HÍREK
A Rovatból

Most kezdődik el az elmúlt 100 év leghidegebb tele, amit meg is jósoltak?

Több előrejelzés is megerősítette még tavaly, hogy az idei év tele lesz az elmúlt száz év leghidegebbike. Utánajártunk, hogy így lesz-e.


A Bácsmegye.hu közösségi rovatában olvasható, hogy a 2016-2017-es télen Európát sarkvidéki légtömegek szelik majd át, és hogy a Nap nem fog sokat előbújni a felhők mögül -  így az utóbbi száz év leghidegebb tele jöhet. Több meteorológiai szolgálat, például Fobos és Accuweather is arra figyelmeztet, hogy az idei tél sokkal zordabb lesz, mint az eddigi hamis előrejelzések.

Ezt a jelenséget El Niño-nak nevezik, és már 1950-től megfigyelik a működését.

Ez a természeti csapás a Csendes- óceán felett fellépő légköri cirkulációval függ össze, ami lényegében a passzát szélrendszerben fellépő zavart jelenti. Változó a megjelenésének gyakorisága, ám amikor megjelenik elsősorban a bolygó hőmérsékleti, és csapadékviszonyaira van főleg negatív hatással.

Például 1997-1998-ban az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas pusztításokkal, elsősorban áradásokkal járt ez a jelenség, azonban Ausztráliában és Dél- Kelet Ázsiában ez tűzvészeket okozott. Ezen állítások szerint Európában hatalmas hóviharokra, és áradásokra lehet majd számítani, és az idei tél akár átnyúlhat a tavaszba is.

pexels-photo-38156_1

Magyarországon átlagosan a legnagyobb hidegek az Északi-középhegységben fordulhatnak elő, így az ott élők jobban tarthatnak ettől a jelenségtől, azonban más vidékek sem ússzák meg a fagyoskodást. Főleg Somogy és Zala megyére jellemzőbb, hogy gyakran -20 Celsius-fok alatt marad a hőmérséklet. Azonban

a Tiszántúli területeken a legjellemzőbb a tartósan extrém hideg,

ami azt jelenti, hogy a minimum hőmérséklet -10 Celsius fok alá süllyed, és a napi hőmérséklet a -5 fokot sem haladja meg, valamint legalább öt napig tart.

A témában megkérdeztük Rázsi Andrást, az Eszterházy Károly Egyetem Földrajz- és Környezettudományi Intézet tudományos segédmunkatársát, aki szívesen segített ezen állítások megcáfolásában. Elmondása szerint ugyanis pontos időjárást körülbelül hét napra előtte lehet mondani, aminek a beválása 80-95%-os pontossággal lehet előrejelzést adni 3 napra, persze ez is függ a makroszinoptikus helyzettől  (lásd keretes írásunkat).

Elmondta: lehetséges, hogy tényleg zordabb tél várható idén, mint az eddig megszokottak, de hozzátette, egyik évszakra vonatkozóan sem lehet pontos előrejelzést adni a tudomány jelen eszközeivel. Való igaz, hogy az El Niño-hatással van az időjárásra, aminek következményeit akár itt Európában is érezhetjük, de arra semmi bizonyíték nincs, hogy a Csendes–óceánon tapasztalható hőmérsékleti anomália közvetlen, vagy akár közvetett következménye legyen egy zordabb európai tél.

Makroszinoptikus időjárási helyzetek

Az Európa feletti makroszinoptikus időjárási helyzeteket általánosságban két nagyobb csoportba sorolhatjuk:

1. Zonális makroszinoptikus helyzetek:

Ilyenkor alapjában az Atlanti-óceán felett kialakuló cikloncsaládok határozzák meg kontinensünk időjárását, nyugat-kelet irányú áramlást biztosítva.

Ezzel óceáni eredetű léghullámok áramlanak Európa belseje felé.

2. Meridionális makroszinoptikus helyzetek:

Ezt más néven blocking-helyzetnek is nevezik.

Ebben az esetben anticiklonok blokkolják a nyugat-kelet irányú ciklonális áramlást, így a magasnyomású képződmények hatása érvényesül.

A blokkoló anticiklon (blocking-anticiklon) helyzetétől függően beszélhetünk északi, keleti és déli típusú meridionális időjárási helyzetről.

Az anticiklon északi típus fennálltakor a Brit-szigetek környékén, keleti típus esetén Észak-Európa (Skandináv-félsziget) környékén, déli típus bekövetkeztekor pedig a Kelet-Európai síkság területén található. - https://www.metnet.hu/?m=kislexikon&id=376

Mindezeket egybevetve nem kell rettegnünk az idei téltől, nem biztosak az állítások, miszerint sarkvidékké változna Európa, azonban nem árt felkészülni egy-két melegebb ruhadarabbal. Ezt tapasztaltuk az elmúlt napokban is.

Forrás: www.palettaonline.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.


Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.

A faj elnevezése nem véletlen:

példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.

Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.

Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.

A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.

VIDEÓ: A cápáról

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Éppen kertet ásott Boldog István, amikor az RTL megkérdezte tőle, honnan származott a krumplit osztó tiszásokról készült hamis kép
A volt fideszes képviselő magánembernek nevezte magát, akit nem kéne zavarni. Magyar Péter szerint viszont örülhet, hogy egyáltalán szabadlábon van.


Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.

Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.

Amikor az RTL Híradó telefonon elérte,

a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.

Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.

„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”

– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.

A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”

Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”

Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.

Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.

A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton megnevezett négy nagybankot, akik maradhatnak Magyarországon
Nagy Márton hétfőn közölte a kormány listáját: az OTP, MBH, K&H és UniCredit biztosan maradhat. A miniszter szerint az ötödik hely kiadó, ami a többi nagybank, köztük az Erste számára is bizonytalanságot jelent.


Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn megnevezte azt a négy bankot, amelyet a kormány a jövőben is a magyar piacon látna, egy ötödik helyet pedig egyelőre üresen hagyott.

„Az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az ‘ötödik hely jelenleg kiadó’”

– hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem évfordulós rendezvényén a tárcavezetőtől, az eseményről az MTI tudósított. A bejelentés azért bír nagy jelentőséggel, mert a Magyar Nemzeti Bank besorolása szerint jelenleg hét nagybank működik az országban – az említetteken kívül az Erste, a Raiffeisen és a CIB –, így a kormányzati elképzelés két szereplő piacról való távozását vagy beolvadását vetíti előre.

A miniszter a múlt héten egy Facebook-bejegyzésben már jelezte a kormány szándékát.

„A bankok még mindig túl drágák, és túl sokan vannak! A bankrendszer konszolidációja tovább nem halogatható! Öt nagy bank maradhat!”

– írta akkor. A bankpiaci átalakításról szóló közléseket feszült politikai légkör előzte meg. Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelő beszédében az Erstét és a Shellt „a halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte. Az Erste Bank erre reagálva közleményt adott ki. „Az Erste Bank Hungary Zrt. alapelvei szerint ellenez minden háborút és erőszakot… [és] semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban” – közölte a Telexszel az Erste Bank.

A pénzintézeti szektor és a kormány viszonyát az adópolitika is befolyásolja. 2026-tól emelkedik a banki extraprofitadó: az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalékkal, az a feletti rész pedig 30 százalékkal adózik. A Magyar Bankszövetség szerint a túladóztatás fékezi a gazdasági növekedést. A kiszámíthatatlan környezetről egy név nélkül nyilatkozó bankvezető beszélt a Telexnek. „Jó lenne, ha a másik oldalon is lenne egy szavahihető partner, mert ha az állam soha sem tartja be az ígéreteit, ráadásul egyik napról a másikra duplájára emel egy óriási terhet, úgy nem lehet dolgozni, tervezni” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János szerint a fideszesek egy része már nem meri elmondani, hogy kire szavaz
Az építési és közlekedési miniszter Hajdú-Bihar megyében kampányolt a Fidesz új jelöltje mellett. Szerinte a győzelemhez a 2018-as és 2022-es szavazókat kell újra megszólítaniuk.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 24.



„Én egy olyan városban élek, ahol ha megtudják az emberről, hogy fideszes, akkor megtámadják és kiközösítik” – ezzel a személyes példával magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn Hajdúböszörményben, miért gondolja, hogy sok kormánypárti szavazó nem meri nyíltan felvállalni, kire voksol. A miniszter a helyi fórumon arról beszélt, hogy

Hódmezővásárhelyen az emberek inkább letagadják a hovatartozásukat, és majd „a fülke magányában úgy szavaznak, ahogy akarnak”

– írta a Telex.

A miniszter azért látogatott a Hajdú-Bihar 6-os választókerület központjába, mert szerinte az „nem egy lefutott körzet”. Bár 2022-ben a fideszes Tiba István 58 százalékkal nyert itt, Lázár szerint az új helyzet és a Fidesz új jelöltje miatt „nincs a mérkőzés lefutva”. A Fidesz–KDNP jelöltje a körzetben Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, akit a miniszter a bevezetőjében „gyüttmentnek” nevezett. A Tisza Párt jelöltje a város polgármestere, Göröghné Bocskai Éva, aki korábban óvodavezető volt.

Lázár János szerint a Fidesz országosan és helyben is győzhet annak ellenére, hogy „az ellenfél sokkal agresszívebb, sokkal hangosabb, verik a dobokat, és hangerőben vezetnek”. Úgy látja, ez csak a látszat, mert azt, hogy a „csendes, normális többség” mit akar, „egyelőre senki nem tudja”. A győzelem receptjét is felvázolta: meg kell találni és szólítani azokat, akik 2018-ban és 2022-ben a Fideszre szavaztak, különösen az elbizonytalanodottakat. A kritikákra utalva hozzátette: „Az, hogy a világ tele van irigy emberekkel, az más kérdés”, és szerinte attól, hogy valaki rá vagy Orbán Viktorra irigy, még nem lesz jobb az élete.

A miniszter nem részletezte, mire alapozza a rejtőzködő szavazókról szóló elméletét. A 21 Kutatóközpont február eleji felmérése ezzel szemben azt mutatja, hogy a Tisza Párt 7 százalékponttal vezet a Fidesz előtt a teljes népesség körében, a pártnélküli, bizonytalan szavazók aránya pedig csökken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk