SZEMPONT
A Rovatból

„Sokaknak aközött kell dönteni, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen” – Angliában élő magyarokat kérdeztünk

Mekkora a megélhetési válság a briteknél? Megérte-e a Brexit lassan 3 év távlatából? Mi várható az új miniszterelnöktől, Rishi Sunaktól? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.


Zajlik az élet mostanában a brit belpolitikában: két hónapon belül a harmadik miniszterelnök lépett hivatalba kedden, miután a Boris Johnsont váltó Liz Truss alig 44 nap után, messze a legkevesebb ideig szolgáló kormányfőként megbukott. Utódja az indiai származású Rishi Sunak lett, akinek különösen nehéz gazdasági helyzetben kellene visszafordítania a lejtőről az országot. Ottani magyarokkal beszélgettünk arról, mennyire érzik a saját bőrükön a válságot, volt-e bármi értelme a Brexitnek, és milyenek a kilátásaik a közeljövőt nézve.

„Johnson egy bulvár-valóságshow szintjére süllyesztette a napi politikát”

A 2008 óta Angliában, Londontól délre élő Csaba szerint Liz Truss egyedül azért lehetett miniszterelnök, mert olyan programot állított össze, amit a tory párttagok látni szerettek volna.

„Természetesen ez nem működött, így eltávolították, mintha nem is ők szavaztak volna rá néhány héttel korábban. Pont, mint ahogy Truss kirúgta a pénzügyminiszterét, Kwasi Kwartenget: szegény csávó semmi mást nem mondott, mint ami Liz programja volt. Ez olyan, mint elb*szni a vacsorát, aztan kihajítani a lábast és a fakanalat”

– fogalmaz kissé sarkosan, majd hozzáteszi azt is: „Közgazdaságtan 1.0: A hitel jó, de csak addig, amíg növekedést segítünk vele, és a növekedés mértéke meghaladja a hitel díját. Liz nem akarta, de leginkabb nem tudta megmagyarázni, hogy miből akarja finanszírozni az adócsökkentések miatt kieső pénzt. Természetesen a piac beárazta ezt a lépést.”

Szerinte a baj a tory pártban az, hogy Boris Johnson „elzavart mindenkit, aki szakértő volt valamiben, és nem az ő kottájából énekelt. Aki mégis maradt, az megunta, hogy hülyét csinál magából, és önként távozott. Elég komoly vákuum van most ott, nincs hiteles ember, akit ki lehetne állítani a nyilvánosság elé.”

Ez ráadásul azért sem egyszerű feladat Csaba szerint, mert Johnson egy bulvár-valóságshow szintjére süllyesztette a napi politikát. Emiatt nagyon reméli, hogy minél hamarabb választásokat írnak ki, és végre az ellenzék vezetője, a munkáspári Kier Stalmer is esélyhez jut, mivel „egyedül ő tudna kezdeni valamit ezzel a megalázó cirkusszal”.

Csaba a gazdasági visszaesést nem érzi, szerinte aki most dolgozni akar, az tud is. „Én a Covid alatt váltottam, szakácsból teherautó-sofőr lettem. Kevesebbet keresek, mint 2019-ben, de még az elején vagyok az új karrieremnek, szóval lesz ez meg jobb is, nem vagyok kétségbeesve” – mondja.

A nagyobb baj szerinte az inflációval van, az élelmiszerek és az üzemanyag áremelkedése egyre durvább méreteket ölt.

„Én intézem a bevásárlást a családban, illetve a konyháért is én felelek. Három éve a zsebben csörgő apróból megvolt a vacsi: 3-4 font a hús, 2-3 fontért valami zöldség, meg egy szelet csoki desszertnek. Most 15-20 font alatt nem tudok a boltból kijönni. Mindezt úgy, hogy szakács a szakmám, 20 deka darált húsból, meg két almacsutkából én vacsorát tudok főzni...”

– mondja enyhe iróniával. A konyhát ezzel együtt megoldja: „Nehezebb, mint volt, de messze vagyunk az éhezéstől. A gázolaj viszont tényleg felháborító: meg kell gondolni minden autós utat, feleslegesen nem megyünk sehová, inkább összekötök több dolgot, úgy indulok neki a napnak.”

„Sokaknak aközött kell dönteni, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen”

„Liz Truss miniszterelnöksége akár komikus is lehetett volna, ha nem emberek millióinak az életét tette volna még rosszabbá. Komikus, mert ilyen rövid ideig még senki nem vezette az országot, főleg azzal a szöveggel, hogy ő küzdeni fog és nem feladni. Jött, bedöntötte a fontot majd angolosan távozott” – fogalmaz a 13 éve Angliában élő Balázs, aki tavaly költözött Londonból a fővárostól keletre fekvő Chelmsfordba.

Szerinte a Brexit mellett olyan tényezők is szerepet játszanak a mostani válságban, mint a Covid, vagy a háború Ukrajnában: ezek miatt a gáz-, villany-, és benzinárak, illetve a hitelek törlesztői az egekbe szöktek.

„A válság a magánéletemben és a munkám során is érzékelhető. A számlák és benzinár drágulását minden háztartás a saját bőrén érzi. A villany és gázár 40%-kal növekedett áprilisban, majd további 40%-kal októberben. Hozzáteszem, hogy az állam az emberek bevételétől függően valamennyi pénzügyi segítséget nyújt, januárban viszont újabb emelés várható.”

A fizetések viszont ezzel nem egyenes arányban nőnek, a hitelek pedig nagyon kedvezőtlenek. Ezt Csaba is megerősíti: mint mondja, sokan kétségbeejtő helyzetbe kerültek a lakáshitelükkel.

„Itt nem 30 évre írják alá, hanem 1-2-5 évente új hitelt intéznek a házra. Ez persze az alapkamat függvényében kamatozik, ami egyáltalán nem mindegy, hogy 1-1.5%, vagy éppen 6%, ahová jövő év közepére várják. Ez havi szinten akár 800-ról 1800 fontra is felviheti a törlesztőt. Azt pedig a változatlan fizetésekből nem lehet kifizetni, így a polgár meg se fogja kapni a hitelt. És ott áll a 15%-ban kifizetett házzal, amire nem kap hitelt...”

Balázs szerint a szociális politika is bőven hagy kívánnivalót maga után. Egy 18 és 25 év közötti fiatal átlagosan havi 265 fontot (ez kb. 125 ezer forint) kap az államtól segélyként. Erre még rájön a lakhatási segély, ami függ attól, hogy hol él az ember és mennyi a jövedelme. Ez az összeg viszont még mindig kevés ahhoz hogy az emberek és gyermekeik normális körülmények között élhessenek.

„Sokaknak aközött kell döntést hozniuk, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen. Ezek a tényezők hatalmas hatással vannak a gyermekek iskolai teljesítményére, mert azon aggódnak, mikor ehetnek legközelebb. Ami további hátrányba sodorhatja őket a jövőben, hiszen ha most nem tudnak teljesíteni nagyobb eséllyel kerülnek hátrányba a későbbi életük során is” – mondja Balázs, hozzátéve: emberek milliói nem önszántukból választják, hogy segélyből éljenek, hanem az életkörülményeik, egészségügyi és mentális gondok következtében nem tudnak munkát vállalni. Viszont az állami segítség nemhogy nem ad esélyt a kitörésre, inkább stigmatizálja őket.

A nagyjából egy éve Angliában élő Miklós árnyalja kicsit a képet: mint mondja, a gazdasági helyzetet ő közvetlenül nem érzi rossznak, visszaesés ugyan tapasztalható, de azt is csak a hírekből és statisztikákból tudja. „Ugyanúgy bejárok dolgozni, megkapom azt a boltban, amiért mentem. Amíg 473 forint egy darab font, addig nem aggódom” – fogalmaz.

Liz Truss szerinte nem esik a komolyan vehetetlen, vagy nevetséges kategóriába, ami felróható neki, az a sikertelen mentőcsomag és az ennek következtében beszakadt font. „Hibás döntés volt, de legalább őszinte, amihez azok, akik nem olyan rég költöztek el Magyarországról szerintem nem szoktak hozzá. Brit részről nyilván vannak ócsároló megnyilvánulások, de nem ő az egyetlen rövid ideig hivatalban lévő miniszterelnök” – teszi hozzá.

„A kormány bohócot csinált magából a Brexittel, miközben semmivel nem lett könnyebb az élet”

Balázs szerint az EU-ból való kiválás hosszú és fájdalmas volt. Az "elhagyók" fő érvei között volt a szabadabb kereskedés lehetősege, a kormány hivatalos statisztikai weboldalának adatai alapján pedig összességében a brit kereskedelem nem EU-s országokkal növekvő tendenciát mutat. A Gazdasági és Társadalomkutató Intézet (Economic and Social Research Institute -EISR) felmérése szerint Nagy-Britannia kereskedelmi forgalma az Európai Unió felé (EU) 16%-kal csökkent, az EU-ból Nagy-Britanniába irányuló kereskedelem pedig 20%-kal alacsonyabb most.

„Ez jelenleg rám személyesen nincs hatással, de ha a gazdaság csökkenésére az adók növelése lesz a válasz, az már érinteni fog. Ráadásul amikor a kormány tavaly év végén nem hosszabbította meg az EU-s sofőrök vízumait, azt mindenki érezte, akinek autója van, ugyanis nem volt benzin az országban.”

A Brexit az utazásra is hatással van, a brit útlevéllel utazók nem tartózkodhatnak az EU országaiban, valamint Norvégiában, Svájcban vagy Izlandon 90 napnál tovább 180 napon belül. „Szerencsére még van EU-s útlevelünk, illetve mivel nem tartózkodunk egyszerre 2-3 hétnél többet az országon kívül, ez ránk nincs hatással. Vannak azonban olyanok, akiknek a munkája megköveteli, hogy több mint 3 hónapot töltsenek külföldön, és ez megnehezíti a dolgukat” – teszi hozzá Balázs.

Komoly probléma az is, hogy a Brexit miatt jelentős mennyiségű EU-állampolgár elhagyta az országot, a munkavállalás megnehezítése következtében pedig nem jönnek újak helyettük. Ennek hatása érezhető az egészségügyi és a szociális szektorokban, ahol a munkaerőhiány hatalmas űrt képzett, ami kihatással van az ellátásra.

Összességében Balázs szerint Nagy Britannia nem nyert az EU-ból való kilépéssel. Csaba is hasonlóan gondolja: „Az export sokkal nehezebb lett, mert már harmadik ország vagyunk. Az import csak azért nem változott, mert nagy kegyesen még nem vezettük be az ilyenkor harmadik országokra érvényes ellenőrzéseket. Nyilván belátták, hogy ha az importot megnehezítenék, simán éhen halnánk, egyszerűen nem lenne mit enni. Üres polcokat viszont így is lehet látni a szupermarketekben, valamint az is napi szinten előfordul, hogy vagy nem kapok meg valamit, vagy nem azt kapom, amit szeretnék. Megoldom, de pár év alatt ez sokat romlott. Szóval a Brexit egyáltalán nem érte meg, a kormány bohócot csinált magából, miközben semmivel nem lett könnyebb az élet.”

Miklós ezzel a kérdéssel kapcsolatban is megengedőbb álláspontot képvisel, bár hozzáteszi, hogy a Brexitet a korosztályában mindenki rossz döntésnek tartja. „Nem tudom, milyen volt a gazdaság előtte, de ha ez számít rossznak, akkor köszönöm szépen, maradok itt. Természetesen nehezebb lett a megélhetés, de közel sem tartom olyan drasztikusnak a romlást, mint erről sokan írnak. A rezsi a duplája lett, de a fizetésemen ennek fejében emeltek is. Itt alapvetően soha nem a pénz lesz a kérdés.”

„Sunaknak azt a programot kellene végigcsinálnia, aminek a szöges ellentétét akarta”

A hétfőn megválasztott új miniszterelnökkel, Rishi Sunakkal kapcsolatban mindhárom megszólalónk bizakodó. „Bár nem egyszerű pozitívnak lenni ennyi mélyrepülés után, úgy gondolom, hogy Rishi csak jobb lehet Trussnál és bár talán az nem nehéz, de Borisnál is” – fogalmaz Balázs.

Sunak korábbi intézkedései közül azt emeli ki, hogy még pénzügyminiszterként a Covid alatt bevezette az úgynevezett furlough-t, ami sok olyan embernek biztosított valamennyi pénzügyi támogatást, akik különböző okokból nem tudtak dolgozni.

„Bár még nem terjesztett elő semmilyen programot, azt tudjuk a hírekből, hogy szeretné egyesíteni a pártját és az országot. Az utóbbit választások nélkül nem tudom, mennyire fogja tudni elérni, márpedig ettől most elzarkózik. Reménykedem benne, hogy volt pénzügyminiszterként ki tudja húzni az országot a jelenlegi gazdasági válságból.”

Miklós ehhez annyit tesz hozzá, hogy mivel Sunak az első színes bőrű miniszterelnök, aki nem keresztény, és indiai származású, az idősek körében ezzel aligha lesz népszerű. A fiatalok és középkorúak viszont (akik a gazdaság alapját adják) bizakodva állnak hozzá, mert pénzügyminiszterként már bizonyított. „Nem tűnik olyan politikusnak, aki vesztegetné az idejét. Kíváncsian várjuk, mennyire sikerül stabilizálni az ingadozó fontot.”

Csaba szerint a piac szereti Sunakot, a tory pártnak viszont csak nagyjából fele van mögötte, de ha nem akarnak forradalmat, muszáj lenyelniük a békát.

„A napnál is vilagosabb, hogy Rishi a szöges ellentétét gondolja a gazdasági dolgokról annak, amit most örökölt” – fogalmaz, ami alatt azt érti, hogy még ha a Truss bukásához vezető miniköltségvetés nem is fog megvalósulni az eredetileg tervezett formájában, egyes elemei jó eséllyel így is maradnak, arra pedig muszáj lesz forrást találni. Egyelőre úgy néz ki, hogy ez csak kölcsönből lehetséges, ami további bajokat hozgat magával.

„Nem lehet úgy adókedvezmenyt adni, hogy recesszió van, miközben az adósság nem növekszik, és a költségeken sem csökkentenek. Valahol valakinek biztosan fájni fog, meg kell találni, hol csíp a legkevésbé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, milyük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk