Kunetz Zsombor szerint a Mentőszolgálat rendszeréből szivárgott ki Magyar Péter mentési esetlapja

Ötezermilliárd forint, négy gyors lépés, egy politikai időablak: egy friss elemzés szerint a Tisza-kormány kétharmados többséggel lényegében azonnal visszaveheti a NER-közeli struktúrákhoz került vagyon és pénzáramok jelentős részét. A javaslatcsomag nem egy egyszerű politikai ígéret, hanem egy konkrét, jogi és pénzügyi forgatókönyv a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a magántőkealapok, az MBH Bank és a Városi Civil Alap ügyében – írja a Válasz Online pénteki elemzése.

Az elszámoltatás a választások után a politikai közbeszéd központi témájává vált, a közvagyon, a nagy magánvagyonok és a pártfinanszírozás közti határok kérdőjeleződnek meg. Tordai Csaba alkotmányjogász szerint ha egy új kormány nem vágja el azonnal a NER-elit gazdasági erőforrásait, akkor azok olyan mértékben szilárdulnak meg újra, ami hatalmas problémát okozhat.

Ebbe a vitába illeszkedik a Tisza Párt által felvetett 1 százalékos vagyonadó ötlete, amely megosztotta a leggazdagabb magyar üzletembereket is. Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök ezzel szemben egy interjúban úgy fogalmazott: „Soha nem tűrtem meg semmilyen korrupciót, minden ezzel kapcsolatos propagandát cáfolok.”

Az egyik legfontosabb javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) 2021-től kiszervezett, becslések szerint 2-3 ezer milliárd forintnyi vagyon visszaszerzésére vonatkozik. Ide kerültek többek között jelentős Mol- és Richter-részvénycsomagok, valamint ingatlanok és kulturális intézmények.

A Fidesz választási vereségét követően a párt kampányfőnöke, Orbán Balázs, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) vezető alapítvány kuratóriumi elnöke is, elismerte a stratégiai hibákat és a párt megújulását sürgette. A javaslat szerint kétharmados többséggel az állam bármikor visszaveheti az alapítói jogokat, ami lehetővé tenné a kuratóriumok lecserélését. Egy másik opció a KEKVA-törvény hatályon kívül helyezése, amivel a vagyon automatikusan visszaszállna az államra. A lépés megoldaná az alapítványi egyetemeket sújtó Erasmus- és Horizon-tilalmat is.

Az ügy aktualitását jelzi, hogy a Magyar Péter és Hernádi Zsolt Mol-vezér találkozója után kiderült, „a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának”, ami közvetlenül érintheti az MCC-hez áramló pénzek sorsát.

A második pont a magántőkealapokba kihelyezett állami pénzek visszavétele. A Nemzeti Tőkeholding adatai szerint az állam mintegy 2067 milliárd forint kötelezettséget vállalt ilyen alapokban, amelyek jelentős része NER-közeli körökhöz köthető.

Mivel ez a tőke állami maradt, a javaslat szerint az új kormányzat kötelezően átvehetné az irányítást minden olyan alap felett, ahol meghatározó az állami pénz. Ezzel az állam közvetlen szereplőként jelenhetne meg a Tiborcz István, Jászai Gellért vagy Mészáros Lőrinc érdekeltségei mögötti tulajdonosi láncokban.

A harmadik javaslat az MBH Bankot célozza. Az elemzés szerint az MKB, a Takarékbank és a Budapest Bank fúziójából létrejött pénzintézetben az államot megillető 55 százalékos tulajdonrész hiánya körülbelül 350-400 milliárd forintos veszteséget jelent a közpénzeknek. Ezt a „hiányt” a szakértők szerint azonnali hatállyal vissza lehetne követelni a Mészáros-körtől pénzben vagy tulajdonrész formájában. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a bank több nagy NER-projekt, például a Blikket is kiadó Indamedia-csoport mögött áll finanszírozóként.

Végül a negyedik lépés a Városi Civil Alap ügyében javasol gyors fellépést. A Miniszterelnökség öt ütemben összesen 23,6 milliárd forintot osztott szét ezen a címen. Az elemzés szerint a kifizetések időzítése és a kedvezményezettek földrajzi eloszlása egyértelműen a Fidesz választókerületi elnökeinek érdekeit szolgálta. Mivel erre a fajta forráselosztásra nem született külön törvény, a javaslat szerint egy gyors feljelentéssel a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja miatt lehetne eljárást indítani. Ez bár a pénzt valószínűleg nem hozná vissza, de a teljes pártállami hálózatot „kriminalizálhatná”.

Molnár Áron színész, aktivista Király Nóra bocsánatkérő posztjára reagált, amelyet a legdurvább „comming out”-nak nevezett. Állítása szerint Király Nóra, a Fidesz csepeli bukott polgármesterjelöltje és az áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos egy nyilvános bejegyzésben kért bocsánatot a gyűlöletkampányokért, miközben azt bizonygatta, hogy nem tudott tenni ellenük.

Molnár Áron rámutat: „Király Nóra bocsánatkérő posztját ezren lájkolták és 68-an osztották meg.” Ezt követően Molnár Áron egy kérdést intéz a politikushoz:

„Nóra! Tudod hányan látták csak azt az undorító, hazug, Fidesz által kreált AI videót, amiben egy magyar kislány apját kivégzik a fronton? Több millióan és több tízezren megosztották.” Hozzáteszi, hogy a videó továbbra is elérhető. Szerinte a csepeliek többször is kérték Király Nórát, hogy az óvodák és iskolák közelébe ne kerüljenek gyűlöletkeltő plakátok, amire a politikus úgy reagált, hogy bár egyetért, nincs olyan helyzetben, hogy ezt megakadályozza.

Molnár kiemeli: Király Nóra volt az Áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos, aki a mai napig a Fiatal Családosok Klubjának alapítója. Ezért úgy véli, a politikus és pártja felelős a társadalom megmérgezéséért.

„Te és a pártod mérgezte a magyar társadalmat a kamu háborús pszichózissal, te és a Fidesz okoztatok traumát, szorongást és félelmet a saját választóitokban, gyerekekben, felnőttekben, idősekben” – állítja. Molnár Áron kétségbe vonja a bocsánatkérés őszinteségét.

„Ezért is fontos a történelmi vereségetek” – teszi hozzá. A bejegyzés így zárja Molnár Áron, szintén Király Nórának intézve szavait: „Soha többet ne lássunk a politikában. Ez a legkevesebb, amit tehetsz.”

Mindössze 258 szavazat döntött a Sárvár központú Vas megyei 2-es választókerületben, ahol a szavazatok 100 százalékának feldolgozása után a fideszes Ágh Péter nyert a Tisza Párt jelöltjével, Strompová Viktóriával szemben – írta a Telex. A végeredmény szerint Ágh a voksok 46,26 százalékát, míg Strompová a 45,79 százalékát szerezte meg.

Az átjelentkezőktől és a külképviseletekről beérkezett szavazatok összesítése drámaian csökkentette a különbséget, múlt vasárnap este ugyanis Ágh Péter még 1269 szavazattal vezetett. A sárvári körzet egyike volt azoknak a billegő körzeteknek, ahol a végeredményre egészen szombatig várni kellett.

A győztes Ágh Péter 2006 óta országgyűlési képviselő, korábban a Fidelitas elnöke volt, 2022-től pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Kihívója, a tiszás Strompová Viktória felvidéki származású idegenvezető, aki több mint 16 éve él Sárváron. A körzetben indult egy „független” jelölt is, akit szintén Magyar Péternek hívnak, a névrokon 909 szavazatot kapott, ami 1,6 százalékot jelent.

A helyi kampányt Lázár János építési és közlekedési miniszter egyik kijelentése határozta meg, aki tavaly decemberben a sárvári tévének adott interjúban „szlovák asszonynak” nevezte Strompovát. „Kicsit csodálkozom is, hogy a Tisza Párt nem talált magyar embert, és egy szlovák asszonyt kellett elindítania ebben a választókerületben. Ilyen rosszul állnak” – fogalmazott a miniszter.

A kijelentés hatalmas felháborodást keltett, amire Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ultimátummal válaszolt.

Lázár János végül egy kommentben reagált, amelyben bocsánatot nem kért, de sajnálatát fejezte ki a „rossz fogalmazásért”, és megemlítette Strompová friss magyar állampolgárságát is.

Az ügy a kampány része maradt, Strompová Magyar Péterrel együtt utazott egy szegedi tüntetésre is, ahová Lázárt is meghívták egy személyes bocsánatkérésre.

A sárvári küzdelmet egy büntetőeljárás is beárnyékolta: a rendőrség még áprilisban lefoglalta Magyar Péter, a DK-s Deák Gábor és egy nyilvántartásba sem vett jelölt ajánlóíveit a választási iroda páncélszekrényéből. Az ügyben a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást.

Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be szombaton, hogy a Tisza Párt fővárosi frakcióvezetőjét, Bujdosó Andreát javasolja a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetésére. A végső döntés hétfőn, a Tisza első frakcióülésén születhet meg – írta a 444.hu.

A pártelnök a bejegyzésében a győzelem súlyát is hangsúlyozta.

Bujdosó Andrea már 2024-ben csatlakozott a Tiszához, és az önkormányzati választáson bejutott a Fővárosi Közgyűlésbe. Tavaly júliusban vette át a párt fővárosi frakciójának vezetését, miután Ordas Eszter lemondott a képviselői helyéről.

Mivel egyéni mandátumot szerzett, a fővárosi közgyűlési helyéről mindenképpen le kell mondania. Bujdosó már pénteken feltűnt Magyar Péter mellett az Országgyűlés alakulását előkészítő ülésen.

A Tisza Párt a választáson kétharmados többséget szerzett, a végeredmény pedig több billegő körzetben csak a levélszavazatok megszámlálása után alakult ki. A párt szerint a sikerben kulcsszerepet játszott a több ezer önkéntesből álló civil hálózatuk, amely a választások tisztaságát felügyelte, de elemzők a fiatal generációk korábbinál aktívabb politikai részvételét is a győzelem okai között említik.

A választási vereség után a Fidesz kampányfőnöke, Orbán Balázs elismerte, hogy rosszul mérték fel a helyzetet, és a párt teljes megújulását helyezte kilátásba. Menczer Tamás korábban többször is élesen bírálta a Tiszát és Bujdosó Andreát, ami előrevetítheti a parlamenti viták hangnemét.