Magyar Péter üzent Orbánnak a Trump-találkozó előtt: A magyar történelem bebizonyította, hogy a hintapolitika nem működik
A Tisza Párt elnöke szerint nincs helye a lavírozásnak, Magyarország helye egyértelműen a Nyugathoz kötődik. A kormányfő szerinte éppen ezt a történelmi leckét hagyja figyelmen kívül.
Pénteken tárgyal Orbán Viktor magyar miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, a megbeszélés egyik központi témája az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók ügye lehet. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak Washingtonból adott interjújában a magyar–amerikai kapcsolatok „aranykoráról” beszélt, ugyanakkor elismerte, hogy a legkeményebb napirendi pont az orosz energia kérdése lesz.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált a washingtoni útra, vette észre a Telex. Szerinte a magyar emberek jövő áprilisban nem külföldi vezetőkről, hanem Orbán Viktor 16 éves teljesítményéről és a Tisza programjáról fognak szavazni.
„Lehet bábszínházat játszani, de a magyar történelem bebizonyította, hogy a hintapolitika nem működik. Nem lehet egyszerre kint és bent is egeret fogni”
Kijelentette, hogy Magyarország helye Európában és a nyugati szövetségi rendszerben van, és jelezte, hogy egy leendő Tisza-kormány minden nemzetközi megállapodást felülvizsgálna és szükség esetén újratárgyalna. Posztja végén egy kérdést is megfogalmazott Orbán Viktor felé, hogy
kérdezze meg Donald Trumptól, „lehet-e amerikai elnök valaki, aki gyáva kiállni egy elnökjelölti vitára”.
A kormányzati kommunikáció szerint a látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok „ráncfelvarrása” és egy stratégiai együttműködés elindítása, amely kiterjed az energiapolitikára, a hadiiparra, a gazdaságra és a pénzügyekre is. A tervek között szerepel egy esetleges amerikai–orosz találkozó felé vezető „menetrend” megvitatása is, amellyel a kormány az ukrajnai békefolyamatot segítené elő.
A nemzetközi sajtó szerint a találkozó egyik fő tétje, hogy a magyar kormány kap-e mentességet az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, ami egyben a nyugati szövetség egységének tesztje is. Washington elvárása ugyanis az európai országok orosz energiafüggőségének csökkentése. Egyes értelmezések szerint Orbán Viktor a szankciós könnyítések mellett közvetítői szerepet is építene magának egy lehetséges Trump–Putyin-találkozó előkészítésében.
A népes delegációban a tárgyalócsapaton (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Máté János sajtófőnök, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó) kívül több miniszter is helyet kapott, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Hankó Balázs kulturális és innovációs, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Az üzleti életet többek között Orbán Gábor, a Richter Gedeon, Hernádi Zsolt, a Mol, Jászai Gellért, a 4iG, Mátrai Károly, az MVM, és Jákli Gergely, a Paks II. vezérigazgatója képviseli. A küldöttség tagja Schmidt Mária történész és Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ vezetője is.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október 30-án jelentette be a november 7-i találkozót, ahol egy megállapodáscsomag aláírását és a békefolyamat menetrendjének megvitatását helyezte kilátásba. Orbán Viktor a csütörtöki elutazás előtt a közösségi médiában azt írta, azért utazik Washingtonba, hogy „új fejezetet” nyisson az amerikai–magyar kapcsolatokban.
Pénteken tárgyal Orbán Viktor magyar miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, a megbeszélés egyik központi témája az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók ügye lehet. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak Washingtonból adott interjújában a magyar–amerikai kapcsolatok „aranykoráról” beszélt, ugyanakkor elismerte, hogy a legkeményebb napirendi pont az orosz energia kérdése lesz.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált a washingtoni útra, vette észre a Telex. Szerinte a magyar emberek jövő áprilisban nem külföldi vezetőkről, hanem Orbán Viktor 16 éves teljesítményéről és a Tisza programjáról fognak szavazni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszakapta a pozícióját a mentőigazgató, akit Magyar Péter szerint politikai okokból rúgtak ki tavaly
Hétfőn visszahelyezték az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet élére Dr. Kádár Balázst, akinek menesztése tavaly ősszel nagy port kavart. Az elmúlt kilenc hónapban kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn jelentette be, hogy az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet vezetését ismét Dr. Kádár Balázs főorvos veszi át. Dr. Constantinovits Miklós megbízott főigazgató a Markó utcai Mentőpalotában helyezte vissza pozíciójába a szakembert, aki 34 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az elmúlt kilenc hónapban pedig kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Dr. Kádár Balázst tavaly szeptemberben váltották le, ami nagy vihart kavart. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor azt állította, hogy a szakembert politikai okokból menesztették.
A Tisza Párt elnöke szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook-oldalára”. Magyar akkor azt üzente Kádár Balázsnak: „Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
Most a mentőszolgálat közleményben azt írták: „A kinevezés a szakmai felkészültséget és a több évtizedes tapasztalatot ismeri el, összhangban azzal az elvvel, hogy a vezetői feladatok alapja a szakmai és emberi alkalmasság”.
Dr. Constantinovits Miklós egyben megköszönte Barta Tamás megyei vezető mentőtiszt munkáját, aki megbízott regionális igazgatóként vezette a szervezetet az elmúlt időszakban.
Az OMSZ-nél több fontos személycsere is történt az utóbbi időben. Június elején távozott Csató Gábor főigazgató, majd új szóvivőt is kineveztek Győrfi Pál helyére.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn jelentette be, hogy az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet vezetését ismét Dr. Kádár Balázs főorvos veszi át. Dr. Constantinovits Miklós megbízott főigazgató a Markó utcai Mentőpalotában helyezte vissza pozíciójába a szakembert, aki 34 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az elmúlt kilenc hónapban pedig kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.
Dr. Kádár Balázst tavaly szeptemberben váltották le, ami nagy vihart kavart. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor azt állította, hogy a szakembert politikai okokból menesztették.
A Tisza Párt elnöke szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook-oldalára”. Magyar akkor azt üzente Kádár Balázsnak: „Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos nem pályázhat a vagyonvisszaszerző hivatal élére
Hadházy Ákos egy Facebook-posztban közölte, hogy a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet alapján nem felel meg a pályázati feltételeknek. A volt politikus a szükséges jogi vagy pénzügyi végzettség hiányára és korábbi képviselői múltjára hivatkozott.
Hadházy Ákos, korábbi országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet megjelenésére. Mint írta, hétfőn több újságíró is megkereste, hogy pályázik-e a leendő hivatal élére, amire azt válaszolta, előbb látnia kell a jogszabály szövegét, ami este fel is került a kormány oldalára.
Hadházy a tervezet alapján megállapította: „nem pályázhatok, mert csak tizenhat év szakmai tapasztalatom van, a tervezet által előírt jogi vagy pénzügyi végzettségem nincs. Ráadásul Magyar Péterék szerint kizáró ok az is, hogy országgyűlési képviselő voltam korábban”.
A volt képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kap. Úgy látja, ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.
A hivatal működésének valódi próbájáról azt írta: „Hogy ez így lesz-e, az hamar kiderül abból, hogy Orbán, Lázár, Rogán, Nagy Márton és Szijjártó meddig maradnak szabadlábon.”
Posztját azzal zárta, bár a törvénytervezettel véglegessé vált, hogy az új kormány nem számít a munkájára, ez nem jelenti azt, hogy nem fogja figyelemmel kísérni a korrupció és az ellene folyó munka alakulását.
Hozzátette, ezt persze csak annyira teszi majd, „amennyire az állatorvosi munkám engedi és amennyire szükséges lesz.”
Hadházy Ákos, korábbi országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet megjelenésére. Mint írta, hétfőn több újságíró is megkereste, hogy pályázik-e a leendő hivatal élére, amire azt válaszolta, előbb látnia kell a jogszabály szövegét, ami este fel is került a kormány oldalára.
Hadházy a tervezet alapján megállapította: „nem pályázhatok, mert csak tizenhat év szakmai tapasztalatom van, a tervezet által előírt jogi vagy pénzügyi végzettségem nincs. Ráadásul Magyar Péterék szerint kizáró ok az is, hogy országgyűlési képviselő voltam korábban”.
A volt képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kap. Úgy látja, ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hazánk újra elrabolt nyugat lett” – Magyar Péter a V4-csúcs előtt jelentette be, hogy új alapokra helyezi a szövetséget
A miniszterelnök az Országgyűlésben, napirend előtt szólalt fel a visegrádi együttműködés jövőjéről. A mai gödöllői csúcstalálkozó előtt vázolta fel, hogy konkrét javaslatokkal érkezik az energiabiztonság és a közlekedésfejlesztés terén.
Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtti felszólalásában vázolta fel a kormány vízióját Közép-Európa jövőjéről. Beszédét Milan Kundera cseh író híres esszéjével indította, amely szerinte máig érvényesen írja le a régió sorsát. A kormányfő szerint Kundera megállapítása, miszerint Közép-Európa nem földrajzi fogalom, hanem sors, a térség népeinek közös tapasztalatát foglalja össze. Úgy fogalmazott, a közép-európai nemzetek kulturálisan mindig is Európához tartoztak, történelmük során mégis rendre nagyhatalmak ütközőzónájában találták magukat.
„Magyarország, Lengyelország és az akkori Csehszlovákia mindig a nyugathoz tartozott, de a II. világháború után elrabolt nyugattá váltak a szovjet uralom alatt”
– mondta a miniszterelnök.
Magyar Péter szerint a régió népei pontosan tudják, milyen érzés a szabadság elvesztése és visszaszerzése. Kiemelte, hogy a kommunizmus összeomlása után a térség vezetői ösztönösen ahhoz a gondolathoz nyúltak vissza, ami évszázadok óta jelen volt a közép-európai gondolkodásban. „Ahhoz a gondolathoz, hogy Közép-Európa népei külön-külön könnyen válhatnak mások játékszerévé, együtt viszont képesek alakítani a saját jövőjüket” – jelentette ki. Ez a felismerés szerinte jóval régebbi a modern visegrádi együttműködésnél, és ott volt már Kossuth Lajos Duna-konföderációs terveiben is. Felidézte az 1991-es visegrádi találkozót, ahol Antall József, Václav Havel és Lech Wałęsa felismerték, hogy a szabadságot meg kell szervezni, amihez intézményekre, gazdaságra és demokratikus jogállamokra van szükség.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a térség országai között akkor is voltak viták, léteztek történelmi sérelmek és erős nemzeti érdekek. „Mégis volt valami, amit fontosabbnak tartottak ezeknél, a közös jövőt” – tette hozzá. A rendszerváltás légkörét egy 1989-es fotóval illusztrálta, amelyen egy bősi ház falán az „A.N.W. Havel” felirat volt látható. Szerinte ez jól mutatja a korabeli szolidaritást. „Természetes volt, hogy a közép-európai népek figyelik egymást, szurkolnak egymásnak, és saját ügyüknek érzik a másik szabadságát is” – mondta.
Ezt követően élesen bírálta az előző kormány politikáját. Magyar szerint az Orbán-kormány nem megoldotta, hanem újraélesztette Magyarország tragédiáját.
„Hazánk újra elrabolt nyugat lett. Még azon az áron is, hogy a visegrádi szövetség mélypontra kerüljön” – fogalmazott.
Álláspontja szerint ez senkinek sem állt érdekében, sem Magyarországnak, sem a régiónak, sem Európának. Úgy látja, a bizalomvesztés következtében a visegrádi együttműködés mélypontra került, és Magyarország szinte minden gazdasági mutatóban lemaradt a régiótól.
A miniszterelnök elismerte, hogy ma is vannak viták az országok között, például a külhoni magyarok ügyében a szlovák kormánnyal, de szerinte az együttműködés alapja sosem a teljes egyetértés volt.
„A közép-európai együttműködés alapja az a felismerés volt, hogy a nézetkülönbségeinkkel együtt is közös térben élünk, közös történelmet, sorsot hordozunk, és sok-sok közös érdek köt bennünket össze” – jelentette ki.
Hozzátette, a közös érdekek nem tűntek el, csak az Orbán-kormány vak volt rájuk.
A kormányfő megvédte első külföldi útja helyszínének kiválasztását. Elmondta, nem véletlenül vezetett az első útja Varsóba, mert ez annak a meggyőződésnek a kifejezése volt, hogy Magyarország érdeke a visegrádi együttműködés újjáépítése. Azért kezdte Lengyelországban, mert szerinte ott keletkezett az egyik legmélyebb seb az elmúlt években. Hozzátette: „ezeréves barátságainkat nem tudja néhány elhibázott év külpolitikája tönkre tenni. Megpróbálta, de nem tudja.”
A mai gödöllői találkozóra világos célokkal érkezik. A következő évtized feladatairól beszélt, mint például az észak-déli közlekedési és energetikai kapcsolatok kiépítése. „A következő években az lesz a kérdés, hogy Közép-Európa mekkora szerepet tud kivinni magának az európai gazdaságban és az európai döntéshozatalban” – vázolta a jövőt. Konkrét javaslatokkal érkezik a csúcstalálkozóra, amelyek a régió energiaellátásának biztonságát, a közlekedési folyosók fejlesztését és a politikai bizalom visszaépítését célozzák.
„Azért dolgozunk, hogy a visegrádi együttműködés ismét a régió fejlődésének, biztonságának és európai súlyának egyik legfontosabb motorja legyen” – mondta.
Beszéde végén visszatért Kunderához, megjegyezve, hogy a visegrádi együttműködés újjászületése politikai formát adott annak a felismerésnek, hogy Európa nem a berlini falnál ér véget. A rendszerváltó vezetők üzenete az volt, hogy „Közép-Európa visszatért.”
A mostani találkozó üzenete pedig szerinte az, hogy „Közép-Európa jelen van, erős és készen áll arra, hogy saját jövőjét alakítsa.”
Úgy véli, a több mint 65 millió ember otthonát jelentő térség az unió gazdasági növekedésének egyik motorja. „Ha jól végezzük a dolgunkat, néhány évtized múlva Közép-Európa történetét a felemelkedés, az önbizalom, a béke és az együttműködés történeteként mesélik majd” – zárta gondolatait, hozzátéve Donald Tusk lengyel miniszterelnök szavait, miszerint a Visegrádi Szövetség visszatért. „Azt javaslom, hogy dolgozzunk rajta közösen, hogy együtt erősebbek legyünk, mint valaha” – mondta beszéde végén.
Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtti felszólalásában vázolta fel a kormány vízióját Közép-Európa jövőjéről. Beszédét Milan Kundera cseh író híres esszéjével indította, amely szerinte máig érvényesen írja le a régió sorsát. A kormányfő szerint Kundera megállapítása, miszerint Közép-Európa nem földrajzi fogalom, hanem sors, a térség népeinek közös tapasztalatát foglalja össze. Úgy fogalmazott, a közép-európai nemzetek kulturálisan mindig is Európához tartoztak, történelmük során mégis rendre nagyhatalmak ütközőzónájában találták magukat.
„Magyarország, Lengyelország és az akkori Csehszlovákia mindig a nyugathoz tartozott, de a II. világháború után elrabolt nyugattá váltak a szovjet uralom alatt”
– mondta a miniszterelnök.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
