HÍREK
A Rovatból

„Nagyon dühösek vagyunk. És reméljük, hogy ti is” – a Kossuth téren beszéltek a demokrácia napi tüntetés szónokai

Tizenhárom éve nem szól másról a politika és a közélet, mint a hazugságokról, és az utálkozásról – mondta Zelenák Dzseni. Felszólalt Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom aktivistája is.

Link másolása

Beethoven Egmont-nyitányának hangjaira áramlott be a tüntető sokaság a Kossuth térre, ahol némi várakozás után legelőször egy perc néma csenddel emlékeztek Imre Varanyi Szilviára, az Eötvös Gimnázium tanárára, a Tanítanék mozgalom alapítójára, aki a hét végén halt meg tragikus hirtelenséggel.

Törley Katalin tanár, a Tanítanék aktivistája arról beszélt, hogy bár

„az elmúlt évek, s különös és csodálatosan hosszan kitartott pillanatként az elmúlt több mint másfél év, az oktatási rendszer jobbításáért szervezett kiállásoktól volt hangos. S az eredmény? További elnyomás.”

Azonban az Európai Parlament díjazta a közoktatásért folytatott küzdelmüket, s a napokban az Európai Civil Fórum különdíjjal ismerte el a magyarországi tanárok, diákok és szülők összehangolt küzdelmét.

Törley Katalin a díjat Imre Varanyi Szilvia emlékének ajánlotta, s azt mondta, erőt ad neki Szilvi emléke, ereje, munkája ahhoz, hogy tovább vigyük az ügyünket, s megmaradhassunk ennek a sokszínű, gazdag, összekapaszkodó közösségnek.

S bár a demokrácia napja alkalmából gyűltek össze, azonban most egy

„egyre jobban bebetonozott autokráciában, sőt, mondjuk ki, diktatúrában élünk”.

A hatalom tétlenül nézi, sőt, bátorítja az intézményes rasszizmust, a roma gyerekek tízezreinek megbélyegzését és kirekesztését, a sérülékeny csoportokat az élet minden területén megvetéssel, hideg kegyetlenséggel kezeli.

Törley Katalin ezzel szemben azzal hisz, hogy tanulni és tanítani menő, demokráciát csinálni menő.

„Le a diktatúrával!” – fejezte be beszédét a tanárnő.

Zelenák Dzseni az Egységes Diákfront szóvivője legfőbb üzenete, hogy a csend nem rend, „Hagyd, hogy a bordáidat belülről szétrepesztő fájdalom kitörjön belőled!”.

Nem maradhatott el a diákmozgalom himnuszává nemesült Mi vagyunk a Grund eléneklése sem

Perlaky Borsos Noel, az egységes Diákfront szővivője költői kérdést tett fel:

„Csendben szeretném megkérdezni, hogy hol van a Nemzeti Ifjúsági Tanács. Merre van a HÖOK? Az oktatás már nem nemzeti? Az ifjúsági tanácsot esetleg nem zavarja, hogy tinédzsereket fújnak le könnygázzal és vernek meg gumibottal? A hallgatói önkormányzat csak hallgatni képes már? A megalkuvás gyávaság, aki bátor, az velünk van!”

Ezután, minden bizonnyal megrendezett fordulat zajlott le a színpadon. Perlaky Borsos Noel lezárni készült a tüntetést, amikor fellépett a színpadra Lili, a Fridays for Future klímamozgalom aktivistája, aki azon nyomban megnyitotta a Fridays for Future tüntetését. Elmondta még a színpadról, hogy

„Azért vagyunk ma itt, mert mi is diákok vagyunk. A magyar közoktatásban tanulunk. Célunk, hogy a környezeti nevelés megjelenjen az oktatásban, de ez a jelenlegi rendszerben nem lehetséges az arra méltó formában. De hogy miért nem? Mert nem, hogy nincsen környezetvédelmi minisztérium, oktatásügyi minisztérium sincsen!

Szóval érthetitek, hogy mi is dühösek vagyunk. Nagyon dühösek vagyunk. És reméljük, hogy ti is.”

A tömeg tovább vonult a Lánchíd felé.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel a gyanús szerződésekről
A képviselő be is mutatott egy szerinte gyanús, túlárazott szerződést, melyet Magyar írt alá. Azt is elmondta, hogy miért most foglalkozik ezzel az üggyel.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. április 29.


Link másolása

„A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel” – írja Hadházy Ákos közösségi oldalán. A téma mások mellett a Magyar által a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként aláírt szerződések voltak, melyekről a független képviselő múlt héten írt.

„Az általam látott dokumentumok közt több olyan volt, amely többé vagy kevésbé gyanút keltett. Ezek jellemzően nem olyan nagy összegről, egyenként 10-50 millió forintról szólnak, de összességében százmilliós nagyságrendet tesznek ki”

– idézi fel Hadházy. Példaként egy 2020-as, 20 oldalas tanulmányról ír, melyért 15 millió forintot fizetett a Diákhitel Központ egy, a képviselő szerint apró, NER-közeli cégnek, noha akkor nagyjából 1,5 millió, ma 2,5 millió lenne a piaci ára az ismert közvélemény-kutató cégeknél.

„Magyar Péter egyetértett abban, hogy az állami cégeknél a médiavásárlási és hirdetési gyakorlat mind hatékonysági, mind árazási szempontból sokszor vitatható. A konkrét megrendelésre nem emlékezett, azt mondta mindig három ajánlatot tettek az asztalára, bizonyára a többi kedvezőtlenebb volt”

– írja Hadházy. Magyar elmondása szerint egyebek mellett az ilyen szerződések miatt is távozott a Diákhitel Központtól a 2022-es választások előtt. A képviselő megállapítja azt is, hogy „a Balásy-féle kommunikációs szerződések részletes adataiból egyértelműen látszik, Magyar Péter próbálta csökkenteni a propagandakiadásokat”.

A képviselő szerint azért fontos ezzel foglalkozni, mert „az elhallgatás is apró repedéseket okoz a morális páncélunkon, ezeket pedig kihasználhatja a propaganda”. Mint írja, a beszélgetés létrejöttét önmagában eredménynek tartja, bár Magyar és közte maradtak nézetkülönbségek, melyekre később térnek majd vissza.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? Már így is rengeteg a nyugdíjas munkavállaló
Ugrásszerűen megemelkedett a 65 év felettiek munkavállalása, elsősorban a feldolgozóipar alkalmazza szívesen az időseket. Több megoldás is létezhet, de egyik sem ígérkezik sokkal jobbnak, mint a nyugdíjkorhatár emelése.

Link másolása

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, ezzel öt év alatt is több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma – írja a Pénzcentrum.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

Még égetőbb a különbség, ha a 2010-es adatokkal vetjük össze: akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. 13 év alatt tehát megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma.

A KSH szerint az ok alapvetően a demográfiai megoszlásban keresendő, de sokakat befolyásol a gazdasági-társadalmi környezet is. A nyugdíjasok leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók.

A 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt.

A feldolgozóipar 11500, 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 ezer nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Az oktatásban összességében 10600 idős magyar dolgozott 2023-ban, míg a humán egészségügyben és a szociális ellátásban 8500 fő.

A Pénzcentrum szakértők bevonásával próbált meg megoldást találni a problémára. A három fő lehetőség

  • a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
  • a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
  • a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik – írja a portál.

Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését.

Link másolása
KÖVESS MINKET:



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megint változik az üzemanyagok ára – mutatjuk, mennyit kell fizetni szerdától
Néhány forinttal kevesebbet kell fizetni majd a benzinért és a gázolajért. Ez még nem az a csökkentés, amit a kormány akar kieszközölni a kutaknál.

Link másolása

Szerdán a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken, írja a holtankoljak.hu.

Bruttó 3-3 forinttal kerül majd kevesebbe mindkét üzemanyag beszerzési ára, így a hét közepén az alábbi átlagárakat tapasztalhatjuk a kutakon:

A kormány a hetekben nagy nyomást helyet a kutakra, hogy csökkentsék áraikat. Legutóbb a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy ha a kereskedők önként nem csökkentik az üzemanyagok szintjét, akkor „a kormány lépni fog”. Ez egyes hírek szerint az ársapkák visszatérését is jelenthetik.

Link másolása
KÖVESS MINKET: