Nem Orbán hagyja meghalni az embereket a kórházakban, hanem mi magunk

Átléptünk egy határt, amire ma sokan felkapták a fejüket. Vannak ilyen lélektani határok, amelyek számokkal (kerek számokkal) jól kifejezhetőek. Több mint 100 halott egy nap, közel 5000 új fertőzött mellett. Valójában ezt a határt hetekkel ezelőtt átléptük, csak az nem volt kézzelfogható, nem volt piros vonal, nem lehetett az operatív törzs ülésén egy mondatban elmagyarázni a döntéshozónak. Ezt most el lehet, és az emberek nagy része is felkapja rá a fejét.

A határt azért léptük át több hete, mert akik most fertőzöttek ilyen nagy számban, azok azoktól kapták el, akik jóval korábban létrehoztak egy fertőzési láncot, gócpontokat, és ez a folyamat tart itt most. A halottak se tegnap kapták el, és nem egy nap alatt haltak bele a fertőzésbe.

Ez amúgy nem egy bonyolult számítás, és még csak az exponenciális szó sincs egyelőre benne, bár lehet, hogy nemsokára benne lesz. Ha hagyjuk, hogy egy járvány terjedjen, akkor az addig fog terjedni, amíg tud, amíg ilyen fertőzési láncok ki tudnak alakulni. És az már látszik, hogy a magyar kormány, élén Orbán Viktorral úgy döntött, hogy hagyja terjedni a vírust, december közepéig mindenképp. Ami ugyanis most történik (a nem védekezés, és a terjedni hagyás), az decemberre fog nagyon sok új fertőzöttben és halottban megmutatkozni.

Sok embernek nem erőssége az előre gondolkodás, pedig elsajátítható készség, például a gyerekek se képesek rá, mégis közben aztán aránylag sokan megtanulják. Beosztani a pénzüket, tervezni 1, 2, 5 évre, a tudatosabbak a nyugdíjas korukra is félretesznek (és nem hagyják ellopni a magánnyugdíjukat).

A járványügyi szakemberek könnyen megjósolják, mi fog történni, ma már tudnak annyit erről a vírusról hogy kb. napra-hétre pontosan meg lehet mondani, hogy milyen védőintézkedések mellett milyen gyorsasággal fog terjedni, vagy torpan meg, esetleg húzódik vissza. Ezek számok, statisztika, valószínűségszámítás.

Mint ahogy az is, hogy a gazdaság mennyivel fog visszaesni akkor, ha védőintézkedéseket léptetünk életbe. Ha csak keveset, akkor kevéssel, ha sokat, akkor többel, ha teljes lockdown van, akkor nagyon durván. A politikusnak ezt mind figyelembe kell vennie, és Orbán, aki nem hülye, nyilván meg is teszi.

Azok, akik szerint már a 2022-es választásokra készül, jól sejtik, de nem csak erről van szó. Persze, a hatalomban akar maradni minél tovább. De az ő számára minden nap harc, ahogy be is vallotta, minden egyes nap egy külön meccs, amit meg kell nyerni, és ha több napot nyernek meg, akkor választást is nyernek. És a választás az életet jelenti. Vagy legalábbis a hatalmat.

Minden nap mérnek. Minden nap monitorozzák a közvéleményt. Már korábban megjósoltuk, hogy amíg azt látják, megéri, nem fognak bezárni, és ha a közvélemény azt mondja nekik, hogy további gazdasági válságot, pláne összeomlást már nem viselnek el, akkor nem fog bezárni. Ha többet veszít az iskolák, boltok, szórakozóhelyek bezárásán, mint az egészségügy kifacsarásán, akkor nem fogja bezárni őket. Tavasszal is csak azért tette, mert akkor a lockdown volt a közvélemény hangja. Most nem az. Még nem.

Az, hogy az orvosok hetek óta figyelmeztetnek, hogy az egészségügy az összeomlás szélén áll? Bagatell, eddig is mindig azt mondták, hogy most már aztán az utolsó óra, most össze fog omlani, elmentek külföldre az orvosok, nincs elég ápoló, elfogyott a wc-papír, omladoznak a falak, irdatlan hosszúak a várólisták, mi történt? Elketyegett? El. Akkor? Elhalasztjuk a műtéteket? Eddig is sokat kellett rájuk várni, na bumm.

Igaz, hogy évi 40-42 ezer megelőzhető haláleset van Magyarországon (majdnem egyharmada az összesnek), igaz, hogy alsó hangon évi 1000 ember hal meg kórházi fertőzésben (sosem fogjuk megtudni, mennyi, ezt is csak onnan, hogy valamennyit sikerült kiperelnie a TASZ-nak), igaz, hogy a prevencióra ügyet sem vetünk, és még sorolhatnánk, mennyi mindent eltűr a magyar egészségügy, és igen, elketyeg. Mert hagyjuk. Mert valójában mi tűrjük el.

Kinek a családjában nincs közeli hozzátartozó, aki úgy halt meg kórházban, hogy valójában tisztességes ellátás mellett (és itt nem a gondoskodás vagy a megfelelő hozzáállás hiányát feltételezzük elsősorban) ez nem következett volna be? Kinek nincs olyan a közeli barátai, ismerősei körében, akit félrekezeltek, nem került sorra a várólistán, kórházi fertőzés érte, későn került műtőasztalra, ésatöbbi, ésatöbbi.

Ki az, aki elmúlt 40, és nem látta belülről, hogy milyen elképesztő körülmények közt dolgoznak a mentők, a különböző osztályokon, SBO-kon kimerült, gyalázatosan kevés pénzért robotoló emberek?

Na de 100 halott egy nap.

Az RTL kiszámolta, hogy 90 felett ez a leggyakoribb halálok ma Magyarországon. Ma. De mi van például az influenzával? Oké, nem törődünk a megelőzhető halálesetek tízezreivel, a fertőzésekkel, tojunk rá, hogy romokban az egészségügy, gyűjtögetünk a hálapénzre, luxusban tartva az orvosbárókat.

De itt az influenza, amely decemberben jelenik meg, az iskolai szünet miatt viszont igazán csak januárban robban be, és februárban pusztít a legjobban. Ja, hogy az csak ilyen taknyos-köhögős cucc, szóra sem érdemes.

Kár, hogy, mint azt Falus Ferenc volt tisztifőorvos volt szíves számokban konkretizálni, intenzitásától függően 600 ezertől 3 millió emberig fertőz csak Magyarországon. Minden évben. És havonta elvisz 5 ezer embert közülünk. Vagy többet, ha erősebb a járvány. Most is mindig hozzátesszük, hogy többségében idős, beteg embereket - ezt vajon miért? Megnyugtat minket? Felment a felelősség alól?

Az első negyedévben a halálozási arány mindig kiugró a többi negyedévhez képest. Törődtünk valaha is ezzel? Pusztít az idősotthonokban, a kórházakban, a krónikus betegeknél, azoknál, akiknek van valamilyen alapbetegségük, ami miatt nem tud egy erősebb influenzás tünetegyüttessel már megbirkózni a szervezetük. Ők nem számítanak? Sokan voltunk, mondjuk majd, mint Sánta Ferenc torokszorító novellájában.

És igen, ahogy többen mondják, a maszkviselés ebben az időszakban, a távolságtartás, a kézmosás, vagy mint látható, a kéthetes téli szünet az iskolában is jócskán gátat szabhat a terjedésnek. Érdekelt ez eddig minket? Nem, magasról ejtett rá mindenki, valljuk be. Télen, ha egy tömött buszon utazunk, a busz fele köhög, a másik az orrát fújja. 15-20 centire az arcunktól. Gyereket oviba vagy suliba engedjük betegen? Persze, hisz csak egy kis náthája van meg kapar a torka, meg már nincs szabink se, de hát betegre se tudok elmenni, mert kevesebb pénzt kapok. Leállítani a gazdaságot, home office, boltzár, iskolazár holmi influenza miatt? Ugyan már.

Oké, de akkor bevállaljuk ezzel a kétmillió fertőzöttet mondjuk, és a havi 5 ezer halottat. Ami napi 170.