HÍREK
A Rovatból

Lebukott a kormány, botrányos volt a járványadatok kezelése – mondta Ujhelyi István

A politikus szerint beigazolódott, amit már korábban is láttunk és sejtettünk: a Fidesz-kormány teljes káoszban volt a Covid-járvány idején. Mindenre fel voltak készülve, csak a járványra nem.


„A Fidesz-kormány és az alá tartozó intézmények azt igyekeztek bizonygatni a Covid-járvány ideje alatt, hogy tökéletesen urai a helyzetnek. Ehhez képest most hivatalos papír bizonyítja, hogy az adatok kezelése körül teljes volt a káosz”

– közölte Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az EP közegészségügyi bizottságának tagja csütörtöki, brüsszeli online sajtótájékoztatóján.

A politikus a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati jelentésére alapozta kijelentéseit, amelyet azután kapott kézhez, hogy hivatalos eljárást kezdeményezett az illetékes kormányzati intézményekkel szemben a sokadik közérdekű igénylése ellenére is visszatartott Covid-adatok kezelése kapcsán.

VIDEÓ: Lebukott a kormány: bizonyítottan botrányos volt az adatkezelés a covid-járvány alatt

A közösségi oldalán azt írta többek között:

Ujhelyi szerint a közel ötvenezer magyar ember halálát okozó járvány ideje alatt az egészségügyi ellátórendszer minden dolgozója emberfeletti teljesítményt nyújtott és igyekezett az adott körülmények között menteni az emberéleteket, ezért a botrányos adatkezelés kizárólag az őket irányító, felelős kormányzat hibája.

Emlékeztetett rá, hogy a járvány idején a kormányzat folyamatosan titkolózott és hárított a Covid miatt kórházi ápolásra, esetleg lélegeztetőgépi ellátásra szoruló betegek oltottsági adataival kapcsolatban. Sőt, a kormány rendszeresen önellentmondásba is keveredett annak idején azzal kapcsolatban, hogy rendelkezésre állnak-e az adatok, vagy hogy ki egyáltalán az adatkezelő.

„Már akkor látszott, hogy a kormány egyáltalán nem ura a helyzetnek, az adatkezelésben káosz uralkodik, amelyet a kormányzat pökhendiséggel és törvénytelen adatvisszatartásokkal igyekszik kompenzálni”

– fogalmazott.

Ezt megelégelve tett bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, amely jelentésben az érintett intézményekkel folytatott egyeztetés alapján megállapították, hogy a járványügyi szakrendszer nem volt érdemben felkészítve a járvány okozta jelentős adatmennyiség-növekedés kezelésére és hiába irányítottak át munkatársakat, „már az első hullám idején kiderült, hogy a korábbi adatfeldolgozást végezve az NNK nem tudja az elvárásoknak megfelelő napi adatszolgáltatást biztosítani”.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ elismerte, hogy 2020 szeptemberétől informatikai problémák keletkeztek és komoly „nehézséget jelentett, hogy ugyanazoknak a munkatársaknak kellett kontaktkutatást végezni, kötelezéseket kibocsátani, akiknek validálni kellett volna az adatokat”.

Kiderült, hogy a pandémia elején mindössze kilenc olyan speciális szaktudással bíró szakember volt az NNK-ban, aki a fertőzőbeteg-jelentő rendszert kezelni tudta.

Érdemben növelte a téves adatbevitelből, elírásokból fakadó hibákat, hogy a Covid-betegek adatainak rögzítését az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak kellett manuálisan elvégezni.

Ujhelyi elmondta, hogy az NNK annak idején azzal az indokkal tagadta meg tőle a Covidban elhunyt betegek oltási adatainak átadását, mert két külön adatbázisban szerepeltek ezek az adatok, azok összefésülésére viszont az alkotmány egyik módosítása értelmében – annak túlzott munkaterhe miatt - nem voltak kötelezhetőek.

A NAIH vizsgálati jelentésének egyik utolsó megállapítása szerint a Müller Cecília vezette NNK arról számolt be az adatvédelmi hatóságnak: 2023-tól egy „megbízhatóbb rendszert vezetnek be a Covid-adatok nyilvántartására” és folyamatban van a jelenlegi fertőzőbeteg-jelentő rendszer megújítása is annak érdekében, hogy több hibaszűrési lehetőség álljon rendelkezésre és az adatok feldolgozása is könnyebb legyen.

“Összefoglalva, a kormány mindenre fel volt készülve a járvány idején, csak a járványra nem. Beigazolódott, amit már korábban is láttunk és sejtettünk: a kormányzat teljes káoszban volt a covid-járvány idején, őszinte és korrekt tájékoztatás helyett viszont csak áskálódó támadásra, titkolózásra és olcsó propagandára futotta tőlük.

Jogosan vetődik fel a kérdés például, hogy a magyar kormány milyen biztonsággal tudott helyes döntéseket hozni, ha ezek szerint nem feltétlenül volt minden szükséges és hiteles adat birtokában? Egyértelmű, hogy Müller Cecília alkalmatlan a feladata elvégzésére és az a minimálisan elvárható, hogy bocsánatot kér a nyilvánosságtól, amiért elhallgatta a valóságot a Covid-adatokkal, azok rendelkezésre állásával és használhatóságával kapcsolatban. Világos és egyértelmű, hogy az egészségügy politikai vezetése megbukott a Covid-vizsgán, ezért pedig a Fidesz vezetőit terheli a felelősség, amin az sem változtat, hogy Kásler Miklós minisztersége és az EMMI már a múlté”

– mondta online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István EP-képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Találtunk két útlevelet” – megszólalt a 8 magyar áldozatot követelő kenyai repülőgép-baleset egyik szemtanúja
A gép 10 perccel a felszállás után, kb. 40 kilométerrel a felszállási helyétől zuhant le. Gyerekek is vannak az áldozatok között.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, repülőgép-szerencsétlenség történt Kenyában, a Maasai Mara nemzeti park felé tartó úton. A balestben 11-en haltak meg, köztük nyolc magyar állampolgár.

Az esetről videós anyagot forgatott a Citizen TV Kenya helyi csatorna. Ebben elmondják: A reggel a Kwale megyei Tsimba Goliniben történt repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt 11 ember holttestének kiemelése még folyamatban van, mivel a heves esőzések nehezítik a munkálatokat.

A gépen 10 turista – nyolc magyar és két német állampolgár – valamint egy kenyai pilóta utazott. A Mombasa Air Safari tulajdonában lévő repülőgép a Diani repülőtérről szállt fel, és a Maasai Marában található Kichwa Tembo felé tartott.

A Közlekedési Minisztérium közlése szerint a gép 10 perccel a felszállás után, Diani-tól 40 kilométerre tűnt el a radarról. A gép egy bozótos területre zuhant és felrobbant. A balesetet senki sem élte túl.

Szemtanúk egy robbanásról és a helyszínen tomboló tűzről számoltak be. A mentési munkálatokat nehezíti, hogy a holttestek szétszóródtak.

Belio Kipsang, a bevándorlási hivatal államtitkára a helyszínre látogatott, és megerősítette, hogy a baleset okának kivizsgálását a légi baleseteket vizsgáló osztály vezeti. A repülőgépet üzemeltető cég ígéretet tett, hogy együttműködik a hatóságokkal és támogatja az áldozatok családjait.

Egy szemtanú úgy fogalmazott: „Amikor otthon voltam, körülbelül 500 méterre [a helyszíntől], egy nagyon hangos zajt hallottam, aztán egy robbanást.”

Egy másikuk szerint:

„Amikor odaértünk, láttuk, hogy a tűz nagyon erősen ég. Nem tudtuk eloltani. Amit találtunk, azok felismerhetetlen emberi testrészek voltak... és papírok voltak szétszóródva, találtunk vagy két útlevelet és két személyi igazolványt...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A La Repubblica közzétette a videóját Orbán Viktorról, aminek tartalmát Orbán Balázs szerint elferdítettek
Orbán Rómában beszélt az orosz olajról, az árakról és az amerikai szankciókról. A videó alapján az olasz újságíró faggatta, Trump nevét ő nem mondta ki.


Orbán Viktor hétfőn Rómában járt, ahol pápai audiencián is részt vett. A látogatás után a Minerva szálloda előtt az olasz sajtónak nyilatkozott, és szóba kerültek az orosz szankciók is.

Az olasz Repubblica című lap arról számolt be, hogy Orbán Donald Trump döntését is bírálta, aki még elnökként szankciókat vezetett be a Rosznyefty és a Lukoil orosz olajvállalatok ellen. A cikk szerint a magyar miniszterelnök washingtoni látogatásán azt is felvetheti majd, hogy ezeket az intézkedéseket érdemes lenne visszavonni.

A magyar kormány szerint azonban a lap félreértelmezte Orbán Viktor szavait. Orbán Balázs politikai igazgató szerint a cikk címe félrevezető, mert hamis képet fest arról, mi hangzott el valójában.

A Repubblica egy videót is közzétett a helyszíni beszélgetésről. A felvételen Orbán Viktor arról beszél, hogy Európának kevés beleszólása lesz abba, hogyan alakul a kontinens biztonsága vagy az orosz–ukrán viszony. Ezeket inkább az oroszok és az amerikaiak fogják alakítani. Ezután arról is szót ejtett, hogy szerinte Európa elveszítheti versenyképességét, amit szerinte a zöldfordulat és az energiaárakat növelő döntések is befolyásolnak.

Amikor az újságíró rákérdez, hogy hibázott-e Trump a szankciókkal, Orbán így válaszol:

„Hamarosan Washingtonban leszek, és beszélünk majd erről. Különösen az érdekel, hogyan tudnánk a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszert kialakítani, mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Nélkülük az árak az egekbe szöknének, és súlyos ellátási hiány alakulhatna ki.”

Az újságíró ezután újra visszakérdez, hogy a szankciók szerinte túlzók-e. Orbán válasza: „Magyar szemszögből igen.” A miniszterelnök azt is elmondja, hogy próbálnak egy Magyarországra szabott különleges megoldást találni.

A Repubblica később reagált arra is, hogy Orbán Balázs fake news-nak nevezte a tudósításukat. Azt írták: „szerencse, hogy megnyomtuk a felvétel gombot a telefonon”, és úgy vélik, a videó alátámasztja az állításaikat.

A fake news ellen küzdő Orbán Balázs egyébként egy másik mai posztjában egy mesterséges intelligenciával készített, hamis állításokat tartalmazó videót készített Magyar Péterről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: Sokféle tudatos hazugság volt már nálunk a kampányokban, de ez szintlépés
A politológus szerint ilyen mennyiségű és ilyen minőségű hazugsággal eddig még senki nem próbálkozott, és valószínűleg a magyar politikatörténetben új nevet fog kapni a jelenség, amit a kormány csinál.


Török Gábor is reagált a kormány mesterséges intelligenciával készült videóira és képeire, amelyeknél valótlan állításokat adtak Magyar Péter szájába, illetve manipulált képeket is felhasználtak.

A politológus Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében történelmi és kampánytörténeti kontextusba helyezte a jelenséget. A poszt elején egy Bismarcknak tulajdonított, de valójában egy Louis Berger nevű német nemzeti liberális politikushoz köthető idézettel vezette fel mondandóját: „Sohasem hazudnak annyit, mint választás előtt, háború alatt és vadászat után.”

Török emlékeztetett arra, hogy a magyar politikai életben sokféle tudatos hazugság felbukkant már a kampányokban, de szerinte az egyik legdurvább a 2006-os eset volt: „Eddig talán a 2006-os szocialista módszer volt a legdurvább. Ahogy az akkori miniszterelnök később zárt körben megfogalmazta: ‘Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.’”

A politológus szerint ugyan a mostani kampányeszközök sem példa nélküliek, de így is komoly szintlépést jelent az, amit az elmúlt hónapokban látni lehetett.

„Ami most történik, az sem újdonság, volt már ilyen is sokszor, de egyértelműen szintlépést látunk ezekben a hónapokban.”

Török úgy látja, most nem elsősorban az ország helyzetéről hangzanak el valótlan állítások, hanem az ellenzék szándékairól, ráadásul ezt már nem is csak célozgatások szintjén teszik: „Itt (elsősorban) nem az ország helyzetéről hazudnak, hanem az ellenfél szándékairól mondanak nyilvánvalóan igazolhatatlan, hamis dolgokat. És már nem is csak suttogva, hanem frontpolitikusok szájából, beleállva.”

Szerinte ilyen mennyiségű és ilyen minőségű hazugsággal eddig még senki nem próbálkozott:

„Ilyen mennyiségben és ilyen minőségben korábban még senki sem próbálkozott ezzel, valószínűleg önálló fejezetet és valami szemléletes elnevezést érdemel majd a magyar kampánytörténelemben.”

Posztja végén úgy fogalmazott: „De addig még azt is megtudjuk, hogy miképpen reagálnak erre a magyar választók.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Repülésre alkalmas volt az időjárás, a gép is jó állapotban volt“ – ezt mondta a kenyai lágitársaság elnöke a nyolc magyar áldozatot követelő tragédiáról
Az áldozatok két család és egy ismerősük voltak, a külügy azonosítja őket. A konzul a helyszínre indult, miközben szemtanúk szakadó esőről és rossz látásról beszélnek.


Tizenegyen meghaltak egy kenyai kisgépes balesetben, köztük nyolc magyar. A Mombasa Air Safari menetrendszerinti járata a Diani repülőtérről a Masai Mara Nemzeti Parkba tartott

„Az eset a felszállás után 10 perccel történt; a gép emelkedő terepnek csapódott. A repülésre alkalmas volt az időjárás, a gép is jó állapotban volt. Gyakran használtuk, és rendszeresen ellenőriztük a műszaki állapotátö – idézte az RTL Híradó John Cleave-t, a Mombasa Air Safari elnökét. „Nagyon tapasztalt kapitány volt; jól ismerte az útvonalat és a repülőgépet” – tette hozzá a cégvezető.

„Nyolc magyar állampolgár, két család tagjai és egy ismerősük hunyt el. Sajnos két kiskorú is van az áldozatok között. Az azonosítás folyamatban van; amint megkapjuk a hivatalos információt az áldozatok személyazonosságáról, a hozzátartozók értesítése megtörténik” – ezt már Szijjártó Péter külügyminiszter mondta el a tragédia kapcsán.

A külügy szerint a konzul a helyszínre indult, a miniszterelnök részvétét fejezte ki. A katasztrófát senki sem élte túl; 11 ember volt a fedélzeten – hangzott el az RTL Híradóban.

„Bár ez egy légcsavaros, gázturbinás hajtómű, tehát viszonylag kevés karbantartást igényel, és a karbantartást komoly szakműhelyekben kell elvégezni, az afrikai régióban – különösen ebben a légi szolgáltatói szegmensben – a karbantartási viszonyok nem a legjobbak”

– értékelte a balesetet a csatornának Madas László, repülési igazságügyi szakértő.

A tragédia körülményeit a helyszínen egy független szakértőkből álló bizottság vizsgálja.

Az RTL Híradóriportja a tragédiáról

Link másolása
KÖVESS MINKET: