Legalább 50-60 ezer ember vesztette el eddig a munkáját, de újabb 100 ezer dolgozót bocsáthatnak el a járvány miatt
A következő három hónapban várhatóan bővülnek a kényszer-szabadságolások és elbocsátások. Az öt főnél nagyobb cégeknél az elmúlt hónap legalább 50-60 ezer fős elbocsátása után újabb 90-100 ezer ember veszítheti el állását - derül ki egy friss felmérésből, amit a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített.
Ebben azt írják:
a munkanélküliségi ráta gyors és széleskörű kormányzati segítség nélkül elérheti a 10 százalékot.
Az elemzés szerint szinte minden cég érzi a koronavírus-járvány gadzasági következményeit. A foglalkoztatott létszám és a nemzetgazdasági ágak szerint képzett csoportok esetében mindenütt 90% feletti az érintettség, azaz a járvány teljesen átszőtte a magyar gazdaság szervezeti rendszerét, összes ágazatát. A turizmus-szektor, illetve a szórakoztatás és szabadidős tevékenység esetében lényegében minden céget jelentősen érintett a járvány.
Néhány területen viszont átlag alatti az érintettség: ilyen az iparon belül a vegyipar és az ipari javítás, a kereskedelemben az építőanyagok forgalmazása, illetve a szolgáltató szférában a jogi, számviteli és adminisztratív szolgáltatás, valamint az építészeti, műszaki tevékenység.
A felmérés szerint járvány okozta negatív hatások mérséklésére az elmúlt egy hónapban a válaszadók a kényszer-szabadságolást és az elbocsátást is viszonylag széles körben vetették be.
Minden harmadik cég akalmazott kényszer-szabadságolást, és minden nyolcadik cégnél bocsátottak el dolgozókat. A kényszer-szabadságolással leginkább az 51 és 250 fő között foglalkoztató középvállalatok éltek, ezek közel fele alkalmazta ezt az eszközt.
Míg a mezőgazdaságban a cégek mindössze 5%-a, a kereskedelemben 25%-a, az iparban 40%-a tett ilyet. Az építőipari cégek közül például minden hatodik kényszerült leépítésre.
A GKI szerint így az elmúlt hónapban összesen legalább 50-60 ezer ember veszíthette el az állását.
A közeljövőre vonatkozó kilátások sem biztatóak: mindössze a cégek 4 százaléka reménykedik abban, hogy a járvány az üzletmenetükre pozitív hatással lesz, és 9 százaléka gondolja ezt a hatást semlegesnek. A cégek bő harmada némi, fele jelentős negatív hatástól tart. Az iparon belül különösen borúlátók a könnyűipari, a fém- és gépipari cégek, viszont az élelmiszeripari, valamint a papír- és nyomdaipari válaszadók az ipari átlagnál derűlátóbbak. A kereskedelemben és a szolgáltatások terén általános a csüggedés, bár a napi cikkek forgalmazói az átlagosnál kevésbé borúlátók.
Az elemzés szerint a következő három hónapban kényszer-szabadságolásra és elbocsátásra készülő cégek aránya 3-4 százalékponttal nagyobb, mint ahányan ezen eszközök használatát az elmúlt egy hónapra jelezték.
Kényszerszabadságolásra készül a közeljövőben a cégek 36, elbocsátásokra 14%-uk. Kényszer-szabadságolásra az ipari cégek kicsit több mint fele, az építőipariak csaknem fele készül. A szolgáltatások területén ugyanez az arány 32, a kereskedelemben 28, a mezőgazdaságban 16%. Elbocsátásra a legnagyobb arányban az építőipari cégek (30%) készülnek, míg ez az arány az iparban 20, a szolgáltatások terén 14, a kereskedelemben 12 és a mezőgazdaságban 6%.
Tehát a GKI szerint
a következő időszakban várhatóan mintegy 90-100 ezer ember vesztheti el az állását. Emellett a külföldről hazatértek és az ellehetetlenült önfoglalkoztatók is emelik a munkanélküliek számát. Ezért a gazdaságkutató cég szerint valós és gyors kormányzati segítségre lenne szükség ahhoz, hogy elkerüljük a 10 százalékos munkanélküliségi rátát.
