Nem először fordul elő, ennél a feladattípusnál, hogy a diákok egy nagyobb mű bevezetőjét vagy épp utószavát kapják feladatul. A szöveg bizonyos részei néhol egy kicsit kenetteljesek, de alapvetően jól érthető, nem kifejezetten bonyolult írásról van szó. Elsőre kicsit talán ijesztő lehet a viszonylag nagy számú adat, évszám és név (elsősorban korábbi szótárszerzők neve), de rutinos, szövegértést sokat gyakorolt diákok számára bizonyára nem ijednek meg tőle, hisz tudják, hogy a feladatoknál külön jelölik, hogy az melyik bekezdésre vonatkozik. Ezzel egyébként nem "butítják" le túlzott mértékben a kérdéseket, pusztán időt spórolnak meg a fiataloknak, akiknek körülbelül 45-50 perc alatt kell visszakeresniük az adott információkat.
A feladatot valószínűleg azok tudják a legnagyobb hatékonysággal megoldani, akiknek nem okoz gondod a néhány esetleg ismeretlen kifejezés (pl. frazeológia, szinonimabokor) szereplése. Ugyanakkor jó eredményt akár ezek pontos ismerete nélkül is el lehet érni.
Ennél a feladattípusnál fontos lehet még a "súlyozás" képessége, azaz hogy a vizsgázó felismerje, hogy mely, adott esetben könnyebb (vagy annak tűnő) feladatokat érdemes előre venni, és melyek azok a bonyolultabbak, amikre valószínűleg hagyni kell egy kevés időt. Utóbbiakra jó példa lehet a 7., amelyikben a szöveg több részére is figyelni kell és a 10., ahol a vizsgázónak röviden érvelni kell a szövegre vonatkozó állítás mellett ÉS ellen is.
Ez utóbbi feladat már szinte elő is készítette a vizsgázót az első vizsgarész második fő feladatára. Itt választani kellett egy rövid érvelő esszé vagy egy gyakorlati szöveg megalkotása között. Az érvelés idén – az elmúlt évektől némiképp eltérően – kifejezetten iskolai témát boncolgat. Míg az elmúlt években olyan témák fordultak elő, mint az otthoni filmezés – moziba járás, a feliratos vs. szinkronizált filmek vagy például a jelenléti és a távoktatás előnyei illetve hátrányai, idén a diákoknak a memoriterek tanulásának hasznosságáról kellett értekezniük. Magyartanári szakmai körökben egyöntetű vélemény, hogy ezzel már a 2024-ben nagyobb léptékben változó, a lexikális tudásra és a szövegismeretekre jobban építő magyarérettségikre igyekztek felhívni a figyelmet.
Azaz akár a rövid irodalmi szövegrészletek megtanulása mellett, akár ellene érvel, a megfelelően alátámasztott, kulturált, kifejtett véleményeket minden esetben el kell fogadni. A diákok idén egyébként választhatták azt is, hogy az ominózus memoriterek megtanulása mellett és ellen is hozzanak fel érveket. A feladat abból a szempontból mindenképp jónak számít, hogy a diákok iskolai évek alapján mindenképpen találkoztak memoriterekkel, jó eséllyel néhányszor meg is kérdőjelezték ezek hasznosságát, sőt egyáltalán nem kizárt, hogy vitáztak már a kérdésben. A feladathoz mellékelt szöveg ugyanakkor kissé patetikus stílusú. Nem valószínű, hogy megértése gondot okoz a diáknak, de kétségtelenül a hétköznapi gondolkodásmódjuktól és fogalmazási stílusuktól kissé távolabb áll. A feladat jó megoldásának egyik kulcsa lehet, ha
Az első feladatlap másik választható feladata egy gyakorlati szöveg megalkotása, azaz egy bizonyos kritériumok alapján megírt hétköznapi témájú, ám némiképp hivatalos szöveg írása. Idén a diákoknak egy felszólalást kellett írniuk, ami valamivel kevesebb megkötést tartalmaz, mint például egy fiktív kérvény, pályázat vagy motivációs levél megírása. Ugyanakkor a feladat korrekt megoldásának egyik kulcsa így is a formai követelmények betartása.
A diáknak itt egy szituációba kell beleképzelnie magát, jelen esetben diákönkormányzati képviselőként kell ismertetnie osztálya azon álláspontját, miszerint nem szeretnének egy időpontban kirándulni a többi osztállyal. Szubjektív véleményem szerint gördülékenyebb lett volna a feladat megoldása, ha a szöveg pontosabban fogalmazta volna meg, hogy a kirándulások csak egy időben vagy ténylegesen a többi osztállyal történnének-e. Előbbi szerintem nem kimondottan kardinális kérdés, míg utóbbi esetében számtalan lehetőség van saját vélemény megfogalmazására – csak jómagam számtalanszor futottam bele a kérdésbe tanári pályafutásom során.
Az írásbeli érettségi vizsga második, jelentősen hosszabb részében mintegy 2 és fél óra áll rendelkezésre, hogy a tanulók értelmezzenek egy novellát vagy összehasonlítsanak két verset – itt tehát ismét két feladat közül kell választani.
Az elemzésre feladott novella, Szabó Magda Ezüstgolyó című műve egy, az írónőtől megszokott, anekdotikus, olvasmányos, élvezhető olvasmány. Ugyanakkor, ahogy azt minden magyartanár sulykolni igyekszik a diákokba, egy ilyen feladatnál rendkívül fontos a pontos leírás, ami véleményem szerint ez esetben kihívás elé állítja a diákokat. Nekik ugyanis ez esetben nem csak a novella érdekes időszerkezetével és titkokkal, némi elhallgatással vegyes történetmesélésével kell megbirkózniuk, hanem az elbeszéléstechnika, az emlékezés folyamatának felismerése, sőt a Mézescsók Cerberusnak kötetcím értelmezése is a feladatok közé tartozik. (Ami még akkor is összetett feladat, ha a potenciálisan idegen szavak magyarázata szerepel a lábjegyzetben.) Ugyanakkor ha a diák nem esik a történet-újramesélésének hibájába, és meri szabadon engedni gondolatait a mű értelmezési lehetőségeivel kapcsolatban, akár egész sokrétű elemzés is születhet.
A versek között kellemes meglepetés lehetett, hogy idén – az elmúlt évekhez hasonlóan – ismét felbukkan egy olyan mű, ami a szorosan vett tananyag része, a diákok elvileg találkoztak vele a középiskolai évek során, az sem kizárt, hogy több helyen a szóbeli érettségi anyagát képezi. Ez Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse, aminek "párja" ezúttal Juhász Gyula Várad című műve. Az összehasonlítás alapja így értelemszerűen a helyszín, és annak kétféle költői bemutatása. A költemények közül tehát minimum az egyik ismerős lehet a diákoknak, ha azonban nem emlékeznek a középkori költő művére, az elemzés rejthet némi nehézséget. Az ugyanakkor könnyebbség lehet, hogy mindkét vers hemzseg a jól értelmezhető költői eszközöktől, és nem különösebben nehéz hasonlóságot sem találni a két alkotó Váradhoz való viszonyában sem – ami egyébként a feladat gerincét képezi.
Összességében sosem könnyű "nehézség" alapján értékelni az érettségi vizsgákat, mert ez természetesen mindenkinél egyedi. Ugyanakkor a korábbi évek vizsgáit nézve az idei sem nevezhető kifejezetten megterhelőnek, egy kicsit mintha még mindig érezhető lenne, hogy a feladatok készítői egy fokkal kevésbé nehéz vizsgákkal igyekeznek enyhíteni a "karanténgeneráció" terhein.