SZEMPONT
A Rovatból

„Lélegeztetőgépeket tudtak vásárolni, termosztátot is tudtak volna” – szakértők vitája az energiahelyzetről

Sokkal gazdagabb országokban is tanítják az embereket a takarékoskodásra, nálunk viszont úgy csinálnak, mintha ez minket nem érintene. Pedig a társadalom egy jelentős része nem fog tudni fűteni - hangzott el az Európa Pont vitaestjén.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. szeptember 26.



Nincs is izgalmasabb téma mostanában, mint az energia. Van-e vagy nincs, lesz-e vagy nem, meg tudjuk-e fizetni vagy nem. Erről beszélgetett a budapesti Európa Pont rendezvényén Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt EMEA olaj-, és gázipar elemzője, Sverla Viktor, a MOL stratégiai igazgatója, valamint a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, Bart István.

Mit tehetünk otthon?

Elvárható-e, hogy 16 fokban ücsörögjünk? És ha nem, hogyan tudunk valamit tenni, hogy átvészeljük a telet? - ez volt az egyik legtöbbeket érdeklő kérdés a beszélgetésben.

Kiderült, Magyarország lakásállománya elképesztő állapotban van, a hazainál csak a litván ingatlanok vannak rosszabb átlagos állapotban, ami az egy négyzetméterre eső energiafogyasztást illeti. Nálunk az sem kedvezett az energetikai felzárkózásának, hogy a rezsicsökkentés miatt az emberek nem érezték szükségét, hogy ezzel foglalkozzanak.

Bart István mindenekelőtt azt javasolja, hogy

legalább egy automatikus termosztátot érdemes lenne beszerezni mindenkinek. Hogy programozni lehessen, hogy éjszakánként pár fokkal alacsonyabb legyen a lakásunkban. Vagy amikor nem vagyunk otthon. Egy fok csökkentés már hét százalékos energiamegtakarítást jelenthet.

„Azt nem láttam, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón felemelt volna egy termosztátot, és azt mondta volna, hogy ‘Emberek, ez itt egy termosztát, és az MVM küld neked egyet hitelbe, amit majd részletekben kifizetsz a villanyszámládon’. Lélegeztetőgépeket tudtak vásárolni, termosztátot is tudtak volna. Érthetetlen, hogy miközben nálunk sokkal gazdagabb országokban tanítják az embereket a takarékoskodásra, nálunk viszont úgy csinálnak, mintha ez minket nem érintene” - fogalmazott a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója.

Pletser Tamás is azt érzi, hogy nagy a baj. Még békeidőben is 14-16% volt a lakosság rezsikiadása a jövedelméből, ez most felmegy majd 40-50%-ra.

Ez azt jelenti, hogy a társadalom egy jelentős része nem fog tudni fűteni.

És ez innen nem egyéni, hanem társadalmi probléma, viszont nem látni, hogy bárhogyan is készülne erre a kormányzat. Például melegedőpontok kialakításával, vagy bármi más hatékony segítséggel.

Később persze el lehet kezdeni az érdemi felújításokat, de ez egy legalább tíz éves munka. Ma a hazai lakásállomány 4 százaléka felel meg az európai elvárásoknak.

Az elektromos fűtés lehet egy irány, Európa ebbe az irányba megy. Persze csak akkor, ha az adott fűtési rendszerhez műszakilag illeszteni lehet. Új ingatlan esetében azonban feltétlenül az elektromos fűtés a jövő.

Függés az oroszoktól

Bart István szerint az EU máig is érvényes energiastratégiája, melyet 2018-ban dolgoztak ki, már rég a feje tetejére állt az ukrajnai háború következményeként. Oroszország már nem megbízható partner, így a részben orosz fosszilis energiára épített európai energiarendszer nem működhet tovább.

Két érdek feszül egymásnak: egy rövidtávú, és egy hosszútávú. Miközben Európa hosszútávon (2050-ig) megszabadulna a szénhidrogének felhasználásától, rövid távon egészen eddig életképesnek tűnt, hogy a földgáz legyen a fundamentális energiahordozó. Mindennek Németországban ráadásul belpolitikai oka is volt: az atomenergiától akartak minél előbb megszabadulni.

Ezzel mindjárt elérkezett a beszélgetés legfontosabb és legkeserűbb része: az orosz függés megtárgyalása. Sverla Viktor emlékeztetett rá, hogy jelenleg lehetetlen orosz földgáz, de még orosz kőolaj nélkül is működtetni az európai gazdaságot, és nem volt új az az információ sem, hogy a német mellett a magyar gazdaság kitettsége is drámai. Miközben az orosz irányú behozatal radikálisan csökken.

Ráadásul az üzemanyagok terén az ársapka nem segít az ellátáson. Ugyanis ennek következtében a kőolajimport szinte teljesen leállt. Érthetően a kereskedők olyan piacra viszik a termékeiket, ahol piaci áron tudják azt értékesíteni. Ezt Sverla Viktor magyar sajátosságnak nevezte. Mint ahogy azt is, hogy mivel a mesterségesen alacsony árak nem közvetítik a valós helyzetet a fogyasztók felé, így semmi sem ösztönzi a hazai polgárokat a takarékoskodásra.

„Nem tudom, mikor láttam ekkora dugókat Budapesten”

– jellemezte a helyzetet Sverla Viktor.

Mi lesz, ha elzárják az oroszok a csapot?

Bart István elképzelhetőnek tart egy ilyen forgatókönyvet. A februári és az azután történt események arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország, jelesül Putyin, nem racionális szereplő. Ukrajna megtámadását sem tartotta senki elképzelhetőnek, de megtörtént, csak azért, mert Putyin ezt akarta.

Ezen a ponton az Extinction Rebellion Magyarország aktivistái léptek a pódiumra és molinókat kifeszítve, tiltakoztak amiatt, hogy szerintük klímaszakemberek helyett üzletemberek beszélnek a bolygó jövőjét érintő kérdésről.

A közleményükben ezt írják: „Miközben a világ számos részén már most súlyos hatásai vannak az ökológiai- és klímaválságnak, és egyre egyértelműbbé válik, hogy fogytán az időnk, a MOL továbbra is a fosszilis energiára alapozza működését, még céldátumot sem tűzött ki a fosszilisek elhagyására.”

Ezután Pletser Tamás kapott szót. Ő sem tartja elképzelhetetlennek az orosz szállítások teljes leállítását. Elmondta, hogy már jelenleg is csak 20-25%-át küldik a békebeli mennyiségnek, de ezt is simán levághatják. Azonban minden el nem adott köbméter az oroszoknak is kieső bevétel. Az orosz költségvetési helyzet drasztikusan romlik. Ráadásul a világ olajfogyasztása is lassul. Kínában 32 év után először csökken az olajfogyasztás. Ez viszont komolyan lenyomhatja az árakat.

Ha ez valóban így lesz, akkor az oroszoknak problémái lesznek, nem tud kevés kőolajat és földgázt drágán adni, így egyre fontosabbá válik az európai export. Az is megtörténhet, hogy annak ellenére, hogy csapást akarnak mérni ránk, a tél végétől mégis növelni fogják az exportot.

Úgy fest, hogy ebben a játszmában, az idővel előrehaladva Oroszország helyzete egyre rosszabb, Európáé viszont javul.

Évtizedekig Oroszországra, mint megbízható üzleti partnerre tekintettek. Ennek most vége – mondta Sverla Viktor. Ráadásul innen nincs visszaút. Jelenleg ebben a helyzetben kell üzletelni az oroszokkal, amíg szükséges, illetve képesnek kell lennünk kiváltani a keletről importált energiahordozókat. A háború mindenképp meggyorsíthatja a megújuló energiák felé történő elmozdulást.

Ha most az orosz fosszilis energiát másik fosszilis energiára cseréljük, azzal nem számoljuk fel érdemben a függőséget.

Pedig ez a hosszú távú cél. Rövidtávon azonban nincsen a fosszilis energiahordozóknak alternatívája, nincs mód a technológia rapid lecserélésének. Az emberiség 2021-ben a felhasznált energia 82 százalékát nyerte ilyen forrásból, ez a szám 2019-ben még 84 százalék volt. Ez jó haladásnak tekinthető, Sverla Viktor szerint. Tehát 2022-ben az EU kettős kihívás elé került: miközben rövidtávon le kell váltani az orosz beszállítót, ezzel egyidejűleg fel kell pörgetni a zöld átállást is.

Reális-e, hogy ebben a helyzetben valóban felgyorsuljon a megújuló energiák felé fordulás? Bart István szerint nemcsak technológiai, hanem lélektani-politikai kérdés, hogy ebbe az irányba indulunk el. Például, hogy előírjuk, hogy 2026-tól a középületeknek kötelező napelemet telepíteni, amit 2029-től a magánházaknak is követni kell. A jelenlegi rendszer ugyanis már fenntarthatatlan. És bár szeretnénk minél kevesebb megrázkódtatással, lehetőleg a megszokott életszínvonalunk fenntartásával átvészelni az átmenetet, de ki tudja, mennyire lehet. A háború ránk rúgta az ajtót, és lépnünk kell, már most. Már 10 százaléknyi energiafogyasztás-csökkentést is nagyon nehezen tolerálunk.

Mi lesz addig?

Érdekes adattal szolgált Pletser Tamás. Óriási földgázkészlet található Ciprus mellett, a Földközi-tengerben. A gond csupán annyi, hogy ez a török és görög Ciprus határvidékén fekszik. Tehát politikai megegyezés nélkül az a földben marad.

Itt a kulcs Törökország, amelynek geopolitikai szerepe az elkövetkező időkben legalább annyira fontos lesz, mint Oroszországé volt eddig.

És még mindig Törökország. Ha távolabbra tekintünk és az iráni olaj- és gázkészlet behozatalán gondolkodunk, akkor is, ha csővezetéken érkezne Európába, az útvonal újfent Törökország. Persze Irán elég problémás ország ahhoz, hogy mindez ne a közeljövő feladata legyen. Tehát egyelőre marad a norvég szállítás, azonban a norvég kapacitásokat nagyon már nem lehet növelni. Ráadásul, a Szerbia felől érkező vezeték orosz többségi tulajdonban van, kérdés, használható-e egyáltalán erre a célra, vagy új vezetéket kell építeni Törökország felől.

Bart István felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges beruházások, amelyek mondjuk az új földgázbehozatali útvonalak kiépítéséhez kellenek pusztán közgazdasági számítások alapján nem térülnek meg akkor, ha komolyan hiszünk abban, hogy 2050-ig teljesen elhagyjuk a fosszilis energiahordozókat. Egy folyamatosan csökkenő kapacitással működő infrastruktúrát kell kiépíteni, amely nem működik addig, amennyi a technológiai élettartama. Ilyet elvárni magáncégektől nem lehet, hogy megfinanszírozzák. Tehát aktív állami, vagy közösségi támogatás és garancia kell a cégeknek, amelyek az átmeneti időszakban ezt a hatalmas infrastruktúrát működtetik.

Ráadásul az egész energetikai infrastruktúránk nagyon elöregedett.

A franciaországi atomerőművek egyre gyakoribb leállásai is azt mutatják, hogy „kiöregeett a flotta”, ahogy Pletser Tamás mondta.

Ugyanez a helyzet az elektromos vezetékekkel, korántsem csak a fosszilis infrastruktúrával kell kezdenünk valamit. Tehát az eddig felsorolt feladatok mellé még az ellátásbiztonság megújítása is felsorakozik.

Európai különadó?

Szóba került Ursula von der Leyen beszéde az Unió helyzetéről, melyben kilátásba helyezte, hogy az energiatermelő cégeket a magasabb profitjuk miatt egyfajta különadóval sújtanák. Sverla Viktor meglepő kijelentést tett: szerinte ez a megoldás nem ördögtől való. Ugyanis, ha tartósan magas marad az energiahordozók ára, az elkerülhetetlenül recesszióhoz vezet. A recesszió viszont visszahat az energiaiparra, hiszen csökkenni fog a kereslet a termékeik iránt. Mindenképpen hasznosabbnak tartja azt, ha az ársapkával szemben ezt a módszert alkalmazzák. Érvelése szerint

a magas ár takarékosságra ösztönöz, viszont a behajtott különadókból a valóban rászorulókat lehet támogatni,

mert az ársapka a leggazdagabbakat támogatta a leginkább, akik nem szorultak rá állami szubvencióra, viszont a fogyasztásuk a legmagasabb volt. Olcsóbb, és hatékonyabb a különadók újraelosztása. Azonban van egy jogi nehézség: az EU-ban az adópolitika nemzeti hatáskör, tehát egy ilyen adó csupán ajánlás lehet, semmi több.

Recesszió márpedig közeleg. Pletser Tamás kiszámolta, hogy míg Magyarország tavaly földgázra 850 millió eurót fizetett, idén 12 és 14 milliárd euró közé várható az összeg. A minap kijött folyó fizetési mérlegből kiderül, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb folyó fizetési mérleg hiánya van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szijjártó Péter súlyos betegségéről, a jachtozásáról és felesége százmilliókat termelő cégének titkáról is beszélt
Szijjártó Péter a Telexnek adott interjújában azt mondta, több orvosi beavatkozáson is átesett. A 2020-as adriai jachtozásának szerinte semmi köze nem volt a pozíciójához, azt pedig nem tudja, kiknek dolgozik felesége cége, ami évente 4-500 milliós profitot hoz.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Telexnek adott több mint 3 órás interjút, amelyben beszélt a miniszterelnök „luxizást” emlegető kritikájáról, a 2020-as jachtozásáról, felesége cégének sikereiről, valamint a Fidesz jövőjéről és saját politikai ambícióiról is.

Az interjú első részéből kiderült, hogy a miniszter a saját gyerekeit távoltartja a politikától. „Én azt is megtiltottam a fiúknak, hogy túl sok politikát fogyasszanak, meg nézzenek, mert a magyar politika sokkal brutálisabb, mint lennie kellene” - jelentette ki. „Én próbálom a fiúkat megóvni. És nagyon remélem, hogy ez az ország nem fog eljutni oda soha, hogy gyerekek váljanak politikai viták áldozatává” - fogalmazott. Így otthon nem volt téma a Fidesz kampányban elhangzott állítása, hogyha a Tisza nyer, az ukrán frontra vihetik a mai fiatalokat. Az is kiderült, Szijjártó maga sem néz tévében híreket, és az interneten sem olvas ilyesmit, a média ugyanis szerinte „öli a lelket”.

A gyűlöletkeltésben játszott szerepükről azt mondta, 28 éve ismeri Rogán Antalt, és ő nem úgy ismeri, mint aki bárki ellen is gyűlöletet akar kelteni.

Az oroszokkal való viszonyáról azt mondta, elintézhetné egy mosollyal a hazaárulás és a kémkedés vádját, mert nonszensz, „de mégis ezek olyan durva szavak, amikre muszáj érdemben reagálni.” Szerinte ők csak Magyarország energiabiztonságát tartották szem előtt. „De emiatt a hazaárulás, meg a fogottság vádját kiáltani, na ezt gondolom én soknak, őszintén.”

Szerinte ők senkinek az érdekét nem szolgálták ki.

Kijelentette, mindig nagyon rosszul esik neki, amikor oroszbarátnak állítják be a politikájukat.

„Mi nem oroszbarát, hanem magyarbarát politikát folytatunk. Az miért nem jó Magyarországnak, hogy sokkal olcsóbban vehetjük az orosz energiát, mint bármely más ország?” - tette fel a kérdést.

Szóba került a kegyelmi ügy is, aminek kapcsán Szijjártó Péter szerint alapvető motivációkra nem született kielégítő válasz. Ő is „áll a sorban”, és várja a választ. Bár megkérdezhetné, szerinte a volt köztárasági elnöknek és a neki tanácsot adó Balogh Zoltánnak az ország számára kellene választ adniuk. „Ha az illetők, akik ebben benne voltak, nem adnak rá választ, én mi tudok csinálni?” - kérdezte.

Arra a kérdésre, hogy a választási vereségben szerepet játszott-e Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Szijj László, és a többiek gazdagodása, a külügyminiszter azt válaszolta, „a mi teljesítményünket az emberek nagyrészt azon a prizmán keresztül ítélték meg, hogy nem politikai szereplők hogyan használták ki azt a becsületes kormányzati munkát, amit a miniszterelnök és kormányának tagjai elvégeztek.” Azt mondta, személyesen dühíti, hogy míg ő 11 éven át éjt-nappallá téve dolgozott, olyan emberek tevékenysége alapján ítélik meg őket, akik nem viseltek politikai felelősséget.

Fábián Tamás erre megkérdezte, hogy az ő felemelkedésükhöz önöknek semmi köze nincs?

Erre Szijjártó azt válaszolta, ő a saját döntéseiről tiszta lelkiismerettel el tud számolni, Orbán Viktor pedig valóban nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Szerinte a miniszterelnök teljesítményét is méltánytalan olyan szereplők magatartásán, gátlástalanságán megítélno, akik nem viselnek politikai pozíciót.

Mészáros Lőrinc gazdagodásáról azt mondta, arról Mészáros Lőrincet kell megkérdezni. „Egy felnőtt ember, aki nyilvánvalóan el tudja mondani, hogy miből mi lett neki. Én nem tudok ezért felelősséget vállalni” - jelentette ki. Azt elismerte, hogy 22 éve nem jutott volna eszébe, hogy akivel beszélget, egyszer a világ leggazdagabb embere lesz.

„Tudom, hogy ez sok emberben kérdéseket vet fel, de nem a gyerekem, nem az apám, azt javaslom, hogy akinek kérdése van, az tegye fel neki.”

Ezután szóba került Szijjártó 2020-as jachtozása is. A külügyminisztert 2020. augusztus 16-án fotózták le egy Szíjj László kormányközeli oligarchához köthető jachton. Erről most azt mondta, hogy a legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg a családjával egy hajóútra. Állítása szerint a döntést az is befolyásolta, hogy a Covid-helyzet miatt bonyolult lett volna más nyaralást szervezni a kevés rendelkezésre álló időben. „Így döntöttem. És elmentünk velük” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy véletlen egybeesés-e, hogy a jacht egy olyan oligarchához, Szíjj Lászlóhoz köthető, akinek cégei állami támogatásokat és megbízásokat kaptak, például a Külügyminisztériumtól is 6 milliárd forintot, Szijjártó Péter azt felelte, a kettő között semmilyen kapcsolat nincs.

„Soha semmilyen összefüggés nem volt az én nyaralásom meg a hajó tulajdonosának gazdasági támogatásai között” – jelentette ki.

Az interjúban szóba került az is, hogy az őt jachtozni hívó legjobb barátja, Benkő Szilárd egyik cége is kapott 280 millió forint állami támogatást a Külügyminisztérium által felügyelt pályázaton. A miniszter elmondása szerint fogalma sem volt arról, hogy a barátja pályázott.

„Szeretném aláhúzni, hogy nem tudtam róla, hogy pályázott, nem szólt, hogy pályázik” – fogalmazott.

„A Szilárd soha egyetlen egy alkalommal sem kért tőlem semmilyen segítséget az ő gazdasági tevékenysége során, soha a büdös életben. És ezt most vagy elhiszik, vagy nem, ez ettől még így van” – mondta. Szerinte több száz másik cég is megkapta ezt a támogatást, és nem lett volna jogos kizárni Benkő cégét a pályázatból csak azért, mert ismerik egymást.

A felesége cégének, az Interior Design Kft.-nek a kiugró, évi 400-500 millió forintos nyereségével kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta, ez a pénz nincs a családi kasszában, a felesége befekteti azt.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy ő közbenjár-e a cég érdekében, amire a válasza egyértelmű nem.

„Soha semmilyen módon nem folytam bele a feleségem tulajdonában lévő vállalkozásoknak az ügyeibe. Ő soha semmilyen segítséget tőlem nem kért, soha semmilyen állami támogatást, állami megbízást nem kapott” – hangsúlyozta.

Szerinte felesége cége azért lehet sikeres, mert „valószínűleg jó menedzsmentet választott, valószínűleg jó munkatársai vannak, jól dolgoznak.” Ezen a ponton a riporter emlékeztette Szijjártót, hogy a cégről nyilvánosan gyakorlatilag semmilyen információt nem lehet elérni, még azt sem lehet megtalálni, mivel foglalkoznak. Ráadásul míg más, hasonló méretű cégek évente 10%-os nyereséget érnek el, a külügyminisztere feleségének cége 20-30%-ot, de volt olyan is, amikor 50%-ot.

Szijjártó Péter azt ismételgette, ő nem folyik bele felesége cégügyeibe, náluk ez nem téma otthon. Arra a kérdésre, hogy kik a cég megrendelői, azt válaszolta: „fogalmam sincs.” Azt azonban tudja, hogy a felesége vállalkozásai nem állnak üzleti kapcsolatban állami cégekkel, mert ezt már az elején tisztázták.

A Fidesz jövőjét firtató kérdésre úgy reagált, „a Fidesz jövője Orbán Viktor nélkül nem elképzelhető”. A választási vereségben szerinte mindenkinek van felelőssége, de Orbán Viktor erről nyíltan beszélt. A jövőbeli feladatairól szólva egy személyesebb témát is érintett.

„Tavaly egy szűrővizsgálat során született egy olyan diagnózis, amit ha az ember szemébe mondanak, azt nem szívesen hallgatja” – mondta, hozzátéve, hogy több beavatkozáson is átesett, és ez a helyzet befolyásolja a jövőbeli szerepvállalását.

„Van egy családom. És van két gyerekem, akik az elmúlt 12 évben nem a nyertesei voltak annak, hogy az édesapjuk sokat volt távol. A legdrágább mindig az elszalasztott idő. Ilyenkor, mikor az emberrel közölnek egy ilyen diagnózist, akkor azért elgondolkodik, hogy hol van a teherbíróképesség vége.”

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor nem említette őt a lehetséges utódok között, azt mondta, hálás ezért. „Hál’ istennek soha nem volt ilyen ambícióm. Nekem soha nem volt ilyen ambícióm. Én azt gondoltam mindvégig, hogy a külügyminiszteri pozíció az a csúcs, amit én elérhetek” – fogalmazott.

Kijelentette, hogy biztosan nem lesz a Fidesz vezetője. „Én a miniszterelnök miatt, Orbán Viktor miatt jöttem a politikába, és soha nem vágytam, és nem is vágynék az ő pozíciójára. Ebben biztosak lehetnek” – tette hozzá.

A Fidesznek szerinte változnia kell, mert a politika alapvetően megváltozott, és a teljesítményt ma már leginkább a közösségi médián keresztül mérik.

„Engem nagyon frusztrált, hogy ha az ember elér egy sikert, mert mondjuk egy nagy beruházás eljön Magyarországra és létrehoz sok ezer munkahelyet, az sokkal kevésbé érdekes annál, mint hogy tud-e három jópofa mondatot mondani a TikTokon” – mondta.

Zárásként megerősítette, hogy továbbra is büszke fideszes, de elismerte, hogy a közösségük nem hibátlan, és a jövőben sok mindent másként kell majd csinálniuk.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Az ország megtörhetetlen gerince” – így reagáltak a kommentelők arra, hogy Ruff Bálint kancelláriaminiszter lesz
Nem örültek még úgy miniszternek, mint Ruff Bálintnak. A Partizán Vétójából ismert médiaszemélyiség, egykori tanácsadó Gulyás Gergelyt váltja a poszton, a Miniszterelnökséget fogja vezetni a Tisza-kormányban.


Magyar Péter bejelentette, hogy a Partizán Vétó című músorából ismert Ruff Bálintot kérte fel Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Mint írta, Ruff Bálintot a nyilvánosság főként közéleti szerepvállalásai miatt ismeri, de számára a közigazgatási tapasztalata is kiemelten fontos. Úgy véli, Ruff bizonyította rátermettségét az elmúlt években.

„Az elmúlt években közéleti megszólalásaival nemcsak széles látókörűségét, hanem kérlelhetetlenségét és felelősségtudatát is bizonyította. Magyarországnak pedig hatalmas szüksége van erre”

– véli Magyar Péter.

Mutatjuk, hogy hogyan reagáltak a hírre a leendő miniszterelnök támogatói:

„Ruff Bálint az ország megtörhetetlen gerince. Kiváló választás!”

„Ruff Bálint nekem a biztosíték, hogy jó irányba fogunk menni.”

„Wow, Ruff Bálint miniszter lesz, ez egyszerűen csodálatos! A legjobb embert választotta ki a Miniszterelnökség élére, hogy felügyelje, hogy a valódi rendszerváltáltás tényleg megtörténjen! Bálint nem csak okos, tisztánlátó és egyenes, de érzékeny, csupaszív ember is: a kormány lelkiismereteként fog működni!”

„Gratulálok Bálint, így egy kicsit kevésbé fáj a Vétó megszűnése.”

„Better Call Ruff!”

„Pont most délelőtt hallgattam az utolsó Vétó adást, leülök a géphez, erre ez fogad...”

„És akkor ez most ilyen lesz, hogy kompetens személyek töltenek be pozíciókat? Kell idő mire megszokjuk.”

„Best crossover ever."

„Én most sírva fakadtam a boldogságtól, dr. Ruff Bálint miniszter.

Gratulálok Neki és dr. Lőrinc Viktóriának is! Köszönjük.”

„Ruff Bálint. Már egy hete nem sírtam, úgyis ideje volt.”

„Azt a mindenit! Nagyon-nagyon örülök, hogy Bálint ekkora szerepet kap a kormányban. Hajrá, Bálint, veled vagyunk!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az MTVA egykori riportere: A közmédiában nem tájékoztatás folyt, hanem narratívaépítés
Balogh Krisztina egy Facebook-posztban írt arról, milyen utasításokat kaptak a riporteri értekezleteken, amelyeken a hírigazgató is részt vett. Azt is elárulta, hogy az állami ünnepségeken az élő bejelentkezésekhez is előre megmondták nekik Rogán Antal minisztériumából, hogy mit szabad mondaniuk és mit nem.


Balogh Krisztina, a közmédia egykori híradós riportere egy Facebook-posztban írt arról, miért hagyta ott a munkahelyét 2018-ban.

Felidézte, hogy 2016-ban, egy roma fiataloknak szóló ösztöndíjprogram keretében került a közmédiához. „Többen biztattak, hogy próbáljam meg, hiszen ez volt a gyerekkori álmom” – írta. Bár nehéz szívvel hagyta ott korábbi, a Református Egyház Cigánymissziójánál végzett kommunikációs munkáját, bizakodva tekintett a jövőbe. „Vidéki lányként, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, nulla kapcsolati tőkével ez nekem óriási lehetőség volt.”

A híradóban kezdett dolgozni, amit az alapozásnak tekintett, és meg is szerette a hírírást. Miután gyakornokból alkalmazott lett, akkor kezdte átlátni a körülötte zajló folyamatokat.

Azt állítja, „a riporteri értekezleteken nem ötletek születtek, hanem előre eldöntött témákat osztottak ki. A politikai anyagokat csak a „megbízható” riporterek kapták.” Hozzáteszi, „a fontos eseményekről eleve tudni lehetett, ki fog tudósítani. Nem azért, mert ő volt a legfelkészültebb, ő azt hozta ki a riportból, ami az elvárás volt.”

Leírása szerint a hírigazgató, akit „Pitbull”-nak becéztek, maga is részt vett az értekezleteken és utasításokat adott.

„Sokszor lejött a szerkesztőségbe is, és a riporterrel együtt találták ki, hogyan kell felépíteni egy anyagot úgy, hogy abból ne tájékoztatás legyen, hanem karaktergyilkosság.”

A cél szerinte az volt, hogy „nevetségessé kellett tenni az ellenzéki politikusokat, úgy kellett őket ábrázolni, mintha önmaguk paródiája lennének, és alkalmatlanok arra a feladatra, amit csinálnak.” Felidézett egy személyes esetet is, amikor elmosolyodott azon, hogyan keresgélik, melyik szó lenne a legalkalmasabb egy ilyen riportba. A hírigazgató ekkor megkérdezte tőle, hogy „mit vigyorog”.

„Azt válaszoltam: mosolyogni szép dolog. Főleg annak, aki őszintén, tiszta lelkiismerettel tud. Azt mondta, ne mosolyogjak, mert nem áll jól. Ez a mondat valahogy mindent elmondott számomra arról a helyről.”

Állítása szerint a közmédiában nem tájékoztatás folyt, hanem narratívaépítés.

„Az állami ünnepségeken az élő bejelentkezésekhez előre megkapták a paneleket: milyen szavakat kell használni, mit szabad mondani, mit nem. Rogán Antal minisztériumából küldték ezeket.”

Azt is állítja, „volt egy utasítás, hogy mely kulcsszavakat használják a szerkesztők: migráns, Brüsszel, terrorizmus.”

Említ egy konkrét esetet, amikor arra kérték, keressen egy orvost, aki kamera előtt elmondja, hogy a migránsok veszélyesek, mert betegségeket terjesztenek. „Félelmet akartak kelteni. Mert ez volt a cél, nem az igazság leírása” – fogalmazott.

Úgy véli, ez a rendszer óriási károkat okozott az országban, mert félelemre nevelte az embereket, és lerombolta a bizalmat és az empátiát. „Én ezt mind láttam belülről. Ezért mondtam fel 2018 végén.” A döntését azzal indokolta, hogy egy ponton fontosabb lett a lelkiismerete, mint a gyerekkori álma. „Inkább otthagytam azt, amire kislányként vágytam, mint hogy asszisztáljak ahhoz, ami emberek fejében, szívében és egy egész ország lelkében rombol” – írta.

Bár a döntés nem volt könnyű, ma már élete egyik legtisztább döntéseként tekint rá. A történtek óta még erősebben hisz abban, hogy az újságírásnak van értelme, de csak akkor, ha az embereket szolgálja, nem pedig egy rendszert. Posztjában hozzáteszi, hogy nem most beszél először ezekről a tapasztalatairól, utalva egy 2019-es interjújára és egy 2022-es dokumentumfilmre. „Csak akkor kevesen hallották meg” – tette hozzá végül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a NER összeomlásáról: Most már Orbánnak és a milliárdos haverjainak kell félniük
A közéleti influenszer hisz abban, hogy Magyar Péter és miniszterei le fogják bontani a NER-t. Szerinte a félelem iránya megfordult, és most már nem az állampolgároknak, hanem a volt hatalomnak kell tartania az elszámoltatástól.


Pottyondy Edina egy Facebook-posztban reagált mindarra, ami az elmúlt napokban történt a politikai életben. Mint írja, „volt két-három nap, amikor alig hittem el, hogy ilyen gyorsan és látványosan összeomlott a NER.” Akkor tudatosult benne a változás, amikor Orbán Viktor interjúját nézte, amelyben egy meggyötört embert látott.

Úgy véli, a leköszönő miniszterelnök egy „erőtlen, hiteltelen gazember, akinek a hazugságai is üresen konganak most, hogy nincs mögötte az államhatalom.”

Pottyondy szerint így, hogy a korábbi kormányfő már nem írhatja át a törvényeket, a félelem iránya is megfordult. „Most, hogy nem nekünk kell félnünk a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett politikai rendőrségtől, hanem neki és a milliárdos haverjainak az igazságszolgáltatástól” – fogalmaz.

A közéleti influenszer elmondása szerint elbizonytalanodott a változás minőségét illetően, amikor a leendő oktatási miniszter személye körüli találgatások és viták, „a Pankotai Lilit érő indokolatlan és sokszor kioktató sértegetések, meg a tizenhét igazgató levele, meg Magyar Péter »hol voltatok négy éve, de spongyát rá« dumája” voltak porondon. Azonban úgy véli, „ez a kijózanító közjáték, minden szánalmas nyomorúságával és kisstílüségével együtt is valamiféle demokratikus működés csírája.” Szerinte a közbeszéd végre nem a propagandáról szól.

„Végre nem arról szól a közélet, hogy ukrán ügynök, meg háborúpárti, meg »piros lett a paradicsom, nem sárga«, hanem arról, hogy milyen oktatási minisztert képzelünk el” – jelenti ki. Bár elismeri, hogy a vita stílusa nem volt a legjobb, de szerinte „legalább nem az volt a célja, hogy egy velejéig rothadt rendszer alkalmatlanságáról elterelje a figyelmet.”

Az influenszer kitér az új kormányzat személyi döntéseire is, megemlítve, hogy Magyar Péter bejelentése szerint Forsthoffer Ágnes lesz a házelnök, Orbán Anita váltja Szijjártó Pétert (akit Pottyondy „agresszív orosz ügynöknek” nevez), az egészségügyi minisztériumot pedig Hegedűs Zsolt vezeti majd. Külön kiemeli, hogy a nyíregyházi állatkert-igazgató lesz a környezetvédelmi miniszter, és ünnepli a tényt, hogy egyáltalán lesz környezetvédelmi minisztérium. Azt is megjegyzi, hogy bár vannak fenntartásai „a színpadon fekvőtámaszozó Ruszin-Szendi Romulusszal kapcsolatban, de a kaszinóminiszterhez képest akkora változás, mintha Rákay Philip filmjei helyett a Roland Emmerich-összesből válogatnánk.”

Pottyondy számára Ruff Bálint személye jelenti az igazi megnyugvást, akiről szerdán derült ki, hogy a Miniszterelnökséget fogja vezetni.

„Végre egy miniszter, akiről tudjuk, hogy mit gondolt a világról az elmúlt években, hogy milyen politikai kultúrát képvisel”

– írja. Úgy gondolja, „ha végig tudná vinni az elszámoltatást, az már önmagában hatalmas politikai bravúr lenne.” Meggyőződése, hogy Ruff képes erre a feladatra.

Zárásként elismeri, hogy optimizmusát a választási győzelem okozta eufória is táplálhatja, de hisz abban, hogy Magyar Péter és miniszterei le fogják bontani a NER-t, aminek eredményeként „elindul a felzárkózás Lengyelországhoz, a visszailleszkedés Európába.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk