SZEMPONT
A Rovatból

Megtudnád, hogy jó orvost választottál-e? Itthon nem fogod

Az Abcúg bemutatja az angol orvosi kamara működését, és azt, hogy hol tartunk mi.


Egyre gyakrabban és egyre több orvos tiltakozik a Magyar Orvosi Kamara döntései, működése ellen. Ez korántsem a szakma belügye, rengeteg pozitív hozadéka lehetne, ha az érdekvédelmi szervezet hatékonyan, demokratikusan működne. Például mindenki megtudhatná, hogy melyik orvos ellen indult korábban etikai vagy szakmai eljárás, és az milyen véget ért. De az is nyilvános lehetne, hogy választott orvosunk milyen hatékonyan gyógyít, mennyire elégedettek vele-e a kollégái, illetve a betegei. Az angol kamara működésén keresztül mutatja be az Abcúg, hogy milyen egy jó kamara, és ehhez képest hol tartunk mi.

Rég nem látott felháborodás tört ki az orvosok körében, miután napvilágot látott a hír, miszerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) 27 ezer forintról 48 ezer forintra emelné az éves kamarai tagdíjat. “Az a felháborító, hogy mindezt a semmire fizetjük” – így kommentálta a hírt egy dühös orvos az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportban. Többen levélben fordultak a kamara területi szervezeteihez, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.

"A Magyar Orvosi Kamara jelenleg számomra csak egy sóhivatal, ami csak úgy van, l’art pour l’art, megszoktuk, kötelező, de nem jó semmire"

– írta a csoportban közzé tett levelében az egyik vidéki kórház reumatológiai osztályának főorvosa. A tiltakozás hevességét jól mutatja, hogy a fogorvosok azt is felvetették: saját, önálló kamarát alakítanak. Mindeközben egy fiatal fogorvos, Drajkó Zsombor online petíciót indított az ügyben, amit néhány nap leforgása alatt több mint 750 orvos írt alá. Az aláírók vállalják, hogy mindaddig nem fizetik be a tagdíjat, amíg a közel 50 ezer taggal rendelkező kamara nem teszi átláthatóvá gazdálkodását, nem áll ki a hálapénz ellen és nem viselkedik valódi érdekvédelmi szervként. Ezzel gyakorlatilag orvosi engedélyüket kockáztatják, Magyarországon ugyanis kizárólag az dolgozhat orvosként, aki tagja a kamarának, ennek egyik feltétele pedig a tagdíj befizetése.

A betegek érdeke egy normálisan működő kamara

Úgy tűnhet, hogy a kamarai tagdíj apropóján kirobbant botrány csupán az orvostársadalom belügye, ez azonban egyáltalán nem így van – mégha Éger István, a kamara elnöke próbálta is annak beállítani. Már a petícióban megfogalmazott követelésekből is egyértelmű, hogy többről van szó, minthogy az orvosok 21 ezer forinttal többet fizessenek vagy sem: a felháborodás sokkal inkább az utóbbi években egyre többet kritizált orvosi kamara működésének és az egészségügyben betöltött szerepének szól. Ez pedig nem elválasztható attól, milyen minőségű ellátáshoz jutnak a betegek, hogyan alakul az egészségpolitika, lesz-e következménye a hálapénzes eseteknek stb.

Álmos Péter pszichiáter, az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport egyik adminisztrátora egyenesen úgy fogalmazott: jelentős részben a társadalomnak lenne fontos, hogy legyen egy jól működő orvosi kamara. “Ez az a szerv, amely számon kérheti az orvosokon azt az etikai és szakmai mércét, amelynek betartása a betegek elemi érdeke”, magyarázta az orvos. Norvégiában politikai és társadalmi vitára vitte az orvosi kamara, hogy a dohányzás tiltott legyen a 2000 után születetteknek, említette Álmos, azt szemléltetve, hogy más országokban mekkora ereje van a kamarának. Meggyőződése, hogy egy erős orvosi kamara ki tudta volna kényszeríteni, hogy "a politika ne hagyja az EU legrosszabb egészségügyi mutatóival rendelkező országává süllyeszteni Magyarországot."

A petíció ötletgazdája, Drajkó Zsombor is azt mondta: tiltakozásuk nem a tagdíjról szól, akár az emelt összeget is befizetné, ha nem azzal szembesülne folyamatosan, hogy a MOK nem viselkedik valódi érdekképviseletként; semmit sem látnak abból, milyen lobbitevékenységet végez a MOK, nem tudnak kihez fordulni hálapénzes esetekben, a kötelező tagságért cserébe mindössze hírleveleket és a kamara újságját kapja, sorolta a problémákat. Úgy fogalmazott: a tagdíjemelés ötlete volt “az utolsó csepp a pohárban”. Éger István, a kamara elnöke viszont pont a sikeres lobbizással, illetve a szabályszerű működés biztosításával indokolta a tagdíjemelést, amit kétharmados többség hiányában végül elvetett a MOK decemberi küldöttgyűlése.

Egy gyilkossági ügy miatt változtattak a britek

Még jobban érthetővé válik, hogy miért szolgálhatná a betegek érdekeit is egy jól működő orvosi kamara, ha megnézzük a világszerte példaértékűnek tartott brit orvosi kamara, a General Medical Council (GMC) működését. A GMC teljesen más alapelv szerint szerveződik, mint a Magyar Orvosi Kamara: önmeghatározása szerint a kamara legfőbb kötelezettsége, hogy védje, elősegítse és fenntartsa a lakosság egészségét és biztonságát. Mindenütt hangsúlyozzák, hogy nem az orvosokat védik (ezt ellátják más szervek): feladatuk a lakosság védelme.

A betegközpontú szemlélet az úgynevezett Good Medical Practise-ben is megjelenik. Ez foglalja össze azokat az etikai és szakmai normákat, amelyeket a GMC-tagoknak követniük kell (még a social media használatát is szabályozza). Legújabb változata 2013-ban lépett hatályba, ebben már az szerepel, hogy az orvosoknak azonnal lépniük kell, ha azt tapasztalják, hogy a beteg méltósága, biztonsága és kényelme veszélyben van. Korábban ez úgy hangzott, hogy az orvosoknak késedelem nélkül cselekedniük kell, ha úgy gondolják, hogy maguk vagy valamelyik kollégájuk kockázatnak teszi ki a beteget.

A szemléletbeli változás egyik előzménye, hogy a brit bíróság 2000-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte Donald Shipman orvost 15 betegének meggyilkolása miatt. Később kiderült, hogy az orvos összesen több mint 200 beteg (túlnyomó részben idős nők voltak az áldozatok) haláláért volt felelős. A Shipman-gyilkosságok után hosszú és alapos vizsgálat indult, hogy kiderüljön, mégis hogyan történhetett ilyen borzalom évekig észrevétlenül – ennek egyik eredményeként változott a Good Medical Practise szövege. “Ezáltal ténylegesen a beteg került az ellátás központjába és a betegbiztonság lett a fő vezérlőelv. Másrészt a kamara ezáltal értékes visszajelzéseket kapott az orvosoktól a betegbiztonságról”, számolt be kinti tapasztalatairól Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, a ReSzaSz alelnöke, aki maga is tagja a GMC-nek. Ugyan a Magyar Orvosi Kamara Missziós Nyilatkozatában is az olvasható, hogy “a beteg üdve a legfőbb törvény”, de ez csak papíron érvényesül, jegyezte meg az orvos.

Teljes transzparencia

Ugyancsak a társadalom érdeke, hogy az orvosok etikai ügyei transzparensek legyenek, mondta Álmos Péter. Szerinte ez azért is lenne fontos, mert a veszprémi onkológus nőgyógyász esete rámutatott, a bíróság nem tudott mit kezdeni az üggyel, mert a jog nem szabályozza megfelelően ezt a kérdést. Mint ismert, a nőgyógyászt tavaly jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Veszprémi Törvényszék, mert operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot kért el – a sok esetben gyógyíthatatlan – betegeitől. A veszprémi orvos ennek ellenére tovább praktizálhatott, a bíró érvelése szerint ugyanis szükség volt a munkájára.

A kamara etikai bizottsága első fokon megrovásban részesítette a veszprémi orvost, majd másodfokon ezt féléves eltiltásra módosította. A döntést sok orvos felháborodással fogadta, mondván, túl enyhe az ítélet. Drajkó Zsombor szerint ebből is látszik, hogy a kamara rosszul értelmezi az érdekképviseletet; "nem a munder becsületet kell védeni, hanem a szakma presztizsét." Azt tartaná elfogadhatónak, ha a szervezet nyíltan állást foglalna hálapénzes ügyekben, és komoly szankciókkal büntetné ezeket, egyúttal nyilvánosságra hozná az etikai határozatokat. A fogorvos beszédesnek nevezte, hogy Égerék fellebbeztek az első fokú bírósági döntés ellen, ami a határozatok nyilvánossá tételére kötelezné a szervezetet.

A sokat hivatkozott brit kamaránál az etikai ügyek kezelése is teljesen másképp működik. Korábban etikai ügyekben a kamara (hasonlóan a MOK jelenlegi gyakorlatához) egy személyben volt a bíró, az ügyészség és az esküdtszék. A Shipman-gyilkosságok hatására később szétválasztották ezeket a funkciókat, hogy a fajsúlyos eseteknél még véletlenül se érvényesülhessen az orvoslobbi befolyása. Az etikai ügyekben azóta egy független szervezet, a Medical Practitioners Tribunal Service (MPTS) dönt. Az MPTS összes határozata mindenki számára nyilvános, bárki elolvashatja azokat a szervezet honlapján. De nemcsak a döntések, illetve a meghallgatások teljes jegyzőkönyvei nyilvánosak: az adott ügyben érintett orvos nevét és szakterületét is feltüntetik. Arra is rá lehet keresni, hogy milyen indokkal ítélték el vagy mentették fel az orvost.

Fegyver lehetne a kamara kezében

A tagdíjemelést övező vitában az is felmerült, van-e szükség kötelező kamarai tagságra. Pedig ez komoly fegyver a kamara kezében. Hiába érvel sokszor a MOK vezetése azzal – különösen a port kavaró hálapénzes ügyekben – hogy rossz a kamarai törvény, nem tudnak elég keményen fellépni., ez az egyik legerősebb jogosítvány, amivel egy szakmai kamara rendelkezhet, hiszen ezáltal gyakorlatilag megszabhatja, hogy ki praktizálhat orvosként, mondta Asbóth Márton, a TASZ Magánszféra Projektjének vezetője.

Másrészt az etikai kódex révén az orvosok saját maguk alkothatnak szabályokat, ami szintén nagy szabadságot ad a kamarának, tette hozzá a TASZ szakértője. Lovas András intenzívterápiás-orvos, a hálapénz ellen létrejött Facebook-csoport másik adminisztrátora sincs ellene a kötelező kamarai tagságnak, mert mint elmondta, szükség van egy államtól független, egységes felügyeletre. Azt már inkább tartja problémásnak, hogy nincs érdemi kommunikáció a tagok és a küldöttek között: az érintettek a sajtóból értesültek, hogy mire készül a kamara vezetése. Korábban a hálapénzes-ellenes csoport tagjai is próbáltak aktívan együttműködni a kamarával, de megkereséseikre (pl. etikai kódex módosítása) semmitmondó válaszokat kaptak, már ha kaptak egyáltalán.

Orvosokkal beszélgetve arról is szó esett, hogy önmagában egy új elnök nem elég, a tagok aktív részvétele nélkül nem lehet megreformálni a kamarát. Márpedig jelenleg kevesen érzik magukénak a kamara működtetésének feladatát, felelősségét. Erről árulkodnak a legutóbbi kamarai választások részvételi mutatói: volt olyan budapesti kerület, ahol a választásra jogosultak mindössze 2 százaléka voksolt.

"A demokráciát az orvosoknak is tanulniuk kell"

– fogalmazott egy orvos. Fontos, hogy ugyanakkor sokan vannak a kamara tagjai között, akik eddig is tisztességgel dolgoztak az orvostársadalom ügyein – tette hozzá a sokszor elhangzó kritikákhoz Álmos Péter.

A brit példa azt is jól mutatja, hogyan lehet valódi tartalommal megtölteni a kamarai tagságot. Nagy-Britanniában csak abban az esetben kötelező a GMC-tagság, ha valaki az állami egészségügyben akar dolgozni. Ugyanakkor egyfajta rangot jelent, ami olyan szakmai nívót garantál, hogy enélkül a betegek nem is bíznak meg az orvosban, mondta Hegedűs. A magas szakmai színvonal egyik oka a folyamatos értékelés, validáció, magyarázta a sebész. A GMC tagjainak minden évben továbbképzéseken kell részt venniük és részletesen be kell számolniuk, mennyit és milyen minőségi mutatókkal, dolgoztak, operáltak (köztük szövődmények, betegelégedettség, kollégák elégedettsége stb.) hogy megkaphassák majd az 5 évre szóló licenszüket, kvázi a működési engedélyüket. Ez – hasonlóan a hatályban lévő etikai döntésekhez – ugyanúgy nyilvános, vagyis a betegek bármikor ellenőrizhetik, hogy orvosuk rendelkezik-e érvényes licensszel. Hegedűs szerint ez a rendszer nemcsak a betegeket, hanem az orvosokat is védi.

A GMC jelentőségét jelzi, hogy rendszeresen köteles beszámolni a brit parlamentnek, illetve beleszólása van az orvosi egyetemek felügyeletébe is. Ezért kellene a magyar kamarának is funkciókat adni, érvelt Hegedűs. Többek között az orvosok nyilvántartásának vezetésére (pl. az úgynevezett jóhírnév igazolás kiadása), felügyeletére és a szakmai képzések, tréningek ellenőrzésére gondolt.

Az Abcúgnak nyilatkozó orvosok úgy látják: a társadalom kezdi felismerni, hogy orvosok megtisztulást akarnak, a kamara vezetőiben viszont láthatóan nincs meg ez az igény. Hegedűs Zsolt szerint a veszprémi onkológus nőgyógyász esetét a Shipman-gyilkossághoz hasonló, földrengésszerű változásnak kellett volna követnie. A mostani botrányról szólva elmondta, a tagdíj kérdése aktivizálhatja a tagságot, hogy a 2019-ben esedékes tisztújításkor olyan küldötteket és elnököt válasszanak meg, “akik képesek garantálni a kamara erkölcsi megújulását.”

A Magyar Orvosi Kamarát is megkerestük a témában; többek között arra voltunk kíváncsiak, mi a kamara álláspontja a petícióban megfogalmazott követelésekkel kapcsolatban, elképzelhetőnek tartja-e a testület vezetése, hogy az aláírók visszaadják engedélyüket. A cikk megjelenéséig nem kapott választ az Abcúg a MOK-tól.

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk