SZEMPONT
A Rovatból

Napelemes pályázat: a kivitelezők egy fillérhez sem jutnak hozzá, mert nem tudják feltölteni az elszámolást

Teljes káosz: hónapokat csúszott a nyertesek értesítése, aztán kiderült, a drágulás miatt önrészt kell fizetniük, most pedig az ezt bevállalóknál sem kezdik a munkát, mert a napelemes cégek nem jutnak hozzá a pénzükhöz az államtól.

Link másolása

Teljesen ingyenes napelemes és hőszivattyús rendszert ígért az állam. Ezzel a pályázattal lehetett volna először a valóban alacsony jövedelműeknek is lehetősége energetikai korszerűsítéssel kitörni az energiaszegénység csapdájából, ami ráadásul a rezsiemelkedés miatt mélyebb, mint valaha. Sok pályázó család azonban most azzal szembesült, hogy az eredetileg 100%-os támogatást ígérő pályázatokhoz mára a kivitelezők – az áremelkedésekre hivatkozva – több százezer forintos, de nem ritkán egy-kétmillió forintos önrészt is kérnek. Felkerestem Kiss Ernőt, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnökét, hogy megbeszéljük, hogy látják a helyzetet kivitelezői oldalról.

– Ez a helyzet azért is nagyon szomorú, mert a program főleg a szegényebbeket célozta.

– Eleinte valóban így volt, később azonban e tekintetben is jelentősen felhígult a pályázat. A végül már fejenként és havonta 480 ezer forintban maximált jövedelmi limit már nem nevezhető alacsony jövedelemnek. Persze sok valóban rászoruló is indult a pályázaton, és mindenki elnyerte azt, egészen addig, amíg ki nem merült a pályázati keret.

– Eddig csak kicsivel több, mint a pályázók fele kapott értesítést.

– 43.600 pályázó jelentkezett, és mindenki megkapta azt az értesítést, hogy megnyerte a pályázatot. A támogatói okiratokat viszont rendkívül lassan küldik. Mi április óta várjuk, hogy elkezdhessük a telepítéseket. Eddig is már rengeteg munkát fektettünk a pályázatok megfelelő előkészítésébe, igazolásokat, dokumentumokat kellett beszerezni, nem utolsósorban feltölteni a pályázati felületre.

– Javítson ki, ha tévedek, de sok ember semmilyen értesítést nem kapott...

– A pályázati kommunikációban az jelent meg még a választások előtt, hogy 43.600 ember megnyerte a pályázatot.

– Az a helyzet, hogy sokan vannak, akik még jogosultsági értesítést sem kaptak. A beadás óta semmit sem.

– A választás előtt kihirdették, hogy mindenki, aki jogosult, megnyeri a pályázatot...

– De erről sokan semmilyen hivatalos értesítést sem kaptak.

– Úgy tudom, hogy a pályázati felületen ment ki egy körlevél erről, de nem tudom pontosan. De az, hogy ennyien nyertek, az a kormány deklarált célja volt.

– Ön kapcsolatban áll a minisztériumban a pályázat lebonyolítóival?

– Természetesen.

– És az ön észrevételeit, visszajelzéseit veszik?

– Nem az én személyes kommunikációmról van szó, hiszen a tagság véleményét tolmácsolom adott esetben. A kormány részéről egy főosztályvezető hölggyel vagyunk kapcsolatba, felé jelezzük az észrevételeinket. Nem sikerült eddig még valódi egyeztetést folytatnunk, csak ígéreteket kaptunk. A kétségbeesésünk oka nemcsak a költségnövekedés, hanem az, hogy

a már kiadott támogatói okiratok alapján sem lehetséges egyetlen fillér kifizetés sem, mert a számlákat nem lehet feltölteni az EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer) felületre, elszámolásra. Mindent fel tudunk tenni, kivéve az elszámolást.

Ez elég ijesztő. Miközben érkeznek a hírek, hogy kétségesek az Európai Unióból érkező források, amiből például ez a pályázatot is finanszíroznák. Ezért nagy az aggodalom a szakma berkeiben. A másik persze a borzasztó mértékű költségnövekedés.

Kiss Ernő

– A pályázati felületen egy kis kérdezz-felelek anyagban a mai napig olvasható, hogy amennyiben a források nem érkeznek meg az Európai Uniótól, addig a kormány ezt előfinanszírozza. Nyilván elfogyott a pénz...

– Mi is erre gondolunk.

– De ezt bizonyára nem erősítette meg a kormányzat részéről senki. Rákérdeztek erre?

– Nem vagyunk ennyire indiszkrétek. Minket ez a része kevésbé foglalkoztat, minket az érdekel, ami hátrányos a számunkra. Mi a kormányzatot kritizálni vagy kérdőre vonni nem akarjuk. Nyilván szűkösek a források, ezért nem tudják ezt sem kifizetni. Bízunk benne, hogy ezt a forrást előbb-utóbb megkapjuk. Csak az a probléma, hogy rengeteg cég komoly beruházásokkal készült. Hiteleket vettek fel. Elhangzott korábban, hogy tavaly egész évben 36 ezer háztartásban és kisvállalkozásban szereltek fel háztartási napelemes rendszert, míg csak ebben az egy pályázatban 43.600 napelemes rendszerről van szó. Ezenkívül még rengeteg más megrendelés van.

A rezsicsökkentés mérséklése miatt is tömeges, többszázezres igény jelentkezett.

Viszont április óta várják a tagvállalataink, hogy ezeket a rendszereket is telepíteni tudják. Közben chiphiány van, napelemhiány van, inverterhiány van. A cégek hiteleket vettek fel, a munkatársi gárdát bővítették, hogy ezt a többszörös igényt ki tudják elégíteni. Augusztus közepén végre megjöttek az első támogatói okiratok. Volt olyan cégünk, amelyik öt-tíz napelemes rendszert fel is telepített. Egy ilyen rendszer telepítése egyetlen nap.

Megcsinálták a pályázati elszámolást és kétségbeesetten tapasztalták azt, hogy nem is tudják feltölteni.

Ha az lenne, hogy fel tudnánk tölteni az elszámolást és kapnánk egy értesítést, hogy x napon belül megkapjuk a pénzt, akkor nem lenne probléma. De ha nem jönnek a helyreállítási alapból a pénzek, akkor a tagvállalataink ezt a rengeteg pénzt mind elveszítik. Utólag nem lehet odamenni a megrendelőhöz, hogy akkor legyen szíves mégis ő fizesse ki. Ezért tagvállalataink kevés kivételtől eltekintve azt a taktikát választották, hogy kivárnak. Nem tudnak mást csinálni.

Áll benne a pénzük, áll benne a rengeteg munkájuk.

Most arra várnak, hogy biztos jelet kapjunk a kormánytól, hogy mikortól lehet tervezni ezzel az összeggel. Ráadásul az augusztusban felszerelt rendszereknél az is van, hogy az elszámolás feltétele volt a számlázás.

Tehát kiszámlázták a munkát. Természetesen befizették az ÁFÁ-t. Egy olyan összeg után, amit nem tudni, mikor fogunk megkapni.

– Ehhez képest a minisztérium még azt is halogatja, hogy leüljön önökkel és tisztázza a helyzetet.

– Azt az információt kaptuk, hogy hamarosan tartanak egy egyeztetést, ahol megbeszélhetjük ezeket a kérdéseket. Viszont a panaszok tömegesek. Felháborodott nyertesek reklamálnak, mi az, hogy még pénzt kérünk, mi az, hogy önerőt kérünk. Eredetileg is szerepelt a pályázatban, hogy a költségnövekedés esetén a kivitelezők kérhetnek önrészt. A helyzet az, hogy a napelemes iparban ez elszámolás általában dollárban történik.

Tavaly ősz óta a dollár 325 forintról 425 forintra emelkedett. Emellett 18% felett van az infláció. Az üzemanyagköltségek elszálltak (mi nem rezsicsökkentett áron tankolunk), a katát eltörölték, rengeteg kivitelező katás vállalkozó volt. Ez megduplázta a munkabérköltségeket.

– Végeztem egy számítást, javítson ki, ha nem jól okoskodom. Az EU-tól a támogatást euróban kapjuk. Amikor a pályázatot tavaly kiírták, a keretösszegeket a tavalyi euro árfolyamnak megfelelően állapították meg. De ha a támogatást idén, vagy később folyósítják, akkor a meghatározott euró összegért átváltáskor nominálisan több forintot kapunk. A számításaim szerint egy komplex (11 és fél milliós) pályázati támogatás esetén ez ma 8-900 ezer forint pluszt jelenthetne, ami jelentős segítség lenne a nehéz helyzetbe került pályázóknak úgy, hogy igazából csak azt kapják meg, ami egyébként is jár nekik.

– Önnek igaza van, ez egy jó ötlet. Kár, hogy nem előbb mondta.

– Tehát ezt nem vetették fel a minisztériumnál?

– Nem, de köszönöm, ez egy jó ötlet.

– Örülök, ha segíthetek.

– Olyan egyszerű ötlet, kár, hogy nem jutott eszembe előbb. Csak az árfolyamveszteségről van szó...

– A kérdés, kinél jelentkezik ez. Ki kapja meg.

– Nem mi. Ez a minisztériumnál marad.

– Vagy a Nemzeti Banknál lesz nyereség.

– Arról nem is beszélve, hogy a megemelkedett bevételből az állam eleve több áfabevételt tesz el, plusz a termékdíj, mert nálunk a napelemért is termékdíjat kell fizetni.

– Jut is eszembe. A német modellt nem vetik fel? Ott elengedték a napelemes rendszereknél a forgalmi adót.

– Igen. A horvátok is ezt csinálják. És Németországban valami támogatást is adnak...

– Igen.

– Adómentességet is adnak. Csehországban 50%-ig mindenkinek támogatást adnak napelemes rendszer telepítésére, alanyi jogon. Miközben nálunk 27% ÁFÁ-t kell még befizetni, kilogrammonként 57 forint napelemek után a termékdíj, holott ez elvileg környezetbarát berendezés lenne.

– Tehát lenne mihez nyúlni, legalább az energiaválság idején.

– Hogyne. Ezt például felvetettük a minisztériumnak, azt válaszolták, hogy szó sem lehet róla, nem lehet ilyen válságos helyzetben ÁFÁ-t csökkenteni. Energiaválság idején nem lehet ÁFÁ-t csökkenteni.

– Értem. A németek másik kottát olvasnak.

– Nyilván a németek nem értenek hozzá. Meg a csehek sem, meg a horvátok sem. De itt az ember most azt csinálná, hogy minden ösztönzőt megragad, ami segít megszabadulni az orosz gáztól, meg az ebből fakadó zsarolási potenciáltól...

– Összefoglalva: a vállalkozók azért nem tudnak lépni, mert a pályázati felületen nem tudják feltölteni az elszámolásaikat, ezért aztán pénzt sem kapnak. Nincs is kifizetés, ez szépen látszik az internetes felületen, és lebegtetnek egy közös szakmai egyeztetést, csak nem tudni mikor.

– Igen. Az egyeztetést nem az ÉMI, hanem kormányzati részről ígérik. Az ÉMI-vel az a baj, hogy írásban és szóban is kértünk tájékoztatást az elszámolásról, az ügyfélszolgálatnál nem tudtak válaszolni,

írásban meg nem is kaptunk semmilyen választ sem.

Érthető ez a magatartás, hiszen nincs pénz. Mi is abban vagyunk érdekeltek, ezt támogatjuk, hogy beérkezzenek ezek a pénzek, s végre megkapják a támogatást a pályázók és más hasznos célok is megvalósuljanak.

– Igen, csakhogy közben, ahogy megy az idő, gyorsul az infláció, gyengül a forint, hogy másról ne is beszéljünk. Hogy lesz ebből megfizethető segítség azoknak, akiknek ez lett volna az egyetlen lehetőség?

– Ráadásul nemcsak ezek a gondok vannak, hanem a háború miatt, a chip-hiány miatt, a Covid miatt is drágulnak a berendezések. Sanghajban hónapokig zárva volt a kikötő. Csak emiatt a napelemek ára 40-50%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest.

– Ahhoz az időszakhoz képest, amikor meghatározták a keretösszegeket, ugye?

– Igen.

– Ha ön lenne döntési helyzetben, milyen megoldást javasolna?

– Amit ön mondott, abban például, hogy a forintgyengülés következtében meg lehetne emelni a keretösszegeket, jó ötlet. Mindenképpen emelni kell ezeken az összegeken, az biztos, addig húzták már ezt a pályázatot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: