SZEMPONT
A Rovatból

Napelemszövetség: Több ezer ember munkahelye került veszélybe, és több százezer ember napelemes rendszerének értelmét nullázták le

A Napelemszövetség szerint valaki félrevezeti a kormányt, ezért dönthettek úgy, hogy megtiltják az új napelemes rendszereknél a hálózati betáplálást. Ilyen feltételekkel szerintük nem éri meg napelemet telepíteni.


Teljes bizonytalanságot hozott a napelem-szektorban a kormány váratlan bejelentése, ami arról szólt, hogy azok, akik ezután szeretnének napelemes rendszert telepíteni, nem táplálhatják be a megtermelt energiát a hálózatba. A napelemek nappal termelik az energiát, viszont jellemzően a háztartások fogyasztása az esti órákban a legnagyobb, és ugyanez igaz az évszakokra is: nyáron sok napenergia termelődik, télen viszont nagyon kevés. Eddig a felesleget automatikusan megvette az energiaszolgáltató, amikor pedig nem termelt a napelem, biztosította a ház ellátásához szükséges energiát. Utóbbi valószínűleg ezután is így marad, viszont a felesleget nem veszi meg többé, az tehát vagy kárba veszik, vagy további milliós beruházással akkumulátort is telepíteni kell a napelemes rendszerhez. Ez azonban még mindig nem oldja meg a téli energiaellátást, akkor tehát egész biztosan magasabb számlákra számíthatnak majd a napelem-tulajdonosok.

Mindezt Gulyás Gergely kormányszóvivő úgy próbálta eladni, hogy egyszerűsödik az eljárás, és ezzel úgymond csak egy kötelezettséget függesztenek fel addig, amíg uniós pénzből nem tudják modernizálni a villamosenergia-hálózatot.

Megkerestük Kiss Ernőt, a Napelem és Napkollektor Szövetség elnökét, mit szólnak az elképzeléshez, aminek egyébként a részleteit nem ismerni, mert írott formában (tervezetként, rendeletként, törvénymódosításként) még nem jelent meg.

– Téves információ alapján született kormánydöntés. Szakmailag úgy tűnik, valaki félrevezeti a kormányt. Az ugyanis nem igaz, hogy olyan mértékben telített lenne a villamosenergia-hálózat Magyarországon, hogy nem fér a hálózatra a napelemes rendszerek által megtermelt villamosenergia. Napközben a villamosenergia-importunk közel 40 százalék, amit a környező országokból importálunk, hiszen a hazai termelés sajnos elenyésző, és ugyanerre a hálózatra kereskedelmi célú erőműveket építeni két éve nem enged a MAVIR.

– Milyen következményei lesznek a döntésnek?

– Ezzel a döntéssel megakadályozza a kormány, hogy az emberek saját magukról gondoskodhassanak, hogy saját maguk építhessenek napelemes rendszereket. Miközben itthon kevés a megtermelt energia, és hatalmas villamosenergia-importotra szorulunk. Pedig nem mindegy, hogy kinek és mennyit fizetünk. Az elmúlt évtizedekben valóban nem történt meg az elosztói hálózat fejlesztése, amivel könnyedén befogadná a megújuló energiatermelőket.

De amit a napelemes rendszerek megtermelnek, az el sem jut a MAVIR hálózatáig, mert az elosztói hálózaton rögtön felhasználják. Tehát nem igaz, hogy mindenhol telített a hálózat.

Viszont az általános tiltás sajnos a megújuló energiák használata ellen hat.

– Mi lesz ennek a következménye, ha ebben a formában lép hatályba?

– Nagyon komoly problémákat fog okozni, és a drága importot kell fizetnünk ahelyett, hogy saját magunk tudnánk megtermelni a villamos energiát. Pedig a kormány két éve elindított egy programot, ami nagyon korszerűvé tenné az épületenergetikai beruházásokat. A fűtésrendszerek elektrifikációjáról szól, tehát azt támogatja a kormány, hogy például 100 százalékos támogatású pályázattal elektromos fűtési rendszereket építsenek Magyarországon. Ami nagyon jó lenne, hiszen a villamosenergiát magunk meg tudnánk termelni, és magunk tudunk fűteni is vele, például hőszivattyús rendszerekkel. De így, hogy a felesleget nem táplálhatják ki a hálózatra, gyakorlatilag a kormány megszüntette ezt a lehetőséget.

Ugyanis az piaci alapon nem működik, hogy vegyek egy drága, akkumulátoros energiatárolót, ami többe kerül, mint maga a napelemes rendszer. Egy 5 kilowattos energiatároló, ami például a 100 százalékos támogatást kínáló pályázatban volt, körülbelül 3 millió forint.

– Egy csaknem duplájára drágult rendszer hogyan térül meg?

– Az élettartama alatt alig. Nyilván, hogyha kap rá támogatást a beruházó, akkor azért más a helyzet.

– Lehetséges-e olyan hardveres probléma az áramszolgáltató részéről, amiért tényleg nem tudja átvenni a megtermelt áramot, tehát amiért jogosak lehetnek a kormány felvetései?

– Igen, egyes helyeken előfordulhat, de rendszerszinten ez nem igaz.

Ezért volt eddig is, hogy az áramszolgáltatók külön-külön minden egyes igénybejelentést megvizsgáltak. Az esetek döntő többségében engedélyezték a csatlakozást, de előfordult olyan is, hogy azt mondták, két év múlva jut el a hálózatfejlesztés oda, hogy az adott helyre telepíteni lehet.

Műszakilag egyszerűen megoldható, hogy például a transzformátor állomásokban szabályozzák a feszültséget. Erre nagyon sok technikai megoldás létezik, csak ugye nem történtek meg hálózatfejlesztések, a szabályozások, ez okozza a mostani anomáliákat.

– Mennyi volt a visszautasítás kérelmek aránya?

– A háztartási méretű napelemes rendszereknél szinte minimális. A vállalkozásoknál viszont végtelenül hosszú volt maga az engedélyeztetés. Tehát akár egy évet is igénybe vett. A vállalkozásoknál már évek óta az a trend, hogy kizárólag visszatáplálás nélkül lehet létrehozni napelemes rendszereket. Ez egyébként szerintem óriási hiba, mert azon túl, hogy nagy többletköltséget jelent, nem veszi figyelembe, hogy Magyarország óriási villamosenergia-importra szorul.

Égbekiáltó bűn, hogy mi megcsinálunk egy napelemes rendszert egy ipari csarnokra, egy irodaházra, és miközben óriási a kereslet a villamosenergiára, mégsem használjuk ki ezeket a napelemeket, hanem visszaszabályozzuk, azért, mert a hálózat nincsen felkészülve erre a szolgáltatásra.

Ez mind-mind azt mutatja, hogy az áramszolgáltatók nagymértékben elmulasztották a fejlesztéseket, emiatt mi most kénytelenek megvenni a drága import villamosenergiát.

– Ezek szerint mégiscsak van olyan körülmény, ami miatt vissza kell fogni a becsatlakozások ütemét?

– Ez inkább egy politikai döntés az áramszolgáltatóktól, illetve a MAVIR részéről, mivel, ahogy mondtam, nem igaz, hogy mindenhol ilyen a hálózat. Ehhez képest viszont gyakorlatilag az összes ipari csatlakozónál azt mondja az áramszolgáltató, hogy nem engedik a visszatáplálást. Ráadásul évek óta nem tudunk semmit sem engedélyeztetni, tehát nem tudnak megépülni azok a kereskedelmi célú erőművek, amelyek csökkentenék Magyarország importfüggőségét. Ezeket két éve nem engedélyezi az áramszolgáltató.

Nemhogy nem ad ki a MAVIR egyetlen engedélyt sem, de visszamenőleges hatállyal tavaly szeptemberben vissza is vonta az évekkel korábban kiadott összes műszaki-gazdasági tájékoztatót. Tehát több év fejlesztése áll azóta. Pedig irdatlanul drága a gáz, irdatlanul drága a villamosenergia.

A befektetők sorban állnak, és vállalkozások várnak arra, hogy saját maguk tudjanak gondoskodni a saját villamosellátásukról, és a piacra is termeljenek villamosenergiát. De mindez az adminisztratív akadályok miatt egyelőre lehetetlen.

– Mikor ülnek le a minisztériummal egyeztetni?

– Már többször kezdeményeztük, hiába. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb sikerül, hiszen a céljaink közösek. Mi is azért dolgozunk, amiért a kormány, hogy Magyarország villamosenergiaellátás-biztonságát növeljük, hogy csökkentsük a költségeket. Erre vannak források, lehetőségek, érdemes lenne ezekkel élnünk.

Ám most, ezekkel a döntésekkel több ezer ember munkahelye került veszélybe, illetve több százezer ember napelemes rendszerének az értelmét nullázták le.

Mostantól nem éri meg napelemes rendszert telepíteni, mert az történt, hogy megszüntették a szaldo elszámolást az új napelemes rendszerekre. (A szaldo elszámolás lényege, hogy eddig csak a hálózatba táplált és onnan kapott energia különbözetét kellett kifizetni a napelem-tulajdonosoknak.)

– Semmilyen egyeztetés nem volt a mostani döntésről?

– Az biztos, hogy a hazai napelemes szakmai szervezetekkel nem egyeztettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET: