SZEMPONT
A Rovatból

„Sokaknak aközött kell dönteni, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen” – Angliában élő magyarokat kérdeztünk

Mekkora a megélhetési válság a briteknél? Megérte-e a Brexit lassan 3 év távlatából? Mi várható az új miniszterelnöktől, Rishi Sunaktól? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Link másolása

Zajlik az élet mostanában a brit belpolitikában: két hónapon belül a harmadik miniszterelnök lépett hivatalba kedden, miután a Boris Johnsont váltó Liz Truss alig 44 nap után, messze a legkevesebb ideig szolgáló kormányfőként megbukott. Utódja az indiai származású Rishi Sunak lett, akinek különösen nehéz gazdasági helyzetben kellene visszafordítania a lejtőről az országot. Ottani magyarokkal beszélgettünk arról, mennyire érzik a saját bőrükön a válságot, volt-e bármi értelme a Brexitnek, és milyenek a kilátásaik a közeljövőt nézve.

„Johnson egy bulvár-valóságshow szintjére süllyesztette a napi politikát”

A 2008 óta Angliában, Londontól délre élő Csaba szerint Liz Truss egyedül azért lehetett miniszterelnök, mert olyan programot állított össze, amit a tory párttagok látni szerettek volna.

„Természetesen ez nem működött, így eltávolították, mintha nem is ők szavaztak volna rá néhány héttel korábban. Pont, mint ahogy Truss kirúgta a pénzügyminiszterét, Kwasi Kwartenget: szegény csávó semmi mást nem mondott, mint ami Liz programja volt. Ez olyan, mint elb*szni a vacsorát, aztan kihajítani a lábast és a fakanalat”

– fogalmaz kissé sarkosan, majd hozzáteszi azt is: „Közgazdaságtan 1.0: A hitel jó, de csak addig, amíg növekedést segítünk vele, és a növekedés mértéke meghaladja a hitel díját. Liz nem akarta, de leginkabb nem tudta megmagyarázni, hogy miből akarja finanszírozni az adócsökkentések miatt kieső pénzt. Természetesen a piac beárazta ezt a lépést.”

Szerinte a baj a tory pártban az, hogy Boris Johnson „elzavart mindenkit, aki szakértő volt valamiben, és nem az ő kottájából énekelt. Aki mégis maradt, az megunta, hogy hülyét csinál magából, és önként távozott. Elég komoly vákuum van most ott, nincs hiteles ember, akit ki lehetne állítani a nyilvánosság elé.”

Ez ráadásul azért sem egyszerű feladat Csaba szerint, mert Johnson egy bulvár-valóságshow szintjére süllyesztette a napi politikát. Emiatt nagyon reméli, hogy minél hamarabb választásokat írnak ki, és végre az ellenzék vezetője, a munkáspári Kier Stalmer is esélyhez jut, mivel „egyedül ő tudna kezdeni valamit ezzel a megalázó cirkusszal”.

Csaba a gazdasági visszaesést nem érzi, szerinte aki most dolgozni akar, az tud is. „Én a Covid alatt váltottam, szakácsból teherautó-sofőr lettem. Kevesebbet keresek, mint 2019-ben, de még az elején vagyok az új karrieremnek, szóval lesz ez meg jobb is, nem vagyok kétségbeesve” – mondja.

A nagyobb baj szerinte az inflációval van, az élelmiszerek és az üzemanyag áremelkedése egyre durvább méreteket ölt.

„Én intézem a bevásárlást a családban, illetve a konyháért is én felelek. Három éve a zsebben csörgő apróból megvolt a vacsi: 3-4 font a hús, 2-3 fontért valami zöldség, meg egy szelet csoki desszertnek. Most 15-20 font alatt nem tudok a boltból kijönni. Mindezt úgy, hogy szakács a szakmám, 20 deka darált húsból, meg két almacsutkából én vacsorát tudok főzni...”

– mondja enyhe iróniával. A konyhát ezzel együtt megoldja: „Nehezebb, mint volt, de messze vagyunk az éhezéstől. A gázolaj viszont tényleg felháborító: meg kell gondolni minden autós utat, feleslegesen nem megyünk sehová, inkább összekötök több dolgot, úgy indulok neki a napnak.”

„Sokaknak aközött kell dönteni, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen”

„Liz Truss miniszterelnöksége akár komikus is lehetett volna, ha nem emberek millióinak az életét tette volna még rosszabbá. Komikus, mert ilyen rövid ideig még senki nem vezette az országot, főleg azzal a szöveggel, hogy ő küzdeni fog és nem feladni. Jött, bedöntötte a fontot majd angolosan távozott” – fogalmaz a 13 éve Angliában élő Balázs, aki tavaly költözött Londonból a fővárostól keletre fekvő Chelmsfordba.

Szerinte a Brexit mellett olyan tényezők is szerepet játszanak a mostani válságban, mint a Covid, vagy a háború Ukrajnában: ezek miatt a gáz-, villany-, és benzinárak, illetve a hitelek törlesztői az egekbe szöktek.

„A válság a magánéletemben és a munkám során is érzékelhető. A számlák és benzinár drágulását minden háztartás a saját bőrén érzi. A villany és gázár 40%-kal növekedett áprilisban, majd további 40%-kal októberben. Hozzáteszem, hogy az állam az emberek bevételétől függően valamennyi pénzügyi segítséget nyújt, januárban viszont újabb emelés várható.”

A fizetések viszont ezzel nem egyenes arányban nőnek, a hitelek pedig nagyon kedvezőtlenek. Ezt Csaba is megerősíti: mint mondja, sokan kétségbeejtő helyzetbe kerültek a lakáshitelükkel.

„Itt nem 30 évre írják alá, hanem 1-2-5 évente új hitelt intéznek a házra. Ez persze az alapkamat függvényében kamatozik, ami egyáltalán nem mindegy, hogy 1-1.5%, vagy éppen 6%, ahová jövő év közepére várják. Ez havi szinten akár 800-ról 1800 fontra is felviheti a törlesztőt. Azt pedig a változatlan fizetésekből nem lehet kifizetni, így a polgár meg se fogja kapni a hitelt. És ott áll a 15%-ban kifizetett házzal, amire nem kap hitelt...”

Balázs szerint a szociális politika is bőven hagy kívánnivalót maga után. Egy 18 és 25 év közötti fiatal átlagosan havi 265 fontot (ez kb. 125 ezer forint) kap az államtól segélyként. Erre még rájön a lakhatási segély, ami függ attól, hogy hol él az ember és mennyi a jövedelme. Ez az összeg viszont még mindig kevés ahhoz hogy az emberek és gyermekeik normális körülmények között élhessenek.

„Sokaknak aközött kell döntést hozniuk, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen. Ezek a tényezők hatalmas hatással vannak a gyermekek iskolai teljesítményére, mert azon aggódnak, mikor ehetnek legközelebb. Ami további hátrányba sodorhatja őket a jövőben, hiszen ha most nem tudnak teljesíteni nagyobb eséllyel kerülnek hátrányba a későbbi életük során is” – mondja Balázs, hozzátéve: emberek milliói nem önszántukból választják, hogy segélyből éljenek, hanem az életkörülményeik, egészségügyi és mentális gondok következtében nem tudnak munkát vállalni. Viszont az állami segítség nemhogy nem ad esélyt a kitörésre, inkább stigmatizálja őket.

A nagyjából egy éve Angliában élő Miklós árnyalja kicsit a képet: mint mondja, a gazdasági helyzetet ő közvetlenül nem érzi rossznak, visszaesés ugyan tapasztalható, de azt is csak a hírekből és statisztikákból tudja. „Ugyanúgy bejárok dolgozni, megkapom azt a boltban, amiért mentem. Amíg 473 forint egy darab font, addig nem aggódom” – fogalmaz.

Liz Truss szerinte nem esik a komolyan vehetetlen, vagy nevetséges kategóriába, ami felróható neki, az a sikertelen mentőcsomag és az ennek következtében beszakadt font. „Hibás döntés volt, de legalább őszinte, amihez azok, akik nem olyan rég költöztek el Magyarországról szerintem nem szoktak hozzá. Brit részről nyilván vannak ócsároló megnyilvánulások, de nem ő az egyetlen rövid ideig hivatalban lévő miniszterelnök” – teszi hozzá.

„A kormány bohócot csinált magából a Brexittel, miközben semmivel nem lett könnyebb az élet”

Balázs szerint az EU-ból való kiválás hosszú és fájdalmas volt. Az "elhagyók" fő érvei között volt a szabadabb kereskedés lehetősege, a kormány hivatalos statisztikai weboldalának adatai alapján pedig összességében a brit kereskedelem nem EU-s országokkal növekvő tendenciát mutat. A Gazdasági és Társadalomkutató Intézet (Economic and Social Research Institute -EISR) felmérése szerint Nagy-Britannia kereskedelmi forgalma az Európai Unió felé (EU) 16%-kal csökkent, az EU-ból Nagy-Britanniába irányuló kereskedelem pedig 20%-kal alacsonyabb most.

„Ez jelenleg rám személyesen nincs hatással, de ha a gazdaság csökkenésére az adók növelése lesz a válasz, az már érinteni fog. Ráadásul amikor a kormány tavaly év végén nem hosszabbította meg az EU-s sofőrök vízumait, azt mindenki érezte, akinek autója van, ugyanis nem volt benzin az országban.”

A Brexit az utazásra is hatással van, a brit útlevéllel utazók nem tartózkodhatnak az EU országaiban, valamint Norvégiában, Svájcban vagy Izlandon 90 napnál tovább 180 napon belül. „Szerencsére még van EU-s útlevelünk, illetve mivel nem tartózkodunk egyszerre 2-3 hétnél többet az országon kívül, ez ránk nincs hatással. Vannak azonban olyanok, akiknek a munkája megköveteli, hogy több mint 3 hónapot töltsenek külföldön, és ez megnehezíti a dolgukat” – teszi hozzá Balázs.

Komoly probléma az is, hogy a Brexit miatt jelentős mennyiségű EU-állampolgár elhagyta az országot, a munkavállalás megnehezítése következtében pedig nem jönnek újak helyettük. Ennek hatása érezhető az egészségügyi és a szociális szektorokban, ahol a munkaerőhiány hatalmas űrt képzett, ami kihatással van az ellátásra.

Összességében Balázs szerint Nagy Britannia nem nyert az EU-ból való kilépéssel. Csaba is hasonlóan gondolja: „Az export sokkal nehezebb lett, mert már harmadik ország vagyunk. Az import csak azért nem változott, mert nagy kegyesen még nem vezettük be az ilyenkor harmadik országokra érvényes ellenőrzéseket. Nyilván belátták, hogy ha az importot megnehezítenék, simán éhen halnánk, egyszerűen nem lenne mit enni. Üres polcokat viszont így is lehet látni a szupermarketekben, valamint az is napi szinten előfordul, hogy vagy nem kapok meg valamit, vagy nem azt kapom, amit szeretnék. Megoldom, de pár év alatt ez sokat romlott. Szóval a Brexit egyáltalán nem érte meg, a kormány bohócot csinált magából, miközben semmivel nem lett könnyebb az élet.”

Miklós ezzel a kérdéssel kapcsolatban is megengedőbb álláspontot képvisel, bár hozzáteszi, hogy a Brexitet a korosztályában mindenki rossz döntésnek tartja. „Nem tudom, milyen volt a gazdaság előtte, de ha ez számít rossznak, akkor köszönöm szépen, maradok itt. Természetesen nehezebb lett a megélhetés, de közel sem tartom olyan drasztikusnak a romlást, mint erről sokan írnak. A rezsi a duplája lett, de a fizetésemen ennek fejében emeltek is. Itt alapvetően soha nem a pénz lesz a kérdés.”

„Sunaknak azt a programot kellene végigcsinálnia, aminek a szöges ellentétét akarta”

A hétfőn megválasztott új miniszterelnökkel, Rishi Sunakkal kapcsolatban mindhárom megszólalónk bizakodó. „Bár nem egyszerű pozitívnak lenni ennyi mélyrepülés után, úgy gondolom, hogy Rishi csak jobb lehet Trussnál és bár talán az nem nehéz, de Borisnál is” – fogalmaz Balázs.

Sunak korábbi intézkedései közül azt emeli ki, hogy még pénzügyminiszterként a Covid alatt bevezette az úgynevezett furlough-t, ami sok olyan embernek biztosított valamennyi pénzügyi támogatást, akik különböző okokból nem tudtak dolgozni.

„Bár még nem terjesztett elő semmilyen programot, azt tudjuk a hírekből, hogy szeretné egyesíteni a pártját és az országot. Az utóbbit választások nélkül nem tudom, mennyire fogja tudni elérni, márpedig ettől most elzarkózik. Reménykedem benne, hogy volt pénzügyminiszterként ki tudja húzni az országot a jelenlegi gazdasági válságból.”

Miklós ehhez annyit tesz hozzá, hogy mivel Sunak az első színes bőrű miniszterelnök, aki nem keresztény, és indiai származású, az idősek körében ezzel aligha lesz népszerű. A fiatalok és középkorúak viszont (akik a gazdaság alapját adják) bizakodva állnak hozzá, mert pénzügyminiszterként már bizonyított. „Nem tűnik olyan politikusnak, aki vesztegetné az idejét. Kíváncsian várjuk, mennyire sikerül stabilizálni az ingadozó fontot.”

Csaba szerint a piac szereti Sunakot, a tory pártnak viszont csak nagyjából fele van mögötte, de ha nem akarnak forradalmat, muszáj lenyelniük a békát.

„A napnál is vilagosabb, hogy Rishi a szöges ellentétét gondolja a gazdasági dolgokról annak, amit most örökölt” – fogalmaz, ami alatt azt érti, hogy még ha a Truss bukásához vezető miniköltségvetés nem is fog megvalósulni az eredetileg tervezett formájában, egyes elemei jó eséllyel így is maradnak, arra pedig muszáj lesz forrást találni. Egyelőre úgy néz ki, hogy ez csak kölcsönből lehetséges, ami további bajokat hozgat magával.

„Nem lehet úgy adókedvezmenyt adni, hogy recesszió van, miközben az adósság nem növekszik, és a költségeken sem csökkentenek. Valahol valakinek biztosan fájni fog, meg kell találni, hol csíp a legkevésbé.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Salát Gergely: Hszi Csin-ping kőkemény politikus, Orbán Viktorral nem arról fognak beszélgetni, milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút
Jól zár a kommunikáció, fogalmunk sincs, valójában mit fog itt csinálni kínai elnök - mondja a szakértő. Az viszont biztos, hogy amiről Orbán Viktorral megállapodnak, néhány éves távlatban meghatározó lehet a magyar-kínai kapcsolatokban.

Link másolása

Ma Magyarországra jön Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt vezetője, aki Franciaországból, illetve Szerbiából érkezik. A kínai elnököt 400 fős delegáció kíséri, és a magyar kormány történelmi jelentőségűnek tartja a látogatást. Azt, hogy pontosan miről lesz szó, milyen megállapodásokat írnak alá, egyelőre titokban tartják. De Kína az elmúlt években hatalmas befektetésekbe kezdett Magyarországon, elsősorban akkumulátorgyárakat, valamint autógyárakat telepít hozzánk, emellett javában készül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely az új kínai selyemútnak nevezett kereskedelmi útvonal fontos része lesz.

Magyarország tehát Kína egyik fontos európai partnerévé vált az elmúlt években.

Közben Kínának egyre több a konfliktusa az Euórópai Unióval, főleg gazdasági téren, Európa a saját gazdaságát, például autóiparát félti, globálisan pedig egyre feszültebb a viszony Kína és az Egyesült Államok között, Kína növekvő világpolitikai ambícióinak köszönhetően.

Arról, hogy mi a mostani látogatás tétje, Salát Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetőjével és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

— Mi a jelentősége annak, hogy Hszi Csin-ping éppen most, személyesen Magyarországra jön?

— Húsz éve járt utoljára Magyarországon kínai elnök. Ez nyilván egy gesztus Magyarországnak, ami azt akarja mutatni, hogy megéri Kínával jóban lenni, mert ilyen gesztusokra számíthatunk. De itt természetesen nemcsak a gesztusokról van szó, hanem azokról a nagyon megelevenedett magyar-kínai, elsősorban befektetési kapcsolatokról is, amelyeket ezzel a látogatással Hszi Csin-png szentesít.

— Szimbolikus csupán ez a látogatás, vagy valóban eldőlnek most fontos kérdések?

— Azt gondolom, hogy a konkrét kérdések, hogy melyik cég hol fektet be, hány milliárdot, vagy milyen magas lesz a kerítés, ezeket már rég letárgyalták a szakemberek egymás között. Itt legfeljebb az általuk már kidolgozott szerződéseket fogják ünnepélyesen aláírni. A megbeszélés sokkal inkább a világ helyzetéről, az EU-kínai kapcsolatokról és annak a lehetőségeiről fog szólni Orbán Viktor és Hszi Csin-ping között.

Ők nem arról fognak beszélgetni, hogy milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút, hanem arról hogy mik az alapvető stratégia, geopolitikai érdekei a két országnak, illetve, mit lehet kezdeni az EU-kínai kapcsolatokkal, illetve abban milyen szerepet tud játszani Magyarország.

— Ugyanez elmondható Hszi Csin-ping franciaországi látogatásáról vagy a szerbiai útjáról?

— Mindegyik másról szól. Franciaországban egészen konkrét dolgokról kell megalkudni. Ott is feltételezem, hogy a geopolitikai viszony lesz a fő kérdés. Nyilván beszélni fognak az orosz háborúról és arról a nyugat-afrikai nyomulásról, amit Franciaország kárára az oroszok végeznek, de azért valószínűleg a kínai gazdasági érdekek is ott vannak mögötte. Nyilván beszélni fognak kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról.

Emmanuel Macron az EU egyik első számú vezetője, bizonyos kérdésekben a kínai kapcsolatok szószólója, más kérdésekben, például az elektromos autók ellen indított dömping-eljárásban éppen, hogy a Kína elleni fellépés fő képviselője.

Ott nagyon komoly alkudozás megy majd mindenféle dömping-eljárásokról és egyebekről. Nyilván ilyen jellegű alkudozás Magyarországon nem lesz. A belgrádi látogatás pedig inkább egy gesztus. Ez pontosan a belgrádi kínai nagykövetség lebombázásának a 25. évfordulójára van időzítve. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy „nem felejtünk”, üzenet Oroszországnak, hogy „nem fogunk barátkozni a NATO-val és Amerikával, számíthattok ránk”, és természetesen azért Szerbiában is vannak üzletek, amiket le kell tárgyalni.

— Magyarország valójában mennyire jelentős üzleti partner Kínának?

— Öt éve azt mondtam volna, hogy semennyire, vagy minimálisan. Most azt gondolom, hogy ezekkel a hatalmas befektetésekkel tényleg fontossá vált. Nyilván nem a világ legfontosabb országa, a kínai befektetések nagyrészt nem Magyarországra érkeznek, még Európán belül sem, de azért egy CATL, vagy egy BYD méretű gyár Kínából is látható.

— Nemrég arról jelent meg hír, hogy Hszi Csin-ping ellátogat Pécsre is, később ezt Szijjártó Péter álhírnek nevezte. Erről mit gondol, mi lehetett a háttérben?

— Megjelent hetekkel ezelőtt egy hír, hogy Pécsen is lesz egy nagy autógyár, majd ezt hirtelen törölték a hírportálokról. Most mindenki találgat.

Nagyon jól zár a kommunikáció mind a két oldalon, tehát fogalmunk nincs valójában arról, hogy mit fog itt csinálni Hszi Csin-ping és milyen megállapodásokat akarnak kötni. Ilyenkor elszaporodnak a pletykák.

Három nap múlva okosabbak leszünk.

— Milyen most Kína helyzete? Lehet olvasni gazdasági válságról, vagy arról, hogyan válnának az Egyesült Államok riválisává – mindebben hol tartanak most?

— Bőven vannak gazdasági problémák, de nincs válság. Azért öt százalékos gazdasági növekedést továbbra is fent tud tartani Kína. Bizonyos problémákat meg kell oldani, ezen rajta vannak, vagy rajta lesznek.

Nyilván a két számjegyű gazdasági növekedés időszaka soha nem fog visszatérni, de olyan modernizációs, csúcstechnológiai és innovációs programok zajlanak, hogy azért egy szép, számottevő ütemű gazdasági növekedést továbbra is fenn tud tartani.

Ahol éppen valami nagy probléma van, oda a kínai államnak van akkora ereje és kapacitása, hogy gyorsan tudnak sok erőforrást csoportosítani a tűzoltásra. Tehát nem lesz nagy válság.

— Hszi Csin-ping milyen politikus, mit hozott Kína számára?

— Kőkemény politikus, aki nem is feltétlenül a saját ambíciói miatt, hanem inkább a Kínai Kommunista Párt elitjének konszenzusa alapján összerántotta Kínát. A 90-es, 2000-es években rengeteg helyi kiskirály, milliárdos, oligarcha egymással ellentétes érdeke húzta szét az országot, ezeket letörte. Megint egy centralizált, kemény pártállam lett Kína.

Amikor eltűnő politikusokról hallani, akik talán előkerülnek később, talán nem, az is ennek a folyamatnak a része?

Természetesen a politikai harc, a centralizáció áldozatokkal jár.

— Az emberi jogi kérdésekben mi Hszi Csin-ping szerepe, illetve felelőssége?

— Az általános bekeményítés, centralizáció a nyugati értelemben vett emberi jogok visszavágásával jár. Most rosszabb a helyzet ebből a szempontból, nyugati szempontból Kínában, mint mondjuk 15 éve. Azt gondolom, hogy ez a kínai pártelit politikájának a része. Egészen egyszerűen nem akarnak a szovjet kommunista párt sorsára jutni – ezt ki is mondták. Azt gondolják, hogy ahhoz, hogy a párt megőrizze a hatalmát, most egy keményebb időszakra van szükség.

— A kínai elnök mostani magyarországi látogatásának milyen távlatban lehet jelentősége, milyen távlatban határozhatja meg azt, hogy a két ország viszonya hogyan alakul?

— Ez néhány éves távlatban lehet meghatározó. Azt, hogy mondjuk a következő egy-két-három-négy évben milyen befektetések fognak idejönni, milyen pénzügyi konstrukcióval fog együttműködni a két ország, erre meghatározó lesz. De öt év múlva nyilván teljesen más lesz a világ, mint most, tehát akkor lehet, hogy megint teljesen újra kell gondolni az egészet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha nem jön össze, májusban pihenünk” – Órákkal a határidő előtt még nem adta le az ajánlásokat sem a Momentum, sem Márki-Zay pártja, sem a Jobbik
Magyar Péter felbukkanása eddig leginkább az ellenzéki pártoktól szívott el támogatókat. Ez már az ajánlásokért folytatott küzdelemben is érződik. Végigjártuk Budapest legforgalmasabb pontjait, hogy lássuk a véghajrát.

Link másolása

A február óta eltelt időszakban a semmiből vált az egyik a legerősebb ellenzéki erővé Magyar Péter Tisza pártja, és ezzel teljesen felforgatta a politikai térképet, főleg az ellenzéki térfélen. Ezt jól mutatja az is, hogy több ismert ellenzéki pártnak is nehezére esik összegyűjteni az Európai Parlamenti választáson való résztvételhez szükséges 20 ezer aláírást.

Néhány óra múlva, pénteken 4 órakor lejár a határidő, de az ajánlóíveket még nem sikerült leadni mindenkinek.

Elsőként a Tisza párt jelentette be, hogy összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, rögtön az első napon, igaz, leadni csak április 30-án adták le az íveket. A Fidesz szintén az első nap végzett, és ők április 27-én, elsőként le is adták azokat. Április 30-án továbbította a Választási Irodához ajánlásait a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Gattyán-féle MEMO is. Az MSZP-DK-Párbeszéd a szükséges 20 ezer aláírást háromszorosan túlteljesítve csütörtökön adta le az íveket, és ugyanezen a napon végzett az LMP is.

Péntek reggel, órákkal a határidő lejárta előtt azonban az NVI honlapja szerint még nem adta le az aláírásokat sem a Momentum, sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Az olyan kisebb indulókról nem is beszélve, mint a Jakab Péter-féle Nép pártján, vagy a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor.

Csütörtökön több helyen is jártunk Budapesten, hogy megnézzük, hogyan folyik a véghajrá. Arra számítottunk, biztosan kint lesz az összes aktivistájával az összes még nem végzett párt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A Nyugati aluljáróban Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma várta az aláírókat. Két nappal korábban az MMM kiküldött egy levelet azoknak, akik korábban bármikor feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, melyben többek között ez áll:

„Sajnos az erőn felüli munka dacára sem sikerült még összegyűjteni a 20 ezer aláírást, ahogyan sok más pártnak sem. Több száz aktivistánk gyűjti napok óta az ajánlásokat, azonban a tapasztalat az, hogy az emberek fásultak, bizalmatlanok és a legtöbben elutasítóak a politikával szemben.”

A Nyugatinál nem kerteltek, őszintén elmondták, hogy

rezeg a léc, állításuk szerint mindenki kint van, és gyűjti az aláírásokat (ezt később tapasztaltuk is, több helyszíneken láttuk az MMM pultját).

Egy idősebb aktivista személyes véleményként mindehhez hozzátette: azért is dolgoznak ilyen kitartóan, mert úgy gondolják, hogy személyesen Márki-Zay Péterért, és a mozgalom által képviselt értékekért kár lenne, ha elvesznének. Természetesen szóba került Magyar Péter felbukkanása, elszívó hatása, az aktivista szerint „minden kicsi megérzi” a Tisza párt felemelkedését. És hogy mi lesz, ha nem jön össze a húszezer? „Májusban pihenünk” – mondja szomorkás mosollyal.

Kissé odébb állt a Jobbik pultja is, amelyen csupán a listavezető Róna Péter neve és arcképe látható, és nagyítóval lehetett megtalálni, hogy ez valójában a Jobbik pultja. Akkor, utunk elején még nem mentünk oda, gondolván a következő helyszínen is lesznek jobbikosok.

Mekkorát tévedtünk!

Átvillamosoztunk a Széll Kálmán térre, ahol egy idős hölgy ücsörgött egy elhagyott MMM pult mögött. Volt ott még Vona Gábor Második Reformkor pártjának pultja is, és egy nagy sátor Karácsony Gergely arcképével, de sem Momentum, sem Jobbik, sem LMP nem volt sehol. Így hát metróval átrobogtunk az Astoria aluljáróba, ahol senki nem volt, csak a szokásos tömeg.

Egy megállóval odébb, a Blahán megtaláltuk az LMP pultját. Az aktivisták, akik közül az egyik Vitézy Dávidos sapkában volt, elmondták, a Tisza áradását ők is megérzik, de talán éppen most lesz meg a húszezredik aláírás. Este még mennek kopogtatni, elsősorban olyan körzetekbe, ahol a bázisuk van, tehát a felső-középosztály által lakott budai kerületekbe, ott fogékonyak a környezetvédelmi témákra, illetve az

„akksigyáras helyekre, ott aktív volt a párt, hamar össze lehet szedni száz aláírást”.

Sikerült is: estére az NVI honlapján már felkerült a párt aznapi dátummal, mint listát leadott szervezet.

Kimetróztunk az Őrs Vezér térre, ahol az MMM mellett Karácsony sátra és Gattyánék bódéja állt. Momentum, Jobbik, LMP sehol. Visszafele körülnéztünk a Keletinél, ahol hasonlóan üres volt minden, majd átlibbentünk a Kálvin térre. Sehol semmi. Szintén üres volt a Corvin negyed aluljárója is, így hát visszavillamosoztunk a Nyugatiba.

Ott még állt a Róna Péter név alatt futó Jobbik pultja. Az ottani aktivisták szerint megvan a húszezer, már csak a hibahatárra gyúrnak, azaz arra a többletre, amely akkor kellhet, ha diszkvalifikálnak néhány aláírást (és ez mindig megtörténik).

Magyar Péterről viszont érdekes dolgot mondtak: szerintük jót tett, hogy felkavarta az állóvizet. Az aktivista azt vette észre, hogy

az emberek kiléptek a komfortzónájukból és elkezdtek gondolkodni, vitatkozni és beszélgetni.

Bár a fenti beszámoló reprezentatívnak nem tekinthető, de nehéz elképzelni, hogy az összes Momentumos stand pont ott állt, ahol nem jártunk. Az is látszott, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom valóban kint volt mindenhol, ahogy Márki-Zay kérte levelében a párt aktivistáit, de sem az LMP, sem a Jobbik már nem igyekezett.

Meglehet, a Momentumnak is meglett a húszezer, azért vonultak le, de péntek reggel az NVI honlapján ennek még nincs nyoma.

A hazai választási törvény egyik furcsa rendelkezése, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat: azaz több szervezetnek is aláírhat. Így, elméletben Magyar Péter felbukkanása önmagában még nem jelenthetett veszélyt a kisebb pártokra, hiszen aki Magyart támogatja, attól még aláírhatott volna más pártoknak is.

De úgy tűnik, lesznek, akik már ezen a ponton elvéreznek.

Link másolása
KÖVESS MINKET: