„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án

Balásy Gyula, az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízások egyik legnagyobb nyertese hétfőn egy interjúban jelentette be, hogy közjegyzői okiratban a magyar államnak ajánlja fel cégeit és magántőkealapokban lévő befektetési jegyeit. A Kontrollnak adott videóinterjúban az üzletember arról beszélt, hogy több cégéről mond le.

Állítása szerint a felajánlott cégcsoport értéke eléri a 80 milliárd forintot, emellett mintegy 100 milliárd forintnyi élő szerződésállománnyal és 30 milliárd forint eredménytartalékkal rendelkeznek. A bejelentésnek komoly gazdasági súlyt ad, hogy Balásy szerint a cégcsoportban csaknem 500 ember dolgozik, és évente körülbelül 3000 alvállalkozóval állnak kapcsolatban.

A bejelentésre Hadházy Ákos volt független képviselő élesen reagált. Szerinte a cégek értéke valójában „a nagy semmi”, mivel az kizárólag a horribilis összegű állami megrendeléseken alapult.

A visszavonult politikus azt írta:

"Szakad az ember pofája lefele: a propagandacézár Balásy Gyula könnyek között jelentette be, hogy az államnak adja a cégeit, amelyek szerinte 80 milliárdot érnek –

A nagy jótékonykodás hitelességéből sokat von le, hogy tudtommal ő volt az egyik oligarcha, akinek a sebtében külföldre utalt milliárdjait megfogta a NAV.

Érdekes, a könnyező interjúban nem említette, hogy a tihanyi lebegő villát, a budai elhordott hegy helyén épített lebegő nappalit, a Csőszpusztán vett “majorságot” vagy a floridai luxuslakást is felajánlja a köznek. Pedig nyugodtan tehetné, hiszen remélhetőleg a közeljövőben máshol fogja tölteni az idejét (éppen ezért leadhatná a Ferrari kulcsát is)."

Hadházy Ákos már korábban is többször foglalkozott Balásy Gyula ügyeivel. Kifogásolta a tihanyi lebegő luxusvilla építésének körülményeit, valamint azt a nettó 1,32 milliárd forintos keretszerződést is, amelyet Balásy cégei a Szuverenitásvédelmi Hivataltól kaptak.

Jámbor András is hozzászólt Balásy Gyula interjújához, amelyben minden cégét felajánlotta az államnak.

A leköszönő képviselő a közösségi oldalán azt írta:

„Balásy Gyula, Rogán Antal kommunikációs, korrupt gyűlöletpropagandájának „pápája” bement a Kontrollba, és lerakott egy papírt, hogy odaadta a vagyona nagy részét a magyar államnak. A százmilliárdokat érő kommunikációs céget. Benne sok tízmilliárd forint készpénzzel. Azokat a magántőkealapokat, amikben a saját pénzét fialtatta. Valószínűleg ezek is tízmilliárdok. Nyilván azért az aprót megtartja.

De maga az interjú elképesztő. Vége van! Csodálatos élőben nézni, ahogy a Fidesz korrupt, gyűlöletpropagandát gyártó cégének vezetője sír a tévében. Mi is sokan, sokat sírtunk.

Mondjuk nevetséges, amit előad: hogy az államnál jobb helyen van a cége, meg félti a munkavállalókat, meg ő csak „ott találta magát”. „Csak a grafikát gyártották.”

Aztán azért kiderült, hogy befagyasztották a számláit. Több tízmilliárd forinttal. Nem lehet, hogy ez az ok inkább?

Balásy, te elkövető vagy, aki emberek életének, a magyar társadalom tönkretételének részese voltál! Amit most csinálsz, az a minimum. Szembe is kell nézni azzal, amit elkövettél!

De te legalább elkezdtél szembenézni. Helyes! Jöhetnek a többiek! Elképesztő nézni a megtört embert, aki nem sokkal ezelőtt még csodakocsikkal furikázott, villakat épített és királyként élte az életét. Jöhetnek majd a vallomások Rogánra, Habonyra vagy egyenesen Orbánra!”

Dull Szabolcs is reagált a Kontrollban elhangzott Balásy Gyula interjúra. A politikai elemző szerint a NER váratlan gyorsasággal omlik össze. Úgy fogalmaz:

"FEGYVERLETÉTEL ROGÁN KEDVENC MÉDIAVÁLLALKOZÓJÁTÓL." Arról, hogy szerint mi történik és mennyire lesz ez általános a NER-üzletemberektől, őt pontban válaszol:

1. VÁRATLAN INTERJÚ.

Az elemző emlékeztet rá, hogy "Balásy az elmúlt években ezermilliárdos tételekben kapott megbízásokat a kormánytól (a Rogán alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól), így nem is olyan lassan az ország egyik leggazdagabb embere lett. Már önmagában az interjú ténye is rendkívüli, Balásy ugyanis az elmúlt években kerülte a nyilvánosságot. És épp a Kontrollhoz ment be, amely családi szálon deklarált módon kötődik a Tiszához."

2. ÁTADJA A CÉGEIT ÉS AZOK VAGYONÁT.

Dull szerint váratlan, hogy a vállalkozó könnyeivel küszködve beszél arról, hogy a média-cégbirodalmát átadja az államnak. "A cégekből kiszedett milliárdos osztalékokat nyilván megtartaná persze" - teszi hozzá.

3. FEGYVERLETÉTEL ÉS BEISMERÉS.

Az elemző emlékeztet rá, hogy "Magyar Péter épp a napokban beszélt arról, hogy Balásy egyik cégét áron alul akarják eladni. Erre most maga jön elő, hogy “ingyen és önként” átadja a cégeit. Még azt is hozzátette, hogy ezeket a feladatokat az államháztartáson belül kellene elvégezni. Ez egy nyílt fegyverletétel. És nyílt beismerése annak, hogy eddig az állam nem gondos gazdaként járt el, ő pedigtudja, hogy a kormányváltás után aligha tudja megtartani a cégeit" - véli Dull Szabolcs.

4. ROGÁN LEGYEN A CÉLPONT?

Az elemző kiemeli, hogy Balásy azt állította, hogy döntéséről nem tájékoztatta a kormányt, azaz "ezek szerint Rogán Antal nem tudott erről. Ezt el is hihetjük, ugyanis Rogán aligha bólintott volna rá az ilyen mértékű fegyverletételre. Nem kizárt, hogy Balásy abban reménykedik, talán van is megállapodás valahol erről, így megúszthatja a nagyobb felelősségre vonást, és Rogán felelősségét helyezik inkább középpontba". Dull szerint "ha valaki, Balásy nyilván tud értékes információkat arról, hogyan is működött a Rogán-féle kormányzati kommunikációs és rendezvényszervezői háló".

5. GYORSAN OMLIK ÖSSZE A NER.

Végül Dull arra jut, hogy ez az interjú is jelzi, hogy "a NER gyorsabban omlik össze, mint akár a Tiszában is számítottak rá. Hiszen még fel sem állt a Magyar Péter és Ruff Bálint által ígért Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal, a NER egyik milliárdosa máris önként és simán jelentkezett visszaadni azt a vagyont, amelyet - immár kijelenthetjük - nem jogosan halmozott fel az elmúlt években."

„Még zajlik a magyar írásbeli érettségi, és Dragomán Györggyel egyszerre jut eszembe, hogy ma megint ott ül az asztalnál nyolcvanezer fiatal, akik közül legalább negyvenezer többé nem fog irodalmat olvasni” – ezzel a gondolattal reagált Nyáry Krisztián író a közösségi oldalán a hétfőn megkezdődött vizsgaidőszakra. Szerinte a probléma nemcsak az irodalomtanításról szól, hanem arról is, hogy a mély olvasás visszaszorulásával a demokrácia és a társadalmi mobilitás is sérül.

Nyáry úgy látja, a magyar iskolarendszer sok diákkal nem megszeretteti, hanem egyenesen megutáltatja az irodalmat, így a hosszú, lineáris szövegek háttérbe szorulnak. A helyüket átvevő rövid videók és töredezett tartalmak viszont nem ugyanazt a kognitív munkát igénylik, az értő olvasás pedig a társadalmi előny új szűrőjévé válhat.

A hazai és nemzetközi mérések is komoly szövegértési problémákat jeleznek. Az OECD adatai szerint Magyarországon a 16–65 éves felnőttek 32 százaléka alacsony, legfeljebb 1-es szinten teljesített az írás-olvasási készségekben. Bár a legutóbbi kompetenciamérésen az Oktatási Hivatal több területen javulásról számolt be, a diákok jelentős részének továbbra is komoly nehézséget okoz az összetettebb szövegek feldolgozása.

Az érettségi vizsgák minden évben tükröt tartanak az oktatás elé. A hétfői magyarérettségin a diákok többek között Jókai Mór, Wass Albert és Herczeg Ferenc műveivel kapcsolatos feladatokat kaptak. Míg a korábbi években a vizsgázók gyakran a szövegértést tartották a könnyebb feladatnak, hétfőn azonban több diák éppen a szövegértési és nyelvtani feladatokat tartotta nehéznek, a második, szövegalkotási részt pedig megoldhatónak.

Nyáry szerint a tét óriási, mert a szövegértés minősége és a demokrácia színvonala erősen összefügg:

"Egy demokrácia működéséhez ugyanis nem elég véleményt formálni a ránk ömlő kusza információk alapján, és nem elég szavazni menni vagy élni a demokratikus jogainkkal. Érteni kell a gazdasági és társadalmi összefüggéseket, a törvényeket, a híreket, az érveket. Meg kell különböztetni a tényt a véleménytől, a manipulációt az információtól. Ehhez pedig – bármennyire is prózai – olvasni kell tudni."

Hozzátette: "az értő olvasás nem fog teljesen eltűnni. Csak éppen a kevesek kiváltsága lesz, ahogy volt, mondjuk, a felvilágosodás előtt".

Az oktatásirányítás rendszeres mérésekkel követi a diákok teljesítményét, a kormányzat pedig a javuló eredményeket hangsúlyozza. Ezzel szemben a szakmai szervezetek, például a Pedagógusok Szakszervezete, a szabad tankönyvválasztást, egy új Nemzeti alaptantervet és valódi párbeszédet sürgetnek.

Nyáry szerint a kiút egy komplex megoldáscsomag lehet: "Nincs egyetlen jó megoldás, de vannak jó nemzetközi példák: Olvasásközpontú oktatás, nemcsak magyarórán, hanem minden tantárgyban. Kronologikus, adatalapú, központi kánont erőltető irodalomoktatás helyett az olvasás szeretetére és a kritikus szövegértés készségszintű elsajátítására nevelő irodalomórák. Szövegértésre koncentráló érettségi. Erős, valódi közösségi térként funkcionáló könyvtári hálózat. A könyvhöz jutást könnyítő, versenysemleges állami programok. Nem moralizáló, hanem élményt adó olvasásnépszerűsítés. A könyvszakma és a kreatív ipar együttműködése, hogy a történetek több formában is eljussanak az emberekhez. Digitális platformok bevonása, nem ellenfélként, hanem partnerként. Szerintem bármikor elkezdhető lenne – legalább az ezen való gondolkodás".