HÍREK
A Rovatból

Lázár János: Magyarországon nem csak egy-két embernek van Ferrarija, meglepődnénk, ha tudnánk, mi a valóság

A miniszter elismerte, hogy politikai közösségük „nagyon megégette magát” Novák Katalin köztársasági elnök korábbi döntése miatt. „Ez részben összefüggésben van azzal, hogy fifty-fifty az esély a '26-os választásokat illetően” - mondta a miniszter.


Lázár János az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a kormány esélyeiről, az Európai Unióval való kapcsolatokról, a vasúti fejlesztésekről és a fővárosi projektekről is. A miniszter azt mondta: „Kiegyenlítettek az erőviszonyok, jelen pillanatban fifty-fifty az esély szerintem. Ez a realitás.”

A beszélgetésben szóba került Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnökének korábbi kijelentése is, amely szerint a MÁV teljesítményét kamu adatokkal szépítik, miközben a pályák és a biztonsági berendezések állapota aggasztó. Lázár úgy reagált: nagyra becsüli Meleg Jánost, és fontosnak tartja a szakszervezetekkel való jó kapcsolatot. Azt mondta: „Azt, hogy tudatosan hamisítanák a kollégák az adatokat, én azt nem hiszem. Nem kell hamisítani rajta, önmagától se túlzottan rózsás a helyzet.”

A miniszter bejelentette: a kormány 880 milliárd forint értékben indít vasútfejlesztést,

amelyhez az Európai Beruházási Banktól 1 milliárd euró hitelt vesznek fel, és ugyanennyit biztosít a magyar állam is. Lázár szerint az EBB május végén vagy június elején hozza meg a döntést. A tervek szerint 70 új vagy újszerű vonatot bérelnek osztrák-német és francia csoportoktól. A járművekkel kapcsolatban azt mondta:

„Ezek lényegében újak vagy újszerűek, van közte tízéves, húszéves, és van közte harmincéves is, de azoknak hatvan év elvileg a futamideje. Ebben a kategóriában ezek nagyon sokáig bírják.” A jövő év első negyedévéig 55 mozdony érkezhet az országba, ami a Miskolc–Budapest vonalon 5-10 perces menetidő-csökkenést is jelenthet.

Lázár beszélt a Rákosrendezővel kapcsolatos tervekről is. Elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat nem reagált a megkeresésekre, pedig ő várja őket reggeltől estig. Úgy fogalmazott, hogy

Karácsony Gergellyel jól ismerik egymást, és szerinte fél óra alatt meg tudnának egyezni.

A fővárosi tévénézőknek azt üzente, hogy a város minden szükséges támogatást meg fog kapni a tárcájától a tervek megvalósításához. A miniszteri biztos személyével kapcsolatban elmondta: Lánszki Regő országos főépítészben gondolkodik.

Az interjúban az uniós forrásokról is szó esett. A miniszter szerint a magyar kormány eddig 10 milliárd eurót tudott lekötni, és további 12 milliárd hiányzik. Úgy fogalmazott:

„Az uniós pénz visszatartása egy kivéreztetési akció. Aki nem tetszik, annak nem adnak lóvét.”

Hozzátette, hogy Brüsszel harcmodort váltott, és azt is elmondta: „Ameddig a ‘22-es választások után a kormány valóban erősen tudott föllépni, és nem volt a Tisza Párt, addig tudtuk lekötni ezt a 10 milliárdot. Ahogy a Tisza Párt elérte a ’24-es választási eredményeket, a pénz Magyarország felé irányuló tempója láthatóan lassult.” Ennek ellenére

nem terveznek jogi akadályokat állítani Magyar Péterék elé:

„Ebben a csatában mi nem elnyomni akarjuk a másik felet, és nem kiiktatni, hanem le fogjuk győzni egy küzdelemben.”

Lázár egy korábbi kisvárdai nyilatkozata is előkerült, amelyben arról beszélt, hogy egyes vállalkozók visszaélhettek a kormányzati támogatásokkal. Azt mondta: „Vannak nagyvállalkozók ebben az országban, akik éltek a lehetőséggel. Én azt remélem, hogy nem éltek vele vissza.” Hangsúlyozta, hogy „akinek több adatik, az sokkal többet kell, hogy vállaljon felelősségképpen ennek az országnak a hétköznapjaiból”. Szerinte ez akkor sérül, ha valaki felesleges dolgokra költi el a pénzét. Úgy fogalmazott: „Egy olyan országban élünk, ahol az elmúlt 35 évben jöttek létre vagyonok, és

nem árt pontosan kijelölni és megalkotni annak a játékszabályait, hogy Magyarországon hogyan kell, vagy hogyan illik gazdagnak lenni.”

Hozzátette: „Sokat segítene nekünk, ha a teljes magyar vállalkozói elit és politikai elit visszafogna magát a következő tíz hónapban.” A beszélgetés során kitért arra is, hogy „Magyarországon nem csak egy-két embernek van Ferrarija. Azt hiszem mind a ketten meglepődnénk, ha szembesülnénk azzal a számmal, ami a valóság.”

Az interjú végén szóba került a halálbüntetés kérdése is. A miniszter elmondta:

a pedofilokkal szemben elfogadhatónak tartja a halálbüntetést,

és szerinte ennek egy egészséges társadalomban lehet szerepe. Hozzátette, hogy ezzel a nézettel kisebbségben van, és a kérdés párton belül is vitákat vált ki. A kegyelmi ügy kapcsán önkritikusan fogalmazott: „A mi politikai közösségünk nagyon megégette magát, mert mégis volt egy köztársasági elnök, aki egy ilyen típusú ügyben kegyelmet adott, azt ellenjegyezte az akkor igazságügyi miniszter, és ez részben összefüggésben van azzal, hogy fifty-fifty az esély a '26-os választásokat illetően.”

A budapesti politikai helyzetről is beszélt. Elmondta, hogy a Fidesz szinte minden fővárosi képviselőjelöltjét lecseréli, egy kivétellel. Szerinte ez egy tudatos döntés, mert sok budapesti választópolgárnak vannak fenntartásai a párttal szemben. A cél, hogy új csapattal próbálják visszanyerni a fővárosiak bizalmát. Lázár Szentkirályi Alexandrát minőségi, érdemi és tartalmi változásként jellemezte. A gazdaság helyzetéről pedig azt mondta: „2025-ös és 2026-os évet illetően óriási probléma nincs”, és úgy fogalmazott, hogy Magyarország ugyanazokkal a számokkal dolgozik, mint Ausztria.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brüsszel még rá sem bólintott, a kormány máris kiírt egy 540 milliárdos pályázatot a helyreállítási tervből
A kormány energetikai hálózatfejlesztésre és okosmérőkre írt ki pályázatot az uniós helyreállítási alapból. A brüsszeli döntés a forrásokat biztosító tervről azonban csak júliusban várható.


Miközben Brüsszel még csak most kezdi értékelni a frissített magyar helyreállítási tervet, a kormány már egy 540 milliárd forintos energetikai pályázati csomagot indított el, amelyre a jelentkezőknek alig egy hónapjuk lesz. A nagyobb pályázaton csak egy szűk, előre meghatározott kör, a hálózati engedélyesek vehetnek részt.

A kormány szerdán bocsátott társadalmi egyeztetésre két, uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott pályázatot, miközben az alapul szolgáló módosított tervet épp csak elküldte az Európai Bizottságnak – írta a 444.hu.

A nagyobbik, 486 milliárd forintos program célja a villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy az jobban tudja kezelni a megújuló energiaforrások, főként a napelemes rendszerek által okozott terhelést

Egy másik, 54 milliárd forintos keretből okos villanyórákat szereznének be és telepítenének országszerte.

A kiírások ütemezése rendkívül feszes: a társadalmi egyeztetés még ezen a héten lezárul, a pályázatokat pedig június 19. és július 20. között lehet beadni.

A pályázatokra csak az áramhálózati engedélyesek, vagyis a MAVIR és a területi elosztótársaságok, köztük az E.ON, az OPUS TITÁSZ, az ELMŰ és az MVM hálózati vállalatai jelentkezhetnek.

A hálózatfejlesztéshez önerőt is biztosítaniuk kell, a támogatás mértéke az elosztók esetében legfeljebb 75, a MAVIR-nál pedig 90 százalék lehet. Az okosmérők telepítését ezzel szemben teljes egészében állami forrásból finanszíroznák

- írja a lap.

A sietség oka, hogy az RRF-források felhasználására szigorú határidők vonatkoznak, a jellemzően hosszú előkészítést igénylő energetikai fejlesztéseket pedig a kormány minél előbb elindítaná.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk