HÍREK
A Rovatból

Lemondott az ügyvezető szlovák miniszterelnök

Eduard Heger azután jelentette be döntését, hogy csütörtökön és pénteken kormányának két minisztere is bejelentette távozási szándékát.


Felmentését kérte Zuzana Caputová államfőtől Eduard Heger ügyvezető szlovák kormányfő, aki ezt Pozsonyban, vasárnapi sajtótájékoztatóján jelentette be. Döntését azzal indokolta, hogy az államfő nem fogadott el javaslatai közül egyet sem, amelyek biztosabb megoldást jelentettek volna, mint egy szakértői kormány kinevezése. Az ügyvezető szlovák miniszterelnök azután jelentette be döntését, hogy csütörtökön és pénteken kabinetjének két minisztere is bejelentette távozási szándékát.

Eduard Heger - miután kormánya egy ellene beadott parlamenti bizalmatlansági szavazáson megbukott - tavaly december óta ügyvezető kormány élén látja el feladatait.

Eduard Heger, aki egy csütörtökön elmondott rendkívüli televíziós beszédében még azt hangsúlyozta, hogy az instabilitás elkerülése érdekében az ügyvezető kormánynak fenn kell maradnia a szeptemberi választásokig, vasárnap úgy nyilatkozott: lehetőséget akar adni az államfőnek arra, hogy egy szakértői kormány kinevezésével stabilan vezesse az országot a szeptemberi előrehozott választásokig. A vonatkozó szabályozás szerint egy szakértői kormány kinevezéséről Szlovákiában az államfő hozhat döntést, akire ilyen esetben ideiglenesen átszáll a kormányzati jogkörök egy része.

A felmentését kérő ügyvezető kormányfő az általa Zuzana Caputovának felkínált lehetőségeket ismertetve azt mondta: ajánlatot tett arra, hogy a távozási szándékukat bejelentő ügyvezető miniszterek helyét az államfő jelöltjei töltsék be, vagy egy olyan ügyvezető kormány folytassa tevékenységét, amelyben csak a legfontosabb tárcák vezetői maradnak a helyükön.

Csütörtökön az ügyvezető szlovák agrárminiszter, Samuel Vlcan jelentette be távozási szándékát, egy, a napokban nyilvánosságra került, a családi cégét érintő állami támogatási ügyre hivatkozva. Pénteken pedig Rastislav Kácer külügyminiszter kérte felmentését az államfőtől, szándékát hivatalosan nem indokolva.

A Heger-kabinet decemberi parlamenti bukását követően többször, így az elmúlt napokban is felmerült egy hivatalnoki kormány kinevezésének lehetősége. Ezt a lehetőséget az ellenzéki pártok egy része, köztük a Heger-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt jegyző, Richard Sulík vezette liberálisok, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Peter Pellegrini vezette Hang (Hlas-SD) támogatásáról biztosította, ugyanakkor a kormánykoalíció pártjai, élükön Eduard Hegerrel, péntekig még élesen ellenezték.

A legnagyobb szlovák ellenzéki párt, az utóbbi hónapok felméréseiben is rendszerint legjobb eredményt elérő Irány (Smer-SD) szerint egy, a parlamenttel folytatott egyeztetés nélkül, kizárólag az államfő döntése alapján kinevezett, a választók felhatalmazását nélkülöző szakértői kormány nem lehet megoldás a jelenlegi helyzetre.

Az Irány elnöke, Robert Fico ezzel kapcsolatban pénteken bejelentette: az hozhat megoldást, ha a szeptemberre tervezett előrehozott parlamenti választásokat korábban, már júliusban megtartanák, és ezzel összefüggésben pártja rendkívüli parlamenti ülést fog kezdeményezni.

Robert Fico, az ügyvezető kormányfő vasárnapi bejelentésére reagálva azt mondta: egy szakértői kormány nem szerez támogatást a parlamentben.

Zuzana Caputová - aki elnökké választását megelőzően egy progresszív liberális párt, a Progresszív Szlovákia (PS) oszlopos tagja volt, korábban sem zárta ki egy szakértői kormány kinevezésének lehetőségét. Elemzők egy ilyen kormány kinevezésével összefüggésben úgy vélekedtek, hogy az - a kormányt alkotó személyek kiválasztása által - lehetőséget ad az államfőnek az előrehozott parlamenti választások befolyásolására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk