SZEMPONT
A Rovatból

„Nagyon nehéz megítélni, hogy lesz-e roham” - egy hét múlva elstartol az új napelem-pályázat

Kinek éri meg? Ki jogosult rá? Mennyire bonyolult? Akár 5 millió forint állami támogatáshoz is juthatunk az új napelem-pályázattal, de sok a kérdőjel. Ezekről beszélgettünk Szolnoki Ádámmal, a Magyar Napelem Iparági Egyesület elnökével.


Egy hét, és élesben elindul a Napenergia Plusz pályázat előregisztárciója. A pályázható összeg 75 milliárd forint, amivel a tervek szerint a keretösszeg kimerüléséig támogatnák a jelentkezőket, összesen 15.160 pályázatot. A keret nincsen régiókra felosztva, a beérkezési sorrend dönt.

Egyfelől szélesre tárták a pályázatra jogosultak körét, ugyanakkor maradtak nehezen értelmezhető korlátozások is. Eleinte a pályázat műszaki tartalmát 4 kilowattos inverterre és maximum 8 kilowattórás akkumulátorra írták ki,

később emelték fel 5 kilowattra az inverterek, és 10 kilowattra a tárolók tekintetében.

Maga a rendszer még ennél is nagyobb lehet, mert a napelemek névleges teljesítményét 20 százalékkal magasabban határozták meg, mint az inverter teljesítményét.

A pályázat vadonatúj gazdasági környezetben indul el, január elsejével zárult le a szaldó elszámolás korszaka, már csak azok élvezhetik ennek az elszámolásnak az előnyeit, akiknek vagy már működik, és tíz évnél nem régebbi a rendszerük, vagy tavaly szeptember hetedike előtt adták be az igényt a telepítésre. Mindenki más, tehát a ennek a pályázatnak a résztvevői is a bruttó rendszerbe kerülnek, amely esetében már nem a vételezett és termelt teljesítmény különbsége képezi az elszámolás alapját, hanem ezeknek a vételára. Ez  nem kicsi különbség: az áram vételára rendszerhasználati díjjal együtt 35 és 70 forint lehet, azonban a napelemtulajdonos a feleslegét csupát 5 forintért táplálhatja vissza a hálózatba.

Tehát jóval többet ér a megtermelt áram, ha én használom fel, mintha eladom.

Itt jön képbe az akkumulátor. Az év jelentős részében a rendszer napppali többlettermeléséből fedezni tudunk pár órányi esti fogyasztást, ha elraktározzuk egy akkumulátorba. A hosszú nyári napokon ez akár a teljes önellátást is jelentheti, azonban a tél zsebbenyúlós marad. A pályázattal kapcsolatos kérdésekről Szolnoki Ádámmal, a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) elnökével beszélgettünk.

– Megjelent ez az új pályázat, miközben van egy régi is, és még az se tart sehol. Mi a garancia, hogy ez máshogy fog működni? Tudjuk, más a lebonyolító, de ugyanaz az állam van mögötte, aki végül a számlákat fizeti.

– Bennünk ez a kérdés ugyanígy felmerül, mint iparági képviseletben. Talán az egyik fontos különbség, hogy az előző pályázatot EU-s forrásból fizették, ez is oka lehet a késlekedésnek, bár eredetileg az volt a határozati döntés, hogy előfinanszírozza a magyar állam. Viszont ez a pályázat nem EU-s forrás, hanem kormányzati forrásból finanszírozzák, tehát itt nincs, amire várni kellene. Abban bíznak az iparági szereplők, hogy ez azt jelenti, gyorsabb kifizetések lesznek. A másik aggályunk az, hogy nincs olyan opció, hogy a támogatást maga a pályázó kapja, hanem mindenképpen a kivitelezőnek utalják. Ebből kifolyólag

a kisebb magyar kkv-k nem tudnak majd sok pályázatot vállalni, mert nekik kell előfinanszírozni a munkát, ugyanúgy, mint az RRF-pályázatnál.

Hiszen, amíg nincsenek kifizetve az addigi munkák, a kevéssé tőkeerős, kisebb vállalkozások nem tudnak egy minimális nagyságrendnél több munkát elvállalni.

– A korábbi pályázat tapasztalatai alapján mekkora az érdeklődés ez iránt a pályázat iránt? Érezhető valami ódzkodás pályázói oldalon?

– Inkább kivitelezői oldalon sokkal óvatosabbak, főleg a kis magyar kkv-k. Ő egészen biztosan rendkívül óvatosak lesznek, hogy mit és mennyit vállalnak el egészen addig, amíg nem kapják meg az első kifizetéseket. Aztán nyilván a puding próbája, ha megeszik. Tehát ha megcsinál egy cég néhányat, és megkapja a pénzét is, akkor bátrabb lesz mindenki.

– Hány pályázóra lehet nagyjából számítani? Mik az előzetes jelzések?

– Nagyon nehéz eldönteni, hogy lesz-e roham vagy sem. Mi a rohamnak különösebben nem vagyunk hívei. Az senkinek sem jó, hogy egyszer nagyon sokat kell dolgozni, aztán meg semennyit, ezért különösebben a pályázatoknak sem vagyunk hívei, legalábbis az ilyen rövid időablakos pályázatoknak.

– Van egy konkrét beadási nap, január 15., amikor megnyílik ez az ablak. Hogy fog történni? Képzeljünk el egy céget, amelyiknek 100 pályázata van, akkor ott ülnek a cég munkatársai a számítógépnél, és nyomogatják az entert? Milyen sorrendben? Sajnos láttunk már olyan pályázatot, ahol 10 perc alatt kimerült a keret, és hoppon maradtak sokan.

– 15-én csak az úgynevezett előregisztráció indul, nem a pályázat maga, de ott is betelhetnek dolgok.

– Ha sokan jelentkeznek egyszerre és hamar betelnek a helyek, akkor az is számíthat, hogy aki 100 pályázatot kezel, milyen sorrendben adja be a pályázatokat? Lemaradhat valaki azért, mert a pályázata a paksaméta aljára kerül?

– Szerintem sorrendiségnek nem lesz jelentősége. De természetesen az is lehet, hogy le fog csúszni. Nagyon nehéz megítélni, hogy lesz-e roham, vagy nem lesz, éppen a bruttó elszámolásra való váltás miatt.

– Ha mondjuk én most kapok észbe, már elkéstem, hogy 15-ig egy komplett anyagot össze tudjak rakni? Mennyire bonyolult az a pályázati portfólió, amit össze kell állítani? És mennyi idő?

– 15-én csak előregisztráció van, utána lesz lehetőség a pályázat beadására. Maga a pályázat szerintem elég bonyolult, én magam nem is ismerem teljesen végig a folyamatot.

– Akkor azt sem tudja, hogy körülbelül mennyi idő alatt lehet összeállítani egy ilyen pályázatot?

– Sajnos nem, de nem lesz egyszerű, az biztos.

– A pályázati feltételek között szerepel, hogy csak olyan ingatlanra lehet pályázni, ahova nincsen vállalkozás vagy vállalkozó bejegyezve. De például ott van Kató néni, aki mondjuk héber szakfordító. Nem használ külön áramot ehhez a munkához, de ott lakik szegényke, máshova nem tudta az ő egyéni vállalkozását bejelenteni, a lakóhelye a székhelye. Emiatt eleshet egy ilyen pályázattól?

– Nem ismerem, ezt a részt. Ha ez így van, akkor ez nem túl ütős, mondjuk így.

Kizáró okok: Nem jogosult támogatási kérelmet benyújtani,

- amennyiben a lakóingatlan vállalkozás (egyéni vállalkozás, egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, kft., zrt. stb.) székhelye, telephelye, fióktelepe;

- amennyiben a lakóingatlan tulajdonosai között vállalkozás (egyéni vállalkozás, egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, kft., zrt. stb.) is van.

– Általában azt szoktuk tapasztalni, ez volt a CSOK-nál is például, hogy amint megjelenik egy pályázat vagy támogatás, ehhez hozzáigazodnak a vállalkozók által adott árajánlatok. Ön nem tapasztal ilyet, nincs túlárazás?

– Mivel lesz önerő, ezért itt mindenkinek a felelőssége, hogy megkapja a legjobb ajánlatot. Lehet, hogy vannak, akik árat próbálnak emelni, de szerintem kartellezésről biztos, hogy nem beszélhetünk. Ez sokkal szélesebb piac. Ebben azért egy kicsit belerondít, hogy a kis magyar kkv-k, akik egyébként a piac nagy részét alkotják, ebben a pályázatban hátraszorulnak, emiatt csökken a verseny, mivel ők nem tudnak majd sok projektet finanszírozni.

A tőkeerős cégek viszont be tudnak adni akár 500-1000-10.000 pályázatot is.

Láttam ilyen számokat, hogy ilyen mennyiségeket merne vállalni egy nagy cég, mert megvan a megfelelő kapacitása. Ez valóban torzítja a versenyt.

– A műszaki tartalom, ami ebben a pályázatban benne van, elégséges egy átlagos háztartásnak? Ez a pályázatban 4-5 kW-os inverter, maximum 10 kilowattórás akkumulátor.

– A szaldó elszámolás korszakában az átlagos lakossági napelemes rendszer ennél nagyobb volt, 6-7-8 kilowattos. Amióta nem szaldóval kell terveznünk, ennek értelemszerűen csökkennie kell. Az az igazság, hogy az európai trendeket vizsgálva ezek a rendszerméretek nagynak számítottak. A szaldó egy nagyon kedvező támogatási rendszer volt, nagyon sok országban ezzel indult a napelem, ezután változott Európa-szerte bruttó elszámolásra, és ahol ez megtörtént, ott hasonló trendeket látni, hogy kisebb napelemes rendszerek létesülnek, mert minél kisebb a napelemes rendszer, annál nagyobb arányban fogyasztjuk el a megtermelt energiát az óra mögött, azaz helyben.

Az a cél, hogy minél nagyobb arányban fogyasszuk el az általunk megtermelt villamosenergiát, mert az a gazdaságos.

A magyar lakosságnak és a magyar napelemes iparágnak is erre a gondolkodásmódra kell átállnia, és a fogyasztásunkat, a vételezett villamos energiákat csökkentsük minél inkább. Erre egyik eszköz az energiatároló, illetve, ha kisebb rendszert csinálunk, a másik eszköz az, hogy okosotthont csinálunk, vagy akkor töltjük az elektromos autót, amikor süt a nap, akkor használjuk a klímát, amikor süt a nap, akkor kapcsoljuk be a meleg vizet, amikor süt a nap. Ilyen apróságokkal, illetve automatizálásokkal lehet ezt optimalizálni, de ennek tényleg a nulladik fázisában vagyunk. Szerintem egy-két éven belül nagyon sokat fog fejlődni mind az iparág, mind a lakosság gondolkodása ezen a téren, a tudatos energiafelhasználás és energiatermelés más szinten lesz, mint most. Most ezzel az ismerkedési fázisban vagyunk.

– Végül is azt mondhatjuk, hogy a szaldó korszakában az volt a cél, hogy az egész fogyasztást kiváltsák, és ez lehetséges is volt, viszont a bruttó esetében a napelem inkább csak besegít az elektromos fogyasztás árának csökkentésébe?

– Ez nem volt rossz megfogalmazás, a cél az, hogy minél nagyobb arányban segítsen be. Hogy minél nagyobb arányban csökkentsük a vételezett villamosenergiánkat, és minél többet használjunk fel abból, amit mi meg tudunk termelni.

– A jelenlegi átvételi árak mellett a megtérülés szempontjából hogy áll ez a projekt? Úgy, hogy csak a 33 százalékát fizetem ki, körülbelül mennyi idő alatt térül meg a rendszerem?

– A minisztériumnak szerencsére az volt az egyik vezérlő elve, amikor kiírta a pályázatot, hogy a megtérülés egy életképes szám legyen. Ők úgy gondolkodtak, hogy

ezzel körülbelül 10 éves megtérülést el lehet érni. Ez nagyjából tényleg kijön.

Ne felejtsük el, hogy Magyarországon még a rezsicsökkentés időszakában 9-10-12 éves megtérülésekkel komoly érdeklődés volt a napelemek iránt. Tehát magát a befektetést szemlélve sem rossz ez a konstrukció.

– Igen, ez nagyon lelkesítő, de ha tovább számolok, és kivonom ebből a támogatást, akkor ez a 10 év rögtön 30 év lesz, ami viszont semmiképpen nem rentábilis. Ha vége van ennek a pályázatnak, és maradnak a jelenlegi rezsicsökkentett átvételi árak, lesz még itt egyáltalán lakossági napelem-telepítés?

– A rezsicsökkentés miatt be van zárva a rendszer egy szerencsétlen helyzetbe. A minisztériumi egyeztetéseinken többször esett szó arról, hogy

valamilyen piaci alapú logikát is be kellene vezetni, ahol az átvételi ár biztosan nem 5 forint.

Ez egy kicsit komplikáltabb szabályozási ügy, még nem látom, hogy mikor tud megvalósulni, de egyébként tőlünk nyugatabbra gyakorlatilag ez működik.

– Mennyit tart reálisnak, hány forintot?

– Erre nem tudok válaszolni. 5 és 30 forint között bármit.

– Január elsejétől az ország legnagyobb részében feloldották a visszatáplálási stopot, de nem mindenhol. Ahol nincs feloldva ez a visszatáplálási stop, ott egyáltalán be lehet adni most pályázatot?

– Szerintem a pályázat nem szól arról, hogy kötelező visszatáplálni. Attól a rendszer még a közcélú hálózaton rajta van, adott esetben onnan vételez, csak visszatáplálni nem tud. Ez tehát nem kizáró ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk