SZEMPONT
A Rovatból

„Többször mondták már a mentők, hogy ha nem hívtuk volna ki őket, ez az ember másnapra meghalt volna”

Elkísértük egy műszakra a Menhely Alapítvány krízisautójának dolgozóit, akik a legnagyobb hidegben is járják az utcákat, hogy segítséget nyújtsanak a fedél nélkül élőknek.


„Jó napot kívánok! A Menhely Alapítvány munkatársai vagyunk, elvihetjük önt egy szállóra, hogy ne kelljen itt fagyoskodnia?”

Kerék-Bárczy Szabolcs és Szegedi Dezső egy sűrűbb műszak során akár tucatnyi alkalommal is elismétlik a fenti mondatot. Összeszokott párosnak számítanak, bár még csak két éve dolgoznak együtt, de elég gyakran osztják be őket egymás mellé.

Szabolcs neve a politikából lehet ismerős: a rendszerváltást követő 25 év során több pártban megfordult és volt Los Angeles-i főkonzul is, mielőtt úgy döntött, kiszáll a közéletből. Azóta a magánszektorban helyezkedett el, emellé akart egy olyan másodállást, ahol kézzelfogható, valós segítséget tud nyújtani. Így került a krízisautó volánja mögé a téli hónapok idején.

Dezső is mást csinál már főállásban, de mivel korábban sokáig dolgozott nappali melegedőn, éjjeli menedékhelyen és átmeneti szállón is, szerette volna, ha marad valamiféle kapcsolata az eredeti hivatásához.

Tizenkét órás, reggel 8-tól este 8-ig tartó műszakjuk utolsó harmadára csatlakozunk hozzájuk. Nem tudják előre megmondani, mekkora lesz a forgalmuk: valamikor sorra kapják a bejelentéseket, de olyan is előfordul, hogy órákig semmi dolguk nincs a készenléten kívül. Végül úgy alakul, hogy 3 órán keresztül üresjárat nélkül megyünk egyik helyről a másikra.

Nincs ítélkezés és életmód-tanácsadás

A hőmérséklet néhány fokkal lehet fagypont felett, amikor beülünk a kisbuszba, éjszakára viszont ennél is hidegebbet, mínusz 3 fokot jósolnak. Azonban, mint megtudjuk, nem érkezik számottevően több riasztás ilyenkor.

„A 0 és 15 fok közötti értékek a legveszélyesebbek, mert ez alatt sokan azok közül is bemennek szállóra, akik egyébként soha. Ilyenkor viszont még jóval többen hiszik azt, hogy ki tudják húzni odakint, pedig 10 fok alatt még akkor is kritikus a helyzet, ha valaki egyébként teljesen egészséges. Ha pedig egyéb problémái is vannak, ami az utcán élők nagy részére igaz, hatványozottan romlanak a túlélési esélyei”

– mondja Szabolcs.

Elsősorban oda mennek, ahová a telefonos bejelentők hívják őket, és ahol gyors segítség kell. Az utcai gondozó szolgálattal szemben, akik több időt töltenek el egy ügyféllel, ők a minimálisra törekszenek, hogy a lehető legtöbb helyszínre eljussanak egy műszak alatt.

Ezért minél hamarabb próbálják eldönteni, milyen típusú ellátásra van szüksége az illetőnek: először megkérdezik tőle, szeretne-e bemenni szállóra, de ha nemmel válaszol, nem győzködik sokáig. Adnak neki forró teát és takarót (ezt is csak akkor, ha kéri), utána pedig – ha nincs életveszélyben, szóval nem kell mentőt hívni hozzá – mennek tovább.

Fontos az is, hogy teljesen elfogulatlanul kell az ügyfelekhez állniuk. „Nincsen ítélkezés, sem életmód-tanácsadás. Az élet nagyon könnyen vehet váratlan fordulatokat, nekünk nem feladatunk, és jogunk sincsen rá, hogy másokét megítéljük” – fogalmaz Szabolcs.

Előfordult, hogy valaki elnézést kérve megkérdezte tőlük, megengedik-e neki, hogy elmenjen borért, amíg odaér a mentő. Erre azt felelték, hogy abszolút semmi közük hozzá, nem azért vannak itt, hogy véleményt mondjanak róla.

„Ezt néha nem is értik, hiszen a magyar közeg rendszerint olyan, hogy kérdés nélkül kioktat mindenkit. A hajléktalanokat is egyből számon kéri, miért nem mennek el dolgozni, vagy miért nincs hol lakniuk. Mintha ez olyan egyszerű lenne…”

Senkit nem lehet erőszakkal betuszkolni az autóba

Újpestre tartunk épp, miközben Szabolcs és Dezső egy másik aznapi esetüket mesélik el. Egy 1992-es születésű srác vékony nadrágban feküdt egy kartonlapon egy panelház lépcsőfeljárója alatt, és negyed óra alatt sem tudták őt meggyőzni, hogy tartson velük. Ilyenkor annyit tehetnek, hogy a következő műszak figyelmét is felhívják rá.

Tapasztalatuk szerint az ügyfelek nagyjából harmadát tudják rávenni arra, hogy elvigyék, de ez az arány is nagyon változó. Sok oka lehet annak, ha valaki nem akar szállóra menni: gyakran hivatkoznak arra, hogy bántják őket ott, vagy bogarak vannak, esetleg bevallják, hogy már nem képesek társaságban létezni és alkalmazkodni másokhoz.

Azért olyan is akadt már a praxisukban, aki sokáig minden alkalommal nemet mondott, aztán több hónap elteltével végül sikerült meggyőzniük. Az ilyesmit egyértelmű sikerként élik meg, hiszen ők azt vallják, hogy még a legfapadosabb szállón is jobbak a körülmények az utcához képest.

A bejelentők közül sokan zokon veszik, ha végül nem viszik magukkal azt, aki miatt kihívták őket, de senkit nem kényszeríthetnek: ha maradni akar, szabad akaratából megteheti, nincs olyan, hogy erőszakkal betuszkolják az autóba.

További feltétel, hogy saját erőből – vagy legfeljebb minimális segítséggel – kell eljutnia odáig.

Az Újpest-központi metróaluljáróban egy rendőr jelentette be, hogy egy takarókba csavart nő fekszik a földön a régi telefonfülkék egyikében. A fentebb említett bemutatkozó mondat után kiderül, hogy Gabriellának hívják, 41 éves, de kinézetre és a hangja alapján is sokkal többnek tűnik. Ez sajnos elég gyakori, „az utca rövid idő alatt is erősen meg tudja gyűrni az embert.”

Néhány nappal ezelőtt még egy barátnőjénél lakott albérletben, azonban valami rosszat tett, ezért összevesztek és mennie kellett. Nincs túl jó állapotban, az említett barátnőt szólongatja sírva, akit Dezső fel is hív telefonon, de hallani sem akar arról, hogy beszéljen Gabriellával.

Ő pedig szállóra nem akar menni, és minden más segítséget is elutasít, ezért – mivel közvetlen életveszély nem látszik – itt sem marad más lehetőség, mint az elköszönés, valamint az éjszakai műszak figyelmeztetése.

Sokszor egy poén is elég arra, hogy megtörje a jeget

Következő állomásunk Ferencvárosban van, itt két férfit vett észre egy aggódó állampolgár, akik egy szupermarket melletti beugróban ültek a földön. Sokáig nem találjuk őket, már éppen fel is adnánk a keresést, amikor a tér másik oldalán rájuk bukkanunk. Mint megtudjuk, a közterület-felügyelők zavarták el őket eredeti helyükről, másodjára viszont már nem szóltak rájuk. Mindketten 45-50 év között vannak, jó barátok, és szerencsére szállóra is különösebb győzködés nélkül hajlandóak bemenni.

„Uraim, a hintó előállt!” – mondja nekik Dezső, miután kikérdezte őket az adataikról, illetve arról, ki vannak-e tiltva valahonnan.

A viccelődés mindennapos a praxisában, tapasztalata szerint akár egyetlen poén is képes megtörni a jeget. „Számomra ez az egész arról szól, hogy még egy ilyen embertelen helyzetben is embernek lehet maradni. Akár néhány jó szóval vagy poénnal is partneri viszonyt tudunk kialakítani, ami nagyon megkönnyíti a kommunikációt” – teszi hozzá Szabolcs.

Ő is gyakran alkalmaz ilyesmit: előfordult például, hogy egy ügyféllel a megszabott beengedési idő (ez lehet például minden egész óra) előtt érkeztek meg egy szállóra, de mivel elég rossz állapotban volt, odaszóltak a várakozóknak, hogy „elnézést, uraim, VIP vendéget hoztunk!” Ilyenkor a legtöbben általában veszik a lapot, itt is ez történt.

A két férfit a MET Fűtött Utcájára visszük, ahol Dezső azzal búcsúzik tőlük: „Már készül a lakosztályuk, csak arra vár, hogy elfoglalják!” Alig zárul be mögöttük az ajtó, már érkezik is a következő bejelentés, ezúttal a Rákóczi útról, ahol egy nőt láttak egy kapualjban feküdni.

Máriának hívják, 60 év körül jár, elég nehezen lehet érteni a beszédét. Annyi azért kiderül, hogy több szállón is járt már, és most is nyitott arra, hogy bevigyék. Gyors egyeztetés következik a diszpécserrel, aki az összes ellátóhellyel kapcsolatot tart, majd végül a BMSZKI Dózsa György úti intézményére esik a választás.

Amikor odaérve tőle is elköszönünk, már a vége felé jár a műszak, de egy bejelentést azért még kapunk: a Stefánia útra, az olasz nagykövetség elé küldenek bennünket, ahol egy férfit láttak egy buszmegálló padján feküdni.

Dezsőék régi ismerősként köszöntik: Csabának hívják, rengetegszer jártak már nála, de eddig soha nem tudták rávenni, hogy tartson velük – bár állítólag „valaki ismer valakit, akinek az egyik kollégája egyszer meggyőzte, hogy menjen be szállóra”.

Most sem kér segítséget, még csokit se fogad el, de azért hagynak ott neki néhány szeletet, hátha később meggondolja magát.

Muszáj elvonatkoztatni és távolságot tartani

Szabolcsnak és Dezsőnek minden évben több olyan esete is adódik, amikor egyértelmű számukra, hogy ők mentették meg valakinek az életét. „A mentők nem egyszer mondták már, jó, hogy szóltunk, mert ez az ember meghalt volna, ha még egy éjszakát az utcán kell töltenie.”

Sajnos olyan is volt, akit minden igyekezetük ellenére nem tudtak megmenteni: rá egy szeméthalom közepén találtak borzalmas állapotban, kihívták hozzá a mentőket, de a kórházba szállítása után nem sokkal meghalt. Ugyanakkor ezt is fel lehet úgy fogni, hogy legalább az utolsó óráit méltóbb körülmények között töltötte.

Szabolcs szerint a szociális munkásoknak az orvosokhoz hasonlóan muszáj elvonatkoztatniuk a helyzettől és távolságot tartani. Ez tudatos hozzáállás kérdése, mindazonáltal előfordul olyan is, amikor egyszerűen nem lehetséges.

Évekkel ezelőtt például egy mindössze 17 éves, de már a második terhessége végén járó lányt találtak a Rózsák terén, aki Borsodból, a szlovák határ mellől menekült Budapestre egyedül, miután összeveszett a párjával.

„Se apja, se anyja nem volt, nem nagyon járt még a faluján kívül. Egyértelműnek tűnt, hogy funkcionális analfabéta: azt se tudta megmondani, hogyan keveredett a fővárosba, ahová csak több átszállással juthatott el. Végül valahogy kihúztuk belőle, hogy a anyósa és az apósa az egyetlen, akik emberséggel bánnak vele.”

Ezután olyat tettek, amit nem szoktak: kivitték a Keleti pályaudvarra, vettek neki egy vonatjegyet, majd megvárták, amíg elindul vele a vonat. Hogy aztán mi történt a lánnyal, fogalmuk sincs, de abban biztosak voltak, hogy ha itt Budapesten bekerül az ellátórendszerbe, többé nincs számára kiút.

A rendszerből való kikerülésnek ugyanis minimális az esélye: a legtöbben csak cirkulálnak, egyik átmeneti szállásról ki, a másikba be. Az Utcáról Lakásba Egyesület ugyan ér el sikereket, de ők is csak cseppnek számítanak a tengerben, állami beavatkozás nélkül aligha lesz számottevő javulás a statisztikákban.

A nehéz pillanatok ellenére úgy látják, összességében sokkal több a pozitív élmény, mint a tragikus. Mindazonáltal a kollégák gyakran beszélik meg az eseteiket és cserélnek tapasztalatot, hogy így is segítsék egymást.

Ami pedig az intézményrendszer ellehetetlenítését illeti, ezt természetesen ők is tapasztalják, de mint mondják, nem engedhetik meg azt a luxust, hogy munka közben azzal foglalkozzanak, mi történik állami szinten.

„Amikor valakit épp meg kell mentenünk a fagyhaláltól, nem kesereghetünk azon, mennyire embertelenek a döntéshozók, akik a lehetetlen körülményeket előidézik. Nyilván érzékeljük, milyen a helyzet – elég csak azt megnézni, mi történik Iványi Gábor egyházával és egyesületével –, de ettől függetlenül mindent beleadva segítenünk kell, mert ez a dolgunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A Külügyből kirúgott Ercsi Dániel a Partizánnak: Illés Boglárka államtitkár lejárató anyagot kért tőlem a TISZA-adóról
A 22 éves Dánielnek a próbaideje alatt kellett döntenie: teljesíti a pártfeladatot vagy repül. Azt mondja, olyan is előfordult, hogy az államtitkárok lájkjait kellett összesítenie.


A Partizánnak adott interjút Ercsi Dániel, a 22 éves fiatal, akit a próbaideje lejárta előtt öt nappal bocsátottak el a Külgazdasági és Külügyminisztériumból. Az interjúban részletesen beszélt a minisztériumban szerzett tapasztalatairól, a neki kiosztott pártpolitikai feladatokról, elbocsátásának körülményeiről és jövőbeli terveiről.

Az interjú elején Gulyás Márton felvetette Szikra Levente, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettesének Facebook-posztját, amelyben az igazgatóhelyettes csodálkozását fejezte ki, hogy mit keres egy TISZA Párt-szimpatizáns, kormányváltást akaró fiatal a közigazgatásban.

„Szikra Levente ezzel szerintem tökéletesen definiálta, mit jelent az, hogy pártállam” - mondta erre Ercsi Dániel.

„Ha az ő véleménye szerint csak azok dolgozhatnak a közigazgatásban, illetve államigazgatásban – vagy bármilyen, a közt szolgáló intézményekben –, akik Fidesz-szimpatizánsok, vagy egyet kell érteniük a kormánnyal, akkor itt ne csak a minisztériumban dolgozókra gondoljunk, hanem például a tanárokra, a rendőrökre, az orvosokra, és még sorolhatnám” – fogalmazott. Állítása szerint Szikra logikája alapján mindenkinek, aki a közszférában dolgozik, a Fideszt kellene támogatnia.

Ercsi Dániel a kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságon dolgozott, amelyet Illés Boglárka vezet. Arra a kérdésre, hogy voltak-e rajta kívül más ellenzéki érzelműek is a közvetlen kollégái között, azt válaszolta, hogy erről nem tud nyilatkozni, mivel kevesen voltak és a politikai nézetekről nem beszélgettek. Ugyanakkor hozzátette, hogy a „nagy számok törvénye alapján” valószínűsíthető, hogy nemcsak a Külügyminisztériumban, hanem más minisztériumokban is vannak TISZA-szimpatizánsok.

Elmondása szerint munkaviszonya áprilisban kezdődött az államtitkárságon, ezt megelőzően pedig egy külképviseleten volt gyakornok. Arra a kérdésre, hogy miért pont a Fidelitas egykori elnöke, Illés Boglárka által vezetett, vélhetően erősen átpolitizált államtitkárságra került, azt felelte: „Ott volt szabad hely. Igazából ennyi.”

„Amióta önállóan tudok gondolkodni – és most nagyot mondok, hogy 2010, mert akkor 7 éves voltam, de tegyük fel –, valójában inkább 11-12 éves kortól, ebben a rendszerben nevelkedtem. Nem láttam alternatívát, ahogy sok fiatal sem” - tette hozzá később.

Munkakörét koordinációs referensként írta le, ami főként szakmai feladatokat jelentett, például háttéranyagok bekérését a szakmai főosztályoktól az államtitkár megbeszéléseihez, valamint kapcsolattartást a nagykövetségekkel.

Elmondása szerint azonban pártpolitikai feladatokat is kapott.

Példaként említette, hogy részt kellett vennie a „Nők a Párbeszédért Digitális Polgári Kör” (DPK) alakuló rendezvényének megszervezésében. Amikor Gulyás Márton rákérdezett, hogy ez a feladat nem volt-e összeegyeztethetetlen a munkakörével, Ercsi visszakérdezett: „Szerinted volt más választásom, más lehetőségem?”

A kabinetfőnök kérte fel a feladatra, hivatkozva a precíz munkavégzésére. Azt mondta, 22 éves, pályakezdő fiatalként, akinek a Külügyminisztérium egy álom megvalósulását jelentette, a próbaideje alatt nem tehette meg, hogy nemet mondjon, mert az valószínűleg azonnali elbocsátáshoz vezetett volna.

Beszélt egy másik, lelkiismereti dilemmát okozó feladatról is. Állítása szerint, amikor a Fidesz „bekapcsolta a kommunikációs gépezetét nagyobb volumenre”, az volt a dolga, hogy Illés Boglárka mellett az összes többi államtitkár Facebook-oldalát manuálisan átnézze, és egy táblázatba rögzítse, hogy a kötelezően kommunikált elemeket posztolták-e, és mekkora volt ezek elérése, hány megosztás, lájk érkezett rájuk.

A beszélgetés során szóba került az a külügyi forrásokból származó információ, miszerint Ercsi legvitatottabb politikai feladata egy háttéranyag elkészítése volt Illés Boglárkának, az úgynevezett „TISZA-adó” külügyi dolgozókra vonatkozó hatásairól.

Ercsi Dániel megerősítette, hogy kapott ilyen feladatot. „Ez nem felkérés. Ezek a feladatkiosztások nem úgy működnek, hogy felkérnek rá, hanem mondják” – jelentette ki. Elismerte, hogy írnia kellett egy lejárató anyagot a TISZA Pártról, amely azt taglalta volna, hogyan érintené a diplomatákat és külképviseleti dolgozókat a Fidesz által kitalált „TISZA-adó”.

A feladathoz a minisztérium belső rendszeréből kellett adatokat kinyernie a juttatásokról, valamint a Fidesz által létrehozott tiszado.hu weboldal kalkulátorát kellett használnia. Bár az anyagot elkészítette, de csak a „minimumot” nyújtotta.

Úgy gondolta, hogy a próbaidő lejárta után, a véglegesítését követően már nagyobb mozgástere lett volna az ilyen jellegű feladatok elutasítására.

Elbocsátásának körülményeit felidézve elmondta, hogy az teljesen váratlanul érte. Október 17-én, egy pénteki napon, munkaidő vége előtt hívatta be Illés Boglárka. Az államtitkár közölte vele, hogy „kikerültek az adatai”, mert letöltött egy applikációt, „amit mindannyian tudjuk, kik fejlesztettek”.

Ercsi Dániel szerint egyértelmű volt, hogy a TISZA Párt applikációjáról van szó, amelyet elmondása szerint október 11-én töltött le. Ez felvetette benne a kérdést, hogyan kerülhettek ki az adatai már október 17-én, ha a nagy, 200 ezres adatbázis csak november elején vált nyilvánossá, ő pedig az október 6-i, 20 ezres adatbázisban még nem szerepelhetett.

„Lehetséges, hogy október 17-én az államnál már megvolt a 200 ezres lista?” – tette fel a kérdést.

Azt is furcsállotta, honnan tudhatott a minisztérium arról, hogy a magántelefonjára mit tölt le, mivel állítása szerint nem írt alá semmilyen papírt, ami feljogosította volna a munkáltatót a telefonja monitorozására.

„Ha azt tudják, mit töltöttem le a saját privát telefonomra, vajon mi mást tudnak? Látták, kikkel beszélgettem?” - tette fel a kérdést.

Elmondása szerint nem kért részletes magyarázatot az államtitkártól, mert meg akarta őrizni a méltóságát, és el akarta kerülni a vitát.

Kirúgása után Magyar Péter egyik fórumán is felszólalt. Erről azt mondta, az egy spontán döntés volt. „Az, hogy odamegyek, még nem jelentette azt, hogy fel is szólalok. Elmentem, motoszkált bennem ez a kérdéskör, de nem úgy mentem, hogy »na, én most felszólalok«” – idézte fel.

Határozottan tagadta, hogy a jelenet előre megrendezett lett volna. „Nem így volt. Teljesen esetleges. Hirtelen felindulásból eldöntött dolog volt. Én lepődtem meg a legjobban” – állította. A Magyar Péter által felajánlott gyakornoki álláslehetőségről az Európai Parlamentben és a TISZA külügyi munkacsoportjában való részvételről azt mondta, megtisztelőnek tartja, és valószínűleg élni fog a lehetőséggel, de hangsúlyozta, nem ez volt a célja a felszólalással, hanem a történetének bemutatása.

A jövőjével kapcsolatban elmondta, nem szeretne politikus lenni, de kormányváltást akar, és aktivistaként valószínűleg továbbra is részt vesz a TISZA Párt munkájában, például a párt újságjának terjesztésében.

Az interjú végén üzent a kortársainak, akik hasonló karrierdilemmákkal szembesülnek.

„Remélem, a kiállásommal sikerült bátorságot adni számukra is” – fogalmazott.

Felidézett egy személyes történetet, amikor 16-17 évesen édesanyja megkérdezte tőle, hogy elfogadna-e egy jó pozíciót a Fidesztől. Akkor nemmel válaszolt, mert úgy érezte, csak így tud a tükörbe nézni. Bár a Külügyminisztériumban végül elvállalt egy pozíciót, úgy érzi, sikerült megőriznie az integritását.

„Ezt tudom ajánlani mindenkinek – fiatalnak, idősebbnek –: mindig úgy döntsetek, hogy még a tükörbe tudjatok nézni. És ne féljetek” - üzente a Partizán műsorában.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kaiser Ferenc: Az oroszok leszereléséhez, pláne hogy most nyerésre állnak, komolyabb engedményeket kell tenni
Amerika és Oroszország olyan békefeltételet dolgozott ki, ami Ukrajna szerint elfogadhatatlan. Csakhogy egyre nehezebb helyzetben vannak, a fronton hiányoznak a katonák, a hátországot pedig óriási korrupciós botrány rázta meg.


​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​

Egyre többet lehet tudni a legújabb orosz-amerikai béketervről, ami szerint Ukrajnának át kellene engednie a Donbaszt Oroszországnak, amit Amerika a Krímmel együtt elismerne orosz területként. A kiszivárgott információk alapján drasztikusan csökkentenék az ukrán hadsereg létszámát, betiltanának bizonyos nagy hatótávolságú fegyvereket, megtiltanák a külföldi csapatok ukrajnai állomásoztatását és az ukránok nem csatlakozhatnának a NATO-hoz. Emellett feloldanák az Oroszország elleni szankciókat és leállítanák a háborús bűnök kivizsgálását. Cserébe Oroszország törvénybe iktatná, hogy nem támad további ukrán területeket, az Egyesült Államok és Európa pedig biztonsági garanciát adna az ukránoknak. A befagyasztott orosz vagyonból 100 milliárd dollárt az ország újjáépítésére költenének, amihez Európa is hozzátenne ugyanennyit. Ukrajna máris jelezte, hogy mindez számára elfogadhatatlan.

Csakhogy a katonai helyzet az ukránok szempontjából egyre rosszabb, és Zelenszkij a legnagyobb korrupciós botránnyal küzd, ami elnöksége alatt kirobbant. Az Energoatom állami atomenergetikai vállalatnál közel 100 millió dollárt oszthattak vissza. Gyanúsított lett, majd külföldre menekült Zelenszkij korábbi üzlettársa, belebukott az ügybe az igazságügyi és az energiaügyi miniszter, és már Ukrajna második emberének a széke is inog. A botrány Ukrajna nemzetközi hitelességét is kikezdte. A lehetséges következményekről, és a háború mostani állásáról Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük.

— Ukrajnát egy masszív korrupciós botrány rázta meg. Ez egészen Zelenszkijig érhet el. Mennyire befolyásolja ez az ukrán állam működését, különös tekintettel a háborúra?

— Nyilván jelentősen. Az információk alapján a katonák morálja is megszenvedte ezt, mert szembesülniük kellett azzal, hogy ők a fronton az életüket, testi épségüket, mentális egészségüket kockáztatva védik a hazát, miközben a vezetők a hátuk mögött szétlopják az országot.

Ez egyes források szerint ez növelte a dezertálók arányát is, mert komolyan felvetődik a kérdés a katonákban: értük haljak meg?

Ez az egész ukrán társadalmat is megrázta, és a fegyveres erők harcképességére is hatással van. Ukrajna nagyrészt külföldi támogatásoktól függ. Most már gyakorlatilag egyáltalán nem érkezik amerikai támogatás, tehát az EU-s pénzügyi és katonai támogatás az, ami maradt, ami lehet, hogy úgy EU-s, hogy európai pénzből amerikai fegyvereket vásárolnak.

— Zelenszkij, mennyire érintett ebben a dologban?

— Erős a gyanú, hogy a környezetében sokan érintettek, és már ott tartunk, hogy a kabinetfőnök, Andrij Jermak távozása is felvetődött. Nem tenném tűzbe a kezem, hogy Zelenszkij tudta nélkül történt ez a dolog. Vélhetőleg volt rálátása néhány részletre, nyilván ez a botrány az ő presztízsének is sokat árt.

— Előállhat olyan helyzet, hogy Zelenszkij ebbe belebukik?

— Igen, de egyelőre még nem. Valószínűleg néhány jelentős tisztáldozattal, de meg tudja oldani Zelenszkij, hogy hatalomban maradjon.

— Kiszivárgott egy új amerikai béketerv, ami gyakorlatilag a Donbász és a Krím feladását jelentené Ukrajna részéről. Ezek kemény feltételek. Összefügghetnek-e az amerikaiak által előterjesztett békefeltételek ezzel a korrupciós botránnyal?

— Szerintem nem. Ennek a mostani csomagnak egy jelentős részéről már augusztusban, az alaszkai csúcson is egyeztettek, ez egy hosszabb tárgyalási folyamat során körvonalazódott.

Nem hiszem, hogy sok köze lenne a mostani ukrajnai belpolitikai helyzethez.

Az USA pontosan tudja, hogy az oroszokat kell leültetni a tárgyalóasztalhoz úgy, hogy meg is akarjanak egyezni, akkor lehet a leghatékonyabban lezárni ezt a konfliktust. Az oroszok leszereléséhez, pláne hogy most nyerésre állnak, komolyabb engedményeket kell tenni.

— Miből lehet arra következtetni, hogy az oroszok állnak nyerésre?

— A hadműveletek jellege megváltozott. Sokáig azt lehetett látni, hogy az oroszok legfeljebb egy helyen tudtak nagy erőkkel támadni. Most viszont több helyen támadnak jelentős erőkkel az arcvonalon, kihasználva, hogy az ukrán haderő kezd kifogyni a humán erőforrásokból. Az orosz oldalon jól látható élőerő-fölény van, amit börtönökből kikerült rabokkal és kényszersorozással próbálnak fenntartani. Tüzérségi lőszerfölényük is van, Észak-Korea is a beszállítójuk lett.

Ez oda vezet, hogy lassan, lépésről lépésre haladnak előre az oroszok. A hadászati kezdeményezés is az oroszok kezében van, és ezekből a sikeres támadásokból némi építkezést és területi gyarapodást is el tudtak érni.

Ez nem gyors tempó, de például most Pokrovszkot már birtokba vették, és más helyeken is támadnak. Az oroszok lassan, de biztosan az ukrán haderő meggyengítésére koncentrálnak.

— Arra gondol, hogy a tartós nyomás alatt egyszer csak összeroppan az ellenállás, mint az első világháború végén?

— Igen, főleg az ukrán erők kimerültsége miatt.

— Ha ez így van, racionális lenne az ukránok számára, hogy lenyelik a területi veszteségeket?

— Racionális lenne. Az ukránok egyébként már megegyeznének. Az a baj, hogy az oroszok nem. Itt az a különbség, hogy ha az oroszok nem folytatják a hadműveleteket, vége a háborúnak, de ha Ukrajna nem folytatja, akkor megszűnik létezni.

— Elképzelhető, hogy az oroszok a négy megyénél megállnak, amelyeket már Oroszország részévé nyilvánítottak?

— Nem valószínű. Az oroszok már Dnyipropetrovszk megyében is bent vannak, ami nem része a deklarált négy megyének.

Valószínűleg nem állnának meg Donyeck és Luhanszk, illetve Herszon és Zaporizzsja határánál.

Szeretnék elvágni Ukrajnát a Fekete-tengertől, ami jelentősen megnehezítené az ország külkereskedelmét és ellátását.

— És így elérnék Moldovát is.

— Igen, ott van a szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (Transznisztria), mintegy 1500 fős orosz kontingenssel, ami ürügyet adhatna a beavatkozásra.

— Jelenleg ez a beékelt orosz bábállam eléggé tragikus helyzetben van gazdaságilag. Ha az oroszok nem érnek oda, össze is omolhat.

— Viszont Moszkvának érdeke, hogy fenntartsa a jelenlétét Transznisztriában. Illegális fegyverkereskedelmi központként is működik, és amíg létezik, Moldova nem csatlakozhat sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz. Ez orosz szempontból hasznos helyzet.

— Kivéve, ha Moldova lemond Transznisztriáról, így csatlakozhat az EU-hoz és a NATO-hoz.

— Igen, Maia Sandu, Moldova nemrég megválasztott elnöke már tett ilyen kijelentést. Moszkva reakciója erre nem volt túl lelkes, nyilván, mert célja, hogy függőségben tartsa Moldovát.

— Elképzelhető, hogy az oroszok a záhonyi határnál állnak csak meg?

— Nem valószínű, de teljesen kizárni sem lehet.

— Miért? Lehetséges, hogy egy kis Ukrajnát meghagynak? Mi lenne az értelme orosz szemszögből?

— Ukrajna nyugati része, amely sokáig nem volt a cári Oroszország része, nem is hagyományosan oroszbarát terület. Megtartani sokkal nehezebb lenne, mint a Fekete-tengeri partvidéket.

A modern világban nem képzelhető el népirtás, bár az oroszoktól nem áll távol, de eléggé megégtek Bucsa és Irpiny után.

— Mi a realitás az elkövetkező évre?

— Az orosz nyomás fennmarad, amíg az orosz haderő ki nem fárad. Komoly humán erőforrás- és utánpótlási problémáik vannak, de például Észak-Korea is a beszállítójuk lett. Amint már nem éri meg a katonai erő fenntartása, elképzelhető a tárgyalás. Ebben az USA lehet a közvetítő.

— Zelenszkij pozíciójáról már beszéltünk, de mi a helyzet Putyin pozíciójával? Mennyire tartható a helyzete?

— Az elbukott Prigozsin-puccs után a rendszer keményebben lép fel a belső ellenzékkel szemben. Jelenleg Putyinnak nincs valós alternatívája Oroszországban. Nem igazán van markáns politikai erő vagy szereplő, aki kihívója lenne Putyinnak.

— Esetleg a hadsereg? Egy puccs?

— Egy jobboldali puccs? A Prigozsin-puccs után a fegyveres erők vezérkarát is átvilágították, több tábornokot félreállítottak. Bár kicsi az esélye, inkább valószínű, hogy Putyin hatalmát nem fenyegeti senki és semmi.

— Az orosz–ukrán háború már lassan hosszabb ideje tart, mint a második világháború volt...

— A második világháború öt évig tartott, az első négyig. Most iszonyatosak a veszteségek mindkét oldalon, főleg az ukrán infrastruktúra és lakosság körében. Az ukrán polgári lakosságból legalább tízmillió ember menekült külföldre. Százezrek haltak meg, sok civil, milliók váltak hajléktalanná.

Ukrajna kezd kifáradni, főleg a nyugat-európai támogatások tartják egyben.

Amióta Trump-kormány van hatalmon, amerikai pénzügyi segély nem érkezett.

— A közvetlen amerikai segítség hiánya látszik is az ukrán katonai teljesítményen?

— Kevésbé, mert az európai támogatások volumene felugrott arra a szintre, mint amit korábban az USA és Európa együtt adott. Az európaiak megnövekedett szerepe Ukrajna támogatásában megakadályozza az összeomlást, feltéve, hogy nem fogynak ki teljesen az emberekből.

— Mi szükséges ahhoz, hogy erők tekintetében kiegyensúlyozottabb helyzet alakuljon ki. azaz mindkét fél azt érezze, ideje tárgyalni?

— Az oroszok szeretnék elérni az ukrán vezetők leváltását. Egy oroszbarát ukrán elnök beiktatása viszont nem valószínű. Bármi lesz Zelenszkij sorsa, a legvalószínűbb utódja Valerij Zaluzsnij volt vezérkari főnök. Zaluzsnij már 2023 októberében azt mondta, hogy meg kell egyezni az oroszokkal, az ukrán erők nem képesek már jelentős területeket visszafoglalni.

— Akkor lett volna alkalom a megegyezésre?

— Nem. Amíg az ukránok támadtak, ők nem akartak megegyezni. Most az oroszok komolyabb nyomást gyakorolnak Ukrajnára, bombázzák az infrastruktúrát. A lakosság morális ellenálló képességét is meg akarják roppantani, és sajnálatos módon nem is csinálják rosszul.


Link másolása
KÖVESS MINKET: