HÍREK
A Rovatból

Többször is egymásnak feszültek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek a második tévés vitájukon

A legélesebb ellentét az egyes képviselőjelölteknél felmerült vitás ügyek miatt alakult ki az öt politikus között.


Második alkalommal, ezúttal az RTL Klub képernyőjén vitáznak az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjei, vagyis Dobrev Klára (DK), Karácsony Gergely (LMP-MSZP-Párbeszéd), Jakab Péter (Jobbik), Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) és Fekete-Győr András (Momentum).

Az élő vitaműsor a jelöltek álláspontjainak ütköztetése révén szeretné segíteni a nézőket abban, hogy választani tudjanak közülük.

Legutóbb az ATV stúdiójában csapott össze az öt jelölt, hogy akkor miről volt szó, arról itt írtunk:

A mostani vitát az RTL Klub közvetítette másfél órán keresztül, a moderátor Rábai Balázs volt.

Az első téma a járványkezelés volt. Rábai Balázs arra volt kíváncsi, hogy mit tennének az ellenzéki politikusok, ha most ők irányítanák a kormányt.

Dobrev Klára azt mondta, számukra az elmúlt másfél év járványkezelése volt az utolsó csepp a pohárban. Szerinte felháborító, hogy a magyar kormány nem törődik azzal, hány ember hal meg. Úgy véli, az lenne a célravezető megoldás, ha teszteléssel, kontaktkutatással próbálnák meg a járványt megállítani. "Gátlástalan az, hogy a fidesz oligarchái arra használják fel a közpénzt, hogy gazdagodjanak a járvány alatt" - tette hozzá.

Karácsony Gergely arról beszélt, hogy ő azt csinálná, amit a fővárosi önkormányzattal csináltak. Most arra buzdítaná a kormányt, hogy tegye kötelezővé a beltéri maszkviselést, és ne csak a tömegközlekedésben, hanem mindenhol, mert csak úgy van értelme. Azt is mondta, hogy a kormány többször is azután lépett, hogy a fővárosi önkormányzat már hozott hasonló intézkedést. Példaként hozta fel azt, hogy miután ők rámutattak, hogy a kínai vakcina nem elég hatásos az időseknél, a kormány lehetővé tette a harmadik oltást.

Márki-Zay Péter is a tesztelés és a kontaktkutatás fontosságára hívta fel a figyelmet, míg Jakab Péter arról beszélt, hogy rendezni kell az egészségügyi dolgozók bérét és vissza kell nekik adni a közalkalmazotti státuszt. Szerinte úgy lehetne a járványt mérsékelni, ha az oltásra buzdítjuk az embereket, de nem lehet kötelezővé tenni.

Fekete-Győr András azt mondta, nem lezárásokra és korlátozásokra van szükség az újabb hullám megfékezéséhez, hanem arra, hogy minél több embert oltsanak be. Szerinte az nem lenne fair, hogy akik eddig bevállalták az oltást, azok az oltatlanok miatt otthon legyenek a négy fal között. Éppen ezért úgy gondolja, hogy ösztönözni kell valamivel az embereket arra, hogy beadassák maguknak a vakcinát. Példaként azt hozta fel, hogy sok helyen pénzt ajánlottak fel az oltásért, és ez Magyarországon is működhetne, például ha a vadászati világkiállításra fordított pénzt erre fordították volna.

A következő téma a hatékony döntéshozatal vs. koalíciós viták volt. A moderátor azt kérdezte a miniszterelnök-jelöltektől, hogy mi a garancia arra, hogy az ellenzéki összefogás nem esik szét?

Karácsony szerint a főváros működése a példa arra, hogy működik az ellenzéki összefogás, és ő bízik abban, hogy ahogy Budapestet is tudják közösen irányítani, úgy az országot is tudnák. Mint mondta, olyan kormányzás kell, ami túlmutat az elmúlt 12 év leváltásán, ami gyökeresen megváltoztatja a politikát.

Fekete-Győr azt mondta, bármilyen felállás is lesz, az lesz a feladatuk, hogy olyan célokat tűzzenek ki, amely az új generáció számára fontos, például a zöld, fenntartható gazdaság, a finn típusú iskoalrendszer és a korrupciómentes ország. Dobrev kijelentette, hogy ő 10 év Orbán-kormányzás után megrögzött koalícióhívőnek vallja magát, és biztos abban, hogy működhet az ellenzéki koalíciós kormány, még akkor is, ha nem mindenben értenek egyet és lesznek viták, ahogy a legjobb családokban is. Jakab szerint nem kell félni a koalíciós kormányzástól, mert pont olyan lesz, amilyet szeretnénk: sokszínű és egységes, és amelyre fel lehet építeni a jólétet és a szabadságot.

Fekete-Győr ezután azt is mondta, hogy szerinte közülük Dobrev Klárának van a legkisebb esélye legyőzni Orbán Viktort, mégpedig a férje, Gyurcsány Ferenc miatt, mert szerinte az emberek nem akarják visszahozni a 2010 előtti kormányzást. Úgy véli, "az új generáció arcainak" nagyobb esélye van a jelenlegi kormány ellen. Dobrev erre úgy reagált: "Nem te döntöd el, hogy ki indul miniszterelnöknek, hanem rábízzuk a szavazókra". Azt is hozzátette, hogy nincs időgépe, tehát nem tudja visszahozni a 2010 előtti kormányzást 2021-et írunk, és a 2010 előtti kihívások, a feladatok köszönőviszonyban sincsenek a jelenlegi világéval. Márki-Zay egyetértett Fekte-Győrrel abban, hogy szerinte sem a 2010 előtti kormányzást akarják látni a szavazók. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindannyiuknak az az érdeke, hogy konszenzusos jelölteket találjanak, akik képesek a bizonytalanok és a volt fideszesek meggyőzésére is.

VIDEÓ: Fekete-Győr szerint Dobrev kevésbé tudja legyőzni Orbán Viktort

Rábai Balázs ezután azt kérdezte a jelöltektől, hogy ha ők lennének a miniszterelnökök, hol lenne a miniszterelnöki hivatal.

Fekete-Győr elmondta, hogy megszavaztatta ezt a kérdést a Momentum támogatóival, akik arra szavaztak, hogy korrupcióellenes ügyészség legyen a Karmelita kolostorban. Jakab arról beszélt, hogy a miniszterelnök keveset legyen a hivatalában, és sokat az emberek között. Márki-Zay is egyetértett ezzel, és hozzátette, hogy nem a hivatal helye a fontos, csak az, hogy a miniszterelnök ne fentről nézve kormányozzon. Dobrev is hasonló véleményen van, ahogy Karácsony is, aki csak annyit tett hozzá, hogy aki szolgálni és nem uralkodni akar, az nem lenéz az emberekre.

A következő téma a melegek jogai volt. A moderátor azt kérdezte, mit kezdenének az ellenzéki politikusok a melegellenes törvénnyel, ha kormányon lennének.

Fekete-Győr elmondta, hogy ő volt az egyetlen miniszterelnök-jelölt, aki ott volt az első vidéki Pride-on Pécsen, és arra biztatta a jelölttársait, hogy ne féljenek ettől a témától. Hangsúlyozta, hogy három intézkedést hozna meg: el kell törölni a homofób törvényt, lehetővé kell tenni az azonos nemű párok házasságkötését, és az azonos nemű párok örökbefogadását. Jakab már azzal kezdte mondandóját, hogy ő ebben a kérdésben a konzervatív álláspontot képviseli, ő nem támogatja az azonos neműek házasságát és örökbefogadását, mert szerinte "gyermeke az apának és az anyának lehet, az apa pedig férfi, az anya pedig nő". Azt viszont megígérte, hogy a kormánya sem a szexuális, sem más kisebbségeket nem fog a gyűlölet céltáblájává tenni. Egy kicsit pedig be is szólt Fekete-Győrnek: "Míg te a Pride-on voltál, mi az előválasztás informatikai rendszerén dolgoztunk".

Márki-Zay katolikusként kiáll amellett, hogy azonos jogokat kell biztosítani minden állampolgárnak. Azt is kiemelte, hogy ő olyan országot szeretne, ahol még a fideszes politikusok is nyíltan vállalhatják a homsozexualitásukat. Dobrev azt hangsúlyozta, az a fontos, hogy egy gyerek szerető családban nőjön fel és ne árvaházban. "Ne bízzunk Novák Katalinban semmiféleképpen, inkább a gyermekvédelmi szakemberekben" - tette hozzá.

Karácsony emlékeztetett, hogy ő tűzte ki először politikusként a szivárványzászlót, és ő az első főpolgármester, aki a Pride-on beszédet mondott. "A szexuális kisebbségek elleni támadás minden ember elleni támadás" - fogalmazott, miután megerősítette, hogy ő is támogatja a szexuális kisebbségek jogainak biztosítását.

Ezután Fekete-Győr felhozta, hogy Csongrád-Csanád kettes körzetében a DK azt a jobbikos Tóth Pétert támogatja, aki nemrég azt mondta, a végsőkig harcolnak a liberális söpredék és a genetikai hulladék ellen. Dobrev erre csak annyit mondott, higgyünk abban, hogy változhat az emberek véleménye. Aztán több olyan jelölt is szóba került, akivel kapcsolatban a többi pártnak fenntartásai vannak. Karácsony erre azt mondta, "fájdalmas folyamat" az, hogy most jönnek elő ezek a vitás dolgok egyes képviselőjelölteknél, de ezeknek most kell kiderülni. Emellett elmondta, hogy ha most zuglói lenne, akkor nem Tóth Csabára, hanem Hadházy Ákosra szavazna.

Ezután a 13. havi nyugdíjról volt szó. Karácsony azt mondta, megtartaná a 13. havi nyugdíjat, de szerinte ennél sokkal többre van szükség, több millió forintot kellene visszafizetni a nyugdíjasoknak, ha a régi számítás szerinti nyugdíjakból indulunk ki. Dobrev szerint is el kell kezdeni a nyugdíjak felzárkóztatását. Azt mondta, ő az elmúlt évek egyik legnagyobb átcsoportosítását hajtaná végre, például a közmédiából is "átvinné" a pénzt, hogy a nyugdíjasokra költse.

Márki-Zay szerint nagyon nehéz kihátrálni a 13. havi nyugdíj ígéretéből, mert ha valaki ezt megszüntetni, akkor azzal sokáig fogják még támadni. Azt mondta, ő egy rugalmas nyugdíjrendszer alapjait hozná létre, amelyben az emberek megválaszthatnák, mikor mennek nyugdíjba. Jakab is megtartaná a 13. havi nyugdíjat, de úgy véli, sokkal érdemibb intézkedésekre van szükség. Fekete-Győr sincs a 13. havi nyugdíj ellen, de szerinte egyéni nyugdíjszámákra is szükség van.

A következő téma a segély és a munka volt. Jakab szerint az a legfontosabb, hogy megélhetést kell adni az embereknek. Véleménye szerint a közmunkásbért legalább a létminimum szintjére kell emelni, és olyan oktatást biztosítan, hogy a közmunkások minél előbb ki tudjanak lépni a munakerőpiacra. A minimális célnek azt tartja, hogy nettó 200 ezer forintra kell felemelni a minimálbért, de úgy, hogy a vállalkozók ne rokkanjanak bele. Ennek érdekében a vállalkozóknak adó- és járulékcsökkentést kell adni. A lényeg szerinte az, hogy minőségi munkahelyek legyenek az országban. Karácsony is a bérek emelését hangsúlyozta, mert szerinte ezzel lehet szociális biztonságot teremteni. Szerinte olyan bérpolitikát kell kidolgozni, amely biztosítja, hogy a magyar béreket legalább a szlovák bérekhez fel lehessen zárkóztatni. Azt is kiemelte, hogy a létminimum alatt senki nem élhet, ezért a 100 ezernél kevesebb pénzből élő nyugdíjasok nyugdíját is meg kell emelni.

Fekete-Győr azt mondta, az első lépése az lenne miniszterelnökként, hogy a kezdő tanári fizetést nettó 250 ezer forintra, az átlagfizetés szintjére emeljék. A tapasztaltabb tanárokét pedig 270 ezerre. Az ápolók bérét pedig szerinte az orvosi béremelés 60 százalékára kell felzárkóztatni.

Márki-Zay szerint a közmunkások bérét nem szabad megemelni, mert akkor még kevésbé akarnak majd visszatérni a munkaerőpiacra. Karácsony szavaira reagálva azt is elmondta, hogy a béremeléstől nem fog pozitív spirál beindulni. Úgy véli, először a gazdaságot kell felszabadítani, és akkor a vállalkozók fogják emelni a fizetéseket. A tanároknak és az egészésügyi szakdolgozóknak a bérét emelni kell, ezt még a fidesz sem kérdőjelezi meg. Az a baj, hogy nincs elég ember ezeken a pályákon - mondta.

A moderátor ezután azt kérdezte a jelöltektől, hogy megtartanák-e a CSOK-ot és egyéb családtámogatásokat. Dobrev szerint nem az a baj ezekkel, hogy vannak, hanem az, hogy csak szűk körben tudják maximálisan kihasználni az emberek. Fontosnak tartja, hogy azoknak is segíteni kell, akik nem hitelképesek, mert ez az emberek legnagyobb problémája. Ezért szerinte meg kell emelni a családi pótlékot és társasházfelújítási programot kell indítani, hogy ne csak a hitelképesek járjanak jól. Fekete-Győr hozzátette, hogy a kormány az egyedülálló szülőkről is megfeledkezik. Szerinte a GYED maximumot a minimálbér duplájára kell emelni, és rugalmasabbá kell tenni a családtámogatási rendszert.

Jakab állami bérlakásépítési programot indítana, a CSOK-ot pedig megtartaná, de úgy, hogy az ne verje fel a piaci árakat. Márki-Zay szerint meg kell őrizni és bővíteni kell a családtámgoatásokat, és a rászorulóknak is segíteni kell. A bérlakásprogramot viszont polgármesterként az önkormányzatokra bízná. Karácsony is fontosnak tartja a bérlakások építését, de szerinte az is fontos lenne, hogy a családokat hozzájuttassák az energiahatékonysági szempontból fejlettebb lakásokhoz.

A következő téma a romák helyzete volt. Jakab úgy fogalmazott, a kormány szándékosan tartja nyomorban az embereket, mert ők négyévenként örülni fognak egy szatyor élelmiszernek. Szerinte a telepeken élőknek megélhetést, oktatást, tanodaprogramot, szakképzést kell adni. Olyan országot szeretne, ahol nem éri meg bűnt elkövetni, hanem ahol a tanulás és a munka gyümölcséből meg lehet élni. Márki-Zay azt tartja fontosnak, hogy a parlamentben is legyen roma képviselő. Éppen ezért arra kérte miniszterelnökjelölt-társait, hogy ha nyernek, legalább három roma embert "hozzanak helyzetbe", hogy legyen érdekképviseletük a közös parlamentben. Fekete-Győr arról beszélt, hogy nagyon nehéz felzárkózni Magyarországon, ezért az új magyar kormánynak partnerként kell tekinteni a civil szervezetekre, hogy közösen segítsék a rászorulókat. Emellett szerinte ki kell egyenlíteni a színvonalat az iskolák között, integrált oktatásra van szükség, és 18 évre kell emelni a tankötelezettséget. Karácsony szerint is borzasztó nyomor van, és úgy gondolja, csak az oktatás az, amely ezt fel tudja számolni.

Ezután a rezsicsökkentés került szóba. Márki-Zay szerint akkor van esély hogy a környezevédelmi beruházások megtérüljenek, ha a piaci körülményeket minél szélesebb körben bevezetjük. Úgy véli, a mai rendszert nem lehet gyorsan eltörölni. Fekete-Győr szerint a rezsicsökkentéshez az kellene, hogy minden évben 100 ezer házat korszerűsítsenek energetikailag, és 50 ezer lakossági napelemrendszert kellene installálni a házak tetejére. Jakab panelprogramot indítana, szerinte szigetelni és megújuló forrással kell ellátni a lakásokat. "Fideszteleníteni kell a piacot és akkor valóban lesz érdemi rezsicsökkentés" - fogalmazott. Dobrev is panelprogramról és társasházfelújításról beszélt, és hangsúlyozta, hogy rezsiminimumot kell szabni és jelentősen csökkenteni kell a rezsit tömegek számára. Karácsony megismételte, amit az előzőekben mondott: szerinte az energiafogyasztás csökkentéséhez kell hozzásegíteni az embereket, a kisfogyasztók rezsikiadásait pedig semmiképpen nem lehet növelni. Márki-Zay is egyetértett ezzel, szerinte a valódi rezsicsökkentés az energiatakarékosság.

A Paks II. beruházás kapcsán elég nagy volt az egyetértés a politikusok között. Karácsony a "hazaárulás netovábbjának" nevezte a projektet, szerinte korszerűtlen technológia, és mindenképpen le kell állítani, nem szabad eladósodni orosz érdekeknek. Fekete-Győr azt mondta, a Momentum a megújuló energiákat akar, ők a szélerőműben hisznek. A Paks II szerinte jelen formájában nem épülhet meg, hiszen semmilyen szempontból nem éri ez meg nekünk. Jakab szerint először fel kell oldani a 30 évre titkosított szerződést és meg kell ismerni a gazdasági részleteket, utána lehet döntést hozni. Ő viszont úgy gondolja, hogy 2035-re nem lehet Paksot kivonni. Márki-Zay Péter egyetértett Jakabbal, szerinte nem lehet szélenergiával kiváltani az atomerőművet, inkább energiacsökkentésre lenne szükség. Dobrev viszont határozottan ellenzi a Paks II-t, szerinte ki lehet váltani az atomenergiát.

A bevándorlás kérdéséről Jakab azt mondta, semmilyen szinten nem támogatja, az önálló határőrség visszaállítását viszont igen. Szerinte a magyar munakerő védelmében be kell vezetni a magyar kvóta intézményét, ami azt takarná, hogy csak olyan cégeket támogasson a kormány, amelyek vállalják, hogy többségében magyar munkaerőt alkalmaznak. "Nem keleti munkásokra, hanem nyugati bérekre van szükség" - jelentette ki. Fekete-Győr szerint a közös határvédelem, a frontex megerősítése, a közös uniós hadsereg, és a titkosszolgálatokkal való együttműködés megerősítése lenne a megoldás. Szerinte humánusan kell állni a háború elől menekülőkhöz. Feladatként tűzte ki azt is, hogy visszahozzák azokat a magyarokat, akik elmentek külföldre. A határkerítést megtartaná, csakúgy mint Márki-Zay, aki viszont úgy gondolja, a bűnöző migránsoknak (akiket a Fidesz befogadott) menniük kell. Dobrev is a kerítésre tette le a voksát, és hangsúlyozta, hogy ő sem támogatja az illegális bevándorlást. Karácsony azt emelte ki, hogy el kell választani a gazdasági típusú bevándorlást - amire Magyarországnak nincs szüksége - és a tragédiák elől menekülőket. Őket ne éheztessük, ne bántsuk, emberként viselkedjünk velük - mondta. Szerinte olyan országot kell teremteni, ahová érdemes a külföldön élő magyaroknak hazajönni.

A vita végén ugyan volt lehetőségük a jelölteknek röviden kampányolni maguk mellett, de már előtte belekezdtek ebbe. Dobrev azt mondta, el kell törölni a kétharmados törvényeket, szerinte enélkül is lehet kormányozni. Karácsony szerint viszont politikai humbug az, hogy egyszerű többséggel is el lehet törölni a kétharmados törvényeket. Mint mondta, nincs olyan jogász Magyarországon, aki elhiszi, hogy ez kivitelezhető lehet jogállami módon. Arról is beszélt, hogy az a politika, hogy elveszítjük a nemzetközi partnereinket, az sehová sem vezet. Jakab azt mondta, vissza kell bontani a pártállamot, és helyre kell állítani a jogállamot. Márki-Zay pedig azt hangsúlyozta, hogy kell, hogy legyen elszámoltatás, de ehhez pedig egy hiteles ember kell, akinek el is hiszik, hogy ezt meg fogja csinálni. Itt megjegyezte, hogy az elszámoltatás 2002-ben és 2010-ben sem történt meg, Gyurcsány Ferenc sem számoltatta el Polt Pétert. Fekete-Győr csak annyit mondott, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül a Momentum készített egy - 25 pontos - tervet arról, hogyan fogják pontosan lebontani az Orbán-rendszert és hogy alakítanak jogállamot a helyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Bement szoptatni a kórházba, de a babája már nem volt ott, később kiderült, hogy nevelőszülőkhöz került
Egy tatabányai édesanya újszülött kislányát a tudta nélkül vitték el a kórházból. A Babamentők az eljárás jogszerűségét vitatják, vezetőjük szerint „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban”.


„Kedden elvitték a kórházból, szerda reggelre közölték: már nincs itt” – ezzel a mondattal szembesült egy tatabányai édesanya, aki február 6-án született egészséges kislányát naponta kétszer járt be a kórházba szoptatni.

A családot nem tájékoztatták arról, hogy a csecsemőt hova és miért szállították el.

A hír hallatán a helyszínre sietett a Babamentő Akciócsoportot vezető Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint. Juhász-Bauer tájékoztatása szerint a család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben él, de két nagyobb gyereküket szeretetben és gondosan nevelik. A család a főispánhoz fordult, de nem fogadták őket. A nagymama a gyámhivatalnál érdeklődött, onnan küldték a helyi hatósághoz, ahol végül annyit közöltek vele, hogy

a kislány nevelőszülőhöz került

– írta a Népszava.

A gyermekmentő szerint, ha a hatóságnak a család házával volt kifogása, az újszülöttet akkor is családtagnál, például a nagymamánál kellett volna ideiglenesen elhelyezni.

„A törvény is azt írja elő, hogy szegénység miatt nem lehet a szüleitől elszakítani a gyereket, ha az intézkedés mégis indokolt, akkor családon belül kell megoldani az elhelyezést”

– mondta Juhász-Bauer Ágoston Bálint.

Az ügyben megkeresett egészségügyi intézmény, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Belügyminisztérium sem adott konkrét választ arra, miért tartották a kórházban a kisbabát, és miért nem tájékoztatják a szülőket. A Belügyminisztérium általánosságban annyit közölt, hogy a „születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítására irányuló gyermekvédelmi hatósági intézkedés” célja, hogy a gyámhivatal már a gyermek születése előtt dönthessen a kórházból való kiadhatóságról. A minisztérium hangsúlyozta, a törvény szerint gyermeket pusztán a család anyagi helyzete miatt nem lehet kiemelni, a veszélyeztetettséget pedig komplexen, többek között a jelzőrendszeri tagok véleményének kikérésével vizsgálják.

A Babamentők szerint az eset nem egyedi. Juhász-Bauer Ágoston Bálint úgy fogalmazott, hogy „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban.”

Hivatalos információkra hivatkozva állítják, hogy körülbelül 300 egészséges újszülött és csecsemő rekedt egészségügyi intézményekben, közülük legalább 100 gyermekről a szülei nem mondtak le. Juhász-Bauer Ágoston Bálintnak egy csecsemős nővér azt mondta,

„felsőbb utasításra ezeket a kisbabákat tilos kivennünk, megvigasztalnunk, ha sírnak, nehogy hozzászokjanak a dajkáláshoz”.

Február 14-én a miskolci kórházból volt szükség rendőri beavatkozásra egy csecsemő kiadásához. Pár nappal korábban Szekszárdon egy hat hónapos csecsemőt nem akartak elengedni. Az ügyben eljáró Juhász-Bauer elmondta,

az orvos először kijelentette, nincs egészségügyi indoka a baba kórházi tartózkodásának, majd közölte, hogy talál indokot.

„Figyelmeztettem, mint magánnyomozó, hogy ha ezt megteszi, az okirat-hamisítás bűntett gyanúját fogja megalapozni” – idézte fel a magánnyomozó, aki szerint a többórás küzdelem végén, rendőri és biztonsági őri jelenlét mellett, de végül hazavihették a gyermeket.

A szekszárdi kisbaba édesapja, Pozsonyi László elmesélte, a problémák akkor kezdődtek, amikor epilepsziával diagnosztizált gyermekük gyógyszerét meg kellett rendelni, és az az információ terjedt el róluk, hogy nem adják be neki.

Emellett a feleségének elapadt a teje, és mivel féltek a visszahívásokról szóló hírek miatt a felírt tápszerektől, átmenetileg forralt tehén- és kecsketejjel táplálták a babát, ami konfliktushoz vezetett a családsegítővel és a védőnővel. Az apa szerint a kórházban az egyik orvos indok nélkül tartotta bent a gyereket. „Nekünk semmilyen információt nem adott, nem volt hajlandó megmondani, ki, és mit mondott neki rólunk” – mondta az apa, aki hozzátette, azóta már látják, a kórházi tápszer biztonságos, és ki is váltották. A család most egy pécsi kivizsgálásra vár. „De ezek után hogy menjünk oda? Kérdezem én, most megint ez lesz, hogy ott meg megpróbálják elvenni tőlünk?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Horvátország nem engedi az orosz olaj szállítását, hiába rendelt a magyar kormány
A Barátság-vezeték január 27-i leállása miatt a MOL tengeri úton, szintén orosz forrásból pótolná a kiesést, egy olyan infrastruktúrán keresztül, amiről korábban a kormány azt állította, hogy alkalmatlan az ország ellátására. A horvát kormány azonban egyértelmű feltételeket szabott.


„Segítünk, de orosz olajat nem adunk” – ezzel az üzenettel fordult Zágráb Budapesthez, miközben a magyar olajellátás a Barátság-vezeték leállása miatt került veszélybe – írja a horvát Index.

A Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le az orosz nyersolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán fél egy orosz légicsapással magyarázza a kárt, a magyar kormány szerint viszont Kijev politikai okokból nem indítja újra a tranzitot.

A kiesés pótlására Magyarország a horvát Adria-vezetéken keresztül, tengeri úton szerezne be kőolajat, a horvát kormány azonban egyértelmű feltételeket szabott.

Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter a lapnak egyértelművé tette álláspontját: „Horvátország nem engedi, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön”, de hozzátette:

„Készen állunk segíteni az akut zavar kezelésében, az uniós joggal és az OFAC-szabályokkal összhangban… A Janaf kapacitásai megfelelőek, többé nincs mentség az orosz nyersolaj további importjára.”

Itt kontextusként érdemes tudni, hogy a magyar kormány azért nem volt hajlandó eddig Horvátországon keresztül beszerezni nem orosz olajat, mert álláspontja szerint a Janaf horvát energiavállalat nem tudná megbízhatóan leszállítani azt. A Janaf folyamatosan arról próbálja meggyőzni a MOL-t, hogy megbízható partner, de eddig nem sikerült nekik.

Azonban, mivel Szijjártó Péter külügyminiszter gyakorlatilag saját maga állította, hogy a kormány korábbi fenntartásai nem igazak, amikor azt mondta, hogy a horvátok felőli szállítással is biztonságban lesz az energiaellátás, ezért Magyarországnak semmilyen logikus oka, mentsége nincs arra, hogy a továbbiakban is Moszkvától vásároljon Susnjar szerint.

Csakhogy a bökkenő, hogy a magyar kormány már lépett, Szijjártó bejelentette, hogy orosz olajat rendeltek tengeri úton. „Biztosított az ellátás. A MOL megrendelte a tengeri szállítmányokat, amelyek március elejéig megérkeznek a horvát kikötőbe, ahonnan 5–10 nap alatt Magyarországra hozhatók” – mondta a külügyminiszter.

A magyar álláspont szerint az energiaellátás nem lehet ideológiai kérdés, és Horvátországtól az uniós szabályok betartását kérik. A horvát kormány jelezte, hogy nem segít a Kreml üzletében, de az uniós kivétel miatt valószínűleg muszáj lesz leszállítani az olajat.

Az ellátás biztosítására a MOL 250 ezer hordónyi (közel 40 millió liter) stratégiai készlet felszabadítását kérte. Erre addig van szükség, amíg az első, tengeri úton érkező szállítmányok március elején befutnak a krk-szigeti Omišalj kikötőjébe, ahonnan a finomítókba való eljuttatásuk további 5-12 napot vehet igénybe. Legalábbis akkor, ha a horvátok átengedik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sorra borulnak az árokba a buszok, hatalmas késések a vasúton – válságos a közlekedési helyzet nyugaton a havazás és a viharos szél miatt
A csúszós utakon sok a baleset, a sínekre dőlt fák és a behavazott váltók miatt pedig a vonatok is késésben vannak. Ráadásul az elakadt járművek mentését is nehezíti az időjárás.


Nyugat-Magyarországon válságos a közlekedési helyzet a havazás, a jeges utak, a viharos szél és a hófúvás miatt – hívja fel a figyelmet a MÁV-csoport a Facebookon.

A legfrissebb jelentések alapján nem kevesebb, mint 16 Volán-busz szenvedett balesetet a havas, jeges úton, többségük árokba csúszott. A legsúlyosabb baleset a 76-os főúton, Zalaegerszegnél történt, ahol egy buszt az árokba sodort az erős oldalszél. Ketten súlyosan, tizen könnyebben megsérültek, több utast pedig a szélvédőn keresztül mentettek ki a tűzoltók.

A GYSEV tájékoztatására hivatkozva közölték, hogy a vasúti közlekedésben is fennakadások vannak:

a vonatok jelentős késésekkel közlekednek, eljutásukat behavazott váltók, a sínpályára dőlt fák akadályozhatják.

A GYSEV több vonalán 15–30, helyenként 30–60 perces késésekre figyelmeztetnek. Reggel a hegyeshalmi határátmenet az osztrák oldali havazás miatt szünetelt, a nemzetközi forgalom 8:45-től indult újra. A Savaria és Scarbantia InterCity vonatok menetrendje napközben fokozatosan állhat helyre, de késések továbbra is várhatók.

A MÁV-csoport szerint az időjárási helyzet egyelőre folyamatosan romlik, és a mentés is nehézkessé vált, mivel az erősítő buszaik sem tudnak minden helyszínt megközelíteni. A hóhelyzet javulásáig nyomatékosan kérik a térségben, különös tekintettel Vas vármegyére, Zala vármegye északi, Veszprém vármegye nyugati, illetve Győr-Moson-Sopron vármegye nyugati részén élőket, hogy csak halaszthatatlan esetben, minden szempontból felkészülten induljanak útnak.

A HungaroMet péntekre a Nyugat-Dunántúl nagy részére másodfokú figyelmeztetést adott ki havazás és hófúvás miatt; Győr-Moson-Sopronban és Vasban 20–25 cm friss hó is hullhat ma, és erős, 60–75 km/h-s széllökésekre kell számítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Orbán zürichi überluxija k..va drága volt” – Hadházy szerint a külügy öt évre titkosította a költségeket
A külügyminisztérium egy friss törvényre hivatkozva megtagadta a képviselő adatigénylését. Hadházy nem is tudja tovább vinni az ügyet, mivel a Kúria korábbi iránymutatásában az áll, hogy amire a kormány azt mondja, hogy sérti a külpolitikai érdekeit, azt a bíróságok nem írhatják felül.


Hadházy Ákos a Facebookon írt arról, hogy a külügyminisztérium nem adja ki Orbán Viktor svájci útjának részleteit. A független képviselő korábban azt állította, hogy amikor a miniszterelnök Davosba utazott a Világgazdasági Fórumra, Svájc egyik legdrágább hotelében, a zürichi The Dolder Grand szállodában szállt meg, ahol a legolcsóbb szoba is 250 ezer forintba kerül éjszakánként. Hadházy akkor arról számolt be, hogy ezt egy Orbán Viktor Facebook-oldalára felkerült videóban szúrta ki, mert abban látszik az autó navigációján a tartózkodási helyük.

Új posztjában azt írja,

Szijjártó Péter közlése alapján öt évig titkos, hogy mennyiért szállt meg Orbán és tízfős kísérete Svájc egyik legdrágább szállodájában. A képviselő posztjában úgy fogalmazott, sajnálja, de akkor el kell fogadni, hogy „Orbán zürichi überluxija k..va drága volt”

Hadházy szerint a külügyminisztérium az új törvényre hivatkozik, ami szerint „a védett személyek külföldi mozgásával, tartózkodásával összefüggő adatok megismerése megtagadható, ha Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni, valamint annak közzétételét mellőzni kell.”

Egyszerűbben: ez annyit tesz, a kormány eldöntheti, hogy melyik külföldi út részleteit titkosítja 5 évre nemzetbiztonsági okokból.

A politikus arról is beszámolt, hogy megkérdezte a Transparency jogászait, mit gondolnak a pereskedés esélyeiről.

„Azt mondták, hogy nagyon kicsi lenne az esélye. Ugyanis

a Budapest-Belgrád szerződés adataiért zajló perben a fideszes befolyás alatt álló Kúria hozott egy olyan gyalázatos indoklást, ami szerint amire a kormány azt mondja, hogy sérti a külpolitikai érdekeit, azt a bíróságok nem írhatják felül. Így azóta ezt az indoklást a még független, alsóbb fokú bíróságok sem merik felülírni”

– idézte a jogászok véleményét Hadházy Ákos.

A képviselő a honvédségi Airbus zürichi útjainak költségeit is firtatta, de a kormányzat érdemi, tételes választ nem közölt a költségekről.

A külügyminisztérium által hivatkozott szabályozást 2024 végén-2025 elején módosították, lehetővé téve, hogy a miniszter Rogán Antal véleménye alapján tagadja meg az adatok kiadását. Szijjártó Péter korábban már hivatkozott erre egy magángépes utakra vonatkozó adatigénylés elutasításakor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk