SZEMPONT
A Rovatból

Mire lesz végül is elég a 150 ezer forintos lakhatási támogatás? - mindez beépülhet az árakba is, mondja az ingatlanszakértő

Ha a fiatalok extra támogatást kapnak, azt Balogh László szerint a kiadó lakások tulajdonosai is beépíthetik az áraikba, de ez biztosan nem egy az egyben történik majd meg. Ugyanakkor minimum egy bérleti díjról szóló számla szükséges lesz az adminisztrációhoz.


Hatalmas érdeklődést váltott ki a kormány bejelentése, hogy jövőre a 35 év alatti munkavállalók cafetériaként havi 150 ezer forintos lakhatási támogatást kaphatnak a munkáltatójuktól, amelyet albérletük kifizetésére vagy lakáshitelük törlesztésére fordíthatnak. Azóta az is kiderült, hogy a munkáltató hiteltörlesztés esetén a támogatást közvetlenül a banknak utalja majd, a lakbértámogatást viszont akár a munkavállaló, akár az ingatlan bérbeadója is megkaphatja.

De még mindig sok a kérdés: például hogyan igazolják majd az albérlők a munkáltató felé, hogy mire használták fel a pénzt? Elég lesz ehhez egy szerződés? Vagy esetleg számla is kell? És hogyan hat mindez az ingatlanpiacra? Tovább emeli a lakások árát vagy az albérletárakat? Erről beszélgettünk Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

– Akinek nehéz kifizetni a lakbért, annak mindenképpen jól hangzik a havi 150 ezer forintnyi támogatás, de ilyenkor rendszerint megemelkednek az árak is. Számíthatunk ilyesmire ennek kapcsán is?

– A KSH-val közösen publikált KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai is tükrözik, hogy a drasztikus árnövekedés már elkezdődött. Az elmúlt egy évhez képest is 10 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, bár igaz, hogy most októberben megtorpantak. Ennek pedig részben az az oka, hogy van egy szezonális forgatókönyv. Amikor vége a szezonnak szeptemberben, utána kissé lejjebb vesz a lendület az albérletpiacon. Viszont az is benne van ebben, hogy olyan magasak a bérleti díjak, hogy ezzel a fizetőképes kereslet már nagyon nehezen tud lépést tartani. Azt lehet mondani, hogy 2021 közepe óta folyamatosan nőnek a bérleti díjak. A Covid előtti szintre körülbelül 2022 nyarán értek vissza, azóta folyamatosan, legalább éves szinten 10%-ot elérő mértékben emelkednek. Ez a kilátásba helyezett 150 ezer forintos lakbértámogatás a 35 év alatti fiatalokra vonatkozik, és akár hiteltörlesztőre, akár pedig lakbérre is fordítható.

Lehet, hogy ha most 150 ezer forintos támogatás jön a fiatalabb bérlők esetében, akkor feljebb tudnak kúszni az árak is.

Azt már a Covid idején is láttuk az elmúlt években, hogy a bérbeadók a bérlők jövedelmi szintjéhez igazítják a bérleti díjakat. Az elmúlt időszakban, amikor az infláció növekedése miatt a munkaadóknak is muszáj volt emelniük a jövedelmeken, hogy a munkaerőhiányos gazdaságok megtartsák a dolgozóikat, akkor az albérleti díjak is emelkedtek. Azt azért tudni kell, hogy a bérleti díjak nem az infláció ütemével mozogtak együtt, azaz amikor 20 százalék volt az infláció, akkor a bérleti díjak csak 14-15 százalékkal drágultak, pontosan követve a jövedelmeket. Mert a legtöbb bérlő bérből és fizetésből gazdálkodja ki az albérleti díjakat. Most viszont, amikor a fiatalok extra támogatást kaphatnak, az anyagi mozgástér megnő, és elképzelhető, hogy ezt a kiadó lakások tulajdonosai is beépítik az áraikba.

– Az albérletek jelentős részét még mindig feketén adják ki. Ennek a támogatásnak lehet olyan hatása, hogy kifehéríti ezt a piacot?

– Ez szükségszerű, mert a munkáltató csak akkor tud ilyen támogatást adni, ha az elszámolható, dokumentálható, tehát minimum egy bérleti díjról szóló számla szükséges lesz az adminisztrációhoz. Az biztos, hogy a bérbeadóknak is valamilyen módon igazolnia kell, hogy ezt a bevételt ő megszerezte, azaz a bérlő ezt a kiadott támogatást valóban arra fordította, amire kapta. Ez nyilván lehet számla, vagy más bizonylat is, attól függően, hogy ki milyen formában adja bérbe az ingatlant. A részletszabályokat még nem tudjuk. Tehát hogyha ez lesz a forgatókönyv, akkor a bérbeadóknak be kell jelentkezni a NAV-hoz adószámos magánszemélyként, és számlát kell kiállítaniuk a bérleti díjról. Ez valóban fehérítheti a rendszert.

– De ha a bérbeadó nem akar adót fizetni, akkor hátrányba kerülnek azok, akik ezt a támogatást akarják felhasználni a bérleti díjra, mert továbbra is kiadja feketén, és még adóznia sem kell.

– Így van. Ebben az esetben le kell mondania a bérlőnek az extra 150 ezer forintról, és ez a jelenlegi bérleti díjak esetében nagyon komoly támogatás. Kis túlzással 150 ezer forintból már egy viszonylag olcsó, nem a legjobb helyen lévő, de egy viszonylag olcsó albérlet díja kijön. Sok vidéki városban pedig 150 ezer forintból szinte már egy átlagos albérlet is finanszírozhatóvá válik.

– Tehát ez az összeg még akkor is segítség, ha magasabb albérletárakat kell fizetni? Annyival nem tudnak az albérletárak nőni, amennyivel ez többet jelenthet támogatásként?

– Azért nem, mert csak a bérlők egy része lesz jogosult erre a támogatásra. Csak a 35 év alatti bérlők esetében érhető el ez a 150 ezer forint. Valószínűleg akit érint, az bizonyára élni fog ezzel a lehetőséggel, hiszen ez mind neki, mind pedig a munkáltatójának egy nyertes helyzet lehet, hiszen az a munkáltató biztos, hogy jobb színben fog feltűnni a munkavállalói előtt.

Szerintem kevés olyan munkaadó lesz, aki kihagyja ezt a lehetőséget, már csak azért is, mert ugyanannak a 150 ezer forintnak a kifizetése munkabérben jóval többe kerül, mintha ezt a 150 ezer forintot ilyen kedvezményes juttatásként adja oda.

Tehát ez a munkáltatónak is kvázi egy spórolási lehetőséget jelent.

– Ha viszont a munkáltató spórolni akar, akkor lehet, hogy a jövő évi fizetésemelése lesz a dolgozónak kisebb, vagy az eddig bérben kifizetett pénzt kapja meg ezentúl lakhatási támogatásként. Közben pedig nőnek az albérletárak. Mennyit is ér igazából akkor ez az egész?

– Hát ezt majd 2025 első néhány hónapja után látjuk meg, amikor életbe lép ez a támogatás, és megismerjük a részletszabályokat is. Egyelőre annyit tudunk, amennyiről itt beszélgetünk, hogy 35 év alatt 150 ezer forintot kaphatnak havonta a munkavállalók, és ez a munkáltató oldalon a SZÉP-kártyával egyenértékű juttatásként adózik.

Vagyis az évi 450 ezer forintos kereten felül jelent még potenciálisan 1,8 millió forintos cafeteria-keretet. Valószínűleg lesz olyan köztes út, ami mindenkinek megfelelő lehet, mert azért a 150 ezer forint az sok pénz az albérletpiacon.

És persze ezt hiteltörlesztőre is fel lehet használni. Ez azért érdekes, mert most a hitelkamatok magasabbak, mint 2021 nyarán, vagy 2022 elején, amikor 2-3%-os kamattal lehetett piaci alapon hitelhez jutni. Most már 6-6,5 százalék körül járnak a lakáshitel-kamatok, tehát ez nyilván magasabb hiteltörlesztőt is jelent annak, aki lakáshitelt vesz fel.

– Azt látjuk, hogy ez is, és a többi bejelentett támogatás is mind felfelé nyomják az ingatlanpiaci árakat. Mi az, ami fordíthatna ezen?

– Nem is nagyon tudom elképzelni, hogy van-e olyan intézkedés, ami a már elért piaci bérleti díjakat, piaci árszinteket a lakáspiacon adminisztratív eszközökkel lejjebb tudná nyomni. Mert az esetek túlnyomó többségében az árak mindig emelkedtek. Amikor csökkenés történt, akkor azok tipikusan olyan időszakok voltak, aminek senki nem örült. Például a Covid. Akkor sem arról szóltak a híradások, hogy mennyire örülnek a bérlők, hogy 30%-kal csökkentek a bérleti díjak. Vagy emlékezzünk vissza a devizahiteles válság időszakára, vagy most 2023-ban is jóformán csak stagnáltak az eladó lakások árai, néhol bizonyos ingatlantípusoknál csökkenés is volt, de nem taposták egymás sarkát a vevők az ingatlanpiacon, hogy na most végre nem emelkednek a lakásárak, akkor most erre le kell csapni. Pont azért csökkentek, mert nem volt akkora kereslet.

Szóval ezek az intézkedések, amik hűteni tudnák ezeket az amúgy forró piacokat, mint a lakáspiac, maximum csak annyit tudnak elérni, hogy a már elért piaci szintek drágulását lassítják.

Esetleg abban bízhatnak a bérlők és a lakásvásárlók, hogy az ő jövedelmük közép vagy hosszabb távon nagyobb ütemben emelkedik, mint ahogy ezek a bérlemények vagy ingatlanok drágulnak.

– A tíz évvel ezelőtti bérszínvonalhoz képest most könnyebben megfizethetők a bérlemények vagy az ingatlanok, vagy ez még mindig csak egy remény?

– Nagyjából hasonló volt az arány 5-10 évvel ezelőtt is, tehát az arányszám nem nagyon mozdult el, és ennek is köszönhető, hogy most ilyen drágák az albérletek, mert menet közben a jövedelmek is nagyot nőttek nominálisan. Itt az a kérdés, hogy az adott jövedelemből a valóságban, vagyis reálértéken mi az, amit meg tudunk fizetni. Ezért fájóak a magas inflációs időszakok, mert olyankor viszonylag rövid idő, akár néhány hónap alatt a pénz sokat veszít a vásárlóértékéből. Az albérletek esetében ugyanez a helyzet, hogy

hiába nőnek a fizetések, ha a bérleti díjak is ugyanennyivel drágulnak, akkor a lakhatásra fordított kiadások aránya nem változik.

– Elmondhatjuk tehát, hogy az egyszeri polgár reményei, hogy idővel a fizetése kinövi a bérleti díjakat, az elmúlt évtizedekre visszatekintve nem egy reális remény?

– Ami a múltban történt, nem biztos, hogy ugyanúgy igaz a jövőre, mert például a múltban nem volt ilyen lakbértámogatás. Nyilván ez az elmélet. Mert ha valaki zsebbe kapja a fizetését, akkor nem kaphatja meg ezt a támogatást. De ha bejön ez a lakbértámogatás, akkor az azt jelentheti, hogy ugyanaz a munkaóra-mennyiség mondjuk a lakbérekre vetítve többet érhet az albérletpiacon. Az a nagy kérdés, hogy ez a többletkereslet mennyire tud beépülni, mennyire fog beépülni az árakba? Mennyire fogja ezt benyelni a piac.

Feltételezem, hogy nem fog mindenki plusz 150 ezer forintos támogatást kapni havonta, és azt is lehet azért feltételezni, hogy nem 150 ezer forinttal fog megugrani minden kiadó lakásnak az ára 2025. január elsejétől.

De hogy hol húzódik majd meg ez az egyensúly, azt a következő év első néhány hónapja alapján fogjuk majd látni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk