A közmédia új vezetése munkához látott: sorra hívják be kirúgni a csúcsvezetőket, Császár Attilát biztonsági őrök kísérték ki

A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.

Már videók is készültek arról, ahogy a Duna rendkívül alacsony vízállását kihasználva többen megpróbálnak besétálni a Sziget Fesztivál területére. A felvételekre a Sziget főszervezője, Kádár Tamás is reagált, aki szerint a dolog sokkal veszélyesebb, mint amilyennek tűnik. A főszervező egy csütörtökön közzétett videóban elmondta, hogy a Dunán átgázoló emberek egyáltalán nem a fesztivál nyüzsgő részére érkeznek meg.

A főszervező kiemelte, hogy a terület teljesen kezeletlen. „Itt senki nem nyúlhat hozzá semmihez, a fákat nem lehet karbantartani, a letört gallyakat, ágakat, rönköket nem szabad elmozdítani, ennek megfelelően itt járkálni ezen a területen súlyosan balesetveszélyes, adott esetben életveszélyes is lehet” – tette hozzá.

A szervező szerint a terep és a biztonsági elemek miatt sem reális ez az út.

Kádár Tamás hangsúlyozta, nem a potyázás megelőzése a fő szempont, hanem a biztonság. „Nem azért, mert nem szeretnénk, hogy belógjatok a szigetre, nyilván, ismerjük a sztorikat, tudjuk a történeteket a múltból, de ez a dolog baleset és életveszélyes.”

A trükközés hátterében a hetek óta tartó rendkívül alacsony Duna-vízállás áll, amely Budapestnél július végén megdöntötte a negatív vízállási rekordot. A folyó több szakaszán, így a főváros környékén is hatalmas kavicszátonyok és sekélyes részek bukkantak elő a vízből, azt a látszatot keltve, hogy a meder akár gyalog is bejárható. A vízirendészet azonban korábban külön is figyelmeztetett, hogy a meder tele van veszélyekkel: a csúszós, algás kövek, a hirtelen mélyülő szakaszok és a víz alatti, nem látható akadályok súlyos sérüléseket okozhatnak.

A Sziget főszervezője által említett ártéri erdő szintén komoly kockázatot jelent. Ezek a folyóparti területek természetvédelmi oltalom alatt állnak, ami azt jelenti, hogy a kezelésüket a természetvédelmi terv szigorúan korlátozza, és a beavatkozás csak meghatározott esetekben megengedett.

A viharokban letört, korhadt ágak, kidőlt fák a helyükön maradnak, sűrű és nehezen járható aljnövényzetet alkotva. A terep egyenetlen, rejtett gödrökkel és akadályokkal teli, ami különösen veszélyessé teszi az ott tartózkodást. A fesztivál területe és ez a védett zóna között ráadásul egy őrzött kerítés húzódik, így a Dunán átkelők egy dupla csapdába sétálnak bele.

Feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a HM Zrínyi Nonprofit Kft. és a Lounge Event Kft. között korábban megkötött, összesen több mint 800 millió forint értékű szerződések ügyében. A lépést egy belső ellenőrzés előzte meg, amely komoly kérdéseket vetett fel a szerződések teljesítésével kapcsolatban.

A tárcavezető a közösségi oldalán ma megjelent posztját azzal a kijelentéssel indította, hogy „Nincs helye félrenézésnek – a honvédelmi tárcánál rendet teszünk.” Kifejtette, hogy náluk egyértelmű az alapelv, miszerint a honvédelemre fordított közpénzekkel felelősen, átláthatóan és a honvédség érdekeit szem előtt tartva kell gazdálkodni. Elmondta, hogy a Zrínyi Nonprofit Kft. új vezetésének kinevezését követően azonnal megkezdődött a társaság korábbi szerződéseinek és működésének átvilágítása. A poszt szerint „több, a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződés teljesítésével kapcsolatban merültek fel komoly kérdések.” A vizsgálat olyan rendezvényszervezési, illetve videó- és vizuáltechnikai szolgáltatásokat érintett, amelyekért összességében több mint 800 millió forintot fizettek ki.

A nyomozó hatóság feladatának nevezte annak megállapítását, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, kit terhel felelősség.

Világossá tette a tárcánál követett eljárásrendet: ahol szabálytalanság gyanúja merül fel, ott vizsgálatot rendel el, ahol pedig bűncselekményé, ott feljelentést tesz. Hozzátette, ahol a felelősség megállapítható, ott annak következménye kell, hogy legyen. Posztját azzal zárta, hogy a honvédelemben rendet, átláthatóságot és felelős gazdálkodást vár el mindenkitől. „Ebből nem engedek.”

Ruszin-Szendi Romulusz májusi kinevezése óta többször is hangsúlyozta a rendteremtés és az átláthatóság fontosságát a tárcánál. Néhány hete szintén feljelentést tett a honvédségtől eltűnt, mintegy 500 millió forint értékű szünetmentes tápegységek ügyében.