HÍREK
A Rovatból

Brutális drágulás a lakáspiacon: öt év alatt megduplázódtak az árak – Itt a friss MNB-jelentés

Egy év alatt több mint 15 százalékkal nőttek a lakásárak Magyarországon. Az MNB adatai szerint már mindenhol szinte rekordközeli árakkal találkozhatunk.
F. O. - szmo.hu
2025. április 25.



Az MNB friss lakásárindexe szerint 2024 negyedik negyedévében országos szinten 3,4 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévhez képest. Éves szinten, 2023 negyedik negyedéhez viszonyítva 15,1 százalékos volt a drágulás. A nominális éves növekedési ütem 13,6 százalékról 15,1 százalékra emelkedett, míg reálértéken 10,9 százalékos emelkedést regisztráltak, írja a Portfolio.

Budapesten a harmadik negyedévben még csak 0,6 százalékkal nőttek a lakásárak, a negyedik negyedévben viszont már 4,5 százalékos volt az emelkedés.

Az éves drágulás a fővárosban 13,1 százalékról 14,3 százalékra gyorsult. A vidéki városokban a harmadik negyedévben 1,2 százalékos volt a növekedés, a negyedik negyedévben viszont már 2,9 százalékkal emelkedtek az árak. Ennek hatására az éves növekedési ütem 11,9 százalékról 13,8 százalékra nőtt. A községekben 3,2 százalékkal drágultak a lakások a negyedik negyedévben, éves összevetésben pedig 17,7 százalékról 18,4 százalékra emelkedett a növekedési ütem.

A hosszabb távú trendek is figyelemre méltóak:

az MNB adatai szerint 2010 óta több mint három és félszeresére emelkedtek a lakásárak,

2019 eleje óta pedig megduplázódtak. A 2024-es év végén mért éves lakásár-növekedés üteme elérte a 2015 és 2019 közötti időszakra jellemző 15 százalék körüli szintet. A 2025 eleji kínálati árak alapján ennél magasabb értékek is megjelenhetnek majd a következő jelentésben.

Az inflációval korrigált, azaz reálértékű lakásárakat vizsgálva is látszik, hogy közel járnak a történelmi csúcsokhoz.

Az elmúlt 25 évben egyedül 2022-ben voltak magasabbak a lakásárak reálértéken.

Ez minden településtípusra igaz, Budapesten, a városokban és a községekben is.

A negyedik negyedévben szinte minden vidéki régióban nőttek a városi lakásárak, kivéve a Dél-Dunántúlt, ahol stagnálást mértek. A legnagyobb negyedéves drágulást a Dél-Alföldön mérték, itt 6,2 százalékkal emelkedtek az árak. Észak-Magyarországon 3,6, a Közép-Dunántúlon 3,5, Pest vármegyében 2,3, Észak-Alföldön 1,7, míg Nyugat-Dunántúlon 1,5 százalékos volt a növekedés. Éves összevetésben a legtöbb régióban 12–14 százalék közötti drágulást mértek, a Dél-Dunántúlon ez az érték 10,2, a Dél-Alföldön pedig 19,8 százalék volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Soha nem látott botrány: közel 2 milliárdos tartozás miatt indult végrehajtás a végrehajtók ellen
A végrehajtói kar tíz éve alatt még nem fordult elő ilyen ügy. Egy szoftverfejlesztési vita miatt indult a per, amely jogerős ítélettel zárult, de a pénzt azóta sem fizették ki.


A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar történetében először indult végrehajtás a szervezet ellen, mert nem fizette ki egy megnyert per után járó tartozását. A kamatokkal együtt az összeg közel kétmilliárd forint – írta meg a hvg.hu.

A per 2020 őszén indult, miután a végrehajtói kar felmondta a Sysdata PSE Kft.-vel kötött, 2017-es szoftverfejlesztési szerződését. A megbízás értéke 3,427 milliárd forint volt. A cég speciális, új szoftvert készített, de a végrehajtók „indoklás nélkül megtagadták már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”, majd „a teljes együttműködést beszüntették”.

A Fővárosi Ítélőtábla 2025. június 17-én jogerős ítéletet hozott. Eszerint a végrehajtóknak 1 113 985 346 forintot és kamatait kellett volna megfizetniük, ami bő 1,9 milliárd forintra rúg. A cég előzetes fizetési felhívást is küldött, de a kar nem fizetett.

A szoftverfejlesztési munka a 114 hetes tervezett idő alatt, 2019 nyaráig rendben haladt. A kapcsolat akkor változott meg, amikor Varga Judit akkori igazságügyi miniszter a végrehajtói kar felügyeletét államtitkárára, Völner Pálra bízta, aki a Völner–Schadl-ügyben vádlott.

A vád szerint Schadl György, a végrehajtók korábbi elnöke rendszeresen pénzt adott át Völnernek, összesen legalább 83 millió forintot. Ezért Völner befolyását Schadl érdekei szerint használta.

Az ügyészség szerint Schadl hét társával abban állapodott meg, hogy egyesek önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből származó osztalékot részben vagy egészben visszaadták neki.

A hét végrehajtóból hat beismerte a vádakat, őket jogerősen elítélték. Az ügyészség szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelmet szerzett. A két fővádlott ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emeltek vádat.

Az ügyészség beismerés esetére Schadlra tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért. Emellett pénzbüntetést, közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött munkától való végleges eltiltást és vagyonelkobzást is indítványoztak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Trump és Putyin jövő héten találkozhat – egyre nagyobb az esély a magyarországi helyszínre?
A Sky News szerint a tárgyalásról még kevés részlet ismert, de az oroszok már benyújtották a tűzszüneti feltételeiket. Kijev továbbra is elutasítja a területátadást Moszkvának.


A Sky News úgy tudja, hogy jövő hét végére tervezik Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját. A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője szerint a lehetséges helyszínek között szerepel az Egyesült Arab Emírségek, Magyarország, Svájc és Róma is.

A Fox News riportere szerint ugyanakkor az oroszok favoritja Budapest. Jacqui Heinrich, a csatorna fehér házi tudósítója az X-en azt írta, a Kreml Magyarországot részesíti előnyben, de még nincs döntés.

Az orosz IFAX hírügynökség Jurij Usakovra, a Kreml egyik tanácsadójára hivatkozva közölte, hogy a találkozót hamarosan megtartják. A külügyekért felelős tisztviselő szerint minden érintett fél megkezdte a részletek kidolgozását. A pontos részletek még nem ismertek, és továbbra sem tudni, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz-e.

A Fehér Ház tisztviselője elmondta, hogy az oroszok benyújtották a tűzszünetre vonatkozó követeléseik listáját. Washington most megpróbálja megszerezni az ukránok támogatását, bár Kijev régóta hangoztatja, hogy nem ad át semmilyen területet Oroszországnak. Jacqui Heinrich szerint a tárgyalások adminisztratív problémákba is ütközhetnek, mivel Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy egy esetleges területi engedményt népszavazáshoz kell kötni Ukrajnában.

Korábban az orosz sajtó arról írt, hogy a találkozót Szaúd-Arábiában, Törökországban vagy Magyarországon tarthatják, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa szűkíti a lehetséges helyszíneket.

Magyarország idén április elején döntött úgy, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A döntést Benjamin Netanjahu érkezésére időzítették, miután 2024 novemberében háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények miatt adtak ki elfogatóparancsot az izraeli miniszterelnök ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt mondta, hogy az ICC politikai szervezetté vált, és döntéseit „a kicsinyes politikai bosszú motiválja”.

Vlagyimir Putyin ellen 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Büntetőbíróság, mert a gyanú szerint személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. A döntés után a Kormányinfón is rákérdeztek, hogy Magyarországon letartóztatnák-e az orosz elnököt. Gulyás Gergely akkor közölte, hogy Magyarországon a magyar jogrend érvényes, így nem tudnák letartóztatni Putyint, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Leálltak a kompok Görögországban – turisták tízezrei vesztegelhetnek a kikötőkben
Olyan népszerű helyeken szünetel a szállítás a hatalmas szél miatt, mint Athén, Míkonosz vagy Kréta. A széllökések a 80-100 km/órát is elérhetik, amik az erdőtüzek elleni küzdelmet is nehezítik.


Az Égei-tenger térségében napok óta erős szél fúj, helyenként akár a 100 km/órát is elérhetik a széllökések. A Meteo.gr előrejelzése szerint Kelet-Szterea, Dél-Évia, a Kikládok és Dél-Kréta térségében különösen viharos idő várható.

Athénban a legtöbb komp a kikötőben maradt, csak a közeli szigetekre közlekednek járatok. A népszerű nyaralóhelyekre, például Míkonoszra, Pároszra és Krétára sem indulnak hajók, mivel az Égei-tenger déli részén a szél akár 88 km/órás sebességgel is fújhat.

A parti őrség arra kéri az utazókat, hogy még indulás előtt egyeztessenek a hajózási társaságokkal az új menetrendről. A kikötőkben már most több száz jármű torlódott fel a törölt járatok miatt, és több mint tízezren várják, hogy elhagyhassák a településeket.

Az erős szél nemcsak a közlekedést bénítja meg, hanem a tűzoltók dolgát is megnehezíti azokon a területeken, ahol napok óta nem esett. Több régióban – köztük Attikában, Közép-Görögországban és a Peloponnészoszon – a legmagasabb, 5-ös tűzriadó van érvényben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Két magyar katona halt meg néhány nap különbséggel a honvédségnél
Az egyikük Szarajevóban, békefenntartó szolgálat közben hunyt el, a másik egy menetgyakorlat során lett rosszul. A tragédiák okát szakértők vizsgálják.


Augusztus 7-én, Sirok és Kékestető között végrehajtott menetgyakorlat közben rosszul lett a Magyar Honvédség egyik 29 éves szakaszvezetője. A helyszínen lévő harctéri életmentő azonnal megkezdte az újraélesztést, a mentőszolgálat folytatta, de sajnos nem járt sikerrel – írja a honvédség tájékoztatója alapján a 24.hu.

Két nappal korábban, augusztus 5-én Szarajevóban, az EUFOR békefenntartó misszióban vesztette életét egy 47 éves magyar főtörzsőrmester.

2024 augusztusa óta teljesített szolgálatot az MH Légi Műveleti és Irányítási Központ állományából. Hazaszállítását a Magyar Honvédség biztosította.

A tragédiák körülményeit mindkét esetben szakértők vizsgálják. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség őszinte részvétét fejezte ki az elhunyt katonák családjainak és szeretteinek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: