SZEMPONT
A Rovatból

Lecsúszó nyugdíjasok, Nők40, 13. és 14. havi nyugdíj - Mit csinált a Fidesz 16 év alatt a nyugdíjakkal?

Farkas András szerint a Fidesz nagyon komoly szigorításokkal kezdett, kedvezmények sorát vonta meg, majd a svájci indexálás megszüntetésével rendszerbe építette a lecsúszást. Később jelentős pluszjuttatásokat adott, de összességében keveset költ a nyugdíjakra. Mérlegen az elmúlt 16 év.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 18.



16 év, egy korszak. Akik a NER első napján születtek, maholnap nagykorú középiskolások. Ma induló új sorozatunkban különböző területek elismert szakértőivel vesszük sorra, hogyan teljesített Orbán Viktor rendszere ebben a 16 évben az oktásban, az egészségügyben, a gazdaságban, a szegénység kezelésében, a korrupció felszámolásában, a helyi ügyekben, a környezetvédelemben, a közlekedés fejlesztésében vagy például a hétköznapi biztonság területén.

Elsőként Farkas András nyugdíjszakértővel azt mutatjuk be, hová jutottak a nyugdíjasok 2010 óta, mi minden változott, és ez milyen következményekkel járt.

— 2010-ben milyen helyzetből indult a nyugdíjrendszer?

— A 2010-ben hivatalba lépő kormány azzal szembesült, hogy gyorsan nagy összegű forrást kell találnia. Először megpróbálta elérni, hogy a hiánycélt a korábbi elképzeléseknél magasabbra emelhessék, de ez nem sikerült. Emiatt 2010-ben visszaállamosították a magánnyugdíjpénztárakat, ahol mintegy 3000–3300 milliárd forint halmozódott fel. A kötelező nyugdíjjárulékok teljes összege így visszakerült az állami nyugdíjkasszába, ami stabilizálta a rendszert.

A pénzt azonban nem a nyugdíjasok helyzetének javítására használták fel, hanem más célokra, például államadósság-csökkentésre és a korábbi állami tulajdon visszavásárlására.

A visszaállamosítás közvetlen, azonnali veszteséget a legtöbb ember számára nem okozott, mert a magánpénztári kifizetések akkor még messze voltak. Az állami nyugdíjjogosultságok helyreálltak, az állami kassza megerősödött. Ugyanakkor a politikai kommunikáció nagyon rosszul sikerült, és hosszú távon erős bizalmatlanság maradt az emberekben a hosszú távú megtakarításokkal szemben. Összességében ez volt az első nagy lépés: a magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetése és visszaterelése az állami rendszerbe. A második nagy irány az volt, hogy csökkentsék a nyugdíjkassza terheit. Ennek részeként

fokozatosan 62-ről 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. Emellett megszüntették a rokkantsági nyugdíjat.

2012. január 1-jétől már nem rokkantsági nyugdíj, hanem más feltételekkel igényelhető rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás maradt. Ez nagyon sok embernek okozott problémát, még akkor is, ha a korábbi rendszerben valóban irreálisan magas volt a rokkantsági nyugdíjasok száma. De ne feledjük azt sem, hogy a ’88–’89-es rendszerváltozás idején Magyarországon azért nem lett nagyon sok munkanélküli, és ez nem keltett nagy társadalmi feszültséget, mert viszonylag könnyen el tudtak menni az emberek rokkantsági nyugdíjba. Ez egy menekülőútvonal volt, és ezt a menekülőútvonalat a kormányzat 2011. december végén gyakorlatilag lezárta.

A harmadik nagy lépés a korhatár előtti nyugdíjak teljes megszüntetése volt.

Eltűnt a korkedvezményes, korengedményes, előrehozott, csökkentett összegű előrehozott, szolgálati és bányásznyugdíj is, vagyis minden olyan forma, amely lehetővé tette, hogy valaki a hivatalos korhatár előtt menjen nyugdíjba. Összességében tehát négy alapvető változás történt 2010 és 2012 között: a magánnyugdíjpénztárak visszaállamosítása, a nyugdíjkorhatár emelése, a rokkantsági nyugdíj megszüntetése és a korhatár előtti nyugdíjak eltörlése. Ezek együtt csökkentették a nyugdíjkassza terhelését, és a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat is jelentősen visszafogták.

— Csak elvonások és megszüntetések jellemezték a korszak elejét? Vagy voltak, akik jól jártak?

— 2011. január 1-jétől bevezették a nők kedvezményes nyugdíját, a Nők40-et. Ez nagyon gyorsan a rendszer egyik legnépszerűbb elemévé vált. Kezdetben az adott évben nyugdíjba vonuló nők fele, mára több mint kétharmada ezt választja. A rendszer lényege, hogy a jogosultsági idő teljesítése után a nők korhatár előtt is teljes öregségi nyugdíjat kaphatnak, és ez később automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul.

A Nők40 rendkívül kedvező konstrukció, mert nem kapcsolódik hozzá olyan levonás, mint más országok korhatár előtti nyugdíjmegoldásaihoz.

Közben a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre emelkedett, de a jogosultsági idő változatlanul 40 év maradt. Emiatt a rendszer egyre kedvezőbbé vált az érintettek számára. Ma évente körülbelül 140–160 ezer nő van kedvezményes nyugdíjban, és ez 550–560 milliárd forintos plusz terhet jelent a nyugdíjkasszának. Azonban, a Nők40 abszolút hungarikumként rendkívül előnyös a nők számára. Hosszú idősoron nézve ez rendkívül kedvező a nőknek; nem is szabad támadni, legfeljebb finomítani, úgy, hogy a modern nyugdíjrendszerek logikájához jobban illeszkedjen.

— Sokan a svájci indexálás megszüntetését tartják az ősbűnnek. Mi is volt ez pontosan, mikor szűnt meg, és valóban ezzel veszítettek sokat a nyugdíjasok?

— A svájci indexálást 2012-ben, tehát már az Orbán-kormány idején szüntették meg. Maga a konstrukció azt jelentette, hogy a nyugdíjemelésnél 50 százalékban az inflációt, 50 százalékban a nettó keresetek növekedését kellett figyelembe venni. Ezt váltotta fel a kizárólag inflációhoz kötött emelés. Ennek az akkori indoka az volt, hogy bizonytalan gazdasági helyzetben legalább a nyugdíjak értékét meg lehessen őrizni. Ez az akkori logika szerint érthető volt, mert legalább azt biztosította, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke ne csökkenjen. Csakhogy az inflációkövető emelés valójában nem növeli a nyugdíjakat, hanem csak szinten tartja az értéküket. Ha a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció, akkor a nyugdíjasok elkerülhetetlenül lemaradnak az aktív keresőkhöz képest. Ez az úgynevezett relatív elszegényedés.

Az elmúlt 16 évből gyakorlatilag 14-ben ez történt: a keresetek gyorsabban nőttek, mint az infláció, így a nyugdíjasok társadalmi pozíciója folyamatosan romlott.

Ez azért különösen fontos, mert a frissen megállapított nyugdíjak még követik a kereseteket, de amint valaki nyugdíjba vonul, a következő évtől már csak az inflációs emelés számít. Vagyis minél régebben állapították meg valakinek a nyugdíját, annál inkább ki van téve ennek a lecsúszásnak. Ma nagyjából 700 ezer öregségi nyugdíjas él a relatív szegénységi küszöb alatt, és több mint 300 ezren a mélyszegénységi kockázati sávban vannak. A probléma tartós megoldása csak az emelési rendszer átalakításával lenne lehetséges, például úgy, hogy az infláció mellé a keresetnövekedés egy részét is figyelembe vegyék.

— Hogyan változott a nyugdíj és a keresetek viszonya?

— A 2010 körüli állapot és a mai helyzet összevetése félrevezető lehet. Akkor a nyugdíj valóban az átlagkereset nagyobb részét tette ki, de maga az átlagkereset is nagyon alacsony volt. Ma a havi nyugdíj a nettó átlagkereset nagyjából 49–51 százaléka körül van, de ezt módosítja a 13. havi nyugdíj, illetve a 14. havi nyugdíj terve. Ha éves szinten nézzük a bevételt, a 13. havi nyugdíj már 55–58 százalék körüli arányra emeli a nyugdíjat a 12 havi nettó átlagkeresethez képest, a 14. havi pedig ezt 60 százalék fölé is viheti. A fontosabb kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy Magyarország mennyit költ a nyugdíjrendszerre.

Jelenleg a GDP 7,32 százalékát fordítjuk öregségi nyugdíjakra, miközben az uniós átlag 11 százalék körül van.

Ez nagyjából 3000 milliárd forintos különbséget jelentene ahhoz képest, ami az uniós átlag eléréséhez kellene. Vagyis a rendszer egyik alapvető problémája az, hogy az összes politikai vita ellenére nagyon kevés pénz jut a nyugdíjasokra.

— Mit mutat a szegénységi küszöbhöz viszonyított kép?

— A hosszú idősoros összehasonlítás itt is nehéz, mert 2010-ben sokkal többféle ellátotti csoport tartozott bele a nyugdíjas társadalomba: rokkantnyugdíjasok, korhatár előtti nyugdíjasok, szolgálati nyugdíjasok és mások is. Akkor közel hárommillió ember kapott valamilyen nyugdíjszerű ellátást, ma viszont nagyjából kétmillió öregségi nyugdíjasról beszélünk. Emiatt nagyon óvatosan lehet csak közvetlen összehasonlítást tenni.

Ami viszont egyértelműen kijelenthető, hogy a nyugdíjasok relatív pozíciója 2010 óta csaknem minden évben romlott.

A KSH ezt rendszeresen méri, és két év kivételével minden évben kimutatható volt ez a romlás. Ez nem azt jelenti, hogy minden nyugdíjas abszolút értelemben rosszabbul él, mint korábban, hanem azt, hogy az aktív keresők világához képest folyamatosan csúszik lefelé. Ezért van az, hogy miközben az átlagnyugdíjas helyzete önmagában nézve nem feltétlenül drámai, a nyugdíjas társadalom egésze társadalmi értelemben mégis veszít a pozíciójából.

— Miért nem volt érdemi javulás az elmúlt években?

— Azért, mert 1997 óta nem volt átfogó, valódi nyugdíjreform Magyarországon. Azóta vagy ad hoc beavatkozások történtek, vagy a 2010–2011-es nagy kiadáscsökkentő intézkedések. Közben politikai okokból új, jelentős terhek épültek be a rendszerbe. Ilyen a 13. havi nyugdíj, a tervezett 14. havi nyugdíj és a Nők40.

A 13. havi nyugdíj önmagában több mint 500 milliárd forintos tétel, a Nők40 szintén hasonló nagyságrendű, és a 14. havi nyugdíj teljes visszaépítése újabb ekkora terhet jelentene.

Vagyis a korábbi kiadáscsökkentő lépések hatását időközben részben semmissé tették ezek a plusz vállalások. Ráadásul ezek mögött nincs teljes járulékfedezet. A rendszer így úgy vállal egyre több kötelezettséget, hogy közben a hosszú távú finanszírozás alapkérdéseit nem rendezi. Tehát a 2010-es nagy áldozatok után mára a finanszírozási kockázatok ismét visszatértek.

— Mitől annyira nehéz a nyugdíjrendszer reformja?

— Minden változtatás azonnal nagy költségvetési következményekkel jár. Ha például az infláció fölött még a keresetnövekedés egy részét is hozzáadnák a nyugdíjemeléshez, az évente plusz 1–2–3 százalékpontot is jelenthetne. Egyetlen plusz 1 százaléknyi emelés 60–80 milliárd forintos többletet jelentene évente. Ez gyorsan növelné a nyugdíjkassza súlyát a GDP-n belül. Vagyis a jelenlegi rendszernek van egy világos politikai előnye: költségvetési szempontból féken tartja a nyugdíjkiadásokat.

Emiatt a következő két évben aligha várható érdemi reform, bármilyen kormány is legyen hatalmon.

A költségvetésért versenyez a nyugdíjrendszer az egészségüggyel, az oktatással és más nagy állami rendszerekkel, miközben a választási ciklusok logikája inkább egyszeri vagy politikailag látványos döntéseknek kedvez, nem pedig hosszú távú szerkezeti átalakításoknak.

— Ez azt is jelenti, hogy amennyiben egy új kormány rászánja magát a nyugdíjreformra, akkor lesz idő tisztességesen felkészülni?

— Igen, de nem túl sok. A következő két év akár elég is lehetne arra, hogy szakmai és társadalmi vita induljon egy új nyugdíjreformról. Az OECD már készített javaslatokat, a magyar nyugdíjszakértők körében is vannak vitaanyagok. Ezek alapján el lehetne indítani egy olyan egyeztetést, amelynek eredményeként a politika elé már társadalmilag megvitatott reformjavaslatok kerülnének. Csakhogy a mindenkori kormányok valószínűleg nem ezzel kezdik majd, mert rövid távon más problémáik lesznek.

— Mikor jöhetnek az igazán súlyos gondok a rendszerben?

— 2037-től, amikor nagy tömegben kezd nyugdíjba vonulni az utolsó nagy létszámú korosztály, a Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között születettek generációja.

Néhány év alatt akár 400 ezerrel is nőhet az öregségi nyugdíjasok száma. Ha a jelenlegi körülbelül kétmilliós létszám 2,4 millióra nő, az már önmagában komoly finanszírozási nyomás lesz.

Ezt tovább súlyosbítja a társadalom öregedése, a kevés gyerek és az a tény, hogy sok aktív korú magyar külföldön dolgozik, így nem vesz részt a hazai finanszírozásban.

— Lehet-e olyan jövő, ahol a „nyugdíjas” szó nem a szegénység egyfajta szinonimája lesz?

— Egy kiegyensúlyozott nyugdíjrendszerhez nem elegendő az állami nyugdíj. A nyugat-európai rendszerekben a nyugdíjas jövedelem több pillérből áll: van állami nyugdíj, emellett működik foglalkoztatói nyugdíjpillér és erős önkéntes megtakarítási rendszer is. Magyarország ebből a szempontból pillérhiányos: a nyugdíjasok megélhetése döntően az állami nyugdíjtól függ, miközben a többi elem gyenge.

A kötelező magánnyugdíjpénztárak megszüntetésével Magyarország letért arról a pályáról, amely hosszabb távon sokkal több lábon álló rendszert eredményezhetett volna.

Ha az a rendszer megmarad és finomhangolják, akkor ma egy egészen más szerkezet felé tartanánk. A jövőben azonban nem feltétlenül ugyanazt kellene visszaépíteni, hanem inkább egy erős foglalkoztatói nyugdíjpillért kellene létrehozni, amelyben a munkavállaló befizetését a munkáltató is kiegészíti, és az állam is támogatja.

— Van-e ennek a korszaknak tanulsága?

— Az, hogy a magyar nyugdíjrendszer fő problémája nem egyetlen döntésből fakad, hanem több, egymásra rakódó tényezőből. A 2010 utáni időszakban egyszerre történt nagy kiadáscsökkentés és bevételnövelés, majd később új, jelentős terhek épültek be a rendszerbe. Közben a nyugdíjemelés módja a relatív elszegényedés irányába tolta a nyugdíjasokat, miközben a GDP-arányos nyugdíjkiadás alacsony maradt európai összevetésben. A rendszer rövid távon még működőképes, de a nagy finanszírozási kihívások igazán 2037 után jönnek. Ezért a reform előkészítését már most el kellene kezdeni, még ha a megvalósítás rövid távon nem is látszik valószínűnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét
Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.
F. O - Fotó: - szmo.hu
2026. június 14.



Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon reagált a Fidesz szombati, tisztújító kongresszusán történtekre. Bejegyzése szerint a választási vereséggel szembenéző eseményen „Kubatov Gábort, Németh Szilárdot és Kósa Lajost is leváltották alelnöki tisztségükből”.

„Miközben egészen idáig elhitették a közvéleménnyel, hogy Orbán Viktor meg Orbán Balázs irányították a kampányt és így az ő felelősségük volt minden, ami történik, most a kongresszuson hirtelen kiderült, hogy csak etettek minket.”

Panyi ironikusan úgy folytatja, hogy ezek szerint a valódi felelősök, „és így az ész”, a döntések mögött valójában Kósa Lajos és Németh Szilárd voltak, akik szerinte remekül játszották a szerepüket, hogy ez senkinek ne tűnjön fel.

„Remélem, hogy a következő időszakban sikerül majd mikrofonvégre kapni Kósáékat, és kiszedni belőlük, miféle súlyos felelősség terheli őket a választási kampány elhibázott stratégiájáért, üzeneteiért, megvalósításáért, és főként az elmúlt 16 év kormányzásáért”

– írta.

Az újságíró felidézi, hogy Németh Szilárd a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára volt 2018 és 2022 között, Kósa Lajos pedig a Modern Városok Programért felelt miniszterként fél évig. A kongresszus döntése alapján most utólag derült ki – vonja le a következtetést Panyi –, hogy valójában már akkor, ott csúsztak félre a dolgok a Fidesz számára.

A harmadik leváltott alelnökről, Kubatov Gáborról megjegyzi, hogy sosem kapott kormányzati pozíciót, ráadásul egy friss Direkt36-cikk szerint a 2026-os kampányban kifejezetten háttérbe szorult.

Panyi a posztot azzal a gúnyos felvetéssel zárja, hogy Kubatov bűne valószínűleg az lehetett, hogy „hagyta magát háttérbe szorítani, és engedte, hogy helyette mások dirigáljanak a kampányban, így Kósa Lajos meg Németh Szilárd”.

A Fidesz szombati, 32. kongresszusán az áprilisi választási vereség után tartottak tisztújítást. Orbán Viktort egy évre újraválasztották pártelnöknek, az elnökségbe pedig a posztján maradó Gál Kinga mellé Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint került be új alelnökként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András a Fidesz-kongresszusról: A győri Ceaușescu-pillanat már intő jel volt, de ez a röpirat és Orbán beszéde együtt minden kétséget eloszlat
A politikus a közösségi oldalán értékelte a Fidesz kongresszusát, ahol szerinte a volt miniszterelnök megnyilvánulásai a valóságtól való elszakadást mutatták. Orbán Viktor a vereség okait külső ellenségekre keni, miközben a valódi ok a 16 évnyi korrupció és a lezüllesztett állam.
F. O - Fotó: - szmo.hu
2026. június 14.



Fekete-Győr András Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Fidesz kongresszusán elhangzottakról és Orbán Viktor politikai röpiratáról. A politikus azzal kezdte bejegyzését, hogy volt benne némi kíváncsisággal vegyes aggodalom, hogy a párt képes lesz-e bármiféle politikai innovációra a választási vereség után. „Lesz-e bennük akár csak egy pillanatnyi önreflexió? Lesz-e bármi új a gyűlöletkampányokban, a hazudozásban, a félelemkeltésben, vagy legalább megpróbálják-e eljátszani, hogy értik, mi történt az országgal?”

A politikus a volt miniszterelnök kongresszusi röpiratából idéz:

„A 2026-os választási vereségben vastagon benne voltak a saját hibáink is (...), ám a döntő tényező a velünk szemben manőverező négy ellenséges hadtest ereje és összehangolt támadása volt. Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.”

Fekete-Győr szerint ebből a két mondatból világosan kiderül, hogy semmit

nem tanultak a vereségből, és nem értették meg, a magyarok miért zavarták el őket.

Úgy véli, Magyarország nem külső erők, hanem a Fidesz-kormányzás miatt fordult ellenük.

„Hanem miattuk. A felfoghatatlan mértékű korrupciójuk miatt. Az elmebajra hajazó hatalmi arrogancia miatt. Az ipari méretű hazudozás miatt. A szétrohadt magyar állam, a lezüllesztett egészségügy, a széteső oktatás, a kizsigerelt gyermekvédelem és a tizenhat évnyi következménynélküliség miatt.”

A poszt kitér arra is, hogy Orbán Viktor arról beszélt, a Tisza-kormány van „bántalmazó kapcsolatban” az országgal. „Mondja ezt úgy, hogy

magyarok milliói ünneplik könnyek között, egymás nyakába borulva hónapok óta, hogy végre kiszabadultak az Orbán-rezsim tizenhat évig tartó bántalmazó kapcsolatából.

A bukott miniszterelnök régi szokásához híven azzal vádolja az ellenfelét, amit valójában ő maga követ el.”

Fekete-Győr azt írja, sokáig racionális politikai szereplőnek tartotta Orbán Viktort, aki csak cinikusan eljátssza, amit a Rogán-művek a szájába ad. „De egyre inkább úgy tűnik, hogy addig ismételgette a saját hazugságait, amíg végül ő maga is elhitte őket.”

„A győri Ceaușescu-pillanat már intő jel volt, de ez a röpirat és a mai beszéd együtt minden kétséget eloszlat: Orbán Viktor politikailag teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal.”

A bejegyzés végkövetkeztetése, hogy „Orbánnal nincs megújulás. Orbán nélkül viszont nincs Fidesz.”

„A feladat tehát világos: minél gyorsabban el kell takarítani ennek a bukott, valóságát vesztett, megújulásra képtelen rezsimnek a maradékát, hogy 2030-ra végre ne a Fidesz és a zsebnáci segédcsapata legyen az ellenzék Magyarországon, hanem egy tisztességes, hiteles és párbeszédképes politikai oldal! A NER-t a kormányból már leváltottuk, most az ellenzékből is le kell váltani!” – zárul a poszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Többször kellett volna megvezetnünk őket” – Orbánt nem hozta zavarba a menekülttábor ügye
A Fidesz kongresszusra időzítette Magyar Péter a leleplezést: az Orbán-kormány titokban valóban elrendelte egy menekülttábor építését Vitnyéden. A volt miniszterelnök szerint ezzel azonban csak az uniót akarták félrevezetni.


„Többször kellett volna megvezetnünk őket” – magyarázta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt, hogyan lehetséges, hogy a migránsellenes Fidesz-kormány a legnagyobb titokban menekülttábort készült nyitni Vitnyéden a kormányzati dokumentumok szerint, amiket reggel Magyar Péter hozott nyilvánosságra.

A volt miniszterelnök szerint ez az egész csak egy nagy átverés része volt.

Gulyás Gergely azt mondta, az  Európai Unió Bírósága napi egymillió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot, a kormányhatározat pedig ennek nyomán, a tárgyalásokhoz volt „egy taktikai eszköz”. Arra a kérdésre, hogy a hazugság része-e a politikai kultúrának, Gulyás azt válaszolta, „a hazugság nem része, de az ország érdekének képviselete az része.”

Orbán Viktort is megkérdezték, hogy a táborral tulajdonképpen az Európai Uniót akarták-e becsapni. A volt miniszterelnök úgy válaszolt,

„Mégiscsak egy kultúrország lennénk. Ne azt a szót használjuk, hogy becsapjuk. Nem, hívjuk úgy, hogy kitaktikázzuk.”

A lényeg azonban az szerinte, hogy „Magyarországon ma nincsen semmilyen migránstábor, nincs egyetlen migráns sem”.

Ferenczi Orsolya azonban felháborodott azon, hogy a kormány teljesen mást kommunikált a nyilvánosság felé. „A probléma itt az, hogy itt ezt így kezelték” – fogalmazott.

A Fidesz kongresszusra érkező politikusokat persze nem csak a vitnyédi menekülttáborról kérdeztük, hanem arról is, Orbán Viktor mit jelent most a Fidesznek.

A teljes videó


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: A Fidesz nem tud kilépni a gyűlölet-ringlispíljéből, Kövér László a bizonyíték
A politikus a Fidesz hétvégi kongresszusára reagálva bírálta a pártot. Szerinte a rendezvényen csak eljátszották, hogy értik a választási vereségüket.
F. O - Fotó: - szmo.hu
2026. június 14.



Jámbor András a közösségi oldalán fejtette ki a véleményét a Fidesz hétvégi tisztújító kongresszusáról. Azt írta, akart volna írni arról, „hogy hogyan próbálták a Fidesz kongresszusán eljátszani, hogy értik a vereséget. De

valójában egyértelmű, hogy nem akarnak és nem tudnak kilépni a gyűlölet ringlispíljéből.”

A politikus szerint felesleges is erről értekezni, „amikor

itt van Kövér László, aki most már a lakosság 70%-át is képes tudatlan hazaárulónak tartani!”

Jámbor a bejegyzését azzal a szarkasztikus megjegyzéssel zárta, hogy „csak így tovább az 5 százalékos Fideszért!”

Szombaton a Fidesz megtartotta 32., tisztújító kongresszusát, ahol a küldöttek egyetlen jelöltként újraválasztották Orbán Viktort pártelnöknek. A kongresszuson a megújulás igénye mellett a politikai irányvonal folytatása is kirajzolódott, maga Orbán is arról beszélt, hogy nem kíván megváltozni.

A kongresszuson több vezető politikus, köztük Kövér László is reflektált a választási vereségre; a leköszönő házelnök 16 év után köszönetet mondott, és bocsánatot kért, amiért erőfeszítései nem bizonyultak elegendőnek a hatalom megtartásához.


Link másolása
KÖVESS MINKET: