SZEMPONT
A Rovatból

Mennyire kell félnünk az ukrán atomerőművek elleni támadásoktól?

Egyértelmű, hogy nagyon veszélyes volt az, ami Zaporizzsjában történt. A Zaporizzsja erőmű sokkal biztonságosabb, mint a csernobili volt. A fejlettebb technológia azonban nem véd meg a célzott tüzérségi támadásoktól.


A reggel, de az egész eddigi ukrajnai háború egyik legdermesztőbb híre volt, hogy az orosz hadsereg támadást intézett a zaporizzsjai atomerőmű ellen, minek következtében egy épület ki is gyulladt. A támadások közben sokáig nem lehetett egyértelműen tudni, hogy maga az erőmű megsérült-e.

Az első jelentés az erőmű egyik alkalmazottjától érkezett, aki a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők tüzet nyitottak a létesítményre, és „reális nukleáris veszély áll fenn Európa legnagyobb atomerőművében".

Az ukrán külügyminiszter hajnali 3:30-kor erősítette meg a jelentéseket, és a Twitteren azt írta, hogy az orosz hadsereg „minden oldalról támadja a Zaporizzsja Atomerőművet, Európa legnagyobb atomerőművét. Egy épület már kigyulladt." Azonnali tűzszünetre szólított fel, hogy a tűzoltók megfékezhessék a lángokat.

Nem sokkal később az ukrán állami sürgősségi szolgálat arról számolt be, hogy az üzemben a sugárzás „a normál határokon belül" volt, és az üzemben a tűz körülményei „normálisak" voltak. A tűz az erőmű előtti épületben keletkezett.

Később arról számoltak be, hogy az erőmű harmadik reaktorát hajnali 3:26-kor kontrolláltan leválasztották, így az erőmű hat egysége közül csak egyetlen, a negyedik, ami még mindig működik.

Az erőműben történt incidensről szóló jelentések hatására az ázsiai pénzügyi piacokat zuhanással reagáltak, és az olajárak tovább emelkedtek.

Végül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megerősítette, hogy a lángok nem üzemi épületben csaptak fel.

Eddig a hátborzongató krónika. Biztos  vagyok benne, hogy nem volt ma reggel olyan hírolvasó ember Európában, akit nem az foglalkoztatott volna, mennyire vagyunk veszélyben, ha rendszeresen lövöldöznek az ukrajnai atomerőművekben.

Az általam felkutatott források szerint egyértelmű, hogy nagyon veszélyes volt az, ami Zaporizzsjában történt. A szerencsétlenségnek számtalan forgatókönyve van, ráadásul maga a szituáció önmagában is nagyon kockázatos. Ezeket az atomerőműveket ugyanis nem háborús körülményekre tervezték. Még a hidegháború legsötétebb éveiben Oroszországban építettek föld alá atomreaktorokat, melyeket fizikailag roppant nehéz szétlőni, de igazság szerint, amikor a biztonsági kockázatokat mérlegelték, maximum a terrortámadás volt az, amit reálisan számításba vettek. Volt is ilyen támadás,

1982-ben, a malville-i atomerőmű egyik épülő reaktorába csapódott be négy páncéltörő rakéta. A támadást egy környezetvédő szervezet követte el, célja az atomerőmű építésének megakadályozása volt.

De ha egy ilyen rakéta működő blokkba csapódott volna bele, annak a következményei beláthatatlanok is lehettek volna.

Hogy is működik egy ilyen erőmű? Az atomreaktorok olyan szerkezetek, amelyekben a nukleáris láncreakció kontrollált módon tartható fenn. Ennek során neutronok ütköznek a hasadóanyag atomjaival, amelynek hatására szétbomlanak az atommagok, több neutront szabaddá bocsátva. Ez energiafelszabadítással járó folyamat. Azaz a fűtőelemek radioaktív bomlása során nagy mennyiségű hő szabadul fel. Mit jelent, hogy kontrollált módon tartható fenn a nukleáris reakció?

Azt, hogy az atombombával ellentétben, a láncreakciót radioaktivitást elnyelő anyagokkal szabályozzák.

A reaktorokban levő fűtőelemek ugyanis, kontroll nélkül olyan szinten túlmelegedhetnének, hogy az egész reaktormag a nagy hő hatására megolvadhat, ami egy sor megállíthatatlan folyamatot indíthat el. Például, ha a hőcserélésre szolgáló vízkör megsérül, radioaktív gőz juthat a levegőbe. De persze a reaktor akár fel is robbanhat, ahogy Csernobilban megtörtént. A láncreakció le is állítható, a megfelelő szabályozó eszközökkel (az orosz reaktorokban jellemzően grafitrudakkal),

azonban hosszú időbe telik, amíg egy működő erőművet a passzív biztonság olyan szakaszába hozunk, amely nem igényel további emberi beavatkozást. Ugyanis amikor egy reaktor leáll, a radioaktivitás maradék hője exponenciálisan csökken, mégis nagyon meleg marad, és öt évig hűtést igényel, mielőtt száraz beton tárolóedényekbe lehetne tölteni, ahol a tartályon kívüli levegő természetes keringése már elegendő a további hűtéshez. A reaktor leállítása idővel fokozatosan csökkentheti a kockázatokat, de nem oldja meg az azonnali problémát.

Bár maguk a reaktorok alapos mechanikai védelemmel rendelkeznek, tehát az épületet rendkívül ellenálló, vastag betonfal veszi körül, de természetesen ez a védelem elsősorban a reaktor robbanása elleni védelemként szolgál, tüzérségi támadás ellenire nem. Persze az extrém falazatot nem könnyű átütni, lerombolni, de sajnos egy több napos ostromban már erre is lehetne esély. Ami aggasztó, azok a másodlagos veszélyforrások. Ezeket a Greenapeace minap kiadott közleménye alapján sorolom fel:

  1. A Zaporizzsja erőmű, mint minden reaktor, forró, erősen radioaktív üzemanyaggal, állandó elektromos energiát igényel a hűtéshez, még akkor is, ha leáll. Amikor a villamosenergia-hálózat meghibásodik, vannak tartalék dízelgenerátorok és akkumulátorok, a hűtési energia biztosítására, de hosszabb ideig tartó megbízhatóságuk nem garantálható. A zaporizzsjai vészhelyzeti dízelgenerátorok becsült üzemanyag-készlete csak hét napra elegendő. Tehát egy katonai támadás során bekövetkező áramszünet esetén, egy hét után a már leállított reaktor is túlmelegedhet, és akár egy csernobilihez hasonló katasztrófa így is bekövetkezhet idővel.
  2. A 2017-es hivatalos adatok szerint Zaporizzsjában 2204 tonna fűtőelem van, melyek közül 855 tonna a rendkívül sérülékeny, kiégett fűtőelemek részére épített medencékben volt. Aktív hűtés nélkül fennáll a veszélye annak, hogy túlmelegednek, és elpárologtatják a vizet, majd olyan pontra hevülhetnek, ahol az üzemanyag fém burkolata elolvadhat. így a szabad levegőre kerülhet a radioaktív sugárzás.
  3. A Zaporizzsja, mint minden működő atomerőmű, komplex támogató rendszert igényel, beleértve a képzett személyzet állandó jelenlétét, az energiát, a hűtővízhez, a pótalkatrészekhez és a berendezésekhez való hozzáférést. Az ilyen támogató rendszerek súlyosan veszélybe kerülnek egy háború alatt.
  4. A legrosszabb esetben, ha a reaktor védőburkolatát robbanások pusztítanák el és a hűtőrendszer meghibásodna, mind a reaktor, mind az üzemanyag-medence radioaktivitása szabadon kiszabadulhat a légkörbe. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az egész üzem megközelíthetetlenné válhat a magas sugárzási szint miatt, ami a felügyelet nélkül hagyott többi reaktor és üzemanyag-medence felmelegedéséhez és az eltalált reaktorhoz hasonló események sorozatához vezethet. Ezen sorozatos katasztrófák mindegyike nagy mennyiségű radioaktivitást terjeszthet különböző szélirányokba több hét alatt. Európa nagy részét, beleértve Oroszországot is, legalább évtizedekig és több száz kilométeres távolságra lakhatatlanná teheti. Ez egy valódi rémálom-forgatókönyv, potenciálisan sokkal rosszabb, mint a 2011-es Fukushima Daiichi katasztrófa, de még az 1986-os csernobili katasztrófánál is nagyságrendekkel halálosabb. Nyilván erről az opcióról írta Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba pedig azt írta péntek hajnalban a Twitteren, hogy „ha ez az erőmű felrobban, az tízszer nagyobb lesz, mint a csernobili volt."
  5. Azt tudni kell, minden szakember egyetért abban, hogy a Zaporizzsja erőmű sokkal biztonságosabb, mint a csernobili volt. A fejlettebb technológia azonban nem véd meg a célzott tüzérségi támadásoktól.

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mindenesetre naponta ad ki közleményeket és tart sajtótájékoztatókat, hogy tájékoztasson a kialakult helyzetről. Ma délelőtti sajtótájékoztatójukon megerősítették, hogy mind a hat reaktor biztonsági rendszere sértetlen, és radioaktív anyag nem került ki a levegőbe. A személyzet végzi a munkáját, ahogy azt Rafael Grossi főigazgató megfogalmazta, az „abnormálisan normális" körülmények között.

Ukrajnában a lezárt csernobilin kívül jelenleg négy működő atomerőmű van: a dél-ukrajnai atomerőmű Juzsnoukrajinszk város közelében, a hmelnickiji atomerőmű és a a Sztir folyó partján működő rivnei atomerőmű észak-nyugaton, illetve a most elfoglalt, dél-keleti országrészben, a Dnyeper folyó víztározójának partján található zaporizzsjai atomerőmű. Csernobil nem üzemel, de azt is elfoglalták az oroszok.

Atomerőművek Ukrajnában

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András üzent a Micimackó-ügy kapcsán: Ezúton szeretném megkérni Németh Balázst, hogy eszébe ne jusson visszavenni a tempóból!
A Félmillió Fiatal a változásért mozgalom elindítója a közösségi oldalán értékelte Németh Balázs fideszes képviselő elmúlt napokban végzett munkáját. A politikus szerint Németh parlamenti Micimackó-utalása és egy tüntetésen való részvétele is a rendszerváltást segíti.


Fekete-Győr András egy Facebook-posztban, ironikus hangnemben fordult a fideszes képviselőhöz, Németh Balázshoz, akit arra kért, hogy „eszébe ne jusson visszavenni a tempóból”.

Azt írta, Menczer Tamás óta nem volt fideszes politikus, „aki ilyen következetesen és ilyen látványosan dolgozott volna azért, hogy a Fidesz-maffia minél előbb összeomoljon, a rendszerváltás pedig biztosan sínen maradjon!”

Fekete-Győr szerint Németh néhány nap leforgása alatt jutott el onnan, hogy egy tüntetésen vegyen részt, egészen odáig, hogy a parlamentben egy Micimackó-utalás miatt szólaljon fel.

Fekete-Győr szerint „ez kétségkívül egészen kivételes politikai tehetségre vall”.

A bejegyzésben a politikus felteszi a kérdést, melyik a megalázóbb: az, hogy Németh egy állítólagos „tiszás influenszer” mondatát kéri számon, miközben sem az influenszer, sem az őt idéző portál nem a Tisza Párthoz kötődik, vagy az, hogy a tudományos és technológiai miniszter végül „alapfokú gyermekirodalmi gyorstalpalót” kénytelen tartani neki az Országgyűlésben.

„De semmi baj, Balázs. Ne hagyd, hogy a rosszindulatú emberek elbizonytalanítsanak!” – folytatja Fekete-Győr. Hozzáteszi, hogy a Fidesznek pontosan erre a „minden megszólalással önmagát megsemmisítő kommunikációs teljesítményre” van most szüksége.

A posztot így zárja: „Maradj rajta, Balázs! Csak így tovább! A rendszerváltás nevében is köszönjük a munkádat.”

A bejegyzés előzménye, hogy kedden, a gyűlöletkeltő plakátokról szóló parlamenti vitában Németh Balázs Pottyondy Edina youtuber egy videójára hivatkozva kért számon egy Micimackó-utalást a kormányon. Válaszában Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kifejtette, hogy a mesében Füles veszíti el a farkát. Múlt pénteken pedig Németh egy budapesti, migrációellenes tüntetésen vett részt, ahol Toroczkai László is jelen volt, és ahol a Miniszterelnökség épületének erkélyéről Magyar Péter miniszterelnök tapsolt és szívet mutatott a felvonulóknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk