SZEMPONT

Mi van akkor, ha Trumpot elítélik, de közben megválasztják? – egyre nagyobb bajban az amerikai demokrácia

A vietnámi háború óta nem volt ilyen megosztottság az Egyesült Államokban. A Trump elleni bűnvádi eljárás és az ezzel egyidőben folytatott elnökválasztási kampány olyan kérdéseket vet fel, amelyek példátlanok.

Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2023. július 05.

A Fehér Házból kicsempészett bizalmas dokumentumok miatt immár elkerülhetetlennek látszik Donald Trump bíróság elé állítása. Mindez azonban nem zavarja a volt elnököt abban, hogy 2024-ben ismét megcélozza a legmagasabb amerikai hivatalt. Sőt, a körülötte zajló botránysorozat még lovat is ad alá. Ráadásul az Egyesült Államok törvényei szerint akár a börtönből is jelöltetheti magát elnöknek.

A Washington Post által megszólaltatott szakértők szerint ebben az esetben az amerikai demokratikus elvek és intézmények iránti bizalom az eddiginél is jobban meginoghat.

A lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt hat évben ezek az intézmények folyamatos támadás alatt álltak, elsősorban Trump viselkedése és cselekedetei miatt, és ez a helyzet a következő 18 hónapban tovább romolhat. A vietnami háború óta nem volt ilyen megosztottság az ország kormányzását illetően.

Még nem volt példa arra, hogy egy volt elnök ellen szövetségi bűnvádi eljárást indítsanak, és mindezt még súlyosbítja, hogy annak a demokrata párti elnöknek az igazságügy-minisztériuma vonja Trumpot felelősségre, aki őt legyőzte 2020-ban, és aki 2024-ben a dolgok jelenlegi állása szerint az ellenfele lesz.

Politológusok, jogászok, politikai stratégák egyetértenek abban, hogy ez a folyamat kiszámíthatatlan.

„Egy alkotmányos demokrácia annak a rendszernek a hatékonyságán és hitelességén múlik, amelyen keresztül törvényeket hoznak és azokat végrehajtják. Ha alapvető kételyek merülnek fel eme intézményekkel szemben, akkor az egész alkotmányos demokrácia, mint olyan, bajban van” – jelentette ki William Galston közíró, akadémikus, Bill Clinton elnök egykori belpolitikai tanácsadója.

Több súlyos jogi kérdés is felmerül: mi van akkor, ha Trumpot elítélik, de közben megválasztják? Adhat-e kegyelmet önmagának? Betöltheti-e az elnöki hivatalt elítélése után? És akkor még folyik a vizsgálat Trumpnak a washingtoni Capitolium elleni 2021. január 6-i támadásban betöltött szerepéről, a választók megtévesztéséről, és a Georgia állambeli eredmények megfordítására tett kísérleteiről is. Ezek az ügyek még tovább rongálhatják a demokratikus intézményeket, mostantól egészen az új elnök 2025 januári beiktatásáig. Jack Goldsmith, a Harvard jogászprofesszora, aki George W. Bush idején az igazságügyben és a hadügyben egyaránt szolgált, azt mondta a Washington Postnak, hogy akár elítélik Trumpot, akár nem, akár elnyeri az elnökjelöltséget, akár nem, mindenképpen maximálisan fel fogja használni ezt a helyzetet, és ezzel a végsőkig feltüzeli híveit is.

Trump az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy lejárassa az amerikai választási rendszert, azt állítva, hogy a 2020-as választásokat elcsalták. Bár ezt semmivel nem tudta bizonyítani, a közvélemény-kutatások mégis azt mutatják, hogy ennek ellenére több millió republikánus szavazót győzött meg arról, hogy Joe Biden elnököt nem legitim módon választották meg.

És ez a tagadás a lap szerint a Republikánus Párt nagy részét is megfertőzte. A vádemeléssel Trump ismét támadást intéz a hatóságok, az igazságügyi rendszer ellen, és nem utolsósorban a jogállamiságba vetett hitet is próbálja megrendíteni. Ugyanezt tette elnökként is, és most, hogy 37 vádpontra kell felelnie a dokumentum-ügyben, fokozta támadásait, azt állítva, hogy „politikai boszorkányüldözés áldozata.”

A Washington Post felidézi, hogy már korábban is voltak olyan helyzetek, amelyek együtt tették próbára a politikai és a jogrendszert. Emlékeztet George W.Bush és Al Gore 2000-es floridai küzdelmére, amelyet végül 5-4 arányban a Legfelsőbb Bíróság döntött el Bush javára, aki egy szűk többséget kapott az elektori testülettől, szemben Gore-ral, aki a választóknál élvezett némi előnyt. Gore ugyan nem értett egyet a bíróság döntésével, de az ország és intézményei érdekeit saját ambíciói fölé tudta helyezni. Benjamin Ginsberg republikánus jogász, aki 2000-ben Bush csapatában dolgozott, megerősítette: mindkét jelölt elfogadta az eredményt, ellentétben a 20 évvel későbbi helyzettel.

A másik példa a Watergate-ügy, amely Richard M. Nixon lemondásához vezetett 1974 augusztusában. Akkor azonban az ügyészek széles körben élvezték a közvélemény bizalmát, és Nixon nem kockáztatta, hogy ujjat húzzon velük. Goldsmith szerint éppen ez a konszenzus hiányzik a mai politikából. Nixon végül kegyelmet kapott utódától, Gerald R. Fordtól, ilyenben egyetlen más elnök sem részesült.

Az amerikai alkotmány az elnök önmagának adható kegyelemről külön nem rendelkezik, nem is volt rá eddig példa, miként azt sem tesztelték bíróság előtt, hogy egy elnök rendelkezik-e ilyen hatalommal.

Michael Gerhardt, az észak-karolinai egyetem jogász professzora szerint az alkotmány szövege nem értelmezhető így, az elnök csak másnak adhat kegyelmet, önmagának nem. Nixon a Watergate-ügyben szintén feltette e kérdést az igazságügy-minisztériumnak, és azt a választ kapta, hogy „senki sem lehet önmaga bírája.”

Mary C. Lawton, az akkori igazságügy-miniszterhelyettes memorandumában ugyanakkor azt írta, hogy az alkotmány 25. módosító cikkelye lehetővé teszi, hogy az elnök magát hivatala ellátására képtelennek nyilvánítsa. Ebben az esetben az alelnök ügyvezető elnök lesz, és joga van megkegyelmezni az elnöknek, aki ezután lemondhat, de újra át is veheti hivatalát. Gerhardt szerint viszont a 25. módosító cikkely fizikai vagy mentális alkalmatlanságra vonatkozik, nem pedig jogi problémára. Mindezek a jogi kérdések azonban soha nem képezték per tárgyát, és ha Trump kegyelmet akarna adni magának, vagy ráhagyná ezt az alelnökére, az ügy minden bizonnyal a Legfelsőbb Bíróság elé kerülne.

Ezzel szemben, bár az alkotmány szerint nem kampányolhat senki, vagy nem gyakorolhatja az elnöki funkciót olyan, aki ellen eljárás indult vagy már elítélték, van precedens a börtönből való jelöltségre: 1920-ban Eugene V. Debs, szocialista párt jelöltje még börtönbüntetését töltötte, miután az első világháború idején a kötelező sorozás ellen lépett fel, és közel egymillió szavazatot kapott.

Egy másik kérdés: melyek azok a bűntettek, amelyek kizárják a hivatalviselést? Trumpot ugyancsak érinti az a szövetségi törvény, amely szerint legalább 3 évi börtönnel és az országban bármiféle hivatal viselésétől való eltiltással büntethető az, aki szándékosan ellop vagy megsemmisít valamilyen kormánydokumentumot.

Amikor a hatóságok házkutatást végeztek a volt elnök Mar-a-Lago-i villájában 2022 augusztusában, a parancs három olyan bűntettet említett, amelyek igazolták a rendőrségi intézkedést. Az egyik éppen a fent említett volt. Mindazonáltal a vádemelésben a szövetségi ügyészek ezt nem említik, miként semmi olyan bűntettet, amelynek elkövetése miatt nem lehetne elnök.

Számos jogi szakértő úgy látja, hogy ha nem állítanák bíróság elé Trumpot, tekintettel a bűnvádi eljárásban szereplő számos bizonyítékra, azt az üzenetet közvetítené a volt elnökök felé, hogy ők a törvények felett állnak. Ugyanakkor a vádemelés Trumpnak újabb lehetőséget adott a szövetségi törvénykezés elleni támadásra, és hogy politikai támogatói még kevésbé bízzanak az intézményekben.

További kockázatot jelent a 2021. január 6-i események ügyében egy vádemelés lehetősége. Goldsmith szerint ez jogilag még bonyolultabb, mint a dokumentumok ügye, és potenciálisan nehezebb az ügyészeknek győzni. Ráadásul további politikai következményei lehetnek a két ügy összevonásával.

Közben Biden elnök ellen is vizsgálatot folytat egy különleges tanács annak gyanújával, hogy titkos dokumentumok vannak a birtokában. Az ügy egészen másképpen fest, mint Trumpé, már csak azért is, mert Biden és csapata úgy tűnik, teljességgel együttműködik a szövetségi illetékesekkel. Ugyanígy tett Mike Pence volt alelnök, akinél szintén voltak titkos dokumentumok, miután elhagyta hivatalát. A Pence-ügyet minden vádemelés nélkül lezárták, Biden ügyében azonban a vizsgálat folytatódik. Ha Biden ellen nem indul eljárás, Trump valószínűleg azt fogja állítani számos hívével egyetértésben, hogy kettős mérce működik az igazságszolgáltatásban, annak ellenére, hogy két különböző tényállásról van szó.

A politikai kedélyeket Hunter Bidennek, az elnök fiának ügye is borzolhatja, akit az adó és a fegyvertörvények megsértésével gyanúsítanak. Szövetségi nyomozók szerint közel a vádemelés. Vajon egy ilyen döntés meggyőzheti-e Trumpot és követőit, hogy tisztességes az amerikai igazságszolgáltatási rendszer?

A kormányzat legitimitása elleni támadások leginkább a Trump által vezetett politikai jobboldalon erősek. De sokaknak a baloldalon is vannak kételyeik, elsősorban a Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatban, amelynek szilárd konzervatív többsége van, és amelynek egyes döntései, például az abortusz alkotmányos jogának megszüntetése, nagy viharokat kavartak.

Mindezek a körülmények arra utalnak, hogy a 2024-es választási év nem lesz fordulópont a virágzó amerikai demokrácia helyreállításában. Néhány szakértő azért lát némi reménysugarat. Például azt, hogy az amerikai intézményrendszer elég jól tűrte a Trump elnöksége alatti támadásokat, bár Goldsmith aggódik, hogy mi lesz, ha Trumpot még egyszer megválasztják. A volt elnök ugyanis megígérte, hogy leszámol ellenfeleivel, és ha újra bekerül a Fehér Házba, vélhetően olyanokkal veszi magát körül, akik segítik végrehajtani tervét. Mások arra hivatkoznak, hogy helyi szinten vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak: különböző politikai nézeteket valló állampolgárok igyekeznek megakadályozni saját közösségükön belül az olyan cselekedeteket, amelyek elmérgesítik a helyzetet.

Trump számos kritikusa abban bízik, hogy a bírósági eljárás által valahogy sikerül kitiltani a volt elnököt az újraválasztásból. Ezzel szemben áll az az érv, hogy jobb lenne, ha Trump sorsa és az ország jövője nem a tárgyalóteremben dőlne el, hanem a szavazóurnákon keresztül

Egy ítélet és egy döntő vereség a választásokon arra kényszerítheti Trumpot, hogy lelépjen a politika színpadáról és a Republikánus Pártot pedig arra, hogy új irányt vegyen. Bár az utóbbi időben inkább a szoros választások korát éljük és egy választási földrengés sem tisztítaná meg szükségszerűen a rendszert – írja a Post.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

A Carson Coma dalt írt az áprilisi iratmegsemmisítésről

Fekete Giorgio megzenésítette Matolcsyék Dubajba költözését, a repülőtérről induló magángépeket és a gőzerővel dolgozó iratmegsemmisítőket is.

KULT

Harrison Ford a Parkinson-kórral küzd, és élete egyik legjobb alakítását nyújtja a Direkt terápia 3. évadában, amelyben épp a főszereplő a legkevésbé szimpatikus

Még 2023-ban startolt a Ted Lasso és a Dokik alkotóinak hasonló szellemiségű sorozata, a rajongóknak pedig jó hír: még mindig imádnivaló.

KULT

Hajós és Majka viszi hátán a visszatérő Heti Hetest, ami még nem igazán talált magára

A megújult Heti Hetes egyelőre lapos, keresi a hangját, de nem reménytelen. Az első adásban Hajós András és Majka volt a legrutinosabb, de Fancsikai Eszterben is látok lehetőséget. Kritika.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Tarjányi Péter 12 pontban foglalta össze, miért bukott meg 16 év után a Fidesz

A szakértő szerint a bukás nem hirtelen jött, hanem egy évek óta tartó folyamat eredménye, amely a valóság tagadásával kezdődött. Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak.

Szerző: GJ, fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos - szmo.hu
2026. április 13.

Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz vasárnapi veresége nem egy hirtelen esemény volt, hanem egy hosszú, évek alatt felépült folyamat vége. Hétfő reggeli Facebook-posztjában úgy fogalmazott, eljött egy pillanat, amikor az emberek már nem dühből szavaztak.

„Hanem csendben. Végleg.”

A szakértő szerint a kormánypárt nemcsak egy választást veszített el, hanem a partneri kapcsolatát az országgal. „Ez nem egyik napról a másikra történt. Hanem évek alatt. Lassan. Következetesen” – írja, majd 12 pontban foglalja össze, mi vezetett a 16 év utáni bukáshoz.

A lista élén „a valóság tagadása” áll: hiába kommunikált sikereket a kormány, ha a mindennapi élet nehezebb lett, mert „a beszéd nem tölti meg a hűtőt, a pénztárcát és az éhes gyomrot”. Ezt követi „a hatalom megszokása”, ami már nem stabilitást, hanem eltávolodást hozott, és egy alternatív valóságot teremtett a Fideszen belül. Ez a gondolat egybe cseng Török Gábor elemzésével: a politológus úgy látja, a Fidesz azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, és figyelmen kívül hagyta a buborékján kívüli elégedetlenséget.

Tarjányi azzal folytatja, hogy „a kiválasztottak világa”, vagyis egy szűk kör látványos gazdagodása, valamint „a félelem politikájának kifáradása” is a vereség okai között van: az emberek belefáradtak a 16 éves „háborúba”. Kiemeli még „a fiatalok elvesztését”: ezek a generációk nem találtak jövőképet, és a szüleik, nagyszüleik is így látták. Ahol pedig „nincs jövő, ott nincs választói lojalitás sem”. Hatodik pontként az egészségügy és az oktatás állapotát nevezi meg, ami szerinte már nem kampánytéma volt, hanem mindennapi tapasztalat.

„Elfogadhatatlan, ha egy állam az alapműködéseket sem biztosítja” – állítja.

A hetedik pont „a kommunikáció túlhajtása”, ami hiteltelenné és nevetségessé vált. A nyolcadik „a korrupció és a mohóság képe”: Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak. A nemzetközi sajtó egy része szintén a gazdasági nehézségeket és a korrupciót jelölte meg a Fidesz vereségének fő okaként.

A szakértő azt gondolja, hogy „a szövetségek beszűkülése” és az, hogy a Fidesz „elmérte” Magyarország helyét, szintén hozzájárult a bukáshoz, mivel „Magyarország Európához tartozik. Nem Oroszországhoz, és nem az Egyesült Államokhoz.”

Tarjányi utolsó két pontja „a túlzott kontroll” (ami egy „bürokratikus, merev struktúrát” hozott létre „urizáló helytartókkal”), valamint az ebből fakadó, mindennél erősebb „változás igénye”. „Az emberek hiszik, hogy újat és jobbat tudnak építeni. Nem akarják a NER-t és ez egyben üzenet az új kormánynak is: ha ugyanazt csinálják, mint Orbánék ugyanígy járnak. Csak gyorsabban” – fogalmazott.

A szakértő hozzátette: a vasárnapi esemény nem bosszú, hanem korrekció volt az ország részéről. „Egy társadalom mindig jelez. És ha ezt sokáig nem hallják meg, akkor már nem beszél. Hanem dönt…”

Kapcsolódó

Történelmi rekordot döntött a Tisza Párt, a Fidesz közel egymillió szavazót vesztett

A Tisza Párt több mint hárommillió listás szavazatot kapott, amivel megdöntötte a Fidesz–KDNP eddigi csúcsát. A vasárnapi országgyűlési választás eredménye azt is jelenti, hogy a kormánypártok négy év alatt közel egymillió szavazót veszítettek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szőlő utcai ügy: újabb két hónapig letartóztatásban marad a volt igazgató és három társa

Az ügyészség szerint továbbra is fennáll a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye, ráadásul két gyanúsítottnál a bűncselekmények jogi minősítése is bővült.

KULT

Építőmunkás és kazánkovács volt, titkos ügynökként dolgozna, és fekete öves dzsúdzsucus – 30 érdekesség a 80 éves Al Bundyról, azaz Ed O’Neillről

Az Egy rém rendes családban nem véletlenül álmodja azt, hogy nyomozó (általában ilyen szerepeket játszott), és nem véletlenül kérkedik a sporteredményeivel (a valóságban is játszott).

KULT

Négy év várakozás után éjjel visszatér az HBO-ra az Eufória Zendayával, Jacob Elordival és Sydney Sweeney-vel

Az Emmy-díjas dráma harmadik évada Magyarországon április 13-án hajnalban debütál az HBO-n. A nyolc részből álló szezon fináléja a tervek szerint május végén, június elején érkezik.

SZEMPONT

Dull Szabolcs: Orbán nem adja fel, bármilyen Fideszen belüli változásnak alakítója kíván lenni

Orbán Viktor hétfő este először szólalt meg a választási vereség óta. A politikai elemző szerint több érdekességet is tartalmazott a leköszönő miniszterelnök rövid videója.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 13.

Dull Szabolcs szerint „Orbán nem adja fel, nem mond le, összehívja táborát”. A politikai elemző hétfő este reagált Orbán Viktor, leköszönő miniszterelnök videóüzentére.

Dull röviden összefoglalta Orbán szavait, miszerint „az üzenet rutinosan nem a kétharmados vereség okait boncolgatja, hanem a további lépésekről szólt”.

„Orbán azt üzente, hogy “kezdődik a munka. Újjászervezzük magunkat és küzdünk tovább a magyar emberekért!” Orbán azt ígéri, hogy ”elmegyünk minden választókerületbe, összehívjuk az önkénteseinket, aktivistáinkat és jelöltjeinket”. Április 28-ra pedig egy “országos választmányi ülést hívnak össze”. Az nem derül ki, hogy a választmányon milyen témákat tárgyalnak meg, milyen napirendi pontokkal” - írta posztjában az elemző.

Szerinte politikai szempontból az üzenet azt jelenti, hogy

„Orbán nem adja fel. Nem mondott le, és ezzel is jelezte, hogy bármilyen Fideszen belüli változásnak alakítója kíván lenni.

A lemondás hiánya egy ilyen nagy vereséget követően azt mutatja, hogy Orbán tart attól, hogy a lemondása esetén nem lenne a Fidesznek egyértelmű vezetője. És széteshet ez a tábor, amelyet évtizedek óta ő irányít megkérdőjelezhetetlenül” - zárta gondolatait Dull.

Kapcsolódó

Megszólalt Orbán Viktor: videóban üzent a Fidesz jövőjéről a választási vereség után

A Fidesz elnöke a választási vereség másnapján Facebookon vázolta fel a párt jövőjét, amelynek része az aktivisták mozgósítása. A folyamat egy április 28-i országos választmányi üléssel zárul.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

Róna Dániel: Három körzetben is fordíthat a Tisza, 139 mandátum lehet a vége

A 21 Kutatóközpont elemzője szerint az átjelentkezős és külképviseleti voksok még fordíthatnak. A szakértő Nyírbátort, Paksot és Dombóvárt nevezte meg billegő körzetként.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 13.

Bár a Tiszának a jelenlegi állás szerint is kétharmados többsége lesz a parlamentben, Róna Dániel szerint a párt még három mandátumot szerezhet a fideszes jelöltekkel szemben. A 21 Kutatóközpont elemzője úgy számol, hogy az átjelentkezők és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámolása után 139-re nőhet a párt mandátumainak száma.

„Én 139-re tippelnék most” – mondta Róna Dániel a Telex hétfői élő műsorában.

Az elemző szerint ez fog történni a nyírbátori központú Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os, a paksi központú Tolna megye 3-as és a dombóvári központú Tolna megye 2-es körzetben is. Leginkább azért gondolja ezt esélyesnek, mert az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksait még nem számolták meg, és ezek a szavazatok Róna szerint döntően a Tiszának kedveznek.

Róna Dániel megjegyezte, ha a nyírbátori körzetet elveszíti a fideszes Simon Miklós, akkor ő lehet a tiszás kampányban sokszor belengetett Út a börtönbe program első áldozata. Korábban Simon ellen költségvetési csalás miatt indult eljárás, amelyet a mentelmi joga védett, miután bejutott a parlamentbe.

A választási kampányról összességében azt mondta, hogy az „Dávid és Góliát harca volt”, mert a Fidesznek sokkal több eszköze, erőforrása volt a kampányolásra, miközben a Tisza Párt zéró állami támogatást kapott.

A 21 Kutatóközpont kutatója szerint a Fidesz jelöltjei „olyan játékban szenvedtek kiütéses vereséget, amiben ők alkották a játékszabályokat”.

Szerinte ebben nagyon nagy szerepe volt a választási csalások leleplezésén dolgozó fürkészeknek és őrszemeknek. Miattuk történhetett meg például az, hogy olyan kistelepüléseken, ahol korábban akár 90 százalékos eredményt is elért a Fidesz, most csak 60 százalékot sikerült szereznie.

Róna reflektált arra is, hogy az eredményeket mennyire pontosan jelezték előre a kormányközeli közvélemény-kutató cégek. „Igazából azt mondták, a Fidesz fog nyerni, és kétharmaddal nyert a Tisza, ennél nagyobbat csak akkor tévedhettek volna, ha azt mondják, a Fidesz nyer kétharmaddal” – mondta arról, hogy a kormányközeli Nézőpont Intézet mennyire tévedett a kutatásaiban. Ezzel szemben kiemelte, hogy a Medián és a 21 Kutatóközpont mérései álltak a legközelebb a valósághoz.

A végső eredményekre még várni kell, a külképviseleti és átjelentkezős szavazatokat várhatóan szombaton, április 18-án számolják össze. Ekkor dőlhet el végleg, hogy a jelenlegi 136 mandátumról 139-re nő-e a Tisza Párt frakciójának mérete.

Kapcsolódó

Török Gábor a választás után gratulált a közvélemény-kutatóknak, akiknek a kormány nem hitt

A politológus a Facebookon méltatta a Medián és a 21 Kutatóközpont munkáját a választási eredmények ismeretében. A kormányoldal a kampányban még hamisítással vádolta és kigúnyolta azokat a méréseket, amelyek végül pontosnak bizonyultak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

Békés Márton a Fidesz veresége után: A Nemzeti Együttműködés Rendszerének vége

A Terror Háza kutatási igazgatója szerint a Tisza Párt meggyőző, 3,1 milliós listás eredménye egyértelmű üzenet a jobboldalnak. Békés úgy véli, a Fidesznek el kell fogadnia a nép döntését, és gratulálnia kell a győztesnek.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 13.

A Tisza Párt történelmi győzelmet aratott, a kormánypártok pedig vereséget szenvedtek – értékelte a választás eredményét Békés Márton a 24.hu-nak. A Terror Háza kutatási igazgatója szerint a vereséget nem kell végzetesnek tartani, hiszen 2,2 millió ember a Fideszre, 340 ezer pedig a Mi Hazánkra szavazott, és ő ezt a két erőcsoportosulást egyben kezeli. Ezzel szemben a Tisza Párt 3,1 milliós listás eredménye meggyőző, amivel a társadalom egyértelmű üzenetet küldött. „Ezt az üzenetet a jobboldalnak el kell fogadnia, és gratulálnia a győztesnek. Én a saját DK-s szomszédomhoz fogok átkopogni és gratulálni, ez a normális” – jelentette ki. Békés szerint a Fidesznek meg kell értenie, miért jött ez az üzenet. Mint mondta, 2001 óta kampányol a jobboldal sikeréért, és itt is fog maradni, a közösségszervezést és a gondolattermelést tartva elsődlegesnek. „Saját sorsomat a közösség kezébe helyezem. A közösségemen belül minden kritikát, bírálatot elfogadok, önkritikát is gyakorlok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy másoknak is ezt javasolja. A kampány erős pillanatai miatt bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott. „Most le kell meztelenítenünk magunkat lelkileg és gondolatilag, és újrakezdenünk a munkát” – mondta.

Azzal az állítással, hogy a kampányban kétféle valóságértelmezés versengett, egyetértett. „Így van, és csak az egyik volt a valóság” – tette hozzá. A pártok támogatottságáról szóló, egymásnak ellentmondó állítások kapcsán leszögezte, hogy a Fidesz-kétharmados reményeket nem ő szajkózta, és mivel villamoson utazik, a fővárosban járva nem is lehettek vérmes reményei, bár az eredmény őt is meglepte. A kormánypárti közvélemény-kutatások tévedéseiről szólva védelmébe vette a Nézőpont Intézetet és Mráz Ágostont. Elmondása szerint a módszertanukat, amely értékpreferenciák alapján jósolt politikai szimpátiát, továbbra is helyesnek tartja.

„Tévedésük alapja az volt, hogy azért, mert az emberek nem szeretnének migrációt, háborút, adott esetben Ukrajna EU-csatlakozását is ellenzik, még nem szavaznak a Fideszre.”

Békés Márton szerint tisztázni kell, hogy az emberek miért nem szavaztak a Fideszre annak ellenére, hogy sok kérdésben osztották a párt véleményét. Ennek egyik okaként azt nevezte meg, hogy a társadalom ezeket konszenzuális értékválasztásoknak gondolhatta, amelyekhez nem kell a Fideszre szavazni. A másik ok a jobboldal téves feltételezése volt a rejtőzködő szavazókról. Azt gondolták, a közvélemény-kutatók számára elérhetetlen tömeg titokban rájuk szavaz majd. „Nem így történt. Ezek az emberek tömegével szavaztak a Tisza Pártra, és átbillentették a választást” – állapította meg.

Itt önkritikát gyakorolt: „a jobboldalon kialakult egy olyan nézetrendszer, elidegenedés a társadalom középső többségétől, ami ide vezetett.”

„Félreismertük a társadalmat. Hatalmas hiba volt, és valószínűleg én is hibás vagyok ezért” – ismerte el. Úgy véli, ez egy „nagy benézés” volt, és a jobboldalnak most meg kell ismernie a társadalom véleményét, és ehhez komoly változásokra lesz szükség.

A politikai paletta átrendeződéséről szólva kifejtette, hogy régóta nem lát baloldali pártot Magyarországon, a küzdelem szerinte a föderális-globális és a lokális-nemzeti gondolatkör között zajlik. Saját gazdasági-társadalompolitikai felfogását baloldalinak nevezte, és dicsérte a Fidesz-KDNP hibrid, baloldali elemeket is tartalmazó döntéseit, mint az üzemanyagárstopot. A jobboldali megújulás irányaként a szociális fordulatot jelölte meg, amelyben a Mi Hazánk partner lehet. „Ez a két, magát nemzetinek tartó párt együttműködésre lesz szorítva a parlamenti pozíciók kialakulása miatt” – jósolta.

Orbán Viktor szerepét továbbra is centrálisnak látja, aki az elmúlt időkben már nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára kiterjedő jelentőséggel bírt.

Ugyanakkor kritikát is megfogalmazott: „Nyilván a túlzott külügyi orientáció nem biztos, hogy helyes volt.” Ennek ellenére továbbra is páratlan tehetségű, meghatározó személynek tartja Orbánt. „A magyar jobboldal politikai, perszonifikált lelki vezetője továbbra is ő. Nem látom annak okát, hogy ez megváltozzon” – mondta, hozzátéve, hogy a miniszterelnök választás éjszakáján elmondott beszédét korrektnek és államférfihoz méltónak tartotta.

A Fidesz politikájában szükséges felelősségre vonásról szólva kijelentette: a nehéz világpolitikai helyzet ellenére a Fidesz „gúzsba kötve is egész szép csárdást táncolt”.

Az emberek döntéséről pedig drámaian fogalmazott: „a Nemzeti Együttműködés Rendszere véget ért.”

Békés Márton szerint új tárcavezetők jönnek, a Fidesz-KDNP-nek pedig ellenzékben kell képviselnie az elveit, amihez személyi, politikai és kommunikációs változásokra is szükség lesz. Ezzel kapcsolatban a győztesek már jelezték is a terveiket.

Saját felelősségét is felvetette: „beállok abba a sorba, ahol várom a véleményt, az ítéletet, a döntést azzal kapcsolatban, hogy jól végeztem-e a dolgomat. Valószínűleg nem.”

Az interjút egy személyes vallomással zárta: „Most kilépek az ajtón, felszállok a négyes-hatosra, és el fogom fogadni a pillantásokat, amik felnyársalnak. Nem tudok mást csinálni.”

Kapcsolódó

A Nézőpont Intézet elismerte a nagy tévedést, és módszertani önvizsgálatot indított: ezért becsülték 53 mandátummal többre a Fideszt

A közvélemény-kutató hatalmas tévedése az egyéni választókerületi becslésekből fakad, ahol 66 fideszes győzelmet vártak. Mivel az előzetes adatok szerint legfeljebb 13 körzetet nyert a kormánypárt, a mandátumkalkulációjuk összeomlott.

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk