SZEMPONT
A Rovatból

Mi lesz, ha mi sem kapunk több orosz gázt? – A lengyelekkel és a bolgárokkal már megtörtént

A gázfüggőség felszámolása a politika dolga, viszont most helyzet van, hogyan tudnánk megoldani a jelenlegi keretek mellett?


Holoda Attilát kérdeztük az orosz energiafüggőségről. 1989 és 2012 között számos beosztást töltött be a MOL kötelékében. 2012. augusztusától 4 hónapon át, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkári pozícióját töltötte be.

– Szijjártó Péter azt nyilatkozta, hogy nem szórakozásból, hanem fizikai kényszerből vásárlunk orosz gázt. Mi helytálló ebből?

– Annyiban helytálló, hogy az országnak van egy 10+5 éves hosszú távú gázszállítási szerződése Oroszországgal. Annyiban viszont nem helytálló, hogy a 2011-ben elfogadott energiastratégiának az volt a jelmondata, hogy függetlenedés az energiafüggőségtől. Már a Gyurcsány-Bajnai kormányok idején elindult a vezetékes infrastruktúra fejlesztés, ami gyakorlatilag mára, Szlovénia kivételével, csővezetékes összeköttetést teremtett az összes szomszédunkkal. Tehát nemcsak a klasszikus régi ukrán és osztrák, hanem minden irányba.

Már a 2011-es stratégia is azt a célt szolgálta, hogy megpróbáljon leválni a nagyon erős orosz függőségtől. Ehhez képest az Orbán-kormány nemhogy csökkentette a függőséget, hanem tovább növelte. Ehhez hozzájön még a Paks-2 szerződés, ami egy kizárólagosan orosz fűtőelemekkel működtethető, legalább 40-50 évig működő erőművet jelent.

Tehát Szijjártó mostani értékelése helytálló, csak azt felejti el elmondani, hogy nem tettek semmit az elmúlt 12 évben azért, hogy ez a függőség csökkenjen. Ellenkezőleg: növelték. Holott meg lehetett volna találni azokat a forrásokat, melyek segítségével ezt a kitettségünket jóval alacsonyabb szinten tudtuk volna stabilizálni.

– Ez inkább jogi kényszer, nem? Hiszen csövek már mindenhonnan jönnek, csak a szerződések kényszerítenek, nem?

– Lett volna itt a Nabucco gázvezeték, ami az azeri, türkmén és egyéb keletről érkező gázszállításokat hozta volna Európába. Ez a terv megbukott, nem elsősorban és kizárólag Magyarország nem túl támogató hozzáállása miatt, hanem mert a többi ország sem tett nagy erőfeszítéseket ezért a projektért. Belekényelmesedtek, hagyták, hogy az orosz gáznak való kitettség megmaradjon. Akik most könnyebben beszélnek a teljes leválásról, más geopolitikai helyzetben vannak, például Lengyelország. A minket körülvevő csővezetékből, minden irányból végső soron többé-kevésbé, de orosz molekula érkezik.

– Tehettünk volna azért, hogy ez ne így legyen?

– Mondjuk a horvát irány kissé más, mivel onnan a krki terminálhoz is van csatlakozásunk. Lett volna lehetőség, hogy a csővezetékeket továbbfejlesztve, akár a lengyel vagy a litván LNG forrásokat, vagy a lengyeleken keresztül akár a norvég forrásokat is elérjük. De megismétlem: az, hogy a közép-ázsiai nagy gázmezők elérése dugába dőlt, az a magyar kormány részéről egy nagy hiba volt. Ennek is köszönhetjük a jelenlegi nyolcvanöt százalék körüli kitettségünket. Ilyen értelemben beszélhetünk fizikai kényszerről is.

A kitettségünket még ott sem csökkentjük, ahol megtehetnénk, s ennek például a rezsicsökkentés az oka. A ‘98 előtt művelésbe vont szénhidrogén mezők kitermeléséből származó földgázra maximált árat fizet a magyar kormány, tehát ezeket a hazai mezőket nem éri meg kitermelni.

A hazai szénhidrogén termelés évről-évre csökken.

– Az oroszok leállították a gázszállítást Bulgáriának (és Lengyelországnak is), amire válaszul a bolgárok bejelentették, hogy felülvizsgálják a Gazprommal kötött szerződéseiket, beleértve a tranzitszerződéseket is. Jelenleg bolgár irányból érkezik az orosz gáz Magyarországra. Nem lesz ebből gond?

– A Földgázszállító honlapján bárki megnézheti, milyen irányból milyen mennyiségű gáz érkezik, illetve távozik az országból. (A cikk közzétételéig zavartalanul érkezik a földgáz Kiskundorozsmánál, ami a bolgár irányból érkező gáz átvételi pontja). Amikor az oroszok bejelentették, hogy elzárják a bolgárok felé a gázt, akkor ne fizikai zárásra gondoljunk.

Ha az aktuális földgázszállításra kíváncsi, kattintson a képre

Itt két szerződésről van szó. Egyszer a Gazprom és az ottani szállító közötti szerződés, ami arra vonatkozik, hogy tranzitálja a gázt Bulgária egyik határától a másikig, ez a gáz jut el aztán Szerbián keresztül hozzánk. A másik pedig egy kereskedelmi szerződés, a Gazprom és a bolgár nagykereskedő között. Ők erre mondták, hogy ennek a szerződésnek a keretében nem küldenek gázt. De fizikailag, a molekula megérkezik a bolgárokhoz, csak jelezték az oroszok, hogy nincs jelenleg a bolgárok számára nominált mennyiség. Tehát jelenleg csak a tranzitra szánt mennyiség áramlik. A bolgárok erre azt mondták, hogy zsarolásként, és szerződésszegésként értelmezik a Gazprom döntését, másrészt felülvizsgálják a tranzit szerződést is, azaz kilátásba helyezték, hogy a felülvizsgálat eredményeként akár el is zárhatják a vezetéket.

– Kezdhetünk félni?

– Nem mondták, hogy elzárják, csak a lehetőségről beszéltek.

De ez egy európai normák szerinti eljárás, tehát a jogállami normák szerint történik.

Nem olyan, mint amikor az oroszok 2009-ben elzárták a gázt, mert álláspontjuk szerint az ukránok lopták azt. Itt azért van vizsgálat, leírják a bolgárok az érveiket, és ez még sokféle konklúzióra vezethet. Például a bolgárok, hivatkozva a szerződésszegésre, mondhatják azt, hogy akkor ők a gázt nem a Gazpromtól veszik, hanem mondjuk Magyarországtól. És a fizikailag Oroszországtól érkező gáz egy részét így tartják vissza. Kérdés az, hogy egy ilyen „lecserélés” sikeres lehet-e. Tehát, hogy az EU-belüli szolidaritás megvalósul-e. Ez jó próbája lehet az európai szolidaritásnak. De ismétlem: a felülvizsgálat nem egy-két napon belül következik be, az biztos, mert a bolgárok, az oroszokkal ellentétben betartják a jogi eljárásokat.

Holoda Attila

1964, Hajdúszoboszló - energetikai szakember

Holoda Attila 1989-ben szerezte MS diplomáját, a Moszkvai Gubkin Olaj-, és Gázipari Egyetem, olajmérnök szakán, mint bányamérnök. Üzleti MBA fokozatot szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 2000-ben, pénzügy szakos menedzserként. Az Econovum Professzorok Iskolája/Newport University közös kurzusán szerzett 2012-ben „felnőttképzésben PhD" fokozatot, Üzleti Adminisztráció szakterületen.

2013 májusában megalapította saját tanácsadó cégét, ahol hazai és nemzetközi olaj-, és gázipari és geotermikus cégeknek, befektetőknek ad bányászati, geo-műszaki és üzletvezetési és üzletértékelési tanácsot, gáztechnológiai üzemeltetést végez egy külföldi cég számára, illetve aktív társadalmi és médiaszereplő is. Angol nyelven oktat a Miskolci Egyetem Földtudományi Karán.

forrás: Aurora Energy Kft, kormány.hu

– Elérkezhet-e az a pillanat, hogy az oroszok teljesen és fizikailag is elzárják azt a bizonyos csapot? Mit tehetünk ebben az esetben?

– Ezen a vezetéken mi és a szerbek kapjuk a gázt. Nem véletlen, hogy a bolgárok olyan országokat próbálnak fenyegetni most az elzárással, akik, jelenleg közelebb állnak az oroszokhoz, mint ők.

De ez nem jelentené azt, hogy egyáltalán ne érkezzen hozzánk gáz Balassagyarmat vagy Mosonmagyaróvár felől.

Hiszen ez a gázmennyiség nem a Déli Áramlat felől jön, hanem a klasszikus, Testvériség 1 vezetéken. Van még a Testvériség 2, amin mi kaptuk eredetileg Beregdaróc felől, Ukrajna irányából a gázt, ez nem működik. De a jamali vezeték működik. Ezen keresztül kap például Németország és Ausztria is gázt. Tehát, még ha el is zárják a bolgár irányt, akkor is érkezhet tovább orosz gáz ezekből az irányokból.

De ha az oroszok tovább mennek, mert ez sem zárható ki az esetükben, akkor ott vannak a készletek. 2009 óta van Magyarországon egy biztonsági, (stratégiai) földgáztároló, amelyikben jelenleg is 920 millió köbméter földgáz van.

De még a kereskedelmi tárolóinkban is van így a tél után közvetlenül nagyjából 360 millió köbméter, hiszen április elején megkezdődött a visszasajtolás ezekbe a tárolókba. Ez azt jelenti, hogy rendelkezésünkre áll majdnem 1.3 milliárd köbméter földgáz, miközben a napi fogyasztásunk ebben az időszakban 28-30 millió köbméter naponta. Tehát, ha teljesen elzárnának mindent, akkor is 45-50 napig el lehet látni Magyarországot. Ennyi idő alatt megoldódhat a kérdés. 40-50 nap kiesés az oroszoknak sem mindegy.

Ugyanakkor például a lengyelek kijelentették, hogy száz százalékos feltöltöttségen vannak a tárolóik, igaz, tegnap még csak hetvenöt százalékot mondtak. De ez csak dobálózás a számokkal.

– Hogyhogy?

– Ugyanis a képet az árnyalja, hogy a negyvenmilliós Lengyelországnak, melynek évi tizennyolc milliárd köbméteres a fogyasztása, az összes tárolókapacitása nem éri el a hárommilliárd köbmétert.

Tehát náluk egy hetvenöt százalékos feltöltöttség, az olyan, mintha nálunk tizenkilenc százalékon állna a feltöltöttség.

Nálunk ugyanis 6.5 milliárd köbméteres a tárolói kapacitás, ami talán kicsit túlzó is az országhoz képest, de ennek az az oka, hogy 2005 tájékán még az ország éves fogyasztása közel 15 milliárd köbméter volt és az előrejelzések alapján arra számítottak, hogy ez a mennyiség nőni fog. Ehhez igazították a tárolói kapacitást. Azóta ez a fogyasztás 9.3 milliárdra esett vissza. Ráadásul nekünk van egy stratégiai tárolónk is, amit pont a 2005-2006-os orosz-ukrán gázválság miatt hoztak létre, amikor egy időre elzárásra is sor került. Az akkori parlament gyakorlatilag száz százalékos egyetértéssel szavazta meg a tároló létrehozását. Itt most annyi a gond, hogy a korábbi években ezeket a tárolókat nyáron töltötték fel, amikor olcsóbbá vált a gáz, szezonális okoknál fogva. Idén azonban, szó sincs olcsó gázról, ezért a kereskedők ódzkodnak feltölteni a tározókat.

– De attól még fel kell tölteni ezeket, nem?

– Igen. Ezért az EU megpróbálja kötelezően előírni a tagországoknak, hogy a tárolóikat töltsék fel. A gond az, hogy ezeket százalékokban határozzák meg, nem véve figyelembe, hogy az egyes országok gáztárolói kapacitása eltérő. Tehát ránk ez sokkal nagyobb kötelezettséget róna a jelenlegi magas gázárakon.

– Hogyan lehetne ezt feloldani?

– Én már 2011 óta mondom, hogy a mi plusz tárolói kapacitásainkat fel kellene ajánlani a szomszédos országoknak stratégiai készletként.

Mi is jól járnánk, mert gazdaságosabban tudnánk feltölteni a tárolóinkat, ha az üzemeltetési költségek egy részét meg tudjuk osztani, és a partnereink is jól járnak energiabiztonság szempontjából.

Az biztos, hogy a jelenlegi gázárak mellett a legnagyobb jelenlegi kihívás az a tárolóink feltöltése lesz a nyári időszakban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk