„Ha kell, az éjszaka közepén viszem el hozzá az aláírandókat” – így hangolja össze Márki-Zay az országos kampányt a polgármesterséggel
Márki-Zay Péter meglepetésszerű előválasztási győzelme eldöntötte, hogy ő lesz Orbán Viktor kihívója tavasszal. A hódmezővásárhelyi polgármester országos tevékenységével mostanában tele van a média, arról viszont jóval kevesebbet lehet tudni, mit csinál helyben.
Napsütéses őszi délelőtt érkeztünk Hódmezővásárhelyre. A szegedi busz furcsamód tömve volt, pedig bőven tartott még a tanítási és munkaidő. Az utcák viszont szinte teljesen kihaltak, autó és gyalogos is alig volt a belvárosban, még a tram-train próbaüzem alatt álló szerelvénye is csak óránként egyszer-kétszer tűnt fel a síneken.
„Abban biztosan jobb bármelyik eddigi polgármesternél, hogy ő tényleg nem lop” – mondja Márki-Zayról egy neve elhallgatását kérő, születése óta Hódmezővásárhelyen élő nő, akivel a Városháza előtt, a Kossuth téren találkoztunk.
Szerinte tisztán látszik, hogy a polgármester nem akar adósa lenni senkinek. Azok közül, akik beálltak mögé és segítették, többen voltak olyanok, akik az előző rendszerben szocializálódva valamiféle ellentételezést vártak volna cserébe, de hamar rá kellett jönniük, hogy most már nincsen helye semmiféle mutyinak.
„Amióta jelen van a közéletben, folyamatosan támadják. A feleségét és a gyerekeit sem kímélik, ilyen körülmények között nem megbolondulni maga a meglepetés” – fogalmazott forrásunk, hozzátéve: kellett egyfajta kitartás, konokság és rendíthetetlenség, hogy eljusson oda, ahol most tart.
Márki-Zaynak azt tanácsolná, hogy válogassa meg jobban a szavait, mert túlságosan elhamarkodottan fogalmaz.
A hivatalban a polgármester három szövetségesével ültünk le beszélgetni:
- Szabó János idén januárban érkezett a Városházára tanácsadóként, júniusban pedig alpolgármesterré választották. Márki-Zay őt nevezte meg potenciális utódjaként, amennyiben az Országgyűlésben folytatná munkáját
- Gyutay Katalin 2010 óta önkormányzati képviselő, tehát már a Lázár-korszakban is tagja volt a közgyűlésnek
- Gyöngyösi Ferenc pedig első ciklusát tölti, szintén az MMM és a Tiszta Vásárhelyért Egyesület színeiben
Szerettük volna, ha a Fideszből is eljön valaki a beszélgetésre, ezért több csatornán kerestük a párt helyi szervezetét, de nem kaptunk választ. Ezután külön is írtunk Cseri Tamásnak, a párt egyik legaktívabb helyi politikusának, aki először nem zárkózott el a részvételtől, később viszont azt mondta, inkább írásban válaszolna kérdéseinkre. Az általa megfogalmazott állításokra így utólag reagáltattuk a többieket.
Az alábbiakban pontokba szedtük a Márki-Zay Péter városvezetői tevékenysége kapcsán felmerülő legfőbb vádakat.
A vásárhelyi Fidesz már a miniszterelnök-jelöltség elnyerésének másnapján felszólította Márki-Zayt, hogy mondjon le a polgármesterségről. Szerintük nem fér össze a két feladatkör. Arra hivatkoznak, hogy Lázár János is így tett, amikor 10 évvel ezelőtt az országos politika első vonalába lépett. A közleményben név szerint említik Szabó Jánost, azt kezdeményezve, hogy az időközi választásig ő vezesse a települést.
Cseri Tamás ennél is tovább ment, Facebook-posztjában így fogalmazott: „Márki-Zay tisztességről prédikál, de a szemünk előtt, pofátlanul él vissza azzal a tisztséggel, amire megválasztották. Heteken, sőt hónapokon keresztül reggel, délben és este kampányolta körbe az országot, és erre készül a következő fél évben is, miközben az általa el nem végzett munkáért havonta felveszi milliós fizetését.”
„Ha máról holnapra lennék városvezető, mindenki rosszabbul járna, mintha lépésről lépésre szisztematikusan végigmennénk az átadás-átvételi, felkészítési folyamaton, ahogyan az egy professzionális környezetben szokás.”
Gyöngyösi Ferenc szerint azért álszent a Fidesz álláspontja, mert Lázár János is csak akkor mondott le a polgármesterségről, amikor a törvény már kimondottan kötelezte erre, vagyis amikor kinevezték a Miniszterelnökség élére. Egészen addig párhuzamosan vezette a várost és dolgozott országgyűlési képviselőként, sőt az utolsó két évben frakcióvezetőként is.
A kulcsnak Szabó a munkamegosztást tartja: ha ez jól meg van szervezve, világosan kijelölt felelősségi körökkel, akkor nem lehet probléma.
„Húsz évre visszanyúló vezetői pályafutásom alatt mindig abban hittem, hogy az a jó vezető, aki nélkülözhető” – mondja. Szerinte átmeneti ideig minden intézménynek boldogulnia kell az első számú vezető nélkül is.
Persze felmerül a kérdés, milyen hosszú lehet legfeljebb ez az átmeneti idő: fél év vajon még belefér?
Szabó nem tart attól, hogy áprilisig működésképtelenné válik a város, mivel a polgármester távolléte nem azt jelenti, hogy hermetikusan el van zárva csapatának tagjaitól.
Fontos, hogy a kapcsolat ma már nem feltétlenül személyes jelenlétet jelent, ezt a karanténidőszak is megmutatta. Szabó szerint a hatékonyságból semmit nem vesz el, ha valaki nincs ott fizikailag – sőt, akár még gördülékenyebb is lehet egy online megbeszélés, mivel kevesebb idő megy el anekdotázással.
Kocsiban ülve, két kampányhelyszín között Márki-Zay eddig is rendszeresen vett részt ilyeneken. Arra is volt példa, hogy egy váratlanul beeső budapesti találkozó miatt a tervezett vezetői értekezletet az utolsó pillanatban rakták át Microsoft Teamsre, így az autóból is levezényelhette.
„Amit pedig csak ő írhat alá, a hónom alá csapom és elviszem hozzá, amikor hazaér, akár az éjszaka közepén. Tudomásul vettük, hogy nem a hagyományos munkaidő keretei között dolgozunk, rugalmasan állunk ehhez. Vannak célok, amikért érdemes többet vállalni, és az ő célja maximálisan ilyen.”
Szabó biztos benne, hogy még a kampány legsűrűbb időszakában is érdemi munkakapcsolatuk lesz a polgármesterrel.
„Kicsi a valószínűsége, hogy most fog mélyülni az együtt töltött idő. Az sincs kizárva, hogy további feladatköröket is hozzám delegálunk majd. De aminek az ő szintjén kell eldőlnie, az ott fog eldőlni.”
Az alpolgármester azt a vádat sem tartja jogosnak, hogy Márki-Zay nem dolgozik meg a fizetéséért, az ugyanis elsősorban a felelősséggel arányos.
„Ő továbbra is felelősen dönt a számára előkészített anyagok alapján. Egy vezetőnek emellett az a dolga, hogy feladatokat osszon ki, ellenőrizzen és motiváljon. Bármilyen intenzív lesz a kampány, ezt meg fogja tenni.”
Szabó János, Gyutay Katalin, Gyöngyösi Ferenc
Cseri Tamás egyetlen „nem” szóval válaszolt arra a kérdésre, meghallgatja-e a polgármester az övével ellentétes érveket a viták során. Arra pedig, mennyire tartja kompromisszumkésznek Márki-Zayt, ezt írta: „Semennyire. De kérdezzék meg Karácsony Gergelyt vagy a baloldali pártokat!”
A többiek viszont árnyalták ezt a képet. Gyutay Katalin szerint többször is előfordult, hogy saját frakciója nem értett valamiben egyet a polgármesterrel, és leszavazták a közgyűlésben. Szerinte a Fideszben ezt azonnali szankciók követnék, náluk viszont sosincs belőle probléma.
Márki-Zay Péter Gyöngyösi Ferenc szerint annyit mondott az erről döntő megbeszélésen, hogy meghajlik a többség bölcsessége előtt.
Szabó János szerint az is fontos, hogy a városi intézmények vezetői közül többen is közismerten fideszes kötődésűek, a polgármesternek még sincs esze ágában sem leváltani őket, ameddig jó munkát végeznek.
Az alpolgármester megerősítette azt a Márki-Zay által gyakran hangoztatott érvet is, hogy a helyi pályázatokon Fidesz-közeli indulók is nyerhetnek, ha ők adják a legjobb ajánlatot. Például a kamerarendszer működtetését ugyanaz a vállalkozó nyerte el, aki az előző vezetés idején, csak most 30 százalékkal olcsóbb ajánlatot adott. Szabó szerint ez azért lehetett, mert az illető felismerte, hogy már igazi verseny van.
Gyutay Katalin azt is megemlítette, hogy amikor Cseri Tamás szerinte minősíthetetlen stílusban szólalt fel a közgyűlésen, külön kérte a polgármestert, hogy vegye el tőle a szót, amire az szmsz is lehetőséget ad. Márki-Zay viszont nem így tett, hanem újra és újra megadta a szót a fideszes képviselőnek.
Lázár idejében szerinte máshogy mentek a dolgok. „Akkor soha senkinek nem lehetett ellenvéleménye, szigorú pártfegyelemmel kellett megszavazni mindent. Akik mégis szembe mentek Lázár akaratával, könnyen kegyvesztetté válhattak, őket akár nyilvánosan is megalázta” – állítja.
Gyöngyösi szerint azért is nehéz lenne Márki-Zaynak átnyomnia az akaratát a frakcióján, mert a tagok többsége pártkötődés nélküli civil. „Mindenki a saját körzetét képviseli a legjobb tudása szerint. Elvárás is felénk, hogy saját véleményünk legyen, ami nem feltétlenül egyezik a polgármesterével” – magyarázza.
Szabó János úgy látja, a hivatali munkában is tetten érhető Márki-Zay kompromisszumkészsége. „Mindig van egy saját koncepciója, de meghallgatja az ellenérveket, és adott esetben hagyja magát meggyőzni. Azt viszont mindenkitől elvárja, hogy felkészült legyen, amikor vele szemben érvel.”
Szerinte van a polgármesterben egy jó adag konokság, de végső soron ez segítette hozzá a miniszterelnök-jelöltséghez.
„Hibaként talán azt lehetne felróni neki, hogy nincs tisztában a saját korlátaival. Elképesztően túlvállalja magát, ami hosszú távon könnyen visszaüthet.”
Cseri Tamás (kép forrása: Facebook)
Cseri Tamás úgy látja, Márki-Zay polgármestersége alatt soha nem látott mértékű veszteségek érték a települést, amely évtizedes lemaradást eredményezett. Konkrét példaként a Modern Városok Programot említette, melynek keretében az előző vezetés mintegy 170 milliárd forint értékben több mint 20 beruházásról állapodott meg a kormánnyal.
Cseri szerint az elmúlt 3 és fél évben közel 15 milliárd forint már megnyert, megítélt fejlesztési forrást veszített a város. A fideszes képviselő ezt azzal magyarázza, hogy Márki-Zay képtelen volt a beruházásokhoz szükséges városházi munkát megszervezni, a figyelmét sokkal inkább a saját politikai karrierjének szentelte.
„Emiatt a város két gimnáziumának fejlesztése és kibővítése elmaradt, ahogyan az új könyvtár és tudásközpont építése is. Diákok ezreitől vette el a lehetőséget, hogy korszerűbb, komfortosabb és jobb feltételekkel tanulhassanak. És ez csupán a jéghegy csúcsa” – fogalmazott.
Gyöngyösi Ferenc hozzáteszi, Márki-Zay 2018-as győzelmekor másfél milliárd forintnyi úgynevezett pályázati előlegnek kellett volna lennie egy elkülönített számlán, ehhez képest semmi nem volt. Innen kellett az új vezetésnek elkezdeni az építkezést.
Szabó János szerint most ott tartanak, hogy jelentős mennyiségű, szabadon felhasználható pénz van a város számláján, amire korábban soha nem volt példa. Mindezt a kormányzati elvonások ellenére, az ajánlatokat egymással versenyeztetve érték el.
„Napi szinten fizetőképesek vagyunk, míg a korábbi vezetés idején előfordult, hogy fél éves átfutással sem fizette ki az önkormányzat a szolgáltatókat” – állítja.
Cseri Tamás több példát is felhozott, ami szerinte azt bizonyítja, hogy Márki-Zay Péter városvezetői tevékenységét átszövi a korrupció. Az egyik ilyen ügy, hogy a polgármester saját sógora nyert meg egy belvárosi útfelújítás megtervezésére kiírt közbeszerzést. Az út Cseri szerint egyébként hibátlan állapotban volt. A téma a Partizán tavaszi interjújában is előkerült, Márki-Zay akkor azt válaszolta Gulyás Mártonnak, hogy nagyon dühös a rokonára, akinek az indulásáról előzetesen nem is tudott.
Szabó János szerint a sógor által megadott 2,9 millió forintos ár messze a legolcsóbb volt, a másik két beérkezett ajánlat 1 illetve 3 millió forinttal került volna többe. Ennek ellenére az elbírálás szigorára jellemző, hogy a polgármester – miután utólag megtudta, hogy sógora is adott be pályázatot – ki akarta őt zárni. De mivel a szabályzat szerint a legolcsóbb ajánlatnak kellett nyernie, a beszerzési tanács elvetette a kérését.
Az ügyhöz Szabó szerint az is hozzátartozik, hogy mivel az egyik alvállalkozó késve szerzett be egy engedélyt, végül 900 ezer forintos kötbért érvényesítettek a tervező rokonnal szemben, tehát ennyivel kevesebbet kapott az eredeti árajánlathoz képest.
Egy másik példaként Cseri a buszszolgáltató lecserélését említette. Márki-Zay szerinte el akarta venni a Volánbusztól a korábbi közgyűlés által nekik megítélt jogot, hogy közösségi közlekedést biztosítsanak a városban. Ezt az évi 100 millió forint összegű szolgáltatást egy helyi vállalkozó, Jovány Gyula nyerte el, aki maga készítette az általa megnyert közbeszerzési kiírás szakmai tartalmát.
Szabó János ebben az ügyben személyesen is érintett, mivel tanácsadóként az ő feladata volt a szolgáltatóváltás levezénylése. Szerinte nem igaz, hogy el akarták venni a Volánbusztól a jogot, mivel a pályázat kiírásakor a korábbi szolgáltatás időszaka lejárt, érvényes szerződés nem volt a cég és az önkormányzat között.
A pályázaton a Volánbusz végül el sem indult, a beérkezett ajánlatok között pedig Jovány Gyuláé volt messze a legolcsóbb: az addigi 110 milliós díjhoz képest 20 millióval kedvezőbbet nyújtott be.
„Az új közlekedési rend Jovány Gyula önálló szellemi terméke, amelyet 1 millió forintért kellett volna megvenni a városnak, ha más nyeri a beszerzést. Jovány ajánlatának része volt, hogy ha ő nyer, akkor ennek nincs külön díja” – magyarázza Szabó.
A kiírásban a város csak annyit kért minden pályázótól, hogy adott útvonalon és gyakorisággal indítsa járatait. Ez az alpolgármester szerint mindenki előtt egyenlő feltétel, nem értelmezhető specifikusnak, amit csak egyetlen szereplő tudna teljesíteni.
Az ügyben van még egy csavar: Cseri szerint a Márki-Zay vezette önkormányzat működésképtelenségét mutatja, hogy a város nem tudta rendezni kapcsolatát a Volánbusszal, így Hódmezővásárhelyen most egyszerre két szolgáltató körözteti a buszait. A Jovány járatok pedig lényegében üresen járnak egész nap – állítja.
Szabó János szerint a város és a Volánbusz között közigazgatási per zajlik emiatt, a Jovány járatok „ürességére” pedig mi sem jellemzőbb annál, hogy most rendeltek meg pótló járatokat havi 25 alkalomra, mert az utasok nem fértek már fel a buszra.
„Mivel a városkártyával ingyenes a helyi tömegközlekedés, nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy melyik szolgáltató járatai üresek” – teszi hozzá.
Cseri Tamás azt is megemlíti, hogy két szabálytalan informatikai szerződés miatt is elmarasztalta a Közbeszerzési Döntőbizottság a polgármesteri hivatalt. Összesen 13 millió forintos bírságot kaptak, amiért jogtalanul mellőzték a közbeszerzési eljárást.
Dr. Tatár Zoltán jegyző magyarázata szerint azért nem írtak ki közbeszerzést, mert a szerződések általuk megállapított becsült értéke nem érte el az ehhez szükséges értékhatárt. A Döntőbizottság viszont más módszerrel számolt, ezért valóban 13 milliós bírságot szabtak ki. A város viszont jogorvoslattal élt, és végül csak 8 milliót kellett fizetniük.
A megbízott cégekhez köthető Kalotay Balázs később tényleg tagja lett két városi társaság igazgatóságainak, de a jegyző szerint a közreműködésével számos biztonsági hiányosságot sikerült megszüntetni, például egy zsarolóvírus-támadást is számottevő adatvesztés nélkül úszott meg a város.
„Ez a tény is bizonyítja, hogy a szerződések megkötése indokolt és elengedhetetlenül szükséges volt a hivatal zavartalan működéséhez, függetlenül a későbbi, erősen vitatható jogkövetkezményektől” – érvelt Dr. Tatár Zoltán.
Cseri Tamás azt állítja, Márki-Zay miniszterelnök-jelölti kampányának legfontosabb szervezői a hódmezővásárhelyi önkormányzattól kapják a – némely esetben milliós nagyságrendű – fizetésüket.
Szerinte a polgármester maga is megnevezte ezeket az embereket előválasztási győzelme után: Szabó János alpolgármestert, Olasz Dénest, a Városháza informatikusát, aki a közösségi médiás kampányát segíti, Jovány Gyulát, aki a rendezvényekre szállítja a támogatóit, valamint Kis Jánost, a polgármesteri hivatal kabinetfőnökét.
Szabó viszont azt mondja, ez egyáltalán nem igaz. Bár a saját fizetése valóban közel jár a milliós összeghez (havonta bruttó 900 ezer forint), ennél két és félszer magasabb fizetést hagyott ott a versenyszférából érkezve.
Szerinte minden további említett személy is szabadidejében végzi a támogatást, Olasz Dénes ráadásul csak néhány órás részmunkaidős feladatot lát el a hivatalban, mivel főállását megtartotta.
„A kampánybusz utazási költségeit az aktivisták fizetik saját zsebből. Gyakorlatilag minden segítség, amit a polgármester kap, önkéntes felajánlásból, saját pénzükből és saját szabadidejükből fedezve valósul meg” – érvel Szabó János.
