HÍREK
A Rovatból

Lázár János: Ha valaki magyar útlevéllel megy dolgozni Nyugat-Európába, 30%-kal több fizetést kap a szomszédos országokhoz képest

Lázár a luxus életmód kapcsán úgy fogalmazott, hogy szerinte fontos a mértékletesség, de „nem gondolja senki komolyan, hogy az összes, Magyarországon forgalomban lévő 600 Ferrari fideszes kézben lenne.”


Lázár János építési és közlekedési miniszter utcafórumot tartott Szentendrén, a HÉV-végállomás melletti P+R parkolóban, ahol több ígéretet is tett a helyieknek. Azt mondta, teljesen megújul a H5-ös HÉV, miután a kormány a múlt héten döntést hozott a beruházásról. Összesen 18 új HÉV-kocsit rendelnek, a közbeszerzést a következő hónapban írják ki, és még az idén megkötik a szerződést a pálya és a megállók felújításáról. A miniszter szerint az új szerelvények 2026 végén vagy 2027 elején érkezhetnek meg.

Már a fórum elején bekiabált valaki a közönség soraiból: „Ellopták az összes pénzt”. Lázár füttyel próbálta csitítani a hangoskodókat, Vitályos Eszter pedig, aki mellette állt, szintén igyekezett kezelni a helyzetet.

A miniszter erre úgy reagált, hogy ha valóban ellopták volna a pénzt, akkor nem lenne 13. havi nyugdíj, és nem duplázódott volna meg az ország vagyona. Úgy fogalmazott, szerinte az elmúlt 15 évben összességében több volt a jó, mint a rossz.

Lázár arról is beszélt, hogy szerinte nem létezik olyan társadalmi rendszer, ahol egy 18–20 éves fiatal azt érezné, hogy nincs előtte jövő, kivéve, ha háború van. A fiataloknak azt üzente: „Nem létezik olyan rossz társadalmi rendszer, kivéve ha háború van”.

Az oktatás kapcsán elismerte a kritikákat, de hozzátette, hogy szerinte egy magyar útlevéllel még mindig 30 százalékkal több fizetést lehet keresni külföldön, amit a magyar oktatási rendszer elismerésének tart.

Egy munkanélkülinek mondott nő is kérdezett a fórumon, és elmondta, milyen nehézségekkel küzd. Lázár azt ígérte neki, hogy a fórum után megpróbál segíteni. A nő így reagált: „A nevét szabad lesz?”

A fórumon szóba került a luxusautók kérdése is. Valaki megkérdezte, miért nem tesz semmit a „luxizás” ellen.

Lázár úgy fogalmazott, hogy szerinte fontos a mértékletesség, de nem gondolja senki komolyan, hogy az összes, Magyarországon forgalomban lévő 600 Ferrari fideszes kézben lenne. Hozzátette: ha valaki utánajárna a kérdésnek, érdekes neveket találna – „nem csak jobbról, akár balról is”.

A fórum végén a Rákosrendező jövője is szóba került. Lázárt megkérdezték, hogy tárgyal-e már a fővárossal a fejlesztésekről. A miniszter válaszában azt mondta, várja, hogy a főváros jelezze, mit szeretne, és kíváncsi a részletekre is. Hangsúlyozta: „Amit csinálni fog a főváros, mint tulajdonos, mi ahhoz minden infrastrukturális beruházást fogunk biztosítani”.

A beszélgetésben kitért arra is, hogy szerinte az ukránok és Brüsszel azt szeretnék elérni, hogy 2026-ban egy ukránbarát kormány alakuljon Magyarországon.

Felidézte Orbán Viktor állítását is, miszerint a Tisza Párt segítségével próbálják ellehetetleníteni a Voks2025 szavazást. Hozzátette: érdemes lesz figyelni a híreket, mert szerinte az elmúlt 35 évben nem történt olyan, hogy külföldről titkosszolgálati eszközökkel avatkozzanak be.

A miniszter bejelentette, hogy 1,5 milliárd forint jut a 11-es út felújítására, és a következő ciklusban elindítanák az M100-as gyorsforgalmi út építését is.

Lázár március végén indította útjára a Lázárinfó nevű országjáró fórumait. Ezeken a rendezvényeken nemcsak a sajtó, hanem a közönség is kérdezhet. A miniszter korábban úgy fogalmazott: „Ki kell állni, fel kell venni a kesztyűt. Nem szabad lemondani az emberek meggyőzéséről, és vállalni kell a vitát.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brüsszel még rá sem bólintott, a kormány máris kiírt egy 540 milliárdos pályázatot a helyreállítási tervből
A kormány energetikai hálózatfejlesztésre és okosmérőkre írt ki pályázatot az uniós helyreállítási alapból. A brüsszeli döntés a forrásokat biztosító tervről azonban csak júliusban várható.


Miközben Brüsszel még csak most kezdi értékelni a frissített magyar helyreállítási tervet, a kormány már egy 540 milliárd forintos energetikai pályázati csomagot indított el, amelyre a jelentkezőknek alig egy hónapjuk lesz. A nagyobb pályázaton csak egy szűk, előre meghatározott kör, a hálózati engedélyesek vehetnek részt.

A kormány szerdán bocsátott társadalmi egyeztetésre két, uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott pályázatot, miközben az alapul szolgáló módosított tervet épp csak elküldte az Európai Bizottságnak – írta a 444.hu.

A nagyobbik, 486 milliárd forintos program célja a villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy az jobban tudja kezelni a megújuló energiaforrások, főként a napelemes rendszerek által okozott terhelést

Egy másik, 54 milliárd forintos keretből okos villanyórákat szereznének be és telepítenének országszerte.

A kiírások ütemezése rendkívül feszes: a társadalmi egyeztetés még ezen a héten lezárul, a pályázatokat pedig június 19. és július 20. között lehet beadni.

A pályázatokra csak az áramhálózati engedélyesek, vagyis a MAVIR és a területi elosztótársaságok, köztük az E.ON, az OPUS TITÁSZ, az ELMŰ és az MVM hálózati vállalatai jelentkezhetnek.

A hálózatfejlesztéshez önerőt is biztosítaniuk kell, a támogatás mértéke az elosztók esetében legfeljebb 75, a MAVIR-nál pedig 90 százalék lehet. Az okosmérők telepítését ezzel szemben teljes egészében állami forrásból finanszíroznák

- írja a lap.

A sietség oka, hogy az RRF-források felhasználására szigorú határidők vonatkoznak, a jellemzően hosszú előkészítést igénylő energetikai fejlesztéseket pedig a kormány minél előbb elindítaná.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk