SZEMPONT

Meskó Bertalan: az orvos, akinek félmillió asszisztense van

Dr. Meskó Bertalan forradalmian új és jóval olcsóbb betegellátási rendszeren dolgozik.

Szegedi Éva interjúja - szmo.hu
2015. május 24.

A jelenlegi egészségügyi rendszer fenntarthatatlan; mielőtt végleg összeomlana, Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató változtatni akar rajta. Mi a célja? A betegeket meggyőzni arról, hogy felelősek a saját egészségükért, ők a saját egészségük irányítói; az orvosokat pedig meg kell tanítani egy sor új, digitális egészségügyi eszköz használatára. Meskó Bertalan azon dolgozik, hogy a beteg és az orvos ne alá-fölérendeltségi, hanem partneri viszonyban legyen.

A beszélgetés elején egy kis, mobiltelefonra csatlakoztatható eszközzel mutatja be nekem, hogy

a jövő már itt van, csak be kell engedni az orvosi rendelőkbe.

Az apró, olcsó és a legmagasabb minőség-ellenőrzésen átesett eszköz ugyanazt tudja és teszi, mint a hatalmas, több százezer forintos EKG-berendezések. A szemem előtt méri Dr. Meskó Bertalan szívműködését, és az okostelefon kijelzőjén látom az EKG-görbét.

- A foglalkozása orvosi jövőkutató. Úgy tudom, ön az egyetlen a világon.

- Magamnak találtam ki, azért, hogy az orvos, kutató genetikus és geek énemet egyesítsem.

- Mit csinál az orvosi jövőkutató?

- Rendkívül szerteágazó a munkája. Évente 90-100 előadást tartok, ezen kívül a Semmelweisen tanítom az új médiát, a jövő technológiáit, ősszel a Stanfordon tartok mesterkurzust. Blogot írok, twittelek, van YouTube-csatornám és LinkedIn-profilom. A masszív online jelenlétemmel hatékonyan juttathatom el ezt az üzenetet az emberekhez. Igyekszem példát mutatni az életmódommal és a munkámmal is: meg kell mutatnom, hogyan lehet hatékonyan használni a digitális módszereket. Tanácsadóként is dolgozom: cégeknek, kormányoknak, egyetemeknek mondom el, hogy mit kezdjenek a felénk érkező technológiai cunamival. Könyveket is írok: igyekszem az emberekkel megértetni, hogy a technológia nem ellenség, sőt.

- Ez az orvoslásban mit jelent?

- Az emberi viszonyt ma az orvoslásban csak a technológia segítségével lehet fenntartani. Egyre olcsóbb, jobb technológiával. Ráadásul az internetnek köszönhetően havonta fél-egy millió kollégával dolgozom szó szerint a világ minden tájáról. Úgy nőttem fel, hogy digitális csatornával rendelkezem hozzájuk. Szakmailag soha nem vagyok egyedül, és ez elképesztően jó érzés. Azt szeretném elérni, hogy minden orvos ugyanezt érezhesse: hiába van magára hagyva egy kistelepülésen az ország eldugott pontján, szakmailag még sincs egyedül. Ezrek segíthetnek neki a munkájában a neten.

- A kapcsolatkeresés nem korlátozódik a világ nagyvárosaira?

- Állítom, hogy nem. A legerősebb angol szakmai közösség tagja vagyok Pestről… Internetkapcsolattal milliókat érhetek el. Ez lehet egy apró sziget a Maldív-szigeteken vagy éppen New York központja. Mindegy, hol vagyok, és milyen a hátterem; ha jól tudok kommunikálni, és a csatornáimat hozzáértéssel és elszántsággal használom, hatalmas közösségem alakulhat ki. Azt szoktam mondani, nekem félmillió asszisztensem van, akik kiválogatják nekem az információk közül azt a 3 tanulmányt, ami aznap a legfontosabb. Látom a csatornáimon, mi az a 2-3 cikk, amit mindenki újraoszt, amiről mindenki beszél, amit elküldenek nekem. Ugyanezt csinálom én is: kiválogatom a követőim számára azt a 2-3 cikket a netről, amit én fontosnak tartok.

- Tapasztalt Magyarországon az orvosok között idegenkedést az új technológiával szemben?

- Nem magyar jelenség, a világon mindenütt előfordul. Az egyedi embereken múlik, hogy egyáltalán nyitottak-e a változásra, vagy egyenesen félnek tőle. Senki nem mondhatja, hogy az új technológia drága, mert már nagyon olcsó. Azt sem mondhatja senki, hogy nincsen ellenőrizve, mert az új eszközök, mint a mobiltelefonra csatlakoztatható EKG, a legmagasabb minőségi ellenőrzésen mennek át. Egyszerűen csak nem akarnak változást. Fogalmuk nincsen, hogyan kellene csinálni. Valamelyest mindannyian tartunk az újtól, mégsem használunk már befőttesüvegbe zárt békát az időjárás előrejelzésére. Az az információs és technológiai cunami, ami felénk tart, hamarosan hatalmas káoszt fog okozni az egészségügyben.

- Félelmetesen hangzik. Mit ért káoszon?

- A beteg tudja, hogy a problémájára, arra a kórképre van megoldás: látta a tévében, az interneten, a közösségi oldalakon. Vagy digitális eszköz, vagy más formában, de létezik megoldás. Például a Parkinson-kóros betegeknek fejlesztettek speciális kanalat, amivel ők is tudnak enni a kézremegés ellenére. Most még közel 100 ezer forint, de egyre olcsóbb lesz. A beteg látja az új eszközöket, és fel fogja tenni a kérdést: akkor ezt miért nem kapom meg a kezelések során? Mi a válasz? Mert nálunk nincsen rá szabályozás, nálunk nem elérhető. Mindenkivel ezt szeretném megértetni: a káosz felénk tart.

Ha nem változtatunk a döntéshozásban, a páciensek és az orvosok gondolkodásmódján, akkor itt katasztrófa lesz.

- Mi okozza majd a katasztrófát?

- Olyan világ jön el, amit senki nem akarhat: ahol nem lesz többé emberi érintés, információk dobálásából áll majd az egész. Nem ez a cél. Emberek vagyunk, empátiára van szükség. De ne azon múljon az életünk, hogy az orvos éppen olvasta-e azt a tanulmányt, ami megmentheti az életünket, vagy nem. Az emberek meg fogják kerülni a hagyományos utakat és abból minden lesz, csak jó nem, a kuruzslástól az alternatív módszerekig. Gyakran egyébként nem a hagyományos orvoslás kevésbé hatékony volta vagy technológiai hiányosságai, hanem az emberi tényező miatt fordulnak el tőle.

Nem mindig terápia vagy gyógyszer hiányzik, hanem két jó szó.

Ha valaki volt már beteg, tudja, mennyire más lelkiállapotba kerül, mennyire védtelen. Ilyenkor egy rossz szó az orvostól, a nővértől nem kimozdítja, hanem tönkre vágja, és lelkileg darabokra töri. Ha csak ez megváltozhatna! De amíg egy nővér 88 ezret keres havonta, amíg elavult gépeken dogoznak az orvosok, amíg betegként nem kaphatom meg a saját adataimat a vizsgálatokról, mert a programban nincsen export funkció... Ne vicceljünk már.

Az új technológia szinte minden ponton segítené a gyógyítást

- Gyorsan jön a káosz?

- Bár azt mondhatnám, hogy lesz időnk. Sci-fi rajongó vagyok, a húszas évektől minden sci-fi filmet láttam, így nekem öröm, hogy ez a munkám, ezzel foglalkozom. De még sci-fi rajongóként, nekem is sok, amilyen gyorsan érkeznek a változások. Ma egy napon délig 3 olyan hír jön ki, amilyen korábban 5 év alatt sem. Az ember csak ül és néz.

Egy amerikai cég például élő veseszövetet nyomtatott 3D-ben, majd délre kijött a hír, hogy a Pfizer egy másik céggel együttműködve nanorobotokat építtet. Eddig ilyen csak tudományos-fantasztikus filmekben volt, például az 1966-ban készült Fantasztikus utazásban, amikor lekicsinyített tengeralattjáróban hatoltak be a beteg testébe. A Nestlé egyik ágazata pedig ételt nyomtat. Egy dél-koreai hajógyárban a munkás exoskeletonnal, mesterséges külső vázzal dolgozik. Ennél hétköznapibb használatot el sem lehetne képzelni.

- Mondana még konkrét példát arra, hogyan használhatnák az orvosok az új technológiákat?

- Ne azért haljon meg csak az Egyesült Államokban naponta 18 ember, mert nincsen átültethető szerv, hanem lehessen 3D-ben nyomtatni legalább szerv szövetet, amellyel életben lehet még tartani. Ez technikailag már lehetséges. És ez csak egyetlen példa a több ezerből. Az én küldetésem az, hogy a science fiction technológiát behozzam a mindennapi orvoslásba. Úgy látom azonban, hogy sokkal nehezebb a fejekben változást elérni, mint a technológiát megregulázni.

- Lehet veszélye annak, ha valaki rendelkezik egy tucat mérőeszközzel, kütyüvel, alkalmazással és otthon öndiagnózist állít fel?

- Megfordítom a kérdést. Miért rosszabb az, ha rendelkezik egy pár tízezer forintos klinikai eszközzel, és otthon csinál magának EKG-t, ami megmondja, fennáll-e stroke-veszély, minthogy egyáltalán nem fér hozzá ilyenhez sehol? Ha csak havonta egyszer leül valaki és elvégzi az EKG-t, már tett valamit az egészségéért. De ahhoz, hogy ma valaki itthon EKG-t csinálhasson, el kell mennie orvoshoz, hiányoznia kell a munkából emiatt, várnia kell, majd kap egy papírt.

- Ezek szerint például a várandós kismamák CTG-vizsgálatát beutaló, sorban állás, várakozás nélkül elvégezhetnék?

- Létezik már olyan pánt is, amely a kismamák testére téve méri a magzat pulzusát. Nem kell állandóan figyelni, mivel magától jelzi, ha valami rendellenességet észlel. Miért nem használjuk? Ma például a faluban élő páciens, akinek a településén nincsen háziorvos, munkaidőben kénytelen elutazni egy másik településre az orvoshoz, ahol vár, vár, még egy kicsit vár, kap egy orvost, vár, receptet írnak fel, vár… Pedig

egy védőnőt százezer forintnyi eszközből fel lehetne szerelni, a helyszínen megmérne 10 perc alatt mindent, amit kell, és elküldené egy klinikára pdf-ben, ahol egy orvos ellenőrizné az adatokat, be kell-e mennie a betegnek.

- Milyen anyagi előnyökkel jár a digitális eszközök használata az egészségügyben?

- Ha csak azt kiszámoljuk, mennyi munkából feleslegesen kiesett órát, napot, hetet spórolhatna a magyar társadalom, már agyvérzést kapunk. És akkor még nem is beszéltünk az elektronikus szolgáltatásokról, például a digitális receptről, amit a világon már száz helyen használnak… Nonszensz, hogy a betegnek, aki az elmúlt hónapokban ugyanazt a gyógyszert kapta ugyanott, ugyanattól az orvostól, háromhavonta menni kell újra a rendelésre, csak azért, hogy újra felírják neki. Amerikában a beteg egyéni kártyával rendelkezik. Az orvos a beteg adatait átküldi a gyógyszertárnak, ott a beteg azonosítja magát az egyéni kártyájával, és megkapja a gyógyszerét. A technológia már elérhető, csak be kéne hozni a gyakorlatba.

- Mi a megoldás? Milyen lépéseket tehetne a magyar egészségügy, hogy elkerülje az összeomlást?

- Tapasztalataim szerint azokban az országokban, ahol az egészségügyi rendszer olyan állapotban van, mint nálunk, ott nem az a megoldás, hogy lépegetünk. Itt ugrani kell.

Ha nem ugrunk, itt mocsár lesz, orvosi ellátás nélküli káosz. Ettől okkal retteg mindenki. Ott, ahol orvoshiány, pénzhiány van és a betegek elvesztették a bizalmukat a modern orvoslás iránt, ott bátran vállalni kell a technológiai ugrást.

Dr. Meskó Bertalan új könyvében az orvoslás jövőjéről ír

- Na de mi lesz azzal a rengeteg idős emberrel, akik nem az új technológián nőttek fel, nem használják és nem értik a működését?

- Állítom, ha egy falun élő idős ember választhatna, hogy az unokája segítségével megtanuljon kezelni egy egyébként 3 gombnyomással működtethető eszközt, vagy a között, hogy egy napot töltsön azzal, hogy beutazik a rendelőbe, az előbbit választaná. Ha az orvos választhatna a között, hogy egy nap 80 beteggel kelljen foglalkoznia a rendelési időben, akik közül 20 csak receptért jött és 40 betegnek pedig akár telefonon/online megmondhatta volna, hogy felesleges bejönnie, vagy a között, hogy aznap csupán 20 emberrel kell foglalkoznia, azokkal, akiknek valóban szükségük van rá, vajon mit választana? A technológia olyan világot hozhatna nekünk, ami már jól működik a világ egyes régióiban, például Hollandiában vagy Clevelandben. Az orvos érdeke az, hogy ne égjen ki fél év alatt, a beteget pedig feljebb kell tolni, hogy partneri viszonya alakuljon ki az orvossal.

- Hogyan lehet a beteg az orvos partnere a digitális világban?

- Úgy, hogy saját maga lelki, szellemi, fizikai szakértője is. Vigyáz magára, ügyel az egészségére. Az lenne a jó, ha a páciens figyelné magát, a testét stb. Én például 1997 óta mérem az egészségemet különféle eszközökkel. Magamtól jöttem rá, hogy ha nem edzek, akkor másnap nem tudok dolgozni, és érzelmileg sem vagyok jól. Ha viszont legalább fél órát edzek, a másnapot végig tudom vinni szellemileg, érzelmileg. A jelenleg használható új, digitális eszközökkel mindenki teljesen személyre szabottan mérheti az egészségét.

VIDEÓ: Külföldön van, ahol áruházi automatát is igénybe vehetnek az emberek az egészségi állapotuk gyors felmértéséhez

- A pácienseknek is tudatosabbnak kellene lenniük?

- Az kevés. Tudatossá kell válnunk. Az egészséget ne a fejünk fölött szervezzék, ne a megkérdezésünk nélkül döntsenek. Az én jövőképem az, hogy a beteg ül a sofőr helyén az autóban, a kocsi pedig automata. Működik a rendszer, de a beteg van döntési helyzetben. Orvossal együtt dönt, de ő maga dönthet. Ma már kellő mennyiségű információ áll rendelkezésre például a diabéteszről, és egy sor otthon használható eszközhöz juthatnak hozzá a betegek.

- Egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az internetes orvosi témájú oldalak nagy része nem hiteles. Honnan tudhatják a páciensek, hogy megbízhatatlan egy oldal?

- Már abból kiderülhet, hogy ez egy ingyenes oldalon lévő aloldal, vagy a tulajdonos áldozott rá, és kifizette a domain nevet. Az is árulkodó, ha semmilyen dizájnnal nem látták el az oldalt, ez olyan, minta egy könyvnek nem lenne borítója. Gyanús, ha a cikkek mellett sehol nincsen szerző. Ha hiányzik az oldalról az impresszum, vagyis nem lehet tudni, kik csinálják. Ha nincs jogi nyilatkozat, nincsen szerzői lista, amit a beteg csekkolhat, nincsen semmilyen elérhetőség, nincsen archívum, a cikkek nincsenek dátumozva, és nincsenek tanulmányra hivatkozások. Ebben az esetben a kóklerekkel állnak szembe, akik erre nem szántak időt. Vagy ha egy oldalnak az a címe, hogy Azonnalfogyjle.hu, akkor az nagy valószínűséggel nem hiteles. Ez a híroldalaktól a YouTube- és Twitter-csatornákig mindenre igaz.

- Milyen változásokkal jár az orvoslásban, ha tudatosabb, jól informált páciensek kerülnek az ellátórendszerbe?

- A tudatos, magára figyelő, jól informált beteg jobb partner a gyógyulásban. Tehát nem csak az orvost kell lejjebb rángatnom az elefántcsont-toronyból, hanem a beteget is feljebb kell tolnom, mert az ő egyéni felelőssége is óriási.

Most minden felelősség az orvosokra hárul. Hogyan várhatjuk el tőlük, hogy jól dolgozzanak, ha ilyen sok pácienssel kell foglalkozniuk, ennyi adminisztrációs terhet raknak rájuk, ha lapokat kell kézzel kitölteniük, ha kilencvenes években készült szoftvereken dolgoznak,

ha a véletlenen múlik, hogy éppen olvassák-e azt a tanulmányt, ami a munkájukhoz kell, és ha mindennel kell foglalkozniuk, csak a tényleges munkájukkal nem? Nem csoda, ha idő előtt kiégnek.

Ez nem az orvos, nem a beteg hibája, hanem azé a rendszeré, amely őket körülveszi. Ezt a rendszert nem lehet fejleszteni, ezt a rendszert szét kell bontani, és hatalmas ugrással, új technológiákkal alulról megszervezni az újat. A páciensek azzal, ahogy az egészségüket fejlesztik, és az orvosok azzal, ahogyan a munkájukat igyekeznek javítani, ezzel lehet megváltoztatni az orvoslást. Ehhez pedig mind kellünk. Nagy bátorság is kell, ez a bátorság pedig hiányzik nálunk és a környező országokban. Pedig amikor beüt a katasztrófa, már késő lesz.

Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Az egyik legkegyetlenebb vadászati módszert akarja eltöröltetni 25 ezer magyar

A kotorékozás ellen indított civil kezdeményezés kevesebb mint két hét alatt vált országos üggyé, miután átlépte a 25 ezer aláírást. Az aláírók azt követelik a jogalkotóktól, hogy törvényben tiltsák meg az állatok föld alatti megtámadását.

KÉK HÍREK

Videó: Budapesten mosta a maffia pénzét egy hálózat, a két szír vezető szökésben van - a lakosság segítségét kéri a rendőrség

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda egy összehangolt akcióban számolt fel egy pénzmosó hálózatot, ami erre a célra átalakított autókban hordta be az országba és küldte tovább a készpénzkötegeket. A hatóságok 18 helyszínen tartottak kutatást, és több mint 540 millió forintnyi vagyont vontak el, 10 embert gyanúsítanak.

KULT

13 évesen meg akarták erőszakolni, nem tudta, mi a különbség a Star Wars és a Star Trek közt, és inkább okos akart lenni, mint filmsztár – 45 érdekesség a 45 éves Natalie Portmanről

John F. Kennedyt, Anakin Skywalkert, Francisco Goyát, VIII. Henriket és Thort is magába bolondította, nem véletlenül.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást

Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.

M.M. / Fotó: Pottyondy Edina/YouTube - szmo.hu
2026. június 09.

Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Kapcsolódó

Orbán Viktor egy rövid mondattal üzent Sulyok Tamásnak a vasárnapi szimpátiatüntetés után

A volt miniszterelnök a közösségi oldalán osztott meg egy fotót az eseményről, melyhez csak egy rövid üzenetet írt a köztársasági elnöknek címezve. Sulyok Tamást korábban Magyar Péter szólította fel arra, hogy mondjon le a tisztségéről.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Nem küldtek mentőt Gálvölgyi Jánoshoz, már vádemelésnél tart az ügy

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség emelt vádat foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt négy mentődolgozó ellen. A vádirat szerint a mulasztásuk miatt az életveszélyes állapotban lévő színművész szakszerű ellátása teljesen elmaradt.

KÉK HÍREK

Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke ellen, 140 milliós kárt okozhatott, az ÁSZ elnöke mérlegel

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje Birót, emellett 23 millió forint vagyonelkobzást is kértek a jogosulatlan gépkocsihasználatból és bankkártyás költésekből származó gazdagodására.

KÉK HÍREK

Azt hitték, a medve játék: Egy nap alatt hárman kerültek kórházba Erdélyben

Egy portugál pár a Transzfogarasi úton autójukból akart fotót készíteni egy medvéről, de a nyitott ablakon át az állat rájuk támadt. Egy 18 éves lány etetni próbálta a csúcsragadozót.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

Kapcsolódó

Török Gábor elmondta, mi a legnagyobb különbség Orbán Viktor és Magyar Péter között

A politikai elemző a Facebook-oldalán hasonlította össze a volt és a jelenlegi miniszterelnök kormányzását. Szerinte Orbánnak a hatalom volt a cél, míg Magyar a nyilvánosságban éli meg a politikát.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Évekig rejtett kamerával figyelte a balatonalmádi jegyzőt, most 600 ezres bírságot kapott a volt polgármester

Jogerősen elmarasztalta a korábbi településvezetőt a Veszprémi Járásbíróság tiltott adatszerzés miatt. A férfi a klímaberendezésbe rejtett kamerával és mikrofonnal figyelte a hivatali jegyzőt.

KÉK HÍREK

Ezzel a biliárddákóval verte halálra kislánya szeme láttára húgát a nógrádi testvérgyilkos, az ügyészség 10 évet kért rá

Emberölés miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség a 44 éves ecsegi férfival szemben. A vádirat szerint ittasan, egy biliárddákóval végzett a testvérével egy vita után.

KÉK HÍREK

„Ne menjen a közútra az, aki halálos balesetet okozott” - Három hónapig szabadon kocsikázhatott a rendőrt halálra gázoló férfi

Három hónappal a baleset után a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki és intézkedett vezetési jogosultságának szüneteltetéséről annak a 27 éves férfinak, aki március 19-én elütötte a 22 éves Zalavári Bálint Zsolt rendőrt Veszprém mellett. Az áldozat apját felháborította az eljárás lassúsága, szerinte a gázoló a részvétét sem fejezte ki azóta.

SZEMPONT

„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön

Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 08.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...) akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Robbanás a Debreceni Egyetemen: egy teljes épületet kellett lezárni, mindenkit hazaküldtek

Elektromos robbanás történt a Debreceni Egyetem Kémiai Épületében egy transzformátor felújítása közben. Egyelőre nem tudni, hogy megsérült-e valaki, és az áramellátás helyreállításáról sincs információ.

KULT

Krasznahorkai László: Erősen gondolkodom a kiszálláson

A Nobel-díjas író egy marosvásárhelyi közönségtalálkozón beszélt arról, hogy komolyan fontolgatja az írás abbahagyását. Krasznahorkai László azonban azt is elmondta, a döntést tudatosan halogatja.

KÉK HÍREK

Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke ellen, feleségét felfüggesztett börtönre ítélnék

Biró Ferenc Pált hivatali visszaéléssel, közokirat-hamisítással és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. Az Integritás Hatóság elnöke a minap több interjúban is kitálalt, szerinte az az ellene indított büntetőeljárás teljes mértékben koholt vádakon alapul.

SZEMPONT

VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.

Fischer Gábor, Címlapkép: Getty Images - szmo.hu
2026. június 08.

Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások. A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.

Kapcsolódó

Megjelent a rendelet: holnaptól nem adnak ki vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket Magyarországon

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint június 6-tól leállítják a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. A már itt lévő dolgozók a papírjaik lejártáig maradhatnak, de újak már csak egy másik, szigorúbb jogcímen érkezhetnek.