HÍREK
A Rovatból

Kullancsrétegről beszélt Cser-Palkovics András, amely megjelent a Fidesz környékén, nevet is mondott

Székesfehérvár fideszes polgármestere szerint a választási eredmény egyik oka ez a kullancsréteg, amely kulcsszerepet játszott abban a társadalmi ellenállásban, ami kialakult velük szemben. Szerinte ezt az okot is vizsgálniuk kell majd.
F. O. - szmo.hu
2026. április 15.



Kullancsrétegről beszélt Cser-Palkovics András, amely megjelent a Fidesz környékén. Székesfehérvár fideszes polgármestere a Partizánnak adott interjújában fogalmazott így. Azt mondta, annak a társadalmi ellenállásnak, ami kialakult velük szemben, ez egy kulcskérdése, bár szerinte nem ez az egyetlen ilyen kérdése.

Amikor Gulyás Márton megkérdezte, hogy a kullancsréteg tagja-e Orbán Győző és Tiborcz István, Cser-Palkovics azt válaszolta, hogy nem szeretne személyről beszélni. Vagy ha valakiről beszélnie kell, akkor Garancsi Istvánról szeretne.

„Ő annak a rétegnek a tagja, akinek a magatartása, hozzáállása, bizonyos értelemben a gazdagodásának körülményei, vagy egy ilyen lépés, ahogy a Videotont otthagyta nekünk, az Székesfehérváron egészen biztos, hogy komoly politikai károkat okozott. És lehet ilyen más is, máshol.”

Gulyás Márton emlékeztett rá, hogy a miniszterelnök "kötélbarátjáról" beszélünk. „És akkor nem mondhatom el?” - kérdezett vissza Cser-Palkovics. „Dehogynem!” - válaszolta a műsorvezető, aki megkérdezte, mit mondott erre Orbán Viktor.

„Fogalmazzunk úgy, hogy egyértelműen látja a politikai eredményt, nemcsak most, hanem az elmúlt időszakban is látja, és biztos vagyok abban, hogy a helyzet megítélésében velem ért egyet.”

Arra a kérdésre viszont Cser-Palkovics nem tudott válaszolni, hogy akkor a miniszterelnök miért nem cselekedett.

Ekkor Gulyás Márton ismét megkérdezte, hogy ki lehet-e mondani, hogy Tiborcz István és Orbán Győző politikai élősködő volt? „Én ezt ebben a pillanatban, így, ebben a formában azért nem szeretném kimondani, mert akkor konkrét személyekről fogunk beszélni. Az értékelés után térjünk erre vissza, és akkor esetleg fogok rá válaszolni” - mondta a politikus.

Azt mondta, ő maga is írt egy értékelést, amit először a pártjának szeretne megmutatni. Ennek témája többek között ez a fajta urizálás, és a korrupciós vágyak kezelése vagy nem kezelése is.

A városvezető arról is beszélt, nehezen élte meg a választás estéjét, de vezetőként az volt a feladata, hogy a lelkeket ápolja és az eredményeket értékelje. Egy személyes dilemmát is felvetett, mondván, a választási eredmények azt jelzik, hogy a lokalitásba és a helyi közösségek munkájába vetett hite nem igazolódott vissza.

„És kérdés számomra, hogy van-e nekem motivációm egy olyan közéletben, ahol ennyire nem számít adott esetben a lokalitás és a helyi közösség közös munkája” – fogalmazott, hozzátéve, hogy bár semmilyen bejelentést nem akar tenni, de át kell gondolnia a jövőbeli közéleti szerepét, elsősorban polgármesterként.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz hogyan nézhette be ennyire a választási eredményt, Cser-Palkovics azt mondta, ezt a párt háttérrendszerének kell majd megmagyaráznia, amely a kutatásokat végezte és folyamatosan vitatta például a Medián eredményeit. Ő maga egyébként nem lepődött meg a vereség tényén, csak annak mértékén.

Kiemelte, hogy Székesfehérváron korábban rendszeresen a Mediánnal mérettek, mert professzionális közegnek tartja őket. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor korábban „az ország bohócának” nevezte Hann Endrét, a polgármester úgy reagált, eljött az önmérséklet és a gesztusok ideje. „Én azt gondolom, hogy igen” – válaszolta arra, hogy a miniszterelnöknek bocsánatot kellene-e kérnie a közvélemény-kutatótól, majd hozzátette, hogy azoknak is le kellene vonniuk a következtetéseket, akik a téves adatokat adták a miniszterelnöknek. Azt is elismerte, hogy mulasztásnak lehet minősíteni, hogy ő maga nem állt ki Hann mellett, de ezt azzal magyarázta, hogy egy politikai közösség tagjaként egy választási kampányban nem mindig szerencsés megszólalni.

A vereség felelősségét firtató kérdésre azt mondta, ez a „közös kudarcunk”, de a csapatnak van egy kapitánya, Orbán Viktor, aki biztosan alaposan elemezni fogja az eredményeket a hamarosan esedékes választmányi ülésen. Szerinte hiba lenne a vereséget csupán a rosszul sikerült kampányra fogni. „Szerintem ennél sokkal mélyebb és komplexebb problémák vannak” – jelentette ki.

Azt is elmondta, hogy bár nemrég hosszan tudott beszélni a miniszterelnökkel, hasznos lenne, ha sűrűbben lennének ilyen egyeztetések a párt vezetésével.

Cser-Palkovics szerint a Fidesz teljes elnökségének le kell mondania, Orbán Viktorról azonban nem gondolja ugyanezt.

Azt mondta, meg kell várni a választmányi ülést és a Fidesz közelgő tisztújítását. Elismerte, hogy létezik egy ellentmondás: a Fidesz közössége továbbra is Orbán Viktort tekinti legitim vezetőjének, miközben a Tisza Párt éppen az Orbánnal szembeni fellépés miatt tudott megerősödni. Arra a felvetésre, hogy el tud-e képzelni kihívót Orbánnal szemben a párton belül, egyértelmű nemmel felelt.

A kampányról szólva egyetértett Ferenc Orsolya azon kritikájával, hogy a Zelenszkij-plakátok inkább ártottak a Fidesznek. „Ha valakit mozgósítottak, azok nagyobb arányban voltak az ellenzéki szavazók” – állította. Bencsik Gábor Bayer Zsoltot érintő kritikájával kapcsolatban pedig úgy vélekedett:

„Szerintem a kommunikációnk túl agresszív, sok esetben túl arrogáns. Változtatni kell rajta.”

Azt is hibának tartja, hogy Orbán Viktor nem állt ki vitára Magyar Péterrel, és hogy a Fidesz politikusai nem jártak be olyan stúdiókba, mint a Partizán. „Én azt gondolom, hogy ide is be kellett volna jönni Orbán Viktornak. Igen” – mondta. A polgármester szerint a Fidesznek van miért bocsánatot kérnie a magyar néptől.

„Én azt gondolom, hogy például a Budapest-politikánk egy részéért – vagy annak a nekem kicsit ilyen sértődésnek tűnő dologért, ami 2019-ben megjelent a Fidesz Budapest-politikájánál, amikor Karácsony Gergely lett a főpolgármester – mindenképpen bocsánatot kell kérni.”

Az önkormányzatok helyzetéről szólva üdvözölte, hogy a Tisza Párt programjában szerepel a szolidaritási hozzájárulás átalakítása, és arról beszélt, hogy az építésigazgatási hatásköröket vissza kellene adni a helyi szinteknek. A saját jövőjével kapcsolatban Cser-Palkovics többször is hangsúlyozta, hogy a motivációját kell újraértékelnie. Arra a kérdésre, hogy indulna-e a Fidesz elnökségi tisztségéért, így válaszolt:

„Egyelőre az én kérdésem az, hogy maradok-e egyáltalán polgármester.”

Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nem tölti ki a 2029-ig szóló mandátumát, de ezt nem tartja valószínűnek, mert nem akar megfutamodni. Az interjú végén megerősítette, hogy javasolni fogja Orbán Viktornak, hogy fogadja el a Partizán meghívását.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kivezették a védett üzemanyagárat, újra a piaci árakon kell tankolni
Döntött a parlament: megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos hatósági ára. A törvény ugyanakkor felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendkívüli helyzetben újra bevezesse az árszabályozást.


Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.

Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.

A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.

Szerinte erre a legjobb bizonyíték, hogy a forint több mint 15 százalékkal erősödött a választás előtti időszakhoz képest.

Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.

A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.

Kapitány István jelezte azt is, a jövedéki adó csökkentése változatlanul fennmarad, ahogy a kormányzati kommunikáció szerint a Mol által vállalt csökkentett árrés is.

A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya felszólította a fideszes milliárdosokat, hogy finanszírozzák a jobboldali médiát
A két politikus nyílt levélben kéri a „nemzeti tőkéseket” a konzervatív sajtó megmentésére. Felhívásuk a Mediaworks és további médiumok tömeges leépítéseire reagál.


Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya közös Facebook-posztban fordult a „magyar nagytőke jobboldali értékeket fontosnak tartó képviselőihez”. A kedden közzétett nyílt levél azzal kezdődik, hogy az elmúlt napokban a polgári, jobboldali médiában tömeges elbocsátások zajlanak, amivel „családok egzisztenciája, emberi sorsok kerültek válságba”.

A két politikus szerint most kell igazán kitartani a polgári értékrend mellett.

„Úgy véljük, nemcsak addig kell polgári értékrendet valló patriótának lenni, amíg könnyű, hanem akkor is, amikor nehéz. Sőt, akkor kell csak igazán kitartani az értékeink mellett” – írják.

Arra emlékeztetnek, hogy a „nemzeti tőkések” a korábbi kormányzati programoknak köszönhetően hatalmas vagyonra tettek szert, miközben a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, köztük a sajtó munkatársainak is, sokszor kellett „tartania a hátát” egyes nagytőkések viselkedése miatt.

„Ezért úgy véljük, most kötelező segíteniük és mecénásként finanszírozniuk a konzervatív média működését” – szögezik le.

A levél végén konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A megszólítottaktól azt kérik, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá egy minőségi jobboldali médiaportfólió finanszírozásához, továbbá azonnal kínáljanak munkát az állásukat vesztett szakembereknek, és vállaljanak felelősséget a helyzetük megoldásában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megfosztaná Sulyok Tamást, sőt Novák Katalint is a havi többmilliós juttatásoktól
A kormányfő olyan javaslatot jelentett be az Országgyűlés keddi ülésén, amely megvonná az élethosszig tartó juttatásokat az idő előtt távozó államfőktől. A módosítás a havi fizetés mellett a szolgálati rezidenciát és a háromfős titkárságot is elvenné.


A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.

A módosítás elvenné a volt államfőknek járó, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét kitevő fizetést, ami jelenleg körülbelül bruttó 6,3 millió forint havonta. Ezen felül a mandátumukat idő előtt befejező elnökök a jövőben nem kapnának az Országgyűlés Hivatalától másik rezidenciát házvezetővel, amelynek fenntartási költségeit is az állam állja.

A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.

A volt államfők elesnének attól a lehetőségtől is, hogy a központi költségvetésből kapjanak pénzt közcélú felajánlásokra; erre a célra az elmúlt években 73 millió forintos keret állt rendelkezésre.

Ez az intézkedés szorosan összefügg a Sulyok Tamás eltávolítására irányuló kormányzati szándékkal. A kabinet ugyanis nem megfosztási eljárást indítana, mert a jelenlegi törvények szerint csak az így vagy összeférhetetlenség miatt távozó elnökök veszítik el a juttatásaikat.

A hétfőn benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítási törvénytervezet azonban lehetőséget adna a jelenlegi államfő elmozdítására. A dokumentum szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés „az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra” választana új államfőt.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött a parlament: vége a jelenlegi közmédiának, betiltották a gigaplakátokat és a gyűlöletkeltő reklámokat
A parlament 145 fős többséggel fogadott el egy törvénycsomagot, amely alapjaiban alakítja át a közmédiát és a közterületi reklámozást. A változások a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit is megerősítik, jelentős pénzbírsággal büntethetik az együttműködés megtagadását.


Egy nap alatt három, évek óta vitatott ügyben is rendszerszintű változásokat szavazott meg az Országgyűlés: a keddi ülésen a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz–KDNP ellenkezésével szemben átment a közmédiát átszervező, a kampányon kívüli politikai hirdetéseket tiltó, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit szigorító törvénycsomag is.

A legjelentősebb változást a médiatörvény módosítása hozza, amely teljesen átalakítja az állami médiastruktúrát.

A Tisza-kormány által benyújtott jogszabály felszámolja a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltatót és a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. Helyettük két új cég jön létre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.

A törvény értelmében megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, valamint a közmédia jelenlegi vezetőinek megbízatása. Az új vezetőket ezentúl nyílt pályázaton választják ki.

Létrejön a Független Közmédia Testület, amelybe a kormánypárt, az ellenzék és médiaszakmai szervezetek is jelölhetnek tagokat, a testület pedig a közmédia függetlenségét és gazdálkodását ellenőrzi majd. Emellett Sajtóalapot hoznak létre a független médiumok támogatására.

Ugyanez a parlamenti többség fogadta el azt a salátatörvényt is, amely jelentősen korlátozza a közterületi plakátolást és a politikai reklámokat.

Betiltják a 15 négyzetméternél nagyobb reklámfelületeket, ami a gyakorlatban a gigaplakátok és az épületekre feszített reklámhálók végét jelenti.

A hagyományos óriásplakátok sorsáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, a szabadon álló citylight reklámeszközöket pedig betiltják, azok a jövőben csak utcabútorokon jelenhetnek meg. A meglévő reklámfelületeket a tulajdonosoknak december 31-ig kell eltávolítaniuk, ellenkező esetben az önkormányzatok akár négymillió forintos bírságot is kiszabhatnak.

A törvény egy másik fontos pontja megtiltja a politikai hirdetések közzétételét a kampányidőszakon kívül, és szigorúan fellép a gyűlöletkeltő tartalmakkal szemben.

A jövőben tilos lesz olyan politikai reklámot közzétenni, amely „az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.”

A harmadik elfogadott javaslat a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit erősíti meg, hogy hatékonyabban tárhassák fel a politikai felelősöket különböző botrányokban.

Aki a jövőben nem jelenik meg a bizottság előtt, vagy nem szolgáltat adatot, azt először 100 ezer, másodszor már 1 millió forintra büntethetik. Harmadik alkalommal a bírság ismét 1 millió forint, de ekkor már a rendőrség is elővezetheti az érintettet.

A Büntető Törvénykönyv is módosul: vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének „szándékosan, alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”. Ezért akár két év börtön is járhat.

A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy egy folyamatban lévő hatósági eljárás önmagában már nem akadályozhatja a vizsgálóbizottságok munkáját. A Tisza Párt javaslatára öt ilyen testület felállítását kezdeményezték, többek között a kegyelmi botrány, az MNB-ügy és a végrehajtási visszaélések feltárására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk