Nagy Márton megmagyarázta, hová lett a repülőrajt és a 3-4 százalékos növekedési cél
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy Brüsszel „zsarol”, és bár a háborús ellenszél, a gyenge német gazdaság és a külső pénzügyi nyomás nehezíti a helyzetet, a kormány ilyen feltételek mellett sem engedhet. A tárcavezető igyekezett magyarázatot adni arra is, hová tűnt a korábban beígért „repülőrajt” és a 3-4 százalékos növekedési cél, amely helyett idén fél százalék körüli bővülés várható. A miniszter állítása szerint a korábbi célszámok megalapozottak voltak.
– jelentette ki Nagy Márton, aki szerint a belső kereslet hozza a várt 2 százalékpontot, ám a német gazdaság recessziója és az elmaradó beruházások ugyanennyit húznak vissza. Úgy véli, az anticiklikus költségvetési politika nélkül sokkal rosszabb lenne a helyzet: „Ha a kormány nem védené a lakosságot a reálbérek emelésén keresztül, akkor nem pluszban, hanem mínuszban lennénk.”
Hozzátette: amíg háború van, ez a fogyasztásvezérelt modell kényszerű, de működő megoldás. Szerinte így elkerülhető, hogy a külső és belső gazdasági sokk együttesen foglalkoztatási problémákhoz vezessen. A kormány piaci beavatkozásainak témájával kapcsolatban úgy fogalmazott:
A miniszter szerint csak az a biztos, hogy ezt át kell dolgozni.
A miniszter szerint a német gazdaság mélyrepülését senki nem látta előre, ott mindenki visszakapaszkodást várt, ehhez képest három éve tart a visszaesés. „Senki nem számolt azzal, hogy ilyen mélyre süllyednek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a pozitív fordulat inkább csak 2026-ban jöhet. A magyar gazdaság szerkezeti problémáit és a járműipari kitettséget firtató kérdésre elismerte a függőséget, de védelmébe vette az akkumulátoripari beruházásokat. Nagy Márton szerint az elektromos átállás során nem volt opció az iparág elengedése.
„Ha nincs hazai akkumulátoripar, az egész autóipar leépül vagy elköltözik Magyarországról” – állította a miniszter, aki szerint ez egy tudatos döntés volt a kulcsiparág megőrzése érdekében, bár elismerte, hogy most már más lábakat is fel kell építeni a gazdaságban.
A növekedési számok folyamatos elvétésével kapcsolatos hitelességi kérdéseket az ellenzéki nyilvánosság által gerjesztett „balhénak” nevezte. Szerinte a tévedés oka nem a rossz számolás, hanem a külső feltételek – a háború vége és a német gazdaság visszapattanása – elmaradása volt.
- fogalmazott.
A költségvetési stabilitás kapcsán kifejtette, hogy a lassabb növekedés nem okoz arányos bevételkiesést, mivel a fogyasztás erős. „A lakosságot tehát a kormánynak sikerült megvédenie a háború és a német gazdaság gyengélkedésének káros hatásaitól” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a probléma inkább a vállalati szektorban jelentkezik.
– mondta a miniszter.
Nagy Márton a német gazdasággal kapcsolatban pesszimista, szerinte a német politika elfelejtette, hogy a gazdaság az első, és az energiaárakkal, valamint a versenyképességgel kapcsolatos problémákra nincs válaszuk. „Németország nem úgy néz ki, hogy egyhamar összekaparná magát – én ebben nem bízom” – fogalmazott. Az energiafüggetlenség kérdésében elismerte a nehézségeket, hangsúlyozva, hogy „nincs sikeres gazdaságpolitika szuverén és versenyképes energiapolitika nélkül”. Felidézte a háború okozta sokkot is.
Az uniós források kapcsán a miniszter élesen bírálta Brüsszelt, szerinte politikai okokból tartják vissza a pénzeket. „Brüsszel ma politikai játszmát játszik, és egyértelműen a magyar kormány megbuktatására törekszik” – jelentette ki. Úgy véli, az unió elfogadhatatlan feltételeket szab a forrásokért cserébe.
- mondta a miniszter, aki szerint az EU-val megromlott viszony rendeződni fog, „amint megnyerjük a választást”.
A monetáris politikára rátérve a miniszter úgy látja, az infláció 4 százalék alá csökkenésével megnyílt a tér a kamatcsökkentésre. Kritikát is megfogalmazott a jegybankkal szemben, mondván: „A gazdaság alacsonyabb kamatokra vár”. A forint árfolyamáról azt mondta, a jegybank nemcsak a stabilitásra, hanem az erősítésre is törekszik, ami szerinte nem feltétlenül jó. „A forint erősödése nem egyenlő az árfolyam stabilitásával” – jegyezte meg. A piaci beavatkozások, például az árréscsökkentés kapcsán kifejtette, hogy hisz a piac vezetésében.
– magyarázta gazdaságpolitikai hitvallását.
Végezetül a személyét és családját érintő, korrupciógyanús ügyeket firtató kérdésekre reagálva Nagy Márton mindent visszautasított, és lejárató kampányról beszélt.
– állította.
Saját miniszteri teljesítményét a nehéz körülményekhez mérten sikeresnek ítéli, hangsúlyozva, hogy válságkezelést kellett végeznie.
– zárta gondolatait.
