SZEMPONT
A Rovatból

„Navalnij nem akart csak túlélni, ő példát akart mutatni” – Tálas Péter az utolsó orosz ellenzéki életéről és haláláról

Putyin legnagyobb ellenfele hitt abban, hogy az ellenzéki politizálásnak még a legkeményebb diktatúrában is van értelme, mert lehet egy olyan példa, aminek hatására egyre többen próbálnak meg szembeszállni a rendszerrel. És ez számára az életénél is fontosabb volt.


Navalnij halála megrázta a világot. Bár Oroszországban évszázados hagyománya van a politikai ellenfelek megölésének, mégsem intézhető el az ellenzéki politikus halála azzal, hogy Oroszországban ez már csak így megy.

Talán a legismertebb bűntett 1940-ben történt, amikor Sztálin Trockijt gyilkoltatta meg Mexikóban. A Szovjetunió összeomlása után a politikai gyilkosságok Putyin uralma alatt tértek vissza. Dioxinnal mérgezték meg Viktor Juscsenko ukrán ellenzéki elnökjelöltet, aki nem volt kedves a Kreml számára. Radioaktív anyag végzett Alekszandr Litvinyenko volt orosz ügynökkel Londonban, és novicsokkal próbálták meggyilkolni 2020-ban Alekszej Navalnijt. Az orosz ellenzéki vezetőt akkor Németországban gyógyították meg, de gyógykezelése végén önként visszatért Oroszországba, holott sejteni lehetett, hogy sok jó nem várhat rá.

Már a repülőtéren letartóztatták és bebörtönözték.

Arról, hogy Navalnij miért ment vissza szabad akaratából oda, ahol az életét is fenyegették, és halála változtat-e Oroszországban valamin, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

– Teljesen nyilvánvaló volt, amikor visszament Navalnij Oroszországba, hogy le fogják tartóztatni, és az is, hogy életben nem nagyon nem kerül ki abból a börtönből. Mi volt ezzel a célja?

– Szerintem három dolog miatt vállalta ezt. Egyrészt mert Alekszej Navalnij alapvetően politikus volt, abban az értelemben, hogy hatni akart a hatalomra. Arra pedig nagyon gyorsan rájött, hogy azt külföldről sokkal nehezebb, mint belülről. Másrészt őt olyan nagy ellenségnek tekinttette a Putyin-rendszer, személyesen Putyin is, hogy valószínűleg, ha külföldön marad, akkor is megpróbálják megölni. Láttunk már ilyet Oroszország kapcsán elég sok esetben. Harmadrészt, mindezt felmérve, példát is akart mutatni. Én ezekkel magyaráznám, hogy végül is vállalta, hogy hazamegy, vagyis

valószínűleg teljesen tisztában volt azzal, hogy mi lesz a sorsa.

Nem ő egyedül ilyen egyébként, mondok egy másik példát, Marija Kalesznyikavát, aki Belorussziában vállalt hasonló sorsot. Ő egy fuvolaművész, aki 2007 és 2019 között Németországban élt, 2020-ban pedig Viktar Babarika kampánystábját vezette. Elmehetett volna, de nem akart. Állítólag

eltépte az útlevelét, amikor titkosszolgálat emberei át akarták kényszeríteni a határon, és vállalta, hogy Belaruszban marad.

2021-ben 11 év börtönre ítélték. 2022. november végén a börtönkórház intenzív osztályra került, és közel egy éve nincsenek hírek róla. Egyébként Navalnij még a börtönből is tudott hatni.

– Milyen az a rendszer, ami azért annyira nem zár hermetikusan, hogy például nagyon sok információt megtudtunk Navalnijról, amit a börtönből üzent?

– Nem tud mindent megakadályozni. Bizonyos dolgokat be kell tartani, amiket a törvény az elítélteknek még Oroszországban is biztosít. Vagyis Navalnij azt próbálta kihasználni, amire minden egyes elítéltnek lehetősége van. Üzent az anyján, az ügyvédein keresztül. Az anyja volt az, aki utoljára élve látta. Az utolsó nagy kísérlete az volt, hogy arra akarta rávenni az oroszokat, hogy ne online szavazzanak, és ne is március 15-én meg 16-án, hanem 17-én délben menjenek el tömegesen szavazni a szavazókörökbe, legyen ez egy jelképes tiltakozás.

Ez szerintem rendkívül kreatív kísérlet volt a részéről, majd meglátjuk, hogy mennyire sikerül, vagyis így lesz-e vagy sem.

De önmagában az, hogy egy börtönben lévő ellenzéki ezt megpróbálja megszervezni, egy rendkívüli teljesítmény Oroszoszágban.

– Totális diktatúra Oroszország?

– Az orosz-ukrán háború eszkalációja óta szerintem egyre inkább. Nem hagyományos formában, de az. Amíg csak sima diktatúra volt, addig annak az orosz embernek, aki nem szimpatizált a hatalommal és a rendszerrel, lehetősége volt a magánéletbe visszavonulni és nem foglalkozni a politikával. Ez egyfajta társadalmi megállapodás volt a hatalom és az állampolgárok között. Azonban amióta zajlik az orosz-ukrán háború, szerintem erre már nincs lehetősége, tekintettel arra, hogy az orosz kormányzat törvényileg követeli meg a rendszer háborús politikájának támogatását. Aki a háború ellen beszél, aki a háború szót használja az Ukrajnában folyó harcokra, az már elítélhető.

Elítélhető az is, akinek a gyereke az óvodában vagy az iskolában ilyesmit lerajzol. Innentől kezdve szerintem egyértelmű, hogy a putyini rendszer egy totális diktatúra.

Nincs lehetőséged elmenekülni a politika elől. A hatalom felmondta azt a megállapodást a társadalommal, hogy ha békén hagyod a politikát, akkor hagyunk téged is békén élni.

– Értelmezhető ellenzék nincs is?

– Alekszej Navalnij volt szerintem az utolsó klasszikusan értelmezhető ellenzék. Ő volt az utolsó olyan figura, aki választási stábjának segítségével 2013-ban a polgármesteri posztért indult Moszkvában, 2018-ban az elnökjelölt próbált lenni,

sikerült bizonyos hátországot, egyfajta hálózatot kiépítenie az egész Föderációban.

Ezzel a hálózattal lépett fel a korrupció ellen, próbálta meg bemutatni a korrupciót (Medvegyevét és Putyinét), illetve próbálta meg láttatni a rendszer működését filmjeivel, írásaival és különböző akcióival. A halálával ez a korszak egyelőre lezárult.

– Putyin összes jelentős ellenfele meghalt, alig leplezetten a rezsim ölte meg őket, természetesen bizonyíték nincsen, nem is lehet. Egy ilyen országban milyen értelme lehet a mártiriumnak? Megéri felvállalni a biztos halált, ha az sem biztos, hogy változik valami?

– Szerintem mindig vannak olyanok, akik a leglehetetlenebb helyzetben is igyekeznek példát mutatni. Akik nem hajlandók csak túlélni, hanem fellépnek egy rendszer ellen. Navalnij egyértelműen ilyen ember volt. Nem gondolom, hogy komoly reményei lettek volna azzal kapcsolatban, hogy mit lehet tenni Oroszországban, de

ő mindig azt vallotta, hogy az apátia a legrosszabb dolog, ami a társadalmat elérheti.

Nem értékelném túl ennek hatását, de azért még most is volt egy Nagyezsdin nevezetű ember, akit ugyan nem engedtek indulni az elnökválasztáson, hiába adott le 104 ezer támogatói aláírást, de 104 ezren mégiscsak bevállalták azt, hogy egy olyan jelöltet ajánlanak, aki, természetesen a törvény adta lehetőségek keretein belül, de nyilvánosan bírálta az Ukrajnában folyó háborút („különleges katonai műveletetet”), és azt hirdette, hogy teljesen más politikát akar folytatni, mint Putyin.

Ez a 104 ezer ember úgy írta alá Nagyezsdin ajánlását, hogy pontosan tudta, az adatai a titkosszolgálatokhoz kerülnek, mint ellenzékinek.

És Navalníj halálát követően vannak, akik kimennek az utcára megemlékezve tiltakozni. Ezek olyan dolgok, amik azt mutatják, hogy Navalnijnak és mindenkinek, aki Oroszországban ellenzéki példát igyekszik mutatni, van hatása. És persze vannak olyan helyzetek, amikor az ellenzéki politikusok tudatosan a történelemnek dolgoznak, mert csak annak dolgozhatnak. Ilyenek mindig voltak, szerintem ma is vannak, és lesznek, Oroszországban is.

– Az apátiáról beszélt. Arról, hogy Navalnij azt tartotta a társadalomra legveszélyesebbnek. Navalnij halálával ez az apátia nem fog növekedni? Hiszen ez is azt mutatja, hogy Oroszországban nem éri meg szembefordulni a hatalommal.

– Ez átmenetileg bizonyára így lesz, de előbb-utóbb mindig megjelennek olyan emberek, akik Navalnij nyomdokába lépnek. Egyszerűen mert elégedetlenek és ennek hangot akarnak adni. Hogy ehhez milyen hosszú időre van szükség, nem tudjuk, de egyetlen egy rendszer sem tart örökké, Vlagyimir Putyiné sem. Egyelőre olyan mint Navalnij volt, nem lesz, mert a jelenlegi helyzetben Oroszországban nem lehet szervezkedni, hálózatot kiépíteni, csak illegálisan. De azért azt gondolom, hogy Navalnij példája sok mindenkire hatott és hathatott. Elsősorban azért gondolom így, mert láttunk már példát. Gondoljon csak Nelson Mandelára, aki apartheid ellenes tevékenysége miatt 27 évet töltött börtönben. És nagyon sokan elsősorban ezt a Mandelát ismerik, és nem a későbbi dél-afrikai elnököt. Vagyis

az ellenzéki politizálásnak még a legkeményebb diktatúrában is van értelme, mert lehet egy olyan példa, erőteljes üzenet, aminek hatására egyre többen próbálnak meg szembeszállni a rendszerrel.

Azt azért ne gondoljuk, hogy Oroszországban mindenki támogatja Putyint és politikáját. A felmérések egy része azt mutatja, hogy a többség elégedetlen azzal, ami zajlik Oroszországban, akkor is elégedetlen, ha ennek nem adja nyilvános jelét. Különösen nem adja akkor, amikor megkérdezik erről, mert egyszerűen nem akar börtönbe kerülni, nem akar a hatóságokkal összetűzésbe kerülni. De ott, ahol van száznégyezer, olyan Puytin-kritikus ember, aki vállalja, hogy adatai a belbiztonsághoz kerüljenek, vagy olyanok aki a letartóztatást is vállalják, hogy jelezzék, fontos volt nekik Navalnij, ott a csendes elégedetlenek is egészen biztosan sokan vannak.

– Putyin olvasott-e Szophoklészt? Navalnij holttestét nem akarják kiadni egyelőre. Magyarországon, ha nem is közvetlenül ebbe, de szimbolikusan a diktatúra belebukott. Most ott tartunk éppen, hogy ugyanazt a kreóni bűnt mintha Putyin is elkövetné.

– Én magam nem tartozom azok közé, akik azt gondolnák, hogy Navalnijt meggyilkolták volna. A szónak abban az értelmében semmiféleképpen nem, hogy bementek hozzá, agyonverték, lelőtték vagy valami hasonló. De azokkal nagyon egyetértek, akik azt állítják, hogy

elősegítették halálát az évekig tartó kínzásokkal, és a hatóságok által szándékosan számára teremtett rendkívül kemény körülményekkel azok, akik így akarták a halálát előidézni.

Alekszej Navalnij az elmúlt három évet olyan körülmények között töltötte, amelyek egy teljesen egészséges ember esetében is súlyos egészségkárosodáshoz, esetleg halálhoz vezettek volna. Kezdve 2020-as megmérgezésétől vagy 2021. januári letartóztatásától és bebörtönzésétől, folytatva 2022. februári (10 év) és márciusi (9 év) újabb elítélésével, továbbá azzal, hogy bebörtönzése alatt összesen 300 napot kellett büntetőcellában töltenie. 2023 augusztusában ismét elítélték (19 évre) „szélsőséges közösség” létrehozása miatt, majd Oroszország egyik legtávolabbi és legkeményebb büntetőtelepére, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet egyik büntetőtáborába szállították, az északi sarkkörön túlra. 2024. január 9-én, nem sokkal megérkezése után, Navalnij először került az ottani büntetőcellába, hét napra. Január 22-én 10 napra, február 1-jén újabb 10 napra. Utoljára február 14-én, két nappal a halála előtt zárták ismét büntetőcellába.

Mindezek egészen biztosan hozzájárultak ahhoz, hogy Navalníj egészsége 47 éves korára megroppant, és teste feladta a küzdelmet.

Halála láthatóan magát a rendszert is meglepte és zavarba hozta, mert ki kell találnia, hogy milyen narratívába foglalja az ellenzéki politikus halálát. Ettől azonban nem fog megroppanni a rendszer. Nem ez lesz az az ok, ami miatt a putyini rendszer megbukik. Ha Oroszország egyelőre nem is, a nemzetközi közösség egy része biztosan fenn fogja tartani a Navalnij emlékét és üzenetét. Talán díjat, intézményeket, utcákat fognak elnevezni róla. És alighanem meg is érdemli ezt, mert lényegében az életét áldozta azért, hogy megváltoztassa az orosz politikát, még ha ez nem is sikerült neki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos: A költségvetés január első napjaiban össze fog dőlni, a kérdés, hogy ránk dől-e
Bod Péter Ákos a Kontroll csatornáján arról beszélt, a kormány úgy száguld a költségvetéssel, mintha 50 helyett 85-tel menne az Árpád hídon. Ilyenkor pedig jön a büntetés.


A Kontroll YouTube csatornáján Bod Péter Ákos volt jegybankelnök elemezte a magyar gazdaság helyzetét, miután a kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett idén és jövőre is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Bod Péter Ákos szerint a kormány bejelentése, miszerint idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány, nem volt meglepő az elemzők számára, akik 4,5–5 százalék közé tették a várható deficitet. Az viszont, hogy a kormány ezt a szintet 2026-ra is fenntartaná, már „erős állítás”.

„A 2025-ös 5% nem lep meg. A 2026-os 5% kicsit igen: azt üzeni, hogy a kormány nem is akar – vagy nem képes – változtatni” - mondta.

A közgazdász szerint 2020 óta a magyar állam egyszer sem tartotta be a 3 százalékos uniós korlátot. A helyzetet egy hasonlattal érzékeltette: „A 3% olyan, mint az 50 km/óra lakott területen: annál gyorsabban nem szabad menni, lassabban lehet, forgalomtól függően.”

A mostani, 3,7 százalék helyetti 5 százalékos hiány szerinte olyan, „mintha 50 helyett 85-tel menne valaki az Árpád hídon – jön a csekk.”

Úgy véli, a magas hiány mögött nem a gazdaság motorjának beindítása áll, például nagy infrastrukturális beruházásokkal vagy a közszféra megerősítésével. „Nem erről van szó, hanem arról, hogy a magyar állam nagyon költségesen működik, és nem jön ki a pénzéből” – fogalmazott. Kiemelte, hogy míg az infláció vagy a külkereskedelmi mérleg ingatag gazdasági változók, a deficit szerinte akarat kérdése, amiért politikai felelősséget lehet vállalni. „A kiadásokról törvény szól, a bevételek is törvényben vannak. Ha egy kormány valamit megígér és be akar tartani, az épp a deficit” – tette hozzá.

A kormány gazdaságösztönzőkre, vállalkozást segítő programokra és jóléti intézkedésekre (például 14. havi nyugdíj, SZJA-kedvezmények) hivatkozik a magas hiány kapcsán. Bod Péter Ákos szerint nem a jóléti intézkedésekkel van a gond, hanem azzal, hogy a kormány nem nevezi meg, honnan von el forrásokat ezek fedezésére. „Nem lehet azt csinálni, hogy mindenkinek plusz pénzt ígérek, és közben adót is csökkentek. Meg lehet – a vége a deficit.”

A közgazdász szerint a vállalkozóknak nem elsősorban támogatásokra, hanem kiszámíthatóságra és fizetőképes keresletre lenne szükségük.

„Most semmi sem kiszámítható” – jelentette ki, rámutatva, hogy a kormány éppen azt a mutatót nem képes betartani, amire a legnagyobb ráhatása van.

A gazdasági növekedés az idei évre várt 3,4 százalék helyett 1 százalék alatt lesz, miközben a 2022-es választás óta a magyar gazdaság lényegében stagnál.

Kritizálta a kormányzati kommunikációt is. „Hallottam a mondatot: »emelek nyugdíjat«. A nyugdíjat nem a miniszterelnök emeli. Egy rendes országban a szuverén a parlament” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyeket nem képes betartani.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban büszke volt a választási évek előtti költségvetési fegyelemre, Bod Péter Ákos úgy reagált, hogy a deficit grafikonja „fűrészfogszerű”, azaz a választások előtt jellemzően megugrik. Szerinte a miniszterelnök állítása nem igaz, a költségvetés tartósan laza. Úgy látja, a jelenlegi helyzeten a választásig hátralévő fél évben már nem lesz politikai akarat változtatni, ami kellemetlen helyzetet teremt a következő kormány számára. „Ha ugyanaz a többség viszi tovább, szembe kell néznie a tetteivel. Ha új többség jön, könnyebb azt mondani: az elődök elrontották, és választóvonalat húzni.”

„Van elfogadott költségvetés 2026-ra – ami január első napjaiban össze fog dőlni. A kérdés, hogy ránk dől-e” – fogalmazott.

A K&H Bank elemzőjének, Németh Dávidnak az esete kapcsán – akit Orbán Viktor személyesen bírált, miután egy esetleges költségvetési korrekció szükségességéről beszélt – Bod Péter Ákos furcsának nevezte a történteket. Szerinte a kormányfő reakciója azt a narratívát szolgálta, hogy „Mariska néni fejében gyorsan összeáll: a szegény Viktor és a kinti Góliát.”

A hiány finanszírozása mindenképp hitelből történik, állampapírok kibocsátásával – magyarázta a közgazdász. Mivel a belföldi megtakarítások nem elegendőek, a kormány devizakötvények kibocsátására kényszerül. Példaként említett egy nemrég kibocsátott, 30 éves lejáratú dollárkötvényt, amelyet közel 7 százalékos kamattal adtak el. „A ma meg sem született gyerek – ha itt marad és felnő – fizeti ennek a kamatát” – mondta.

A kamatteher ma a GDP 5 százaléka körül van, ami azt jelenti, hogy az állam már eleve mínusz ötről indul.

Magyarország hitelminősítése is kockázatot jelent, mivel több minősítőnél is csak egy-két fokozatra van a „nem befektetési”, köznyelven „bóvli” kategóriától. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékponttal drágábban jutunk forráshoz, mint például Németország.

Az Egyesült Államokkal kötött, Orbán Viktor által „pénzügyi védőpajzsként” emlegetett megállapodásról Bod Péter Ákos kijelentette: „Először is: nincs megállapodás – ha volna, látnánk.” Szerinte ha létezne is ilyen, az egy devizaswap-ügylet lenne, ami nem hitel, hanem egy likviditási eszköz a csőd elkerülésére. A közgazdász az egészet „blöffnek” tartja, mivel szerinte Magyarországnak nincs dollárproblémája, és rendelkezik uniós védőhálóval. „Magyarországnak van védőhálója: úgy hívják, Európai Központi Bank és Európai Unió. Ehhez nem kell celebeket és influenszereket kivinni egy túrára” – mondta. Hozzátette, Lázár János is elismerte, hogy ez csupán egy politikai üzenet volt Brüsszelnek.

A piac reakciója is sokatmondó volt szerinte: míg az amerikai út hírére a forint alig mozdult, a magas deficitadat bejelentésére azonnal 2-4 forintot gyengült. Ez azt mutatja, hogy a befektetők számára a valós adatok számítanak, nem a politikai üzenetek.

A közgazdász szerint a jelenlegi költségvetési szerkezet mellett a gazdaság nem tudja kitermelni a hiány és a hitelek terhét. „Beszorultunk egy zsákutcába” – állította. A megoldást nem újabb akkumulátorgyárakban látja. „Hoznak még egy akkumulátorgyárat, és azt hiszik, ez berúgja a motort?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a valódi növekedéshez nem a külföldi tőkét kellene állami pénzből támogatni, hanem az emberbe kellene befektetni. Egy jól képzett, jól kereső munkaerő teremthetne fizetőképes középosztályt, ami a hazai vállalkozások számára is piacot biztosítana.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi modell, amelyben a kormány a beruházási költségek jelentős részét előre kifizeti a külföldi cégeknek, fenntarthatatlan. „A külföldi tőke fontos; jöjjön, ha profitábilisan tud működni, és ugyanúgy adózzon, mint a Kovács és Társa” – zárta gondolatait.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!
A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Győr lett az ország közepe: itt vannak a legjobb fotók Orbán Viktor és Magyar Péter rendezvényeiről
Szombaton az egész ország Győrre figyelt. Előbb Orbán Viktor beszélt a DPK országjárásán, majd délután Magyar Péterék töltötték meg a Bécsi kapu teret.


Először csapott össze a kampány utolsó hónapjaira ráfordulva Orbán Viktor és Magyar Péter. Mégha nem is találkozott egymással a két legnagyobb párt vezetője Győrben, a rendezvényeiket néhány órás eltéréssel tartották a városban.

Előbb Orbán Viktor és a Fidesz több vezető politikusa lépett színpadra a Digitális Polgári Körök (DPK) országjárásnak első állomásán, majd nem sokkal később Magyar Péter és a Tisza Párt tartott gyűlést a Bécsi kapu téren.

A miniszterelnök elsősorban a háború veszélyéről és migrációs kérdésekről osztotta meg véleményét az egybegyűltekkel. Magyar Péter beszéde jelentős részében a Fidesz-kormány elmúlt 15 évét szapulta, közben pedig azt is bejelentette, hogy ő lesz a pártja miniszterelnök-jelöltje.

A két gyűlésen mi is ott jártunk, ezek voltak a legjobb pillanatok:


Link másolása
KÖVESS MINKET: