HÍREK
A Rovatból

Lech Wałęsa keményen fogalmaz Orbán Viktorról: Mi azt mondjuk, hogy Putyin egy bűnöző, ő meg azt mondja, hogy egy barát

A volt lengyel elnök Budapesten kemény szavakkal illette a PiS volt miniszterhelyettesét. Azt is elárulta, mit gondol Putyinról, Orbán Viktorról és a demokrácia jövőjéről.


Lech Wałęsa volt lengyel elnök Budapesten járt, ahol az Egyensúly Intézet konferenciáján tartott előadást. A Szolidaritás legendás vezetője már 82 éves, de továbbra is aktívan járja a világot, és rendszeresen fellép különféle rendezvényeken. Most is arról beszélt, hogy gyakorlatiasan kell gondolkodni, és már a nyolcvanas években is az értelmes ellenállás formáit kereste – írja a 444.

A konferencia után újságírók kérdezték arról, hogy mit gondol Marcin Romanowskiról, a PiS volt miniszterhelyetteséről, akit Budapestre menekítettek az igazságszolgáltatás elől. Wałęsa indulatosan reagált:

„Mondják meg, hol van, én hazaviszem Magyarországról”

Romanowski azóta állást is kapott a magyar kormány propagandaintézetében. Wałęsa határozott véleményt fogalmazott meg róla: „Egy tolvaj, egy bűnöző ez az ember. Fel kellene adnia magát, és bíróság elé állnia. Én ezt javaslom neki. Kár, hogy ebben az ügyben ez történt a magyar-lengyel két jó baráttal.”

Szerinte ma már nincs közös alap, ami összekötné a világ szabad részét, és úgy látja, hogy a Szovjetunió összeomlása után megszűnt az a külső erő, ami összetartotta az országokat. Most mindenki csak a saját érdekeit nézi. Úgy gondolja, hogy az orosz-ukrán háború legalább arra jó lehet, hogy újra legyen közös nevező, mert jelenleg „nem kapcsol minket össze semmi, csak az érdekeink maradtak meg.”

Wałęsa hisz abban, hogy a nyugati világ módszerei lesznek végül a győztesek. Szerinte Oroszország a múltat képviseli, amikor területszerzésekkel akar erőt mutatni, ezzel szemben a nyugati bővülés szerinte sikeresebb modell. „A kérdés most számomra az, hogy melyik koncepció nyer. A régi, amivel Oroszország területszerzésekkel akar erőt mutatni, vagy a miénk. Biztos vagyok benne, hogy a mi módszerünk, a bővülés lesz a győztes megoldás, de talán nem ma.”

Wałęsa támogatja Ukrajna uniós csatlakozását is. A sajtóbeszélgetésen azt mondta:

„Hogy ebből kizárjuk Ukrajnát? Lehetetlen! Ez egyszerűen szükségszerű, muszáj megtörténnie. Európa és a világ fejlődéséhez szükség van Ukrajna EU-s csatlakozására.”

A rendszerváltás legendás alakja nem szerénykedett, amikor a múltat idézte fel. Emlékeztetett, hogy sokan lehetetlennek tartották a kommunizmus megdöntését, de mégis sikerült. Úgy fogalmazott: „Amikor a kommunizmus ellen harcoltam, mindig azt mondták nekem, hogy ezt nem lehet megcsinálni, ezt a rendszert csak az atomháború tudja felrobbantani. És nézzétek, sikerült. Ennek köszönhetik a magyarok is a szabadságukat. Az orosz medve fogait Lengyelország verte ki. Amikor már nem tudott harapni, a többi ország is meg tudta mutatni.”

A volt elnök megemlítette azt is, hogy nem elsősorban Donald Trumptól vár megoldást. Felidézte, hogy még Trump első elnöksége előtt meghívta őt egy vacsorára, de a beszélgetés nem volt egyszerű: „mondtam, hogy én csak egy egyszerű villanyszerelő vagyok, beszéljen egy kicsit egyszerűbben”. Azt mondta, „Trumppal vannak problémák”, és szerinte „Trump civilizációs visszalépést javasol. Tíz évet fogunk veszteni, és megfizetjük majd az árát.”

Orbán Viktor is szóba került. Wałęsa hangsúlyozta, hogy nem akar konfrontálódni, mert már nincs annyira benne a napi politikában, de azért elmondta a véleményét. Szerinte Orbán nem jó példát mutat, viszont legalább ezekből is lehet tanulni. Azt mondta, a választók feladata, hogy jobb vezetőket válasszanak. Amikor arról kérdezték, mit gondol Orbán kijelentéséről, miszerint a lengyel politika a legszemforgatóbb egész Európában, így reagált:

„Orbán koncepciójába a lengyel politika nem illik bele. Mi azt mondjuk, hogy Putyin egy bűnöző, ő meg azt mondja, hogy egy barát. Ez elég nagy különbség, nem is lehet most kibékíteni ezt a két nézőpontot. De mindig lehet választani.”

A beszélgetés végén a demokrácia megmentéséről beszélt. Azt mondta, meg kell érteni a világ történelmét, a jelen korszakot, és azt, hogy mit kell tenni. Úgy fogalmazott: „Mentsük meg magunkat, mentsük meg az egész világot. Mentsétek meg a demokráciát.” Végül, amikor Lengyelország fejlődéséről kérdezték, azt mondta: „Nézzétek, milyen pocsék volt a helyzet Lengyelországban! És ma, hogy kiépült ez az ország. Annyira, hogy én már este ki se merek egyedül menni, egyszerűen én már nem bírnék hazatalálni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Döbbenet: a Szent Péter-bazilika oltárán állva vizelt egy férfi
A fiatal férfit azonnal elvitték és letartóztatták a rendőrök. XIV. Leó pápa megdöbbent, amikor tájékoztatták az esetről.


Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:

egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.

A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Brutális szakadék: a magyar megtakarítások 69 százaléka a felső tizednél – az alsó fele alig 7 százalékon osztozik
Tovább híznak a milliárdok a leggazdagabb magyarok számláján, miközben az emberek fele alig tud félretenni. A megtakarítások döntő része államkötvényekben landol.


Euróban számolva nőtt, forintban viszont enyhén csökkent a magyar háztartások megtakarítása 2025 első negyedévének végére – derül ki az Európai Központi Bank friss adataiból. A magyarok összesen 127,8 milliárd eurónyi bankbetétet, kötvényt, részvényt, befektetési alapot és életbiztosítást tartottak, ami 2,2%-os növekedést jelent év elejéhez képest. Forintban számolva viszont 0,1%-os csökkenés látszik, ami a forint euróval szembeni erősödésének tudható be – írta meg a Portfolio.hu.

A magyar háztartások portfóliója jelentősen eltér az európai átlagtól. Míg más országokban a megtakarítások több mint fele bankbetét, addig nálunk ez az arány mindössze 32%. A magyarok szívesebben fektetnek kötvényekbe – ezek aránya közel 29% –, a befektetési alapok pedig a megtakarítások 27%-át teszik ki. A részvények és életbiztosítások súlya viszonylag alacsony, egyenként körülbelül 6%.

2024 végén a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 116%-át tette ki. Ezzel Magyarország a 13. helyet szerezte meg az uniós rangsorban, ami a viszonylag alacsony eladósodottságnak köszönhető.

A megtakarítások megoszlása ugyanakkor nagyon egyenlőtlen.

A leggazdagabb tized kezében van a háztartások pénzügyi megtakarításainak 69%-a, ami az egyik legmagasabb arány Európában. Ezzel szemben a társadalom alsó 50%-a mindössze 7,4%-kal rendelkezik.

A középréteg – vagyis a 6–9. tizedek – részesedése 23,5%.

A 2014 és 2025 közötti időszakban a magyar háztartások pénzügyi vagyona jelentősen nőtt, de a növekmény döntő része a leggazdagabbakhoz került. A teljes gyarapodás 72%-a a legfelső vagyoni tizednél csapódott le. Eközben az alsó 50% csak 5,5%-ot szerzett meg belőle, a középréteg pedig 22,5%-ot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ez nem hiányzott a világnak: heves harcok robbantak ki Afganisztán és Pakisztán között
A tálib ország és szomszédja között régóta húzódik konfliktus, de az utóbbi időben jelentősen romlott a helyzet. A két állam egymást vádolja az eszkaláció miatt.


Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.

A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.

Pakisztáni tisztviselők több helyen is összecsapásokról számoltak be. Egy kormányzati forrás így nyilatkozott a brit lapnak: „Ma este a tálib egységek több határpontnál is tüzet nyitottak. Mi négy helyszínen válaszoltunk tüzérségi csapásokkal.” Hozzátette:

„Semmilyen agressziót nem tűrünk el az afgán tálibok részéről a saját területünkön. A pakisztáni csapatok kemény tűzzel válaszoltak, és több afgán határállást is célba vettek.”

A pakisztáni hadsereg válaszul tüzérséget, harckocsikat, valamint könnyű és nehézfegyvereket vetett be.

Az összecsapások előtt, csütörtökön több robbanás is történt Afganisztánban – kettő Kabulban, egy pedig az ország délkeleti részén. A tálib kormány védelmi minisztériuma Pakisztánt vádolta azzal, hogy „megsértette az ország szuverenitását”.

Michael Kugelman, Washingtonban dolgozó dél-ázsiai szakértő szerint: „A pakisztáni csapatok elleni egyre gyakoribb határ menti támadások, a szokatlanul intenzív pakisztáni légicsapások Afganisztánban és a tálib válaszcsapások tökéletes viharhelyzetet teremtettek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Afganisztán nem ismeri el a határt, valamint a válságot övező dezinformációk terjedését, akkor nagyon bizonytalan helyzettel állunk szemben.”

Hozzátette, a jelenlegi feszültség hamar enyhülhet: „Szerencsére ez a válság – bármennyire komoly is – jó eséllyel hamarosan enyhülni fog. A táliboknak nincs kapacitásuk, hogy nyíltan harcoljanak a pakisztáni hadsereggel. Ha a válaszcsapások lecsillapítják a közvélemény haragját, valószínűleg visszavonulnak majd.”

A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy közölte:

„Pakisztán lakosságának védelme érdekében mindent megteszünk, amit szükségesnek tartunk – és ezt a jövőben is így fogjuk tenni.”

Egyúttal felszólította Afganisztánt, hogy akadályozza meg, hogy területéről támadások induljanak Pakisztán ellen.

Az utóbbi hónapokban jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy menedéket ad a Tehrík-e-Talibán Pakisztán (TTP) fegyveres csoportnak, amely többször is támadásokat hajtott végre pakisztáni célpontok ellen.

Afganisztán és Pakisztán között csaknem 2600 kilométer hosszú, hegyvidékes határ húzódik, amit Durand-vonalként is ismernek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Engedéllyel építették át a hatvanpusztai istállókat, nem történt bűncselekmény az ügyészség szerint
A Bicskei Járási Ügyészség elutasította Hadházy Ákos független képviselő panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében.


Elutasította a Bicskei Járási Ügyészség Hadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.

Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.

A rendőrség három nap alatt utasította el a politikus feljelentését arra hivatkozva, hogy az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. A képviselő ezután panasszal fordult az ügyészséghez.

A Facebook-posztban mellékelt ügyészségi határozat szerint

nem történt bűncselekmény, a műemléki védettségű istállókat a Fejér Vármegyei Kormányhivatal hatósági engedélyével alakították át. Valamint azt is közölték, hogy „a szakhatósági engedély megalapozottságának vizsgálata nem képezi a büntetőeljárás tárgyát”.

Hadházy szerint „az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat.” Hozzátette, hogy nem hagyják annyiban, ugyanis a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is intézett egy beadványt. Ebben jelezte, hogy szerinte két műemlék is eltűnt az Orbán Győző tulajdonában lévő hatvanpusztai birtokról.

„Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul” – írta bejegyzésében Hadházy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk