prcikk: „Miért csak most szólalt meg Szilágyi Liliána?” – Hát ezért, kedves trollkommentelők! | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Miért csak most szólalt meg Szilágyi Liliána?” – Hát ezért, kedves trollkommentelők!

Egyesek szerint az úszónő haknizik a bántalmazása történetével, mások szerint „egy kamugép”. Sorra vettük a legjellemzőbb hozzászólásokat, hogy érdemben reagáljunk rájuk.
Rónyai Júlia. Fotó: MTI/EPA/Esteban Biba - szmo.hu
2022. január 02.



2016-ot írtunk. Kezdő újságíróként dolgoztam egy ismert magyar hírportálnál, ahol - mivel aznap épp mindenki ezen pörgött - összegeznem kellett a riói olimpia legviccesebb beszólásait. Jól emlékszem, mit nyilatkozott akkor Szilágyi Liliána, mert ezen röhögött a fél szerkesztőség.

“Istenem, milyen aranyos” - mondogatták páran elnéző mosollyal, éreztetvén, hogy az akkor 19 éves Liliána azért nemcsak aranyos, hanem feltehetően hibbant is, de minimum nagyon naiv.

“Éreznem kell, meg kell tanulnom nem letiltani az érzelmeimet” - ilyesmiket mondott akkor a göndör hajú, ártatlan tekintetű lány a medencében. Bevallom, kicsit talán én is forgattam a szememet rajta.

“Jaj, kislány, ez nem Oravecz Nóra énidő-kurzusa!” - valami ilyesmit gondolhattam, ha gondoltam bármit is az ügyben. Mégsem csatlakoztam a röhögőkhöz. Nem szeretek hangosan cinkelni másokat, legfeljebb egy picit, belül, csendben mulattatni magam velük, ez azonban maradjon az én a magánügyem.

Ilyenkor ugyanis ott motoszkál a fejemben, hogy az általam ismert nézőpont részigazság csupán, és a másik talán nem szolgált rá, hogy élcelődjek rajta.

Öt év telt el azóta, és ma örülök, hogy még ott és akkor sem nevettem ki az úszónőt. Most, hogy nagyobb szeletet kaptunk az igazságból, joggal szégyenkezhetnek, akik akkor vihorásztak. Még akkor is, ha ma már nem tennének így.

Liliánáról kiderült: minden egyes szót a megfelelő helyre pakolt ezekben a nyilatkozatokban. Minden mondatának mázsás súlya volt. Minden szavával precízen oda szúrt, ahová kellett, csakis önvédelemből.

De azért ne higgyük, hogy egy fiatal nőn, aki nyíltan beszél az ellene elkövetett bántalmazásról, ma már nem nevet senki. Elég felnézni a Facebookra vagy a YouTube-ra, hogy belebotoljunk egy sírva röhögős szmájlisorba.

Az ügyben hamar felálltak a frontok, zászlót bontottak az ilyenkor szokásos kommentelői trollhadseregek. A legtöbben Liliána mellett foglalnak állást, őt sajnálják, neki küldenek bátorítást. Ám ahogy az lenni szokott, megjelent a másik oldal is. Tőlük idéznék most néhány kiragadott, de tipikusnak mondható kommentet.

“És ez kit érdekel? Én meg spagettit ettem.”

Nagyszerű, ha téged mindez nem érint! Csakhogy a szomszédodat már érintheti. Minden évben közel kéttucat nőt gyilkolnak meg ebben az országban. Minden ötödik lány nő fel olyan családban, ahol az apja veri az anyját. A nők átlagosan 35 (!) verést szenvednek el, mielőtt segítségért fordulnak. Te meg spagettit ettél. Egészségedre!

Gondolj bele, mennyit érnek egy olimpikon szavai abban az országban, ahol a közszereplők zöme szélsőségesen megosztó, a sportolók azonban mindkét (vagy inkább minden) oldal ünnepelt hősei. Aztán abba is, vajon hogyan kerülne napvilágra az a rengeteg szemét, ami mérgezi a közös, társadalmi tudatalattinkat, ha valaki nem világítaná át, nem hozná felszínre ezeket a ügyeket? Ha nem vállalná egy-egy ismert ember a személyes érintettségét, egy ilyen kiállás minden ódiumával, minden lehetséges következményével együtt?

“De jó kis hakni, indul a roadshow egyik tévéműsorból a másikba!”

Valóban logikusabb lenne, ha Liliána a vallomását követően elbújna egy kő alá, és nem reagálna a felkérésekre? Elmondta: azért most állt a nyilvánosság elé, mert - hosszú évek után - most képes beszélni arról, ami vele történt. Amint ezt írom, szembejön velem egy cikk címe: “Megfojtotta egy férfi Ököritófülpösön a feleségét.” Látod, általában a szemed sem rebben az ilyesmi hallatán, annyira hétköznapi hír.

Kérlek, mondd, kik haknizzanak inkább a különböző celeb- és politikussimogató műsorokban, akik ennél fontosabb ügyet képviselnek? Másrészt nehéz elhinnem, hogy bárki roadshow-nak éli meg a traumáiról való nyilvános kitárulkozást. Pláne, ha közeli családtag is érintett bennük. Kálvária - talán inkább ezt a szót kerested rá.

“Nem tud bizonyítani semmit xD xD xD (így, röhögős fejekkel, ikszdé ikszdé).”

Valóban nem. Ezt a bíróság tiszte lesz eldönteni, nem többmillió önjelölt igazságügyi szakértőé, a vádlottat pedig - mint minden esetben - megilleti az ártatlanság vélelme. Én mindenesetre nem látom, hogy Liliána bármit bizonygatni akarna. Látom viszont a testbeszédét, a könnyeit, és látom - pontosabban csak olvasom - a másik oldalról érkező stílust és reakciót is. De gondolj bármit is, az, hogy muszáj körberöhögnöd, már önmagában is elég beszédes. Ennyi objektivitással jól tetted, hogy nem a jogi pályát választottad. Már csak az ügyvédet nem kéne előadnod.

“Kis rib.nc.”

Tudjuk, kedves Torrente, “minden nő k.va, kivéve az anyámat”. Csak egyszer tennéd a kezed a szívedre és kérdeznéd meg önmagadtól: ki volt az a személy az életedben, aki miatt egy fiatal, önmagát képviselő nőt azonnal degradálnod kell? Ki frusztrált téged ilyen rettenetesen? Az első szerelmed? A húgod? Az anyád? Esetleg az apád, aki már gyerekkorodban elültette a fejedben ezt a mantrát? Még jól járt a világ, ha ezt a vicsorgó szörnypofát csak az interneten mutogatod, és nem élőben adod elő a környezetednek. A probléma része vagy, ami ellen fel kellett szólalni.

“Az apuka már ránézésre/első olvasásra is totál nárcisztikus.”

Ezt Liliána védelmében írod. Viszont az apukáról nem tudjuk, nárci-e, te meg nem vagy pszichológus, csak egy internet-előfizető, aki olvasott pár cikket a csúnya, gonosz, démoni “nárcikról” egy női magazinban. Hiszen köztudottan a nárcisztikus az új pszichopata a konyhapszichológiában. Gondolom, a kissé kocka ismerőseidet is előszeretettel diagnosztizálod autistaként. Akinek épp rossz napja van, az nálad garantáltan borderline-os, aki kétszínű, az skizofrén, aki bizalmatlan, az meg paranoiás. Mi lenne, ha meghagynád ezeket a fogalmakat az avatott szakembereknek? Ha a bántalmazó kifejezést használod rá, akkor is tökéletesen érteni fogjuk.

És a csúcsok csúcsa, a legjellemzőbb komment:

“Ja, aha, persze! Eddig nem jutott eszébe megszólalni, most meg kiteregeti a szennyest? Innen látszik, hogy egy igazi kamugép!”

Épp akkora “kamugép”, hogy a karrierjét, a jó hírnevét, a családi, baráti viszonyait teszi kockára azzal, hogy kiáll, és elmondja a maga igazságát.

Azzal, hogy többek közt épp az ilyen kommentelők céltáblájává teszi magát, amilyen te is vagy. Azzal, hogy hajlandó magát lelkileg szélsőségesen lecsupaszítani a nyilvánosság előtt, hogy átadja az üzenetet.

Pedig nagykorú - már nem él az apjával, és senki sem kényszeríti erre. Megtehetné, hogy éli a maga életét, és legfeljebb csak a pszichológus rendelőjében beszél a történtekről. De Liliána nem ezt választotta. Ne avasd érte hőssé, ha nem akarod, de az ítéleted többet árul el rólad, mint róla.

És van itt még valami, amit fontos lenne megértened. A bántalmazott általában nem hangos. A bántalmazott nem rohangál, mint a Gyalog galoppban, hogy “Elnyomnak, segítség, elnyomnak!”

Általában ezer anyagi és érzelmi szál fűzi ahhoz, aki bántalmazza. Pénzügyi, fizikai, lelki függésben él. Mélyen kötődik az élete fölött uralkodó tekintélyszemélyhez. Ahhoz, aki eldönti, aznap éppen kijár-e neki az ütlegelés, vagy elég lesz egy laza pofon is. Már ahhoz is idő, távolság, gyógyulás és terápia szükséges, hogy évek múltán el tudja mondani, mi történt.

Bármilyen hihetetlen, a bántalmazott általában még szereti is azt, aki bántja. Különösen igaz ez a gyerekre, aki a bántalmazó szülő mellett nő fel - mert mégis, hogy az istenbe ne kötődne a gyerek a gondozójához?!, még akkor is, ha az rendszeresen lilára veri. Ilyenek a gyerekek.

Próbáld csak egy kétévesnek elmagyarázni, hogy ha apu megdádáz, akkor éppen bántalmaz, és nem te magad tettél rosszat, amiért rosszat érdemelsz.

Aztán ez a gyerek majd eltölthet 20 évet terápiában, amíg megpróbálja szétszálazni, meddig tart a fegyelmezés, és hol kezdődik a szeretet. Mi a jogos büntetés, és mi az indokolatlan bűntudatkeltés.

Tudod, néha még én, a harmincas éveimben járó szerző is utálom magamat azért, amit otthon kaptam. Mert szeretem, és akkor is szerettem azt, akitől kaptam.

Tudom, milyen dermedt az ember, milyen tehetetlenséget él meg. Hogy a bántalmazás köréből kilépni szinte képtelenség. Hogy elmondani, mi zajlik az emberben, akár gyerekként, akár felnőttként mérhetetlen szégyenérzettel tölt el - hiába más szégyenét hordozzuk.

Emberfeletti elszántság kell hozzá, hogy ezekkel az érzésekkel szembemenve megszakítsuk a kapcsolatot valakivel. Hát még, hogy mindezt el tudjuk mondani, fel tudjuk vállalni a nyilvánosság előtt.

Viszont egyet megtanultam: nem ítélkezni valaki fölött azért, mert nem értem őt. Hiszen egyszer talán megértem, és akkor el fogom szégyellni magamat.

Egyszer talán még ti, kedves kommentelők is el fogjátok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Fidesz ott követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába
A politológus szerint a kormánypárt stratégiai hibát követett el, amikor kizárólag a saját szavazóinak kommunikált. Meglátása szerint viszont a valódi probléma abból fakadt, hogy figyelmen kívül hagyták a saját buborékjukon kívüli elégedetlenséget.


A Fidesz kampányát és a választási éjszaka legfontosabb tanulságát foglalta össze éjszaka közzétett Facebook-posztjában Török Gábor politológus.

Szerinte a kormánypárt stratégiai hibát követett el azzal, hogy elszigetelte magát, miközben Magyar Péter sikeresen mozgósította azokat, akiket a Fidesz már nem tudott megszólítani.

Török délelőttre ígért részletesebb elemzést, de egy gondolatot már előzetesen is kiemelt. A politológus szerint a kormánypártok alapvető tévedést követtek el azzal, hogy kommunikációjukat a saját szavazóikra szűkítették.

„A Fidesz ott követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, kizárólag a saját szavazóihoz beszélt, csak arra összpontosított, hogy a lehető legjobban leegyszerűsített, alapvetően félelemre épített mondanivalóval és bizony időnként hasonlóan egyszerű szereplőkkel, továbbá mindenféle győzelmi jelentéssel őket egyben tartsa.”

Török Gábor ugyanakkor elismerte, hogy ez a taktika a keménymag egyben tartására részben alkalmas volt. „Ebben nem is volt teljesen sikertelen, hiszen a 2010 utáni időszakban eddig tapasztalt 2,1-2,8 millió közötti belföldi tábora - inkább alsóhangon - nagyjából most is rá szavazott.”

Az elemző úgy látja, a valódi probléma abból fakadt, hogy a kormánypártok figyelmen kívül hagyták a saját buborékjukon kívüli elégedetlenséget.

Szerinte a Fidesz „egyáltalán nem vett tudomást arról, hogy egyre több ember számára a politikája, a kommunikációja, a propagandája és a kirakata értelmezhetetlen, vállalhatatlan, befogadhatatlan.”

„Ezt a tábort terelte egybe és győzte meg a korábban az ellenzéki térfélen nem látott politikai munkájával Magyar Péter.”

A TISZA Párt több mint hárommillió szavazattal történelmi rekordot döntött, miközben a Fidesz–KDNP közel egymillió szavazót vesztett négy év alatt. Az előzetes adatok szerint a TISZA bő kétharmadot, 138 mandátumot szerzett, és a Fidesz mellett csak a Mi Hazánk jutott be a parlamentbe.

A győzelem nemcsak listán, hanem egyéni körzetekben is elsöprő volt, olyan ismert fideszes politikusok bukták el a körzetüket, mint például Menczer Tamás és Tállai András.

A választási éjszaka gyors és egyértelmű politikai következményekkel járt. Magyar Péter győzelmi beszédében a köztársasági elnök és a legfőbb bírói vezetők távozását követelte. A vesztes oldalon Dobrev Klára lemondott a DK elnöki posztjáról, a kormánypárti véleményvezérek pedig, mint Bohár Dániel vagy Deutsch Tamás, szűkszavúan reagáltak a vereségre.

Az eredmények kihirdetése után Budapesten hatalmas tömeg ünnepelt az utcákon, Karácsony Gergely főpolgármester pedig a nemzeti színűre kivilágított Lánchíddal köszöntötte a győztest.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter 12 pontban foglalta össze, miért bukott meg 16 év után a Fidesz
A szakértő szerint a bukás nem hirtelen jött, hanem egy évek óta tartó folyamat eredménye, amely a valóság tagadásával kezdődött. Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak.


Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz vasárnapi veresége nem egy hirtelen esemény volt, hanem egy hosszú, évek alatt felépült folyamat vége. Hétfő reggeli Facebook-posztjában úgy fogalmazott, eljött egy pillanat, amikor az emberek már nem dühből szavaztak.

„Hanem csendben. Végleg.”

A szakértő szerint a kormánypárt nemcsak egy választást veszített el, hanem a partneri kapcsolatát az országgal. „Ez nem egyik napról a másikra történt. Hanem évek alatt. Lassan. Következetesen” – írja, majd 12 pontban foglalja össze, mi vezetett a 16 év utáni bukáshoz.

A lista élén „a valóság tagadása” áll: hiába kommunikált sikereket a kormány, ha a mindennapi élet nehezebb lett, mert „a beszéd nem tölti meg a hűtőt, a pénztárcát és az éhes gyomrot”. Ezt követi „a hatalom megszokása”, ami már nem stabilitást, hanem eltávolodást hozott, és egy alternatív valóságot teremtett a Fideszen belül. Ez a gondolat egybe cseng Török Gábor elemzésével: a politológus úgy látja, a Fidesz azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, és figyelmen kívül hagyta a buborékján kívüli elégedetlenséget.

Tarjányi azzal folytatja, hogy „a kiválasztottak világa”, vagyis egy szűk kör látványos gazdagodása, valamint „a félelem politikájának kifáradása” is a vereség okai között van: az emberek belefáradtak a 16 éves „háborúba”. Kiemeli még „a fiatalok elvesztését”: ezek a generációk nem találtak jövőképet, és a szüleik, nagyszüleik is így látták. Ahol pedig „nincs jövő, ott nincs választói lojalitás sem”. Hatodik pontként az egészségügy és az oktatás állapotát nevezi meg, ami szerinte már nem kampánytéma volt, hanem mindennapi tapasztalat.

„Elfogadhatatlan, ha egy állam az alapműködéseket sem biztosítja” – állítja.

A hetedik pont „a kommunikáció túlhajtása”, ami hiteltelenné és nevetségessé vált. A nyolcadik „a korrupció és a mohóság képe”: Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak. A nemzetközi sajtó egy része szintén a gazdasági nehézségeket és a korrupciót jelölte meg a Fidesz vereségének fő okaként.

A szakértő azt gondolja, hogy „a szövetségek beszűkülése” és az, hogy a Fidesz „elmérte” Magyarország helyét, szintén hozzájárult a bukáshoz, mivel „Magyarország Európához tartozik. Nem Oroszországhoz, és nem az Egyesült Államokhoz.”

Tarjányi utolsó két pontja „a túlzott kontroll” (ami egy „bürokratikus, merev struktúrát” hozott létre „urizáló helytartókkal”), valamint az ebből fakadó, mindennél erősebb „változás igénye”. „Az emberek hiszik, hogy újat és jobbat tudnak építeni. Nem akarják a NER-t és ez egyben üzenet az új kormánynak is: ha ugyanazt csinálják, mint Orbánék ugyanígy járnak. Csak gyorsabban” – fogalmazott.

A szakértő hozzátette: a vasárnapi esemény nem bosszú, hanem korrekció volt az ország részéről. „Egy társadalom mindig jelez. És ha ezt sokáig nem hallják meg, akkor már nem beszél. Hanem dönt…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Történelmi fordulatról ír a nemzetközi sajtó: erre számítanak Magyarországtól a világban a Tisza győzelme után
A legnagyobb európai és tengerentúli lapok kiemelik, hogy Orbán elismerte a Fidesz választási vereségét. Az elemzések közben arra jutnak, hogy a stagnáló gazdaság, illetve a korrupció miatt akart komoly változásokat a magyar nép, és ez hozta el a Tisza Párt elsöprő győzelmét.


Egy korszak zárult le Budapesten: a nemzetközi sajtó egyszerre nevezi történelmi fordulatnak és európai jelentőségű váltásnak az április 12-i magyar választás eredményét, amelyre világszerte reagáltak politikai vezetők és a legnagyobb lapok. A 16 év utáni kormányváltást hozó választáson a Tisza Párt aratott fölényes győzelmet, miközben a részvételi arány rekordot döntött. A világsajtó kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, a vezető médiumok pedig egybehangzóan a magyar belpolitika és az Európai Unió viszonyának újrapozicionálását emelték ki.

A Reuters hírügynökség tudósítása szerint az uniós vezetők a demokratikus és európai értékekhez való visszatérés esélyét látják az eredményben, miközben a szavazói döntés hátterében az infláció és az életszínvonal romlása is komoly szerepet játszhatott.

„Ezen az estén erősebben dobog Európa szíve Magyarországon” – idézte a The Guardian Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A brit lap szerint a magas részvétel és a fiatal szavazók mozgósítása kulcsfontosságú volt, a választást pedig a jobboldali populizmus európai jövőjéről szóló népszavazásként is lehetett értelmezni.

A The New York Times elemzése szerint a fordulat kulcsa az volt, hogy Magyar Péter „belülről” érkező kihívóként tudta megszólítani az elégedetlen szavazókat, és a választás egyben a centralizált hatalomgyakorlásra adott társadalmi válaszként is értelmezhető.

A tengerentúli sajtó a geopolitikai következményeket is hangsúlyozta. A The Washington Post arra hívta fel a figyelmet, hogy a fordulatnak Washingtonban és Moszkvában is komoly visszhangja van, és Orbán Viktor veresége túlmutat a magyar belpolitikán, hatással lehet a transzatlanti viszonyokra is.

A gazdasági okokat a The Wall Street Journal emelte ki: azt írják, a választási eredményben komoly szerepet játszott a stagnáló gazdaság és a korrupciós vádak miatt fellángolt társadalmi feszültség.

A Le Monde elsősorban azt emelte ki, hogy Orbán Viktor elismerte a vereségét. Eközben Magyar és a Tisza Párt győzelme egy új, EU-orientált politikai irány lehetőségét vetíti előre. A francia lap úgy értelmezi, hogy a választás félreérthetetlen visszajelzés a választóktól, akikben erős igény támadt a változásra.

A brüsszeli Politico szerint a Tisza Párt erős kétharmados parlamenti többsége (amiről az éjjel még feltételes módban írtak) rendszerszintű átalakítások előtt nyithatja meg az utat. Ezt a gondolatmenetet vitte tovább a CNN és a BBC is, amelyek az európai illiberális modell egyik ikonikus alakjának vereségét és ennek jelképes súlyát hangsúlyozták.

A nemzetközi reakciók is gyorsan megérkeztek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök magyarul is üzent: „Vissza együtt! Dicsőséges győzelem, barátaink! Ruszkik haza!”. Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke úgy fogalmazott, hogy „a magyarországi ellenzéki győzelem a demokrácia győzelme, és a magyar nép rugalmasságának bizonyítéka.”

A külföldi lapok elemzései szerint összességében a magas részvétel, a fiatal szavazók aktivizálódása, a gazdasági nehézségek és a korrupciós ügyek miatti elégedetlenség együttesen vezettek a 16 éve tartó kormányzás végéhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fotókon a győzelem éjszakája: ilyen volt a hangulat a Batthyány térnél
A Tisza Párt fölényes választási győzelmére örömünnep kezdődött, melynek legjobb pillanatait fotósunk is megörökítette.


Fáklyák, táblák és hangos éljenzéssel töltötte be vasárnap este a Batthyány tér környékét a Tisza Párt óriási választási győzelme után. Rengetegen ünnepelték a kétharmados sikert Magyar Péterék eredményváróján, a buli pedig csak ezután indult be igazán.

A kormányváltás mellett voksolót fáklyagyújtással, táblákkal és tapsolással, ujjongással, énekléssel fejezték ki örömüket.

A legjobb pillanatokról készült képeket mutatjuk galériánkban:


Link másolása
KÖVESS MINKET: