A gondozottak majdnem fele megfertőződött egy siófoki idősek otthonában, egy 25 éves férfi is a koronavírus áldozata lett, 4-5 nap múlva országszerte emelkedhet a fertőzöttek száma - többek közt ezekről számolt be az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.
Müller Cecília elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 5203 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta 152 659 embernél mutatták ki a vírust, ugyanakkor a gyógyultak száma is egyre nő, jelenleg 34 185-en vannak.
Vérplazma adásához a gyógyultak 10 százaléka termel kellő mennyiségű ellenanyagot - közölte, hozzátéve, arra minden gyógyult jelentkezhet, de klinikai vizsgálatnak kell megállapítani, hogy adhatnak-e vérplazmát. Az országos tisztifőorvos nemes cselekedetnek nevezte, ha valaki így segíti a súlyos betegeket. Ismertetése szerint a vérplazmával készen biztosítják a betegeknek azt az ellenanyagot, amelyet szervezetük esetlegesen nem tud termelni. Úgy fogalmazott: "Egyfajta passzív immunitásban részesítjük" őket.
Azt is elmondta,
az elmúlt 24 órában 91-en haltak meg, a legfiatalabb elhunyt 25 éves, a legidősebb 95 éves volt.
Beszámolt arról, hogy a járvány kezdete óta 3281 elhunytat tartanak nyilván, mintegy hét százalékuknál nem találtak alapbetegséget. A fertőződés általában kísérő betegségként, súlyosbító körülményként jelenik meg; továbbra is a krónikus betegeket és időseket kell védeni - jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet a higiénés rendszabályok betartásának fontosságára, amire egyre inkább szükség van - mondta -, mivel a fertőződés lehetőségének csökkentésével az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége is mérséklődik. Ezzel összefüggésben szólt arról, hogy egyre többen kerülnek kórházba, lélegeztetőgépre. Elmondása szerint hétfőn 7477 beteget ápoltak kórházakban, 576-an vannak lélegeztetőgépen.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy
a siófoki Gondozási Központ idősek otthonában a gondozottak csaknem fele, 44 fő megfertőződött a koronavírussal, az 56 dolgozó között pedig eddig 10 fertőzöttet találtak. Három beteg elhunyt, egy fertőzöttet kórházban ápolnak, a többségük azonban jól van.
A gondozottak majdnem fele megfertőződött egy siófoki idősek otthonában, egy 25 éves férfi is a koronavírus áldozata lett, 4-5 nap múlva országszerte emelkedhet a fertőzöttek száma - többek közt ezekről számolt be az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.
Müller Cecília elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 5203 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta 152 659 embernél mutatták ki a vírust, ugyanakkor a gyógyultak száma is egyre nő, jelenleg 34 185-en vannak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanács Zoltán: Kocsis Máté hányingernek nevezte a 14 éves kisfiamat, meg a családomat
A Tisza Párt programalkotásért felelős vezetője szerint Kocsisnak - mivel közpénzből él, és mindig is abból élt - inkább szolgálnia kéne alázattal, nem pedig pökhendien leminősíteni honfitársai nagy részét.
Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős vezetője egy Facebook-videóban reagált Kocsis Máté korábbi megszólalására. Tanács azt állítja, hogy a Fidesz frakcióvezetője hányingernek nevezte a 14 éves kisfiát.
„mindenkit hányingernek nevezett, aki megnézte a Tavaszi szél, az Ébredés című filmet a Tisza eredettörténetéről”. Tanács Zoltán megemlíti, hogy a Fidesz politikusa nemcsak a nézőket, hanem a film készítőit is leminősítette. Hozzáteszi, a filmet ugyanazok készítették, akik a Véletlenül írtam egy könyvet című filmet is jegyzik
- egyébként Tanács szavaihoz háttérként nem árt tudni, hogy az általa említett film jelentős állami támogatással készült, és a kormányzati sajtó is lelkesen népszerűsítette. A politikus így folytatja:
„Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hányingernek nevezte nemcsak az én kisfiamat, hanem csodálatos feleségemet, anyósomat, lányomat, fantasztikus szigettagjaimat és honfitársaink tíz meg százezreit, akik meg fogják nézni ezt a filmet”
– írja.
Tanács Zoltán posztjában ezután Kocsis Máté politikai pályafutását elemzi. Állítása szerint a politikus 2006 óta „dörgölőzik a Fideszhez”, miután a MIÉP-nél nem látott előrelépési lehetőséget. Úgy véli, Kocsis nap mint nap olyan emberekkel néz szembe, mint Rogán Antal, Orbán Viktor és Lázár János, akiket egy „maffiakormányt” irányító „bűnszervezet vezetőiként” jellemez. Azt is állítja, hogy Kocsis Máté soha életében nem járult hozzá Magyarország gazdaságához, és kizárólag közpénzből élt.
„Egy ilyen embernek szolgálnia kéne alázattal, nem pedig pökhendien leminősíteni honfitársai nagy részét. Ebből lett elege az embereknek. Ezért fogjuk április 12-én ezt az egész aljas, korrupt, hazug, lenéző bagázst elzavarni. Szavazzatok a Tiszára, hogy végre egy olyan országban éljünk, ahol normálisan lehet egymással beszélni, és a politikusok nem nézik le az embereket, hanem mindenkit szolgálnak, teljesen mindegy, hogy a Tiszára, Fideszre vagy bármilyen másra szavaz”
– zárja gondolatait Tanács.
A Tanács Zoltán által említett Tavaszi szél – Az ébredés dokumentumfilm, amely Magyar Péter politikai felemelkedését követi. A filmet Topolánszky Tamás Yvan rendezte és Sümeghy Claudia volt a producere, bemutatója március 12-én volt. Az alkotók független produkcióként hivatkoznak a filmre, kritikánkat itt olvashatjátok:
Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős vezetője egy Facebook-videóban reagált Kocsis Máté korábbi megszólalására. Tanács azt állítja, hogy a Fidesz frakcióvezetője hányingernek nevezte a 14 éves kisfiát.
Hegedűs Zsolt a kormány kiszivárgott egészségügyi tervéről: Ez nem apró igazítás, hanem az ellátórendszer radikális átszabása
A Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje kiakadt a kormány titkolózásán. Szerinte a Fidesz szándékosan verné szét még jobban az egészségügyet, miközben egy drága tanulmányt rejtegetett.
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje a Facebookon reagált a sajtóban nyilvánosságra került, a kormány által megrendelt, de titkosított BCG-tanulmányra. Bejegyzése szerint ha a Tisza Párt kormányra kerülne, ő szinte azonnal publikálni tervezte volna az anyagot. Úgy véli, a HVG most megtette azt, amit a Fidesz-kormánynak már régen meg kellett volna tennie.
Szerinte a tanulmány 352 millió forint közpénzből készült, ezért a nyilvánosságnak alapvető joga van megismerni.
„A dokumentum valójában tükröt tart a Fidesz-kormánynak: megmutatja, hogy több mint tíz év kormányzás után milyen állapotban volt a magyar egészségügy 2020-ban, és milyen beavatkozásokat javasolt egy nemzetközi, egészségügyi rendszerek fejlesztésével és átvilágításával foglalkozó szakértői cég”
– írja.
A Tisza Párt politikusa felteszi a kérdést, hogy a Fidesz–KDNP miért nem alkotott saját, átfogó stratégiát, helyette pedig miért fizetett ki több száz millió forintot egy külső tanulmányra, amit aztán 2030-ig titkosított. Szerinte a válasz az,
„Hogy ne kelljen nyíltan szembesülni azzal, hogy 2010 és 2020 között mélyebb válságba került az egészségügyünk? Hogy ne kelljen beszámolni arról, az 50-nél is több javaslatcsomagból melyiket használják fel csendben, és melyiket nem?”
– fogalmaz.
Hegedűs Zsolt kitér Takács Péter egészségügyi államtitkár egyik állítására is, aki korábban azt mondta, hogy 70–80 döntés-előkészítő anyag létezik az egészségügyben, és a BCG-tanulmány csak egy a sok közül. Felidézi, hogy ezt „A Belügyminisztérium végül maga cáfolta egy per során” – állítja a posztban. Hozzáteszi, a bírósági eljárásban kiderült, hogy ez az állítás nem állta meg a helyét, a minisztérium pedig később visszavonta az erre épülő érvelését.
„Mondjuk inkább úgy angol udvariassággal: nem mondott igazat”
– írta.
A politikus szerint a kiszivárgott anyagból súlyos dolgok derülnek ki.
„A terv szerint a 2019-ben működő 108 fekvőbeteg-intézményből 2035-re csak 70 maradt volna meg. Az aktív kórházi ágyak számát 41 ezerről 27 ezerre csökkentették volna. A járóbeteg-intézmények száma 557-ről 221-re esett volna vissza. Ez nem apró igazítás, hanem az ellátórendszer radikális átszabása.”
Hegedűs szerint a tanulmány a magánfinanszírozású ellátások erősítését is javasolta, ami állítása szerint meg is történt az elmúlt években. Úgy látja, a valóság ma az, hogy kórházi ágyak szűnnek meg, osztályok zárnak be, nőnek a várólisták, és egyre több ember kényszerül fizetni az ellátásért, miközben az állami rendszer gyengül.
Bejegyzése végén őszinteséget és transzparenciát, nyílt társadalmi egyeztetést, a szakma valódi bevonását, a Magyar Orvosi Kamara törvényi szintű megerősítését, a lakosság bevonását és tájékoztatását, GDP-arányosan növekvő egészségügyi finanszírozást, erős, mindenki számára elérhető állami egészségügyet ígér a választóknak, ha a Tiszának szavaznak bizalmat.
Posztját azzal zárja, hogy az egészségügyről nyíltan kell beszélni, a szakmával és a lakossággal együtt kell dönteni, és a lakosságközeli biztonságos ellátást helyre kell állítani.
Ahogy arról már a HVG alapján korábban beszámoltunk, a Boston Consulting Groupot 2020 májusában bízta meg a Belügyminisztérium egy átfogó egészségügyi reformjavaslat elkészítésével. A dokumentumot „döntés-előkészítő” anyagnak minősítették. A K-Monitor civil szervezet hiába próbálta több perben kikényszeríteni a nyilvánosságra hozatalát, 2024 júniusában
a Kúria végül jóváhagyta, hogy a tanulmány titkos maradhasson.
A peres iratokból és minisztériumi nyilatkozatokból annyi derült ki, hogy a BCG a rendszer centralizálását, kórházi funkciók megyei szintű összevonását, az alapellátás átalakítását és a szakrendelők önkormányzati hatáskörből való kivonását javasolhatta. A kormányzat hivatalosan sosem erősítette meg a sajtóban keringő, intézmény- és ágyszámcsökkentésről szóló konkrét számok hitelességét.
A tanulmány keletkezése utáni időszakban a magánegészségügyet elkezdte pénzzel tömni a kormány.
A Budai Egészségközpont például 26 milliárd forintos állami támogatást kapott egy 62 milliárdos kórházberuházáshoz, míg egy OTP-csoporthoz köthető intézmény sajtóinformációk szerint több mint 30 milliárd forintos kormányzati forrásból épít magánkórházat. Ezzel párhuzamosan az állam bizonyos területeken, például a NEAK-finanszírozott radiológiai szolgáltatások esetében, igyekezett visszaszorítani a magánszolgáltatók szerepét a közellátásban.
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje a Facebookon reagált a sajtóban nyilvánosságra került, a kormány által megrendelt, de titkosított BCG-tanulmányra. Bejegyzése szerint ha a Tisza Párt kormányra kerülne, ő szinte azonnal publikálni tervezte volna az anyagot. Úgy véli, a HVG most megtette azt, amit a Fidesz-kormánynak már régen meg kellett volna tennie.
Szerinte a tanulmány 352 millió forint közpénzből készült, ezért a nyilvánosságnak alapvető joga van megismerni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Tisza Péter néven egy elítélt exrendőrt indítanak Kaposváron, akinek rejtélyes körülmények között oldódtak meg anyagi problémái
A szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdő férfi jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől, amit nemrégiben valakik visszafizettek. A 2022-es választáson két hasonló áljelölt már több mint kétezer szavazatot szerzett ebben a körzetben.
Egy három éve csalásért elítélt volt rendőr adósságait fizették ki ismeretlenek készpénzben, miután a férfi Tisza Péterre változtatta a nevét és független képviselőjelöltként elindul a somogyi 1-es, kaposvári választókerületben az áprilisi országgyűlési választáson – írta a Népszava. A lap szerint a jelölt februárban kereste meg hitelezőit, hogy egy kaposvári irodaházban rendezné a tartozását.
„Ott egyesével behívtak bennünket egy irodába, ahol Péter mellett ketten vártak” – mesélte az egyik érintett. A hitelező elmondása szerint aláírattak velük egy papírt a pénz átvételéről és a végrehajtási eljárások leállításáról. „Ezek után a két férfi egy vaskazettából kiszámolta az adott tartozás összegét.” A papírt csak a pénzt átvevők és két tanú írta alá, a jelölt nem, és a pénzhez sem nyúlt.
A férfi korábban rendőrként dolgozott, de szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdött és jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől. Miután kiderült, hogy sokaknak tartozik, fegyelmivel eltávolították a rendőrségtől, és csalás miatt bíróság elé állították. Két év, négy esztendőre felfüggesztett börtönre ítélték, és kötelezték tartozásai megfizetésére, ami azonban elmaradt.
A megtévesztő nevű jelöltek indítása nem új jelenség a kaposvári körzetben. Négy éve az összellenzéki jelöltet Varga Istvánnak hívták, és elindult egy névrokon is, aki szegényes körülmények között élt.
Egy másik furcsa induló, Horváth Attila pedig a voksolás előtt változtatta meg a nevét Horváth Ákosra, hogy megegyezzen az előválasztási rivális nevével, majd a választás után visszaváltoztatta az eredetire.
2022-ben a két kamujelölt összesen több mint kétezer szavazatot, azaz 5,27 százalékot gyűjtött be.
A mostani jelölt, „Tisza” Péter nem kívánt nyilatkozni a sajtónak. Miután megtudta, hogy újságíró hívja, letette a telefont, és az írásban elküldött kérdésekre sem válaszolt, amelyek a névváltoztatás okára, az indulás céljára és arra kérdeztek rá, hogy anyagi problémái megoldását ajánlották-e fel neki ellentételezésként.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Vas vármegyei 2-es körzetben pedig egy Magyar Péter nevű „független” jelölt indul, aki egyébként a Facebook-posztjai alapján fideszes.
Egy három éve csalásért elítélt volt rendőr adósságait fizették ki ismeretlenek készpénzben, miután a férfi Tisza Péterre változtatta a nevét és független képviselőjelöltként elindul a somogyi 1-es, kaposvári választókerületben az áprilisi országgyűlési választáson – írta a Népszava. A lap szerint a jelölt februárban kereste meg hitelezőit, hogy egy kaposvári irodaházban rendezné a tartozását.
„Ott egyesével behívtak bennünket egy irodába, ahol Péter mellett ketten vártak” – mesélte az egyik érintett. A hitelező elmondása szerint aláírattak velük egy papírt a pénz átvételéről és a végrehajtási eljárások leállításáról. „Ezek után a két férfi egy vaskazettából kiszámolta az adott tartozás összegét.” A papírt csak a pénzt átvevők és két tanú írta alá, a jelölt nem, és a pénzhez sem nyúlt.
A férfi korábban rendőrként dolgozott, de szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdött és jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől. Miután kiderült, hogy sokaknak tartozik, fegyelmivel eltávolították a rendőrségtől, és csalás miatt bíróság elé állították. Két év, négy esztendőre felfüggesztett börtönre ítélték, és kötelezték tartozásai megfizetésére, ami azonban elmaradt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Titokban készült fotók a CATL-gyárból, ahol több tíz tonna magzatkárosító NLP-t és más mérgező anyagokat tároltak szabálytalanul a Tisza jelöltje szerint
Tárkányi Zsolt szerint volt, amivel nem is vesződtek, csak kirakták az udvarra egy drótkerítés mögé. A cég belső vizsgálatot indított, a hatóságok pedig eljárásokat folytatnak a gyárban.
Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt debreceni jelöltje a Facebookon osztott meg fotókat, amelyek szerinte a debreceni CATL akkumulátorgyárban készültek, és a mérgező anyagok szabálytalan tárolását mutatják.
A politikus azt állítja, hogy egy engedélyekkel nem rendelkező csarnokban több tíz tonnányi magzatkárosító NMP-t és más mérgező anyagot tároltak.
Bejegyzésében azt írja: „Így festett februárban az engedélyekkel nem rendelkező csarnok a CATL gyárban, ahol több tíz tonnányit tároltak szabálytalanul a magzatkárosító NMP-ből és más mérgező anyagból. Volt, amivel nem is vesződtek csak kirakták az udvarra, köré drótkerítés “oszt jónapot.””
Tárkányi a helyzetet döbbenetesnek nevezte, és úgy tudja, a Tisza Párt figyelemfelhívása után a hatóságok felléptek. A posztja szerint aznap munkavédelmi és idegenrendészeti eljárások is folytak a gyárban. A politikus a bejegyzését így zárja:
„Helyes, jobb ha a kínai vezetők hozzászoknak. Bár úgy hallottam már megy a gondolkodás a probléma megoldásán. Ja, nem, nem a szabályok betartásán agyalnak, hanem hogy a dolgozók mobilján a kamerákat hogy lehetne lefóliázni.”
Korábban Tárkányi arról írt, hogy, hogy információi szerint a CATL akkugyárban több tonna mérgező vegyi anyagot tárolnak minimum másfél hónapja, de valószínűleg jóval hosszabb ideje egy még át nem adott, hivatalosan építés alatt álló területen.
Hozzátette, hogy arról is tudomása van, hogy mérgező anyagokról, a mérgezésről megjelent hírek után az egyik rework szobán a termelés egyik napról a másikra megszűnt létezni, az addig ott dolgozó magyarokat és filippínó munkásokat visszaküldték az Inpark területére, mivel ellenőrzések várhatóak a cégnél.
Akkor úgy tudta, hogy a raktárban tárolt veszélyes anyagokat
„nagy siettséggel rakodták kamionra a kínaiak és küldték át a Ghibli Jedlik Ányos utcai raktárába, természetesen lehetetlen volt minden anyagot elszállítani, ezért a maradékot a raktár melletti sátrakba kezdték betárolni úgy, hogy az kívülről ne tűnjön fel, úgynevezett rózsaszín foam hulladékkal rakták azt körbe, így fel sem tűnik, hogy ott mi rejtőzik.”
Fotókon a debreceni gyárban tárolt mérgező anyagok:
Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt debreceni jelöltje a Facebookon osztott meg fotókat, amelyek szerinte a debreceni CATL akkumulátorgyárban készültek, és a mérgező anyagok szabálytalan tárolását mutatják.
A politikus azt állítja, hogy egy engedélyekkel nem rendelkező csarnokban több tíz tonnányi magzatkárosító NMP-t és más mérgező anyagot tároltak.
Bejegyzésében azt írja: „Így festett februárban az engedélyekkel nem rendelkező csarnok a CATL gyárban, ahol több tíz tonnányit tároltak szabálytalanul a magzatkárosító NMP-ből és más mérgező anyagból. Volt, amivel nem is vesződtek csak kirakták az udvarra, köré drótkerítés “oszt jónapot.””
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
