Megszavazta a Országgyűlés: korlátlan összeget fordíthatnak hirdetésekre, nincs többé költségkorlát a választási kampányban
Az Országgyűlés sürgősségi eljárásban
A javaslatot 133 kormánypárti képviselő támogatta, 46-an ellene szavaztak, egy képviselő pedig tartózkodott - írja a Telex.
A kampányköltési korlátot még 2013-ban vezették be azzal a céllal, hogy biztosítsák az esélyegyenlőséget a választásokon. Az akkori szabály szerint a pártok legfeljebb ötmillió forintot költhettek minden egyéni jelöltjük után, amit azóta évente a KSH fogyasztói árindexe alapján módosítottak. A 2022-es választásra ez az összeg jelöltenként 5,91 millió forintra emelkedett, így ha egy párt minden választókerületben indult, összesen több mint 1,1 milliárd forintot használhatott fel kampányra.
A most elfogadott javaslatot Vejkey Imre, Hollik István és Nacsa Lőrinc terjesztette elő.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Telexnek azt mondta: „Csak hozzáigazítják a szabályokat a gyakorlathoz, és megelőzik a törvénysértés kockázatát.”
Korábban is előfordult, hogy a Fidesz túllépte a törvényben meghatározott kampánykeretet. A TI, a K-Monitor és az Átlátszó.hu adatai szerint 2014-ben a kormánypártok 2,78 milliárd forintot költöttek, miközben a jogszabályi keret 995 millió forint volt. Ehhez jöttek még a CÖF plakátkampányai és a kormányzati reklámok, amelyek további 1,1 milliárd forintot jelentettek.
A Fidesz gyakran kiszervezte a kampányait olyan civil szervezetekhez, mint a Békemeneteket szervező CÖF vagy a közösségi médiában aktív Megafon Központ.
Ligeti Miklós szerint most más a helyzet, mivel Magyar Péter megjelenése után nagyobb figyelmet kaphat, ha egy párt megszegi a saját maga által alkotott szabályokat. Úgy fogalmazott:
„Ez egy elővágás lehet. Félnek attól, hogy jövőre nem lehet majd olyan könnyen megúszni a korlátlan költekezést. Most fogékonyabb rá a közönség.”
A K-Monitor igazgatója, Léderer Sándor a portálnak azt nyilatkozta:
„Ez a javaslat pont nem abba az irányba megy, hogy ellenőrizhetőbb és átláthatóbb legyen a kampány- és pártfinanszírozás, hanem még tovább lazítja az amúgy is nagyon gyenge szabályokat.”
Szerinte, ha az átláthatóság lenne a cél, számos más eszköz is rendelkezésre állna.
A szakértők úgy látják, hogy az új szabályozás továbbra sem teszi átláthatóbbá a kampánytevékenységeket. Problémásnak tartják, hogy az Állami Számvevőszék nem tekinti kampánynak, ha például egy falunapon, amit egy helyi vállalkozó finanszíroz, egy kormánypárti jelölt beszédet mond, vagy ha az állami hirdetésekből támogatott kormányközeli média nyíltan kampányol.
Bár a kormány néhány hete azt ígérte, hogy jövő áprilisig nem módosítja a választási szabályokat, nem zárható ki, hogy ez a törvénymódosítás csak az első lépés egy nagyobb átalakításban, amely a 2026-os választásokra készítheti elő a terepet.
